Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-17 / 13. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 17. Európai unió 11 Egységes belső piacot kell teremteni a termelés és az elosztás egyértelmű szétválasztásával Új energiapolitikát akar az EB Egyelőre szélmalomharcnak tűnik a környezetvédők küzdelme az atomerőművek ellen (SITA/AP-felvétel) Az ökorendszerek felborulásához vezethet Káros a bioüzemanyag? ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London. Az Európai Bizottság új, átfogó európai energiapolitikai intézkedés- csomagot terjesztett elő. Ennek három alapvető célja az éghajlatváltozás megfékezése, az uniós energiabiztonság növelése és a versenyképesség fokozása. ÖSSZEFOGLALÓ Ajanuár 10-én ismertetett javaslatcsomag szigorú célértékeket határoz meg az üvegházhatást okozó gázkibocsátás és a megújuló energiák tekintetében, meg kívánja teremteni az energia tényleges belső piacát, és igyekszik szigorítani a hatályos szabályozást. Az EB szerint a 2012 utáni keretszabályozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejöttével a fejlett országok 2020-ig akár 30 százalékkal csökkenthetnék kibocsátásukat. Az EB konkrétan azt javasolja, hogy az EU tagállamok 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A jelenlegi előrejelzések szerint az energia- és közlekedési politikákkal az uniós kibocsátások 2030- ig nemhogy csökkennének, hanem mintegy 5 százalékkal emelkedni fognak. Ha a jelenlegi irányzatok és politikák nem változnak, az EU importfüggősége tovább fokozódik: míg jelenleg teljes energiafogyasztása 50 százalékát fedezi importból, ez 2030-ra a 65 százalékot is elérheti. Ezenkívül befejezetlen maradt a belső energiapiac kiépítése, így sem az uniós polgárok, sem az uniós gazdaság nem tudja teljes mértékben kihasználni az energiapiaci liberalizáció előnyeit. Az EB az energia tényleges belső piacának létrehozásában, a szénszegény energiára való áttérés meggyorsításában és az energiahatékonyság növelésében látja a megoldást. Belső energiapiac A testület szerint az unióban élő lakossági és a vállalati energiafelhasználóknak valódi választási lehetőséget kell biztosítani, és az energiaszektorban beruházásokat kell ösztönözni. Az egységes piacra nemcsak a versenyképesség, de a fenntarthatóság és a biztonság érdekében is szükség van. A javaslat úgy véli, világosan el kell határolni egymástól az energia termelését és elosztását, erősebb, az európai piacot szem előtt tartó függeden szabályozási ellenőrzést kell bevezetni és nemzeti intézkedéseket kell hozni az Európai Unió infrastruktúrájának legalább 10 százalékos összekapcsolására, amit koordinátorok kinevezésével valósítanának meg. Megújuló energiaforrások Az EB azt javasolja a tagállamoknak, hogy 2020-ig teljes energiami- xüknek 20 százalékát fedezzék megújuló energiaforrásokból. Ehhez a megújuló energiaforrások mindhárom ágazatában - a villamos energia, a bioüzemanyagok és a íutés-hűtés területén is - lendületes növekedésre van szükség. A megújuló energiaforrások növelése mellett a bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább a 10 százalékos arányt el kell érniük. 2007-ben jogszabálycsomag készül a megújuló energiaforrásokról, amely részletes intézkedéseket tartalmaz majd a bioüzemanyagok és a hűtés-fűtés céljára használt megújuló energiák piaci behatolásának megkönnyítésére. Továbbá az EU a következő hét évben legalább 50 százalékkal növeli az energiakutatásra fordított éves kiadásait. Energiahatékonyság 2020-ig 20 százalékkal szeremé csökkentem a teljes primer energiafogyasztást az EB. Ha ez megvalósulna, az EU 2020-ban a mainál mintegy 13 százalékkal kevesebb energiát használna, és évente 100 milliárd eurót takarítana meg. A bizottsági javaslatban az alacsony fogyasztású közlekedési eszközök mielőbbi bevezetése, az előírások szigorítása, a készülékek jobb címkézése, az épületek energiahatékonyságának javítása, valamint a hő- és villamosenergia-termelés, az átvitel és az elosztás hatékonyságának javítása szerepel fő célként. Az Európai Bizottság azt szeremé, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén jóváhagyja az energiaügyi és éghajlat-változási javaslatokat, majd e megbeszélések alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő. Torzult versenyhelyzet A Standard & Poor’s, a világ legnagyobb nemzetközi hitel- minősítője elkészítette első gyorselemzését a ma egy hete ismertetett EB-javaslatról. Legfontosabb megállapítása: az EB-csomag jó hír a fogyasztóknak és azoknak a vállalatoknak, amelyeket hátrányosan érint a gáz- és árampiac hatékonyságának hiánya, a nagy európai energiavállalatok azonban megszenvedhetik a terveket. Az EB szerint a korábban liberalizált gáz- és árampiacon a verseny még mindig nem teljes az EU-ban, és további lépésekre van szükség annak kiteljesítéséhez. A Standard & Poor’s szerint a csomag, ha teljes egészében megvalósítanák, növelné a versenyt az áram- és a gázpiacon, csökkentené a jelenlegi piacvezető ágazati cégek piaci részesedését és jövedelmét, ugyanakkor komoly mértékben kikezdheti az európai közszolgáltatók pénzügyi erejét is. A hitelminősítő szektorszakértői szerint jogi eljárások várhatók azon ágazati cégek ellen, amelyek megsértik a versenyszabályokat, különös tekintettel az új piaci szereplők belépését akadályozó és a fogyasztók választási lehetőségét korlátozó praktikákra vagy a jelenlegi piaci szereplők összejátszására. A S&P felidézi, az EB annak vizsgálata során, hogy a szektorban végrehajtott liberalizáció ellenére miért emelkedtek az árak, arra a következtetésre jutott: a versenyhelyzetet elsősorban a magas piaci koncentráció, a vertikális integráció magas szintje, valamint határokon átnyúló integráció és verseny hiánya torzítja. (mti, euvonal.hu, ú) Brüsszel. A környezetvédő szervezetek élesen bírálták Brüsszel legújabb terveit, amelyek célja a bioüzemanyag 10 százalékos részarányát biztosítani az európai közúti szállításban 2020-ra. A zöldek egyre szélesebb körben vallják, hogy a bioüzemanyag végső soron sokkal több kárt okoz, mint hasznot. Az EB energiapolitikája kötelezően előíija, hogy 2020-ig az EU energiafelhasználásának 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell biztosítani. Ezt egészíti ki a 10 százalékos bioüzemanyag-terv, amely a kőolajfüggőség enyhítésében játszana jelentős szerepet. Jelenleg a szállításkor elhasznált energiából származik a kibocsátott üvegházhatású szén-dioxid egy- harmada, aminek 98 százalékát a kőolaj rovására írják. Az EU a 2003-as bioüzemanyag-direktíva alapján nem kötelező célként határozta meg, hogy 2010-ig a benzin és a dízelolaj 5,75 százalékát bioüzemanyagra kellene váltani. A bizottság azóta elismerte, hogy ezt a célt nem lehet elérni. A bioüzemanyagot szénsemleges energiaforrásként ünnepelték, mivel felhasználása során elméletileg nem bocsát ki több szén-dioxi- dod, mint amennyit egy növény elhasznál a növekedése során. Mi több, bizonyos állítások szerint a bioüzemanyag csökkentheti a levegőszennyeződést és a hulladék mennyiségét is. Az EB érvei közé tartozik: a megújuló üzemanyag előállítása új állásokat teremt, új jövedelemforrást a mezőgazdaságnak, egyúttal segíti a kiotói célok elérését, továbbá Európa energiaforrásainak diverzifikálását. Egyes környezetvédelmi szervezetek ezzel szemben érveket sorakoztatnak fel annak igazolására, hogy a bioüzemanyag káros lehet. A bioüzemanyag iránt megnövekvő kereslet miatt a szegény országok olyan jelentős területei eshetnek áldozatul, amelyek létfontosságúak a táplálék biztosítása szempontjából, főleg Délen. Ez esetenként akár az ökorendszerek felborulásához vezethet, például akkor, ha a brazíliai Amazonas esőerdőinek területét szójaültetvé- nyekkel telepítik be. Bizonyos számítások szerint a bioüzemanyag előállításához több energiára van szükség, mint amennyit az előállított anyag maga tartalmaz. Az ültetvényeket kiszolgáló infrastruktúra kiépítése további környezetrombolással jár. A felhasznált vegyszerek szintén kárt okoznak. Külön is kényes, sokat vitatott kérdés a genetikailag módosított termények felhasználása a bioüzemanyag előállításában. A problémák legalább részleges megoldása érdekében a bizottság második generációs bioüzemanyag kialakítását tervezi, amelyet cellulóz alapú, illetve faanyagból nyernének, például szalmából, faforgácsból, trágyából. Brüsszel érvelése szerint ez sokkal kedvezőbb lenne, mint az első generációs bioüzemanyag, amelyet többnyire cukorrépából és repcéből állítanak elő. Az új bioüzemanyag energiahozama és minősége jobb lenne, kevesebb üvegházhatású gáz keletkezne, előállításához pedig a nyersanyagként betáplált biomassza széles skálája felhasználható. Emiatt kevésbé jelentene konkurenciát az élelmiszeriparnak. A technológia egyelőre kidolgozás alatt áll. Az európai biotechnológiai ágazat támogatja az EU törekvéseit. Az EuropaBio ipari csoportosulásnak az úgynevezett fehér biotechnológiáról készült tájékoztató tanulmányából kiderül, hogy biomasszából már sikerült etanol alapú üzemanyagot előállítani. Az enzimek fel- használása által felszabadulhat a mezőgazdasági és erdészeti hulladékforrás, ily módon alternatív jöAz előállításához több energiára van szükség, mint amennyit az előállított anyag maga tartalmaz. vedelemforrást teremtve a gazdálkodóknak. Óvatosabban fogalmaz az Európai Vegyipari Tanács: „A CEFIC üdvözli a bioüzemanyag elismerését, amely jelentős szerepet játszhat a klímaváltozás elleni küzdelemben, ám megkérdőjelezi új, merész célok megfogalmazását még mielőtt a korábbi célokat sikerült volna elérni. A CEFIC javasolja a 2010-es célok elérését meghiúsító tényezők vizsgálatát.” Latin-amerikai civil szervezetek az EU-hoz intézett nyüt levélben bírálják a bioüzemanyag aránytalan használatát, hangsúlyozzák a klímaváltozásban várható negatív szerepét, és azt, hogy az újításnak a Dél látja majd kárát. „Igen valószínűtlen, hogy Európa képes saját termelésből fedezni bioüzema- nyag-szükségletét, így a pótlás nagy valószínűséggel más területekről származik majd” - írják. Szkeptikus a Greenpeace is, amely szintén a bioüzemanyag környezetkárosító hatása miatt aggódik, (euractiv.hu) Berlin az óvatos liberalizálás mellett London. Két nappal az EB-csomag ismertetése után a Financial Times azt írta, Németország már nem ellenzi az európai energiapiac további liberalizálását. A lap Michael Glos német gazdasági miniszter nyilatkozatát idézte: Berlin „nem zár ki semmilyen lehetőségeti’, így azt sem, hogy az energiatermelőkről leválasszák az elosztó hálózatokat, és EU-szintű energiafelügyeletet hozzanak létre. Glos azonban fontolva haladást javasolt. Szerinte először meg kell nézni, mennyire valósul meg a már most is létező kötelezettség az áramtermelés és az áramelosztás szétválasztására. Csak ez lehet az esetleges további lépések alapja. (MTI) Radikális energiareformot sürgetnek a szakemberek, különben lehetetlen kezelni az energiabiztonság és a klímaváltozás kettős kihívását Előrejelzés ötven esztendőre - három forgatókönyv is létezik ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Európában gyökeres változtatásra van szükség az energiaügyek terén ahhoz, hogy kezelni lehessen az energiabiztonság és a klímaváltozás kettős kihívását. Ezt igazolja az EB legújabb tanulmánya, a Világ Energiatechnológiájának Kilátásai (WETO H2), amely három lehetséges forgató- könyvet vázol fel - fél évszázados előrejelzésében. Az EB kutatási igazgatóságának 2050-ig előretekintő jelentése háromféle forgatókönyv alapján prognosztizálja a világ és Európa energiarendszerének lehetséges alakulását. Az első - minden megy a régiben - visszafogott klímaváltozás-politikával és rövid távú energiatermelési korlátozásokkal számol. A második, a szénkorlátozó forgatókönyv komolyabb klímaváltozás-politikára alapoz, míg az ún. hidrogén-forgatókönyv a szénkorlátozó variációja, amely ugyanakkor a hidrogénalapú technológiák látványos áttörését jósolja. Ez a második WETO-jelentés, amelynek eredményei jelentős eltérést mutatnak a 2003-as első dokumentumhoz képest. Az anyag sokkal pesszimistább a Nemzetközi Energiaügynökség 2006-os jelentésénél. A három forgatókönyv főbb jellemzőit az euractiv.com ismertette. Minden megy a régiben A világ energiaszükséglete több mint kétszeresére nő, a jelenlegi évi 10 Gt-ről (gigatonna olajegyenérték) 22-re. Európában a növekedés kissé visszafogottabb: 1,9-ről 2,6 Gt-re. Ennek a mennyiségnek a 70 százalékát fosszilis energiaforrások biztosítják, és csak 30 százalék származik majd megújuló és nukleáris forrásokból. (Európában a megújuló és nukleáris források aránya 40 százalék lesz, szemben a jelenlegi 20-szal.) 2025-től kezdődően a hagyományos kőolajtermelés állandó szintre kerül, napi 100 millió hordóval, a nem hagyományos olaj mennyisége 2050-ig napi 125 millió hordó lesz. A kőolaj ára 110 dollár lesz hordónként, s 100 dollár olajegyenérték a gáz esetében. A szén jelentős energiaforrásként tér vissza, 2050-ben tonnánkénti ára 110 dollár lesz. 2020, majd még inkább 2030 után fellendül a nukleáris és megújuló energiaforrások használata, Európában az áramfejlesztés 70 százaléka nem szénalapú lesz. A kibocsátott széndioxid mennyisége 900-1000 mil- liomodrészecske, azaz a jelenleg elfogadható maximális mennyiség mintegy kétszerese. Európában 2050-ben a szén-dioxid menynyisége 10 százalékkal lesz kisebb a jelenleginél. Szénkorlátozó forgatókönyv A világ energiaszükséglete három Gt-val kisebb, mint az első forgatókönyv esetében; a megújuló (30 százalék) és a nukleáris (40 százalék) energiaforrások aránya jelentősen megnő, a szénfogyasztás a kitermelés és a tárolási technológiák fejlődésének dacára stagnál. A globális szén-dioxid-ki- bocsátás 25 százalékkal meghaladja az 1990-es szintet, ám az EU- ban felére csökken (ez lenne a kettes faktorú csökkenés). A jelentés szerint ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni mindenféle üvegházhatású gáz esetében a még elfogadható klímaváltozást okozó 550-es mennyiséget, négyes faktorú csökkentésre van szükség. Ezzel kapcsolatos számításokat a jelentés nem végez, ugyanis a végrehajtáshoz radikális változtatásokra van szükség a struktúrákban, valamint mentalitásban, magatartásban és a szervezetek szintjén. Európában a megújuló energiaforrások biztosítják majd az energiaszükséglet (Illusztrációs felvétel) 22 százalékát, a nukleáris források a 30 százalékát, a hagyományos tüzelőanyag pedig kevesebb mint 50 százalékát. Hidrogén-forgatókönyv A világ energiaszükséglete 8 százalékkal kisebb az első változathoz képest. A hagyományos tüzelőanyag aránya 2050-ben kevesebb lesz 60 százaléknál. Az energia 13 százaléka hidrogénalapú lesz, szemben az első forgató- könyv 2 százalékos arányával. A hidrogén fele megújuló forrásokból származik, 40 százaléka nukleáris alapú. A hidrogén 90 százalékát a szállításban használják fel. Európa energiakoktélja 33 százalékban nukleáris, 20-20 százalékban kőolaj, földgáz és megújuló energia, 6-7 százalékban pedig szén. (euractiv.hu)
