Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-16 / 12. szám, kedd

Tudomány - hirdetés 11 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 16. Az időjárás extrém változásaival számolni kell, de az érkezésük, irányuk, mértékük és tartósságuk egyelőre megnyugtatóan még nem prognosztizálható Hőguta vagy fagyhalál fenyeget? Túlzás lenne klímaváltozással riogatni? (Képarchívum) Az idei tél eddig inkább a tavaszt idéző napjai láttán mind többen kérdezik: mi lesz az ára az ajándékba kapott, ilyenkor szokatlan melegnek? A globális fel- melegedést illetően a tudo­mány válasza is bizonyta­lan: a jéghegyek elolvadá­sával, a csapásokkal járó légköri jelenségekkel, s az árvizekkel éppúgy riogat, mint a szárazsággal, ugyanakkor az is meges­het, hogy újabb jégkorszak köszönt az emberiségre. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Még vitatják a tudósok, hogy a földi légkör melegedése - amit so­kan a mostani, extrém magyaror­szági időjárás egyik okának is vél­nek - tartóssá válik-e, vagy éppen ellenkezőleg, egy közeledő jégkor­szak fenyegeti az emberiséget. Az elmúlt félév világszerte tapasztalt, sok katasztrófát okozó időjárási szélsőségei mindkét vélekedésnek tápot adnak. Az Európai Unió a nemzetek közös felelősségére fi­gyelmeztet, amikor a felmelege­dés lehetséges okait veszi számba. Európa elsivatagosodhat A Németországot a nyár dere­kán lehűlésekkel és áradásokkal sújtó periódus után a potsdami Időjárás-változás Kutató Intézet egyik alapítója és jelenlegi ve­zetője, Hans-Joachim Schnellen­huber professzor például így vála-. szolt arra a kérdésre, hogy lesz­nek-e még a jövőben normális nyarak, s egyáltalán, visszatér-e megszokott rendjébe a Föld időjá­rása? „Előbb-utóbb biztosan! Merthogy a Föld időjárása olykor rövid, máskor évezredes idősza­kokban, de folyamatosan válto­zik, hullámzik. Arra viszont ma még nem adhatunk egyértelmű választ az érdeklődőknek, de a német kormány Globális Klíma­változási Tanácsának sem, hogy mikor és milyen jelleggel követke­zik be a változás.” A professzor azt is elmondta: amikor 1992-ben a potsdami intézet megkezdte a munkáját, már észlelték, hogy az időjárás az emberi tevékenységek hatására is szeszélyesedik. Általá­ban szárazabbá válik, aminek a jelei Afrika, s az Amazonas-me- dence elsivatagosodásában, vala­mint a mind erősebb hurrikánok, ciklonok, tájfunok, orkánok gya­koriságában mutatkoznak meg. Ha a kiszáradás folytatódik és Eu­rópában is felerősödik, például az eleve száraz Spanyolországban ellehetetlenülhet a fejlett mező- gazdálkodás, de a turizmus is. Utánunk az özönvíz Az amerikai Elisabeth Colbert az Amazonas vidékén személye­sen kutatta a változásokat és az Utánunk az özönvíz című könyvé­ben a meteorológiai szélsőségek miatt szintén Brazília elsztyeppé- sedését, a Sarkvidék jegén működő kutatóállomások alól a jég kiolvadását jósolja. Ez egyálta­lán nem lehetetlen, hiszen i.e. 1200 táján a vikingek az akkori meleg periódusban a most jéggel borított Grönlandon (Zöld-föl­dön) növénytermelő- és állatte­nyésztő településeket alapítottak, templomokat építettek, s onnan áthajóztak még Amerikába is. Az­tán a következő hideg periódus­ban a vidék eljegesedett, a vikin­gek kihaltak, telepeik elenyésztek, csupán romjaik őrzik emléküket. A geológiai feltárások jól mutat­ják, hogy az elmúlt 700 ezer évben milyen sokszor változott meg a földi időjárás. Sokan úgy vélik, hogy a Közép-Európában, a nean­dervölgyi kultúrában élő elődeink 40-50 ezer évvel ezelőtt egy kis- jégkorszaknak estek áldozatul, ahogy sokkal korábban talán a di­noszauruszok is. De nem kell ilyen régmúltból előásni az éghajlat gyökeres változásának lehetséges következményeit bizonyító törté­neteket. Öt és félezer évvel ezelőtt a monszunok kezdték elkerülni Afrika északi részét, mire a vidék elsivatagosodott. Ahol ma teljed a Szahara, a barlangi falfestmé­nyek, karcolatok tanúsága szerint valaha pálmafákkal övezett tavak­ban halak, krokodilok éltek. A13. században az Egyesült Ál­lamok délkeleti vidékén fejlett kultúrában, városokban élt ana- szaci indiánok a csapadéksze­génnyé vált időjárás következté­ben haltak ki. Más időszakban vi­szont az arrafelé óriási vízmennyi­séget hömpölygető folyók, például a Colorado - vájtak mély kanyo­nokat a fennsíkba. A légszennyezéssel minden rendben? Az újkor máig töretlen ipari fejlődésével - a szén, a fosszilis energiahordozók használatával - járó légszennyezés a felmelegedés irányába befolyásolhatja az időjá­rást. Ám az időjárásnak az em­bertől függetlenül, év-tízezrekben mérhető periodikus, sokszor az át­lagostól plusz-mínusz tíz fokkal is eltérő átlaghőmérsékletű változá­saihoz képest ennek a hatása még nem hozna korszakváltást. „Nagyobb baj, hogy a modem emberi élet berendezése, sőt fej­lesztése is mindig az éppen meg­lévő ismereteken és viszonyokon alapul, s nem eléggé számol a Föld lakosságának és energia-igényének növekedésével. Ezért a létesítmé­nyeket (városokat, utakat) és intéz­ményeket (oktatás, egészségügy) nagyon gyorsan kinőjük, a különfé­le forrásokat túlfogyasztjuk, tönkre használjuk (ivóvízkincs). A »fej­lesztések« azzal eleve nem számol­nak, hogy jöhet egy melegebb, vagy hidegebb éghajlati korszak, amit az ember és eszközei nem ké­pesek elviselni” - mondja egy má­sik kutató, a svájci J. L. Kirschner. Az arlingtoni S. Fred Singer pro­fesszor viszont túlzónak ítéli a klí­maváltozással riogatást. Jellemző, hogy az Egyesült Államok legfőbb bírósága épp arról vitatkozik, hogy felvehető-e a bűncselekmények kö­zé a környezetszennyezés, mert nem egyértelmű, hogy az egyik fővádlott, a széndioxid-kibocsátás káros-e, vagy éppen előnyös a fejlődésünkre. Az agronómusok szerint például a levegő magas széndioxid-tartalma és a meleg (de csapadékos) idő kedvez a növé­nyek fejlődésének. A végső konklúzió: az időjárás extrém változásaival számolni kell, de az érkezésük, irányuk, mértékük és tartósságuk egyelőre megnyugtatóan még nem prog­nosztizálható. A földi élet fenntar­tásához alapvető, de nem teljes biztosíték a lakossági létszám és az energia-használat kontrollálá­sa, meg az események folyamatos figyelése és értékelése. Egyelőre azonban az időjárást nemhogy irányítani, de változásait még pontosan előre jelezni sem tudjuk. ASTRA Astra most 250 000 Sk-ért Astra Classic 200 000 Sk-ért 1Az árjegyzék szerinti ár 50%-a GMAC www.opel.sk infovonal: 0800 101 101 Fizessen félárat, használja teljes gőzzel! A Zafira most 350 000 Sk* ■ Fizesse ki a kocsi árának 50%-át ■ Használja egész évben ingyen ■ Egy év múltán a fennmaradó 50%-ot kifizetheti készpénzzel, megemelés nélkül, vagy előnyös kölcsönt vehet fel rá Szerezzen örömet magának a hét ülés elérhetetlen rugalmasságával páratlanná vált beltérret, dinamikával, a formatervezett attraktív külsővel... Szerezzen örömet magának az Zafirával! Most elég, ha van rá 350 000 koronája. Figyelem, az ajánlat csak 2007. 1. 31-éig érvényes! BP-7-10037

Next

/
Thumbnails
Contents