Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-02 / 1. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 2. Vélemény és háttér 5 KRONOLÓGIA Halálos ítéletek diktátorok ellen- Kolléga úr, ekkorát rúgtak magába a minisztériumban, hogy idáig repült? (Peter Gossányi rajza) Visszhangok a szombaton hajnalban felakasztott Szaddám Húszéin kivégzéséről Hóhérok: „pokolra veled” Szaddám Húszéin halála aligha lesz hatással az Ira- kot felőrlő különböző felkelésekre, hiszen ezek résztvevői nem egy bukott diktátor emlékéért, hanem a maguk jövőjéért harcolnak - mutatott rá a londoni The Observer. ÖSSZEFOGLALÓ December 26-án az iraki fel- lebbviteli bíróság helybenhagyta a Szaddám Húszéin ex- diktátorra november 5-én kirótt halálos ítéletet, amelyet december 30-án a kora reggeli órákban végrehajtottak. Az iraki diktátor pere előtt is már számos halálos ítélet született államvezetők ellen, s ezek egy részét végre is hajtották. ♦ Görögország: Georgiosz Pa- padopuloszt, aki 1967-től 1973-ig katonai juntát vezetett, s diktatúrát kényszerített Görögországra, 1975-ben hazaárulás vádjával golyó általi halálra ítélték (a verdiktet később életfogytiglani börtönre enyhítették). 1999 júniusában halt meg, miután 24 évet töltött börtönben. ♦ Kambodzsa: Pol Pótra, a vörös khmerek volt vezetőjére (1975-1979) távollétében Phnompenben szabtak ki halálos ítéletet népirtás vádjával. Az ítélet ellenére 1991-ben visszatérhetett az országba, ahol 1997. június 19-én az ellene fellázadt vörös khmerek egyik csoportja elfogta. Bíróság elé állították, és életfogytiglani házi őrizetre ítélték. 1998- ban halt meg. ♦ Kamerun: Ahmadou Ahidjo volt elnököt 1984-ben távollétében halálra ítélték, mert összeesküvést szőtt Paul Biya elnök ellen. Az ítéletet később életfogytiglani börtönre változtatták. 1989-ben halt meg. ♦ Koreai Köztársaság: Csőn 1ü Hvan volt elnököt 1996-ban halálra ítélték az 1979-es katonai államcsínyben és egy kvangzsui tüntetés elfojtásában játszott szerepéért. Ro Te Vu tábornokot, áld követte a hatalomban, 22 évi börtönt kapott az elődjének eltávolítására vezető lázadásban játszott szerepéért, valamint korrupcióért. 1997 végén mindketten amnesztiában részesültek. ♦ Közép-afrikai Köztársaság: Jean-Bedel Bokassa volt császárt (1965-1979) 1987-ben halálra ítélték, mert gyermekek lemészárlására adott parancsot. 1993-ban-három évvel halála előtt - szabadon bocsátották. ♦ Mali: Moussa Traoré elnököt, akinek hatalmát 23 év után 1991-ben döntöttek meg, 1993-ban „politikai bűnök”, 1999- ben pedig - feleségével együtt - „gazdasági bűnök” miatt halálra ítélték, majd az ítéleteket életfogytiglani fog- vatartásra enyhítették. ♦ Románia: Nicolae Ceauses- cu elnököt, aki 1965 óta volt hatalmon, 1989 decemberében - miután megdöntötték rendszerét - katonai törvényszék elé állították, és sommás tárgyalás után - feleségével, Elenával együtt - kivégzőosztag elé állították. (MTI) A szitává lőtt Nicolae Ceau- sescu (Képarchívum) A liberális brit hetilap nem látja, miként lehetne Szaddám kilégzése - Bush amerikai elnök szavaival - „mérföldkő az iraki demokrácia .felé vezető úton” anélkül, hogy a Fehér Ház radikálisan megváltoztatná Irakban követett stratégiáját. Egyre világosabb ugyanis, hogy Bush és legközelebbi tanácsadói elutasítják az iraki helyzettel foglalkozó Baker- bizottság ajánlásait. „Szaddám Húszéin bábként született. Washington hozta létre és mozgatta, hogy felhasználja az iráni ajatollahok elleni háborúban, és bábként is halt meg, ugyanazzal az amerikai kötéllel a nyakán, amely korábban a lábaira fonódott, és végül a nyakát szegte - vélekedett a La Repubblica. - Meghalt egy sötét bábfigura, akit összetörtek és elhajítottak, ám az iraki konfliktus itt maradt.” A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag szerint a bukott iraki diktátor uralkodásának alapos feldolgozásában a jelek szerint sem az Egyesült Államok, sem a domináns szerephez jutott síiták nem érdekeltek. „Márpedig ha az állam nem vonja felelősségre a bűnösöket, akkor ez az állam elvesztette a játszmát. A véres merényletek képei már ma is elhomályosítják a Szaddám-rezsim kegyetlenségének és könyörtelenségének az emlékét. Szaddám Húszéin ma már történelem - pusztító öröksége azonban még messze nem az” - hangsúlyozta a svájci lap. „Csak a legnaivabb megfigyelők gondolhatják, hogy önmagában Szaddám kivégzése meghozza Iraknak a békét - mutatott rá a brit The Sunday Telegraph. - A felekezetközi erőszakot Irakban sem a kormány, sem a (külföldi) szövetséges erők nem képesek megfékezni. Szaddám halála viszont hosszú távon szakadást idézhet elő a bukott iraki rendszerhez lojális szunniták és azon szélsőségesek között, akik iszlám kalifátust akarnak létrehozni. Természetesen a múlt hét végén az internetre is felkerült a volt iraki diktátor kivégzéséről Szorul a hurok a nyakán (Reuters-felvétel) készült amatőr felvétel. Szaddám Húszéin utolsó perceiben szóváltásba keveredett őreivel, akik azzal vádolták, hogy nyomorúságba döntötte Irakot. A volt elnök válasza az volt: ő szabadította meg Irakot az irániak és az amerikaiak kezéből. Szaddám Huszeint a Tikrít közelében lévő szülőfalujában, Audzsában temették el. A faluközpontban egy olyan épületben helyezték nyugalomra, amely még uralkodása idején épült. Sírja várhatóan politikai kultuszhely lesz. „Pokolra veled” - kiáltják a kivégzésen jelenlévők Szaddámnak az amatőr felvételen. A Muktada asz-Szadr síita vezető nevét kiabáló hóhérok néha nevetnek, néha kivehetetlen sértéseket vernek oda a volt diktátornak. A szintén jelen lévő iraki nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Szaddám odaszólt vádlóinak, hogy halála percében nem viselkednek férfihoz méltóan, majd utolsó pillanataiban félhangosan Korán-idézeteket mormolt. Szaddám Húszéin holttestét a kivégzés után nem sokkal szülővárosába, Tikrítbe szállították. Az iszlám hagyományai szerint még vasárnap hajnalban eltemették a közeli Audzsa faluban. A szertartáson családtagjai voltak jelen; a volt diktátor két fia, az amerikai katonák által 2003-ban megölt Udaj és Kuszaj mellett nyugszik. Öröm és elégtétel - ezt érzik az akasztás óta Dudzsail lakói. 1982- ben egy meghiúsított merényletkísérlet után Szaddám 148 síita férfit végeztetett ki a településen. Hasonlóan megkönnyebbültek a ha- labdzsaiak is. Ott 1988-ban mintegy 5000 ember lett áldozata a gyilkos gáztámadásnak - a Szaddám-rezsim így rendszabályozta meg a kurd elégededenkedőket. „Szaddám kivégzése jel volt arra, hogy Isten - ahogy megígérte - igazságot tesz a történelemben” - mondta az egyik legbefolyásosabb iráni pap az Eid al-Adha ünnepen. A muszlint vüág az egyik legfontosabb ünnepét üli, a kivégzés időzítését sokan provokációnak tartják, (m, ht) Elítélte az akasztást az Amnesty New York. Az Amnesty International (AI) elítélte a kivégzést. A nemzetközi embeijogi szervezet rámutat: nem csupán arról van szó, hogy az AI elvből ellenzi és az élethez való jog megsértésének tekinti a halálbüntetést. A szervezet számára különösen nyugtalanító, hogy a kivégzés már az ítélethirdetés után befejezett ténynek tűnt, és a fel- lebbviteli bíróság csak „a fügefalevél szerepét töltötte be egy elhibázott perben”. Az AI mindig is szorgalmazta, hogy Szaddámot vonják felelősségre bűneiért. Sajnálatos módon azonban a volt diktátor pere „mélységesen elhibázott afférrá” változott. „Sokan ezt a győztesek igazságszolgáltatásának tekintik, ami nem fog hozzájárulni a politikai motivációjú gyilkosságok megfékezéséhez” - mutatott rá az AI. (MTI) KOMMENTÁR Semmi sem tökéletes BARAK LÁSZLÓ A „régi, szép kommunista békeidőkben” üyentájt magvas évértékelőkkel és téglavörös vagy éppen rózsaszín jövőképekkel szoktak volt szolgálni az aktuális állami vezetők, esetleg azok bértollnokai. Lévén, ahogy mondani szokás, semmi sem tökéletes, valahol e sorok írója is egy újkori bértollnok - mármint olyan értelemben, hogy időközönként e helyütt némi sovány „honorok” ellenében közöl magvas vagy kevésbé magvas gondolatokat -, íme, egy heveny évértékelő: Milyen is volt az elmúlt év? Bár kétségkívül olcsó a poén, hiszen minden második botcsinálta humorista is élt vele a finisben, ki kell mondani a közhelyet, mármint, hogy nagyon el lett kúrva. Merthogy elkúrtuk. Persze nem jobban és nem kevésbé, mint eddigi éveinket s a majdaniakat fogjuk majd. Az persze igaz lehet, hogy nem minden évben és nem minden bokorban terem olyan politikus, aki egy efféle tényt oly leplezetlen naivitással kürtöl vüággá, mint ahogyan ezt megtette Gyurcsány kolléga Dunánk túloldalán... A szóban forgó őszinteségi rohamot követően aztán, mintegy a dominóelv tökéletes érvényesüléseként, a dolgok olyan össznemzeti elkúrásának lehettünk tanúi Budapesten, aminek az egész világ a csodájára járt. Olyannyira, hogy - főként a kereskedelmi média illetékes észkombájnjainak köszönhetően - a magyar nép világra szóló kiválóságát elhomályosítva, heteken keresztül holmi Satu, Gyík és Debil vezette Kossuth téri szabadcsapatok hirdethették a világsajtó címoldalam annak alávalóságát... Mindegy, ez is megvolt, mégsem lesz belőle talán nemzethalál, hál’ istennek! Hagyjuk azonban hőn szeretett magyar testvéreinket. Annál is inkább, mivel szinte nincs az a szennyes, amit ne lehetne kimosni a mai fékezett habzású multinacionalista szupermosószerek vüágában... Legalábbis meg lehet vele próbálkozni. Eme állítás ékes bizonyítékaként tessék csak belegondolni azoknak a dunaszerdahelyi iskolaigazgatóknak a helyzetébe, akik a mai napig oly kétségbeesetten próbálkoznak saját szenynye- sük tisztára mosásával. Pedig ők aztán vélhetően véglegesen - uram- bocsá! a szó szoros értelmében - elkúrták az életüket, de a karrieijü- ket minden bizonnyal. Mégpedig egy kimondottan efféle célból üzemelő intézményben... Amint a szlovákiai magyarok sokak által ugyancsak hőn szeretett élcsapata, a Magyar Koalíció Pártja számos tisztségviselője a kormányzati bársonyszékeket. Pedig e sorok írója a megmondhatója, hogy az ő asszisztálásával is legalább olyan vehemenciával próbálkoztak Robert Ficóék lestoppolásával, mint a Slov- naft melletti útszélen ténfergő kolléganőik. Vonatkozó szlogenként tessék csak elgondolkodni Ronald Reagan, a néhai amerikai elnök vonatkozó aranyköpésén: „Mindig az volt a véleményem, hogy a politika a második legrégebbi szakma a Földön, és tapasztalataim azt mutatják, hogy nagyon hasonlít az elsőhöz.” A második legrégebbi szakmánál maradva: számos avatott szakértőnek az a véleménye, hogy a jelenlegi szlovák kormánykoalíció sem különb ám az útszéli szajhák kuncsaftjainál. Helyzeti előnyük csak annyi, hogy ők éppen most abszolválják az elkúrás ideig-óráig kétségkívül élvezetes aktusát. Többek között Slotaüag, Mečiarilag, Hedvigüeg, nem utolsósorban pedig általában... Szóval, minden esély megvan arra, hogy a kormányzati státusból adódó helyzeti előnyük előbb-utóbb komoly hátránnyá válik majd. Addig is tessék azonban vidámnak és bizakodónak lenni. Elvégre így év elején legalább viszonylag tiszta még a lap. Mivel ügyeltek a részletekre, Szaddamtól is még tavaly vettek búcsút a Közel-Keleten - kötél által ugyan, de hát semmi sem tökéletes... JEGYZET ___________________ Sz ékelyek, szevasztok! JUHÁSZ KATALIN Zubin Media épp az előbb biccentett karmesteri pálcájával, és köszöntette az EU-ban Romániát és Bulgáriát. Ritkán nézem a bécsi újévi koncertet, idén azonban elkaptam ezt a pillanatot. Az úri közönség illedelmes tapssal honorálta a gesztust, nem hinném, hogy voltak közöttük románok vagy bolgárok. Esetleg az épület előtti lépcsőn, bár a rendőrök ilyen alkalmakkor kol- dustalanítani szoktak: ne dug- dossa senki szutykos tenyerét a betérők orra elé. Media magánszáma azért is abszurd, mert nem sűrűn foglal állást uniós ügyekben, az ilyesmit másféle karmesterek vezénylik. Amikor az utolsó taktusoknál megszólalt a telefonom, hogy nosza, írjak valami újévit, más ötletem nem lévén meg akartam kérdezni szófiai ismerősömtől, másként kelt-e fel náluk a nap. Miien ifjú underground DJ, haladóbb drum-and-bass zenéket kever, mint az öreg londoni rókák. Dolgai az internetnek hála eljutnak az egész világba, azaz eddig is remekül boldogult, és tudtommal eszében sincs nyugatra költözni. Most viszont nincs netközelben, a miniinter- júnak annyi, pedig biztos készen van már az Örömóda technováltozatával. Romániába, ha mindenjói megy, személyesen rán- dulok el hamarosan, most már nem kell külön emiatt útlevelet váltanom. Ott meg költő-író ismerőseim vannak, egyikük huszonnyolc éves korában járt életében először úgy külföldön, hogy nem Magyarországon. Elborzadtam, amikor mesélte, igyekeztem szebbé és vidámabbá varázsolni neki Közép-Szlo- vákia azon régióját, ahová vigyázó szemét vetette. (Nem jött össze, kis hazánk pincérei, szállodaportásai és határőrei tehetnek róla.) Európa legnagyobb magyar kisebbsége csatlakozott az EU-hoz, a Duna TV-ben láttam is egy hatalmas teret ünneplő tömeggel. Ám ez is csak pillanatnyi benyomás marad, a tömegtől ugyanis a bécsi ke- ringőnél is jobban irtózom. És mivel szabadságom alatt újságot is figyelmetlenebbül olvastam, azt is csak átfutottam, hogy Kassán megszületett az év első hajléktalan bébije. Mindkét szülő az utcán él, amióta két éve kinőttek a gyermekotthonból. Ha nem találnak olcsó albérletet, állam bácsi elveszi tőlük a kicsit. Figyelem, ez már az EU- ban történik...
