Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-16 / 12. szám, kedd
IV Polgármestereink tervei ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 17. www.ujszo.com Mit tervez a polgármester és az önkormányzat? Hétről hétre ezt tekintjük át rövid interjúkkal, összefoglalókkal, amelyekben a Nagyszombat és Pozsony megyéhez tartozó települések vezetői vázolják röviden az elképzeléseiket. NEMESKAJAL Kosztolányi Tibor polgár- mester (MKP) A régi-új polgár- mester 1992 óta áll a Galántával szomszédos község élén, előtte a Galánta és hat további település alkotta nagy mezőgazdasági szövetkezetben technikusként dolgozott. Az eddigi választásokon és most is további jelöltekkel kellett megmérkőznie. A polgár- mester szavaival élve Kajaion már „nemzeti sporttá vált”, hogy mindig hárman-négyen is megpályázzák a polgármesteri posztot. Most is további 3 jelölttel kellett versengenie, de fölényes szavazattöbbséggel győzött. A képviselő-testületben megfordult az arány: míg az előző időszakban a 9 tagból 6-an voltak MKP-sok, most csak hárman kerültek be a magyar párt színeiben. A polgármester ezt annak tulajdonítja, hogy a fiatalok között kialakult egyfajta averzió a párttagság iránt, de négy olyan független került a testületbe, akikkel Kosztolányi szerint jól lehet majd együttműködni. „Talán egy nem népszerű, de szükséges lépéssel kezdenénk, egy kicsit szeretnénk megemelni az adókat - mondja a tervekkel kapcsolatban a polgármester. - Ezenkívül van két nagy pályázatunk, amire továbbra is próbálunk pénzt szerezni, ez a kultúrház felújítása és a főtér rendezése. Nemeskajalon van a környék egyik legöregebb, 1948-ban épült kultúrháza, amit rég kinőttünk. Már két évvel ezelőtt pályáztunk a felújítására, 10,5 millió koronás beruházással teljesen át akarjuk építeni. Emeletes lesz, új helyiségekkel, modern felszereléssel, egyszóval a mai igényeknek megfelelő kultúrház lesz. A főteret macskakövekkel rakatjuk ki. Van ott egy, még a szocializmusban épült közös építmény, amelyben a községi hivatal, üzlet meg a posta van. A főtérrel legalább 25 éve nem foglalkozott a falu vezetése, hát most szeretnénk felújítani, hogy jól érezzék itt magukat az emberek, mert ezen a téren szinte naponta mindenki megfordul. Van lakásprogramunk, remélem, az új képviselő-testület is támogatni fogja. Egy éve adtunk át nyolc bérlakást, amelyek nem emeletes lakótömbben, hanem sorház formában, kis kerttel épültek, falusias jellege van. Ezt a bérházépítést szándékszunk folytatni, és nagyon szeretnénk egy új utcát nyitni, ahol családiház-épí- téshez biztosítanánk lehetőséget a fiataloknak. Van még egy nagy beruházás, mely nem teljesen a falun múlik, ez a csatornahálózat építése. Mi a község saját költségén elkészíttettük a tervdokumentációt, és átadtuk a vízügyi társaságnak, amely a beruházást a nagy galántai agglomerációs projekt keretében megvalósítja. Az újabb uniós pályázatok révén is igyekszünk majd minél több pénzt szerezni” - mondja a polgármester, (gl) ingye« hirdetni Szóban? Ó-MOTOR Eladás 'RT-Hobbi Szelvényünket a eskorte,,« Börzéber =REBE í mindig megtí KÖNYVEK Vétel NYÉKVÁRKONY Fekete János polgármester (MKP) 1992-től polgár- mestere a duna- szerdahelyi járásbeli községnek. Az MKP színeiben indult, két ellenjelöltje volt a decemberi választásokon. 72%- os választási részvétel volt a faluban, 748 szavazattal jogosították fel őt arra, hogy folytassa a munkát. A képviselő-testület összetétele is változott, kilenc tagból öten maradtak, négy új képviselő lett, közülük egy MKP szimpatizáns, három pedig függeden. December 12-én tartották alakuló ülésüket, január közepén lesznek az első bizottsági ülések. A község előzetes költségvetését már decemberben elfogadták, de szokás szerint a zárásokat követően áll össze a pontos büdzsé, amelyre februárban kerül sor. A községben befejezésre vár a legújabb 21 lakásos bérház, hús- vétra tervezik az átadást. Már félig készen van a kultúrház rekonstrukciója, július végén szeretnék használatba venni. A posta épületét is elkezdték építeni. Ajövőbeli tervekkel kapcsolatban Fekete János a bérlakások építését tartja a legfontosabb feladatnak, mivel jelenleg is 80 jelentkezőjük van. Mind a nyéki, mind a várkonyi oldalon terveznek bérházat, összesen 66 új lakással. Tervezik még az utak felújítását, a szemétdomb teljes lezárását (négy és fél millió koronás összköltséggel), és már elkezdődtek a kanalizációhoz szükséges mérések. Remélik, 2008-ban ennek az építése is elkezdődhet. Az elmúlt 15 évről a régi-új polgármester azt tartotta' az egyik legfontosabb dolognak, hogy a lakosság száma nőtt, noha a szociális otthont elköltöztették a maga 83 lakójával. Míg négy éve 2450-en voltak, addig 2007-ben a lakosok száma átlépte a 2500-at. Kihasználták az adandó lehetőségeket, ezért sikerült befejezniük a gázművesítést, az ivóvíz kiépítését 70%-ban, épületeket újítottak fel. A község büszke futballcsapataira, az ifjúsági csapat 4. ligás, a felnőtttek 5. ligás és a diákok járási bajnoksági sikereire. (jóm) KIRÁLYRÉV Racsko Pál polgármester (független) Eredeti foglalkozása autószerelő, de azután középiskolát és egyetemet is végzett, úgyhogy már a filozófia doktora voit, amikor 2002-ben először elfoglalta a polgármesteri széket. Valószínűleg jól végzi a munkáját, mert a mostani választásokon nem akadt ellenfele, egyedüliként, független jelöltként nyerte a választásokat a galántai járásbeli településen. A 9 képviselői helyre 11 jelölt volt, végül is 9 MKP-s jelölt került a testületbe. A polgármesteri munkát Racsko Pál ott szeretné folytami, ahol abbahagyta: „Sok mindent sikerült elvégezni, felújítottuk a templomot, az iskolát, rendeztük a faluközpontot, új buszmegállók épültek. Úgy érzem, adós maradtam a lakosoknak azzal, hogy eddig nem építettünk bérlakásokat. Itt egyetlen egy gond volt, hogy a telkek nem lettek rendezve, de már ez is folyamatban van, több tulajdonossal már sikerült megegyezni. Konkrét tervek még nincsenek, de túlzásokba nem szeretnénk esni, talán egy hatlakásos háztömb volna ideális Királyrév számára. Most a legnagyobb beruházás a szennyvízcsatorna-hálózat építése lesz, ami a nagy galántai agglomerációs terv keretében, uniós támogatással valósul meg. Az elmúlt év eseményeiből talán meg kellene említeni az árvizet, ami Nádszeggel és Alsóhatárral együtt Királyrévet is érintette. A községet mintegy 6,5 millió koronás kár sújtotta, és ezért az államtól 2,4 millió koronás kártérítést kaptunk. Ebben benne voltak a közvetlen árvízvédelmi munkák a gépek használatának kiadásai, a szúnyogirtás stb., és kaptunk 250 ezer koronát, amit kizárólag a helyi utak javítására használhattunk, úgyhogy ebből egy utcát teljesen felújítottunk. A gátak erősítése is tervben van. A Povodie Váhu (Vági Ármentesítő Vállalat) már megkezdte a gátépítést Nádszegnél, és haladnak vele Királyrév felé, de sikerült velük úgy megegyeznem, hogy tavasszal az itteni Olcsai részt is megerősítik, ahol a legnagyobb károk voltak, valamint a Feketevíz és a Dudvág összefolyásánál is megemelik a gátat. Ezeket saját költségből építik, valamint az Alsóhatár felé eső részén, a lakótömbök mögött egy külön pályázat alapján végzik majd el ezeket a munkálatokat. Egy további terv a kultúrház felújítása. Ezt az épületet 1975- ben adták át, és azóta nem esett át nagyobb javításon. Nagyon nagy szükség van már a felújítására, de eddig azért nem 'tudtunk erre pályázatokon pénzt szerezni, mert nem volt rendezve a tulajdonjog. Az épület tulajdonjogát már sikerült rendezni, és a telek rendezése is folyamatban van.” (gl) ALSÓHATÁR H Dora Ferenc A Galántai járás legkisebb közsé1991-ben kiírt pótválasztásokon került, miután az 1990-es első helyhatósági választás győztese lemondott. Előtte a galántai kórházban villanyszerelőként dolgozott, emellett mezőgazdasági termeléssel is foglalkozott, 1990-től volt a falu polgármester-helyettese, és 1991-tól egyfolytában ő tölti be a polgármesteri tisztet. A tavalyi decemberi választásokon egyedüli jelöltként választották őt újra a falu élére, az öttagú képviselő-testületben egy független és egy SMER-es képviselő mellett 3 helyet szerzett meg az MKP. „Tavaly négyen voltak az MKP képviselői és egy független képviselő volt, aki szintén együttműködött az MKP- vel, de én úgy gondolom, idén sem lesz semmilyen probléma. Egy ilyen kis faluban nem jelent olyan nagy különbségeket a párthovatartozás, mint a városi testületekben, mi most is biztosan jól együtt tudunk majd dolgozni - véli a régi-új polgár- mester, akinek a falu fejlesztésével kapcsolatban nagy ambíciói vannak. - Azt hiszem, a mostani 264 lakossal egyelőre valóban mi vagyunk a Galántai járás legkisebb falva, de a megbízatási időszak végére szeretnénk a lakosok számát ötszázra növelni. A falu nem volt mindig önálló. A valamikori birtoklapokon még Alsószeli részeként említették a települést, 1957- ben önállósult a községünk, majd 1970-től közös megegyezés alapján Királyrévvel közösen működött. Az 1989-es fordulatot követő első helyhatósági választásokkal 1990-ben önállósult újra Alsóhatár. Most a legfontosahb cél a falu lakosságának növelése, így az óvodát és a kisiskolát is könnyebben fenn tudnánk tartani, és valamilyen, új munkahelyeket biztosító beruházást is szeretnénk idehozni. A lélekszám növelését úgy szeretnénk elérni, hogy más falvakhoz hasonlóan mi is megragadjuk a bérlakás- építési lehetőségeket, és a lakásokat kedvező áron kínáljuk a fiataloknak, így próbáljuk őket a faluba csábítani. Az előző választási időszakban 15 bérlakást adtunk át, és ezt folytatni szeretnénk. A munkahelyteremtés nem egyszerű, mert amióta működik a galántai Samsung és a Jászplasztik, a faluban a munkanélküliek száma négy év alatt 43-ról 11-re csökkent.” (gl) HIDASKURT Takács Zsuzsanna polgármester (MKP) Őrségváltás történt a galántai járásbeli falu élén, ahol új jelölt váltotta fel Rózsár Tibort, aki egy megbízatási időszakot leszámítva már csaknem három évtizede állt a falu élén. Az MKP színeiben győztes új polgármester asszony eredeti foglalkozása matematika-kémia szakos tanítónő, és 1998-2002-ben képviselő volt a helyi önkormányzatban. A most megválasztott kilenctagú képviselő-testületben 7 MKP-s, 1 SMER-es és 1 SDKÚ-s képviselő van. Az alábbiakban Kovács Zsuzsanna arról beszél, hogy polgármesterként mit szeretne megvalósítani: „Az első lépés természetesen a hivatal átvétele, az iratokkal, szerződésekkel kell megismerkednem. Az első komoly feladat a költségvetés, amit három évre kell elfogadni, addig is ideiglenes költségvetést kell megállapítanunk. A választási programomat is próbáltam úgy összeállítani, hogy főleg a gazdaság, a kultúra és a környezetvédelem terén nyújtsak valamit. A gazdaság terén azt szeretném elérni, hogy minél jobban kihasználjuk a meglévő lehetőségeket, például az eddig kihasználatlan épületeket. A szocializmus alatt Hidaskürt úgynevezett központi falu volt, ahol nagyon sok középületet, gazdasági épületet felépítettek, és ezek most kihasználatlanok. Igaz, ez sok esetben nem lesz egyszerű, mivel a területek tulajdonviszonyai nem rendezettek, de a rendezés után például komposz- tolót lehetne létesíteni, vagy van olyan magtárépület, amelyet a faluban gazdálkodók közösen használhatnának. Tu- lajdonviszonyi problémák az iskola esetében is vannak, ahol terület tulajdon rendezetlensége miatt pályázatokat sem lehetett beadni, pedig a tervezetek is készek, főleg a tető rekonstrukciójára. Szerintem itt csak a tulajdonossal való megegyezés vezethet megoldáshoz. A lakásépítés terén is vannak elképzelések, de az a helyzet, hogy vásároltak ugyan házhelyeket, de azokon egyelőre nem nagyon építenek, mert a fiatalok nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy építkezni kezdjenek. Bérlakásépítés egyelőre nincs tervben. A kultúra terén is a meglévő szervezeteket szeretnénk támogatni, valamint újak létrehozását.” (gl) NAGYFÖDÉMES Gogh Ferenc polgármester (MKP) 1998 óta tölti be a polgármesteri posztot, előtte 17 évig rendőrként dolgozott. A decemberi választásokon három jelölt közül lett ő a győztes. A 11 tagú képviselő-testületben 6 MKP-s és 5 független, de szintén magyar ajkú képviselő ülhet, heten az előző testületben is benne voltak. Gogh Ferenc a voksok 86 százalékával fölényesen győzött, ám saját bevallása szerint nagyon kemény választási időszak vár rá: „Még a nyáron az előző képviselő-testülettel készítettünk el egy programot a következő hét évre, 2013-ig, amelyben a következő négy évre nagyon sok feladatot tűztünk ki. Á sportcsarnoktól kezdve a biogázállomáson keresztül az óvodafelújításig elég sok minden van benne. A biogázállomáson silókukoricából gyártanának villanyáram-fejlesztésre szolgáló biogázt. Hasonló üzemek már működnek az országban, és tudomásom szerint nagy az érdeklődés, évente 10-15 hasonló állomást akarnak építeni, amelyre uniós támogatást lehet szerezni. Elsőrendű feladatomnak tartom, hogy ezt nálunk is megvalósítsuk. Továbbá szeretnénk felépíteni egy többcélú sportcsarnokot, és a faluközpont átrendezése is tervben van. Erre már tavaly is benyújtottunk egy pályázatot, amely nem ment át, de idén újra megpróbáljuk. Ezen belül felújítanánk a jelenleg nem működő szö- kőkutat, sétálózónát alakítanánk ki, amely a szolgáltatások házától, az itteni vendéglőtől egészen a templomig húzódna. A födé- mesiek valamikor arról voltak híresek, hogy vasárnaponként egészen a futballpályától a vendéglőig egész családok kinn sétáltak. A férfiak elmentek focimeccsre, az asszonyok beültek a cukrászdába, a gyerekek a főtéren játszhattak. Ezt a szép tradíciót szeretném felújítani, hogy legalább vasárnap délután kihozzuk az embereket, családokat egy közös sétára, szórakozásra a faluba, (gl)
