Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-23 / 18. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 23. www.ujszo.com Megvan a felbujtó is Isztambul. Beismerte egy török nacionalista, hogy ő kez­deményezte egy törökországi örmény nemzetiségű újságíró, Hrant Dink múlt heti meggyil­kolását. Yasin Hayal, akit a bí­róság korábban már elítélt egy trabzoni McDonald’s gyorsét­terem ellen 2004-ben végre­hajtott merénylet elkövetésé­ért, a rendőröknek elmondta, ő adott fegyvert és pénzt an­nak a tinédzsernek, aki végre­hajtotta a pénteki gyilkossá­got. A tizenéves fiú, Ogün Sa- mast, akit a hét végén vettek őrizetbe másokkal együtt, be­ismerte a gyilkosságot - közöl­te a török főügyész. (MTI) Gerillák ellen kommandósok Ankara. Kommandósok be­vetésével igyekszik a török hadsereg elfogni a Törökor­szág délkeleti részén fekvő, hófödte hegyek barlangjaiban rejtőzködő mintegy 350 kurd gerillát. Az akció támogatásá­ra közel háromezer török ka­tonát szállítottak harci heli­kopterekkel a keleti Tunceli tartományba. Az Irak északi részéből átszivárgott gerillák elleni hadműveletet a múlt hé­ten indították, ám az erős ha­vazás miatt ideiglenesen le kellett állítani. (MTI) Meghalt Pierre abbé Párizs. Kilencvennégy éves korában egy franciaországi kórházban elhunyt Pierre ab­bé, az Emmaus mozgalom alapítója, a szegények védel­mezője. A hírt Martin Hirsch, a mozgalom elnöke jelentette be. Pierre abbé, valódi nevén Henri Groues a második világ­háborúban harcolt a nácik el­len, amiért megkapta a Becsü­letrend parancsnoki fokoza­tát, később parlamenti képvi­selő is volt. 1949-ben megala­pította a szegények támogatá­sára az Emmaus mozgalmat, tevékenységével Franciaor­szág egyik legnépszerűbb sze­mélyiségévé vált. (MTI) Pierre abbé (Reuters) Orosz-japán incidens Tokió. Orosz őrnaszádok feltartóztattak egy japán ha­lászhajót a Kuril-szigeteknél. Ezt tegnap közölte a japán parti őrség azzal, hogy az inci­dens vasárnap reggel történt a Kunasiri sziget közelében, amely egyike annak a négy szigetnek, amelyekre Japán igényt tart. A japán halászhajó azóta sem tért vissza Hokkai­do szigetén lévő kikötőjébe, a legénység hollétéről semmit sem tudtak. (MTI) Brüsszel is elégedett, jó esély van arra, hogy Szerbiában a demokratikus erők alakítsanak kormányt - hosszas alkudozások várhatók Ellenzéki szerepre készülnek a győztesek Már éjszaka megkezdték győzelmük ünneplését a radikálisok. A kis képen Bozsidar Djelics, a kormányfői poszt várományosa. (TASR/AFP- és Reuters-felvétel) Belgrad. A választási győze­lem ellenére az ultrana­cionalista Szerb Radikális Párt (SRS) nem is számit arra, hogy Borisz Tadics szerb elnök felkéri a pártot kormányalakításra. A VMSZ-nek három képvise­lője lesz. ÖSSZEFOGLALÓ Az állami választási bizottság tegnapi ismertetése szerint a Ko­szovó függetlenné válását élesen ellenző SRS a szavazatok 28,3 szá­zalékát szerezte meg. Tadics elnök nyugati támogatást élvező Demok­rata Pártja (DS) a második, a vok- sok 22,6 százalékával. A Kostunica miniszterelnök vezette jobbközép Népi Koalíció pedig 16,3 százalékot szerzett. Az EU illetékesei szerint a vasár­napi szerbiai választások eredmé­nyei esélyt adnak arra, hogy a de­mokratikus erők alakíthassanak kormányt. Az EU-tagországok kül­ügyminisztereinek találkozóján az elnöklő német külügyminiszter, Frank-Walter Stemmeier úgy vélte, jó esély van arra, hogy a balkáni or­szágot az európai integráció útján vezető kormány alakulhat. Javier Solana ugyancsak azt emelte ki, hogy a többség az uniópárti, de­mokratikus erőkre szavazott. Tomiszlav Nikolics, aki a szerb radikálisokat vezeti addig, amíg a háborús bűntényekkel vádolt párt­elnök, Vojiszlav Seselj a hágai tör­vényszék börtönében ítéletre vár, kijelentette: „Tadics már tegnap es­te azt mondta, hogy nem fogja tisz­teletben tartam a demokratikus el­veket, és nem ad (kormányalakítá­si) megbízást az SRS-nek”. Nikolics nem zárta ki, hogy a választás má­sodik és harmadik helyezettje, a Tadics vezette DS és a Kostunica ve­zette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) a Nyugat nyomására vala­mely más párttal vagy pártokkal kormányt alakít, de szerinte a kabi­net nem lesz hosszú életű, megbu­kik már az első akadályon, amikor a Nyugat előterjeszti Koszovó füg­getlenségének tervét. A DS miniszterelnök-jelöltje, Bozsidar Djelics - aki a Djindjics- kormány pénzügyminisztere volt - azt várja, hogy pártbéli felettese, Tadics neki ad kormányalakítási megbízást. Szerinte Szerbiának mi­hamarabb stabil és demokratikus kormányra van szüksége. A pártját ért támadásokkal kapcsolatosan le­szögezte, a kampány idején el­hangzottakat el kell feledni. Közöl­te, nem hívná meg a kormányba sem az SRS-t, sem az elhunyt Szlobodan Milosevics nevével fém­jelzett Szerbiai Szocialista Pártot, de a DS nyitott az együttműködés­re minden más párttal. Tadics ál­lamfő is azt mondta, mihamarabb meg kell alakítani a kormányt, és Nikolicshoz hasonlóan annak a vé­leményének adott hangot, hogy ez nem lesz könnyű. Hangsúlyozta, hogy a DS, amely már birtokolja az államfői széket, a miniszterelnöki tisztség igényével indul neki a koa­líciós tárgyalásoknak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 55 ezer szavazatot szer­zett, s három képviselője lesz a belgrádi törvényhozásban - közöl­te Kasza József pártelnök, miután a szavazatok 96 százalékát feldol­gozták. Elismerte, hogy ennél többre számítottak, de értékesnek nevezte az eredményt, mert a VMSZ egyedül, önálló kampányt folytatva érte el. Ahhoz, hogy a leg­utóbbi helyhatósági választásokon elérttel azonos eredményre jusson, komoly harcot kellett vívnia még azokkal a pártokkal is, amelyeket országos szinten politikai szövetsé­geseinek tekint. A legtöbb délvidé­ki magyar szavazatot Tadics állam­fő pártja vitte el. Kasza szerint ha a DS Szerbia középső és déli részén is olyan erőteljes kampányt folytatott volna, mint a magyarok lakta vidé­keken, akkor egész biztosan győz­tesként került volna ki a választás­ból. Rontotta a VMSZ esélyeit a két másik délvidéki magyar párt által alkotott Magyar Összefogás Koalí­ció is, amely 12 ezer szavazatot szerzett. Ez kevés a parlamentbe kerüléshez, s egy képviselői hely el­vesztését jelentette a VMSZ-nek - mondta Kasza József. A választások talán legnagyobb vesztese a Vük Draskovics külügy­miniszter vezette Szerb Megújho­dási Mozgalom, amely nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. (MTI, t, ú) Botrányos leleplezés az északír különleges ügyosztály sötét üzelmeiről Gyilkosokat védtek a rendőrök MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Gyilkosságokban és merényletkísérletekben bűnös, lo- jalista protestáns szélsőségesek­nek nyújtott védelmet az északír rendőrség több titkosügynöke a tartományi rendfenntartó erő át­szervezése előtt. Ez áll abban a régóta várt jelentésben, amelyet 3 évi vizsgálat után, tegnap hozott nyilvánosságra az északír rendőr­ségi ombudsman. A meglehetős botrányt is kavaró jelentés szerint a tartományi rend­őrség hírszerzéssel foglalkozó kü­lönleges ügyosztályának (Special Branch) és az egyik legszélsősége­sebb britpárti protestáns félkato­nai szervezet, az Ulsteri Önkéntes Erő (UVF) tagjainak összejátszásá­ról szóló, 162 oldalas jelentés sze­rint a rendőrök legalább húsz gyil­kosság és gyilkossági kísérlet, illet­ve robbantásos merényletkísérlet ügyében biztosították a felelősök - zömmel fizetett rendőrségi infor­mátorok - büntetlenségét a 90-es években. A UVF törvényen kívül helyezett, szélsőségesen kegyeden módszereiről ismert protestáns fegyveres szervezet, amely adott esetben saját tagjait sem kíméli bármely árulási gyanú esetén. A vizsgálat elkezdéséhez is az egyik volt UVF-tag, Raymond McCord tíz évvel ezelőtti meggyilkolása szol­gáltatta az alapot, miután az áldo­zat apja bejelentette az ombuds- mannak: tudja, hogy fia gyilkosát a rendőrség védi, sőt fizeti is infor­mációiért. Ismét megfeddték Teheránt a külügyminiszterek EU-szankciók nincsenek MTl-HÍR Brüsszel. Az EU-tagországok külügyminiszterei tegnap felszó­lítottak minden országot arra, hogy teljes egészében és késleke­dés nélkül hajtsa végre az ENSZ BT Iránnal szembeni büntetőin­tézkedéseit. Nem döntöttek vi­szont a BT-határozaton túlmuta­tó európai szankciókról - derült ki a brüsszeli tanácskozás nyilat­kozatából. A BT a múlt év végén határozott arról, hogy Teherán ellen büntetőintézkedéseket lép­tet életbe, miután az iráni veze­tés többszöri követelésre sem mondott le kifogásolt nukleáris törekvéseiről. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy további, még szé­lesebb körű szankciókat hoz, ha Irán két hónapon belül sem hagy fel urándúsító tevékenységével. Az EU-miniszterek ezt üdvözöl­ték, s ők is szélesebb körű szank­ciókkal fenyegetőztek, ha Irán to­vábbra is ragaszkodik álláspont­jához. Bush: nincs megszabott menetrendje az Irakban állomásozó amerikai csapatok kivonásának Újabb szörnyű vérfürdő Bagdad központjában ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Legkevesebb 90 ember vesztette életét és 160 megsebesült tegnap két robbantás következté­ben Bagdad központjában, egy túl­nyomórészt síiták lakta kereske­delmi negyedben. Egy autóba rej­tett és egy szatyorban elhelyezett pokolgép alig néhány másodper­ces időkülönbséggel robbant fel a Báb es-Sarki negyedben, egy bol­hapiacon. A merénylet után össze­égett, elszenesedett holttestek he­vertek szerteszéjjel a piactéren az összeroncsolt, megfeketedett áru­sítópultok között. Nem lévén elég mentőautó a közelben, magánsze­mélyek is segítettek személyautó­kon és mikrobuszokon kórházba szállítani a sérülteket. Ugyaneb­ben a körzetben egy öngyilkos me­rénylő 63 ember életét oltotta ki a múlt hónapban. Néhány órával ko­rábban autóból tüzelő ismeretlen fegyveresek megöltek egy leányis­kolába tartó tanárnőt Bagdad nyu­gati, főként szunniták által lakott Hadra negyedében. A tanárnő sofőrje is megsebesült. Két akna­gránát csapódott be Bagdad egyik déli körzetének egy általános isko­lájába. Egy nőt megöltek a repe- szek, nyolc iskolás megsérült. Az újabb merényletek időben egybe­esnek azzal, hogy az USA meg­Tárik Aziz a pápához fordult London. XVI. Benedek pápa személyes közbenjárását kérte Tárik Aziz volt iraki miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. Aziz ah­hoz kérte a pápa segítségét, hogy ügye bírósági tárgyalásának meg­kezdéséig Olaszországban ideiglenes menedékjogot kapjon. Egy lon­doni lap szerint a következőt írta: „Én, Tárik Aziz, jelen levelemben azzal a kéréssel fordulok a Szentszékhez és Őszentsége XVI. Benedek pápához, hogy segítsen az ideiglenes szabadlábra helyezésre irányu­ló kérelmem teljesülésében.” A keresztény vallású Aziz 2003 áprilisá­ban önként megadta magát az amerikai hadseregnek. Jelenleg egy titkos iraki börtönben tartják fogva, amerikai őrizet alatt. (MTI) Kétségbeesett emberek keresik hozzátartozóikat a holttestek között (Reuters-felvétel) kezdte az erősítésként Irakba kül­dendő újabb amerikai csapatok helyszínre vezénylését. George Bush amerikai elnök egy tegnap közölt interjúban hangsúlyozta: nincs megszabott menetrendje az Irakban állomáso­zó amerikai csapatok kivonásá­nak. Nem erősítette meg azokat az információkat, amelyek szerint a csapatcsökkentés már a nyár vé­gén megkezdődhet. „Nem sza­bunk meg menetrendet, mert ak­kor az ellenség ahhoz fogja igazí­tani a taktikáját” - mondta a USA Today című napilapnak. George Casey tábornok, az Irakban állo­másozó amerikai erők főparancs­noka azt mondta a múlt héten - Robert Gates amerikai védelmi miniszter iraki látogatása idején -, hogy a nyár vége felé kezdődhet meg az amerikai csapatok fokoza­tos kivonása Irakból. (MTI, t, ú) Iráni válaszlépés Kiutasított ellenőrök Teherán. Irán úgy döntött, hogy nem engedélyezi a belépést atom­ipari létesítményeibe a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 38 ellenőrének, megtorlásul az ENSZ BT által az országra kirótt szankció­kért. Ezt Aláeddin Borudzserdi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke jelentette be tegnap. Teherán erről hivatalosan is értesítette a NAÜ-t. Az ENSZ sza­kosított szerve 38 ellenőrének ne­vét tartalmazó listát egy teheráni különbizottság állította össze, ame­lyet az Irán elleni büntetőintézke­déseket elrendelő, 1737-es számú BT-határozat december 23-i elfoga­dása után hívtak életre. A teheráni illetékes közölte, ez az első lépés azoknak az intézkedéseknek a so­rában, amelyek célja a NAÜ-vel folytatott együttműködés korláto­zása. Az iráni parlament december 27-én elfogadott egy törvényt, amely arra utasítja a kormányt, hogy vizsgálja felül a NAÜ-vel folyó együttműködést a BT-határozat mi­att. Borudzserdi nem árult el rész­leteket a tilalom alá eső ellenőrök listájáról, de hangsúlyozta, hogy azt „nem nemzeti kritériumok alap­ján” állították össze. (MTI) i < < < < ( i ( < < < i i ( i

Next

/
Thumbnails
Contents