Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-22 / 17. szám, hétfő
12 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 22. www.ujszo.com A diplomás táboron belül az elvégzett szakok szerint jelentős különbség mutatkozik a jövedelmekben, így többek között az életesélyekben is A pályakezdő diplomások helyzete Németországban Ha a fiatalnak a diploma mellett van szakmája, azt a legtöbb esetben többletpénzzel honorálja a munkaerőpiac (Képarchívum) A német frissdiplomások körében végzett nagyszabású munkaerő-piaci felmérés (Studentenspiegel2) legfontosabb eredményeit közölte Jó szakok, rossz szakok címmel a Der Spiegel című német hetilap. Mint a cikk címe is sugallja: ma már a választott szak a döntő az elhelyezkedésnél. ÖSSZEÁLLÍTÁS A németországi eredményeknek van némi itthoni áthallása is, ezért készült e felmérés tanulságairól az alábbi összefoglaló. A felsőoktatási szakválasztás Németországban életre szóló döntés, az egész életet meghatározza. Ez még akkor is így van, ha a diploma még mindig az egyik legjobb védelem a munkanélküliség ellen: a diplomások munkanélküliségi rátája fele a nem diplomásokénak, és az előbbiek életjövedelme átlagban 50 százalékkal meghaladja a diplomával nem rendelkezőkét. A diplomás táboron belül az elvégzett szakok szerint ugyanis jelentős különbség mutatkozik a jövedelmekben, így az életesélyekben is. A mérnökök, üzemgazdászok, informatikusok bruttó 3 ezer euró felett, a germanisták, történészek, a médiatudományok hallgatói, de még az építészek is jellemzően bruttó 2 ezer euró alatt keresnek. És ez még nem minden: az előző csoport sokkal kevesebb időt tölt álláskereséssel, és körükben jóval magasabb a teljes munkaidőben, és határozatlan idejű jogviszonyban foglalkoztatottak aránya. Hatalmas a különbség Általánosságban az is elmondható, hogy a kereset szempontjából nem bír túlzott relevanciával az, hogy valaki főiskolát vagy egyetemet végzett-e: az utóbbiak fizetési előnye 5-10 százaléknyira tehető. De hogy konkrétan melyik felsőoktatási intézményben tanult, az egy-egy szak esetén nagyon jelentős jövedelemkülönbségeket okozott. így például a közgazdászoknál, ahol 2300 és 4200 euró közötti spektrumon szóródtak a keresetek az intézmények szerinti bontásban, vagyis az adott helyen folyó képzés minőségéről ily módon állít ki bizonyítványt a munkaerőpiac. Más szakoknál más mutató okozott szignifikáns különbséget: a jogászok legjobb tanulmányi- és vizsgaeredményeket felmutató felső negyede 3250 eurós jövedelmet tudhat magáénak, a leggyengébben teljesítő negyede viszont kénytelen 1250 eurós havi apanázzsal beérni. Legnépszerűbb szakok listája A cikk természetesen összeveti e munkaerő-piaci visszajelzést a legnépszerűbb szakok listájával, s az eredmény elgondolkodtató. Egy-egy szak esetében van ugyan átfedés, pl. az üzemgazdász és informatikus mindkét listában előkelő helyen szerepel, de ezek mellett jókora divergenciák is megfigyelhetők: pl. míg a germanisztika szak a továbbtanulási szándék listájának élmezőnyében helyezkedik el, a kereseti listának pedig a végén kullog, addig a gazdasági informatikus szak hátul van a népszerűségi, de elől a kereseti listában. Mindez egy másik, az érettségizők motivációját fürkésző felmérés adatainak ismeretében még érdekesebb: ott a továbbtanulni vágyók háromnegyede állította magáról, hogy a szak- választásnál fontos szempont a munkaerő-piaci helyzet. Ennek ellenére a műszaki és természettudományi területeken stagnál, sőt csökken a jelentkezések száma, a bölcsész- és társadalomtudományi utánpótlásból viszont nincs hiány. Pedig a mérnökkérdés - a szakmai szervezetek és a politikusok szerint - az ország jólétének kérdése. De a vágyak ellen, hívják fel a figyelmet a szakemberek, nem lehet tanulni, az sikertelenséghez vezet. Az lehet tehát a sikeres stratégia, ha az ember a választott szakját más diszciplínákból speciális, „piacos“ ismeretekkel felturbózza. Gyakran szakmai dinasztiákról beszélhetünk Egyes kutatók szerint a családi háttér, a család életstílusa a döntő a pályaválasztásban. Míg bizonyos bölcsész szakoknál, valamint jogászok és orvosok esetében gyakran dinasztiákról lehet beszélni, addig a mérnöké pl. egy tipikus feltörekvő szakma: köztük a legalacsonyabb az értelmiségi szülők aránya, s sokuk nem gimnáziumon keresztüljut be a felsőoktatásba. A mérnöki és a természettudományos szakmáknak tehát leginkább azok lennének megnyerhetők, akik nincsenek a fent leírt módon szakmailag predesztinálva. Csakhogy épp e rétegeknek nagy a biztonság iránti igénye, ezért a most prosperáló mémöktudományok valószínűleg csak jóval később éreztetik majd hatásukat a továbbtanulási szándékokban, akkor, mikor már esetleg épp nem lesz annyi mérnökre szükség, (csekei, felvi.hu) A felmérésről A Der Spiegel című hamburgi hetilap és a McKinsey & Company vállalati tanácsadó cég 2006 májusa és augusztusa között végezte azt a nagyszabású, online felmrst, melyben 25 ezer, öt évnél nem régebben végzett fiatal diplomás vett részt. A kérdések az elvégzett szakra, intézményre, az érettségi és az egyetemi vizsgák eredményeire, megelőző tanulmányokra (pl. szakma meglétére), szakmai gyakorlatra, külföldi tartózkodásra, nyelvtudásra, az álláskeresés időtartamára, módjára, a munkába állás körülményeire, az első munkahely jellegére, a munkáltató elvárásaira és a jövedelemre terjedtek ki. Kötelező angolnyelv-tudás A munka vüágában a használható angolnyelv-tudás kötelező, további nyelvek ismeretének nincs nagyszerepe, nincs kihatása a fizetésre (a résztvevők 93 százaléka állította, hogy megfelelő az angolja, 40-50 százalékuk egy második, s egyes szakok esetében további harmaduk egy harmadik nyelven is kommunikáció-képes). A külföldi tartózkodás (részképzés, gyakorlat) 5-10 százalékkal magasabb fizetést eredményez: ezt nem elsősorban a stabil nyelvismeret, hanem a külföldi tartózkodáshoz kapcsolódó személyiségjegyek (nyitottság, helytállási képesség stb.) miatt kedvelik. Ha a fiatalnak a diploma mellett van szakmája, azt a legtöbb esetben szintén többletpénzzel honorálja a munkaerőpiac. Adj egy tízest! (vicdap.hu) Egy kis útravaló (vicdap.hu) A képzés célja: új diplomatanemzedék és külügyi szakértői csapat kinevelése, mely külföldön képvisel minket Fiatal Diplomata Fórum ez évi pályázata AJÁNLÓ A Fiatal Diplomaták Cabinet- jének pályázati kiírását megújult formában és új néven (Fiatal Diplomata Fórum) hirdetik meg a 2007-es évben. A szervezést a Selye János Kollégiumtól a Kempelen Farkas Társaság vette át. A programokat továbbra is Bara Zoltán szervezi. Jelentkezni az info@young diplomats.sk címen lehet. Részletes információkat a hamarosan induló www.young diplomats.sk oldalon találhatsz. Jelentkezési határidő: február 12. Jelentkezések kiértékelése, pontozása február 17-ig. Tagok kiértesítése: február 19-ig.' A képzés rendszere: 1 +1 év (1 év után a tagság feltétele a képzések 50%-án való részvétel), 2 év után diploma. A diploma feltétele: részvétel az FDC képzésein, diploma dolgozat elkészítése. Az alábbiakban a 2007-re tervezett programokat ismertetjük. I. Szakmai képzések A szakmai képzések során vezető politikusokkal, diplomatákkal és üzletemberekkel szervezünk találkozókat. Ez mellett a diplomáciában használatos készségek elsajátítására tréningeket szervezünk. 1. képzés 2007. március: ♦ Magyar diplomácia kívülről és belülről - Heizer Antal, Magyar- ország pozsonyi nagykövete, Bauer Edit, Duka-Zólyomi Árpád (Európa Parlament), Berényi József, Csáky Pál (MKP), Petőcz Kálmán, volt ENSZ-nagykövet. ♦ Etikett és protokoll a gyakorlatban - szeminárium vezető: Görög Ibolya. A szerző protokollszakér- tő, szakíró. 2. képzés 2007. április: ♦ Transzadanti kapcsolatok - Rodolphe Vallee, USA-nagykövet, Martin Bútora, (Szlovákia volt nagykövete), International Republican Institute (Jan Erik Surotchak, Patrick T. Egan). ♦ Tárgyalástechnika tréning - szemináriumvezető: Liszkai Iván, külügyminisztérium, Budapest. ♦ 2007. július: Visegrádi Diplomata Fórum - visegrádi fiatal diplomaták találkozója. 3. képzés 2007. október: ♦ Nemzetközi szervezetek - German Marshall Fund, UNDP, NDI, Az uniós állásokra felvételi tréning. 4. képzés 2007. november: ♦ Energia, gazdaság, diplomácia - Hernádi Zsolt, MÓL elnök-vezérigazgató, Ivó Samson, Slovak Foreign Policy Asociation, Iván Gábor, főosztályvezető, külügyminisztérium. ♦ Kommunikációs tréning - szemináriumvezető: Frunyó Csilla. II. Tanulmányutak ♦ 2007. február - Varsó - külügyminisztérium, miniszterelnöki hivatal, parlament külügyi bizottsága, találkozó a lengyel fiatal diplomaták klubjával. ♦ 2007. március - Ankara - külügyminisztérium, miniszterelnöki hivatal, parlament külügyi bizottsága, AKP párt külügyi bizottsága. ♦ 2007. május - Genf - ENSZ-ösz- töndíjra pályázhatnak az FDF- tagok, III. FDC genfi tanulmányút. III. Szakmai konferenciák szervezése A Fiatal Diplomata Fórum tagjai ingyen részt vehetnek a Kempelen Farkas Társaság által szervezett nemzetközi konferenciákon. Részleteket a www.kft.sk oldalon találhatsz. IV. Szakmai gyakorlat A Fiatal Diplomata Fórum tagjai részére szakmai gyakorlatot biztosítanak a külügyminisztériumban, nemzetközi szervezetekben és nemzetközi vállaltoknál. V. Kutatás A Fiatal Diplomata Fórum tagjai részt vehetnek a Kempelen Farkas Társaság kutatásaiban. Részleteket a www.kft.sk oldalon találhatsz. (ú) Uj ismeretekre, tapasztalatokra tehetsz szert (Képarchívum)
