Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-15 / 11. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Hatások nélküli kis kőolajválság Pozsony. Szlovákia továbbra is megbízható partnernek tartja Oroszországot, mondta Ľubomír Jachnátek gazdasági miniszter. A múlt héten kialakult válság szerinte azzal magyarázható, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia felbomlása után létrejött utódállamok gazdasága eltérően fejlődött. A hasonló helyzeteket elkerülendő, Jachnátek szerint, szükséges egy másik olajvezeték biztosításáról és az alternatív energiaforrásokról beszélni, s az uniós tagállamokat energetikailag szorosabban összekötni. Hangsúlyozta: ha a Barátság kőolajvezetéken nem újult volna meg a szállítást, a benzinárakra ez még három hétig biztosan nem lett volna hatással. A Slovnaft szerint viszont később sem, ugyanis az üzemanyag árát elsősorban a nemzetközi trendek befolyásolják, (sz.a.) 10 éves kislányt gázoltak el Érsekújvár. Halálos kimenetelű közúti baleset történt szombaton a Nyitrai úton. Egy álló autóbusz mögül váratlanul egy 10 éves kislány futott ki az útra, és elütötte egy Skoda Fabia. A gyermek a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. A gázoló jármű 20 esztendős vezetője a rendőrség tájékoztatása szerint nem volt ittas. (SITA) Galántai férfi gyilkolt Pozsonyban Pozsony. Egy 44 éves nő elásott holttestére bukkantak szombaton éjjel a rendőrök a rózsavölgyi városrészben. A nyomozás eddigi eredményei szerint a 39 éves galántai Sergej T. ölte meg a nőt, majd elásta egy hétvégi ház mellett. A rendőrség gyilkossággal vádolja a férfit, aki 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. (TASR) Holttest a templomban Pozsony. 76 éves férfi holttestére bukkant tegnap reggel a Szent Flórián téri templom sekrestyése. A halott a templom padlóján, egy pad alatt feküdt. A halál okát boncolás során állapítják meg, ám értesülések szerint a férfit szívinfarktus érte. Egyelőre emberölés gyanújával indult eljárás. (TASR) Túl sok felsőoktatási intézmény van az országban Egyetemek akkreditációja ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Két év késés után végre elstartolhat az egyetemek mesterséges kiválasztódása, vagyis teljes körű akkreditációja. Megkezdődhet az a folyamat, melynek eredményeképpen megkülönböztethetnek tudományos kutatásokat is folytató, ún. kutatóegyetemeket, illetve csupán képzést nyújtóakat. A tét a támogatások mértéke, a kutatóegyetemek többet kapnak majd. Ján Mikolaj oktatási miniszter szerint a folyamat 2008-ra lezárulhat, és kialakul az intézmények minőségi rangsora. Az országban jelenleg 33 nyilvános, magán-, illetve állami fenntartású felsőoktatási intézmény működik. A szakértők szerint Szlovákiának nincs szüksége ennyire, a szaktárca is egyetért ezzel, és furcsa módon maguk az egyetemek is ezt vallják. Vladimír Báleš, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke szerint ez azzal jár, hogy a kevés többfelé oszlik, magyarán elaprózódnak az állami ráfordítások. Ha kevesebb egyetemnek kellene osztoznia az állami pénzeken, mindannyiuknak több jutna. Az oktatási minisztérium közvetlenül egyetlen felsőoktatási intézmény bezárására sem törekszik. Közvetetten azonban, a teljes körű akkreditáció beindításával az egyetemek létszámának lefaragására tesz lépéseket. Pavol Návrat, az akkreditációs bizottság elnöke emlékeztetett, a teljes körű minőségellenőrzés hat- évente ismétlődik majd. A folyamat egyetemenként mintegy tíz hónapig tart. Ha kedveződen eredménynyel zárul, magával vonhatja akár az adott intézmény megszűnését is. Ha az egyetem nem tesz eleget a vele szemben támasztott követelményeknek, elveszítheti képzés- szervezési jogát, illetve működési engedélyét is. A teljes körű akkreditáció természetesen nem jelent önmagában színvonal-emelkedést a felsőoktatásban, csupán lehetőséget teremt rá. Ha a túlélés, a kiemelt támogatások megszerzése a tét, az egyetemek kénytelenek lesznek a jelenleginél nagyobb hangsúlyt helyezni a képzés színvonalára. (-cz-e, h) A januári meleg felébresztette a medvéket téli álmukból. A hétvégén Gyetva közelében botlott egy morcos mackóba egy fakitermelő munkás, és kénytelen volt felmenekülni egy fa tetejére. „Még sosem tapasztaltunk ilyesmit januárban, mekszoktuk, hogy ilyenkor nyugodtan járhatjuk az erdôť - mondta Jozef Ostrihoň. (Ján Krošlák-felvétel) Az emberjogi biztos hivatala az egyetlen, amely magyar nyelven is tájékoztat Valószínűleg Kandráč marad az ombudsman Balról a cseh, a magyar és a szlovák ombudsman. Kandráč valószínűleg folytathatja (ČTK-felvétel) Pozsony. Változik Pavol Kandráč megítélése. Szlovákia első emberjogi biztosa a HZDS jelöltje volt, holott Vladimír Mečiar mozgalma elejétől fogva támadta az ombudsmanról szóló törvényt. Ezért óriási meglepetés volt, hogy a HZDS saját jelöltet állított, sőt meg is szerezte a posztot. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A. Nagy László, a parlamenti emberjogi bizottság elnöke Kandráč öt évvel ezelőtti kinevezése után keserűen megjegyezte: kecskére bízták a káposztát. Azóta olyannyira megváltozott a véleménye, hogy újraválasztását is elképzelhetőnek tartja. „Az a megjegyzés akkor sem elsősorban Kandráč személyének szólt, hanem a helyzetnek, hiszen az intézmény létrehozásának legnagyobb ellenzői közül került ki annak vezetője. Sokáig gyanakodva figyeltem a tevékenységét. Szerencsére képes volt feladni a pártpozícióját, sőt belenőtt az ombudsman szerepébe, kiépítette az intézményt. Alapvetően elégedett vagyok a munkájával; össze lehet hasonlítani más európai ombuds- manok tevékenységével” - mondta lapunknak A. Nagy. A hivatal regionális irodákat nyitott, Dél-Szlovákiában Nagy- megyeren, ahol rendszeres fogadóórákat tart. Évente több ezer panasszal foglalkozik, jelentései alapján az emberek többsége elégedett vele. A törvényből kifolyólag az anyanyelvén fordulhat hozzá bárki, s az ombudsman hivatala az egyetlen szlovák intézmény, amelynek többnyelvű internetes honlapja van. Az alapvető információkat magyarul, sőt cigányul is közzétették. A. Nagy szerint talán csak azt lehet Kandráč szemére vetni, hogy sokáig tartott, amíg megértette, közügyekben is illik aktív szerepet vállalnia, ha szükséges, akár az aktuális hatalommal szemben is állást foglalni emberi jogokat érintő kérdésekben. „Történt előrelépés, de még aktívabb lehetne” - jegyezte meg. Annak viszont örült, hogy tavaly Kandráč azzal kereste meg, szeretné, ha bővülne az ombudsman hatásköre. „A parlament javított is az alkotmányos jogállásán, ma erősebb ombuds- manja van Szlovákiának, és Kandráč még további jogköröket szeretne. A polgároknak jó, ha minél erősebb egy ombudsman, aki valóban a nép ügyvédje” - mondta lapunknak A. Nagy. (sza) Sokol vonuljon vissza Status quo és szlovák nyelv Pozsony. A Szlovák Televízióban hiányolt szabadságot maga Štefan Hríb korlátozta azzal, hogy élő adásban kisajátította a műsoridőt - mutatott rá Marek Madarič kulturális miniszter a Politika.sk című vitaműsorban. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője ezzel szemben úgy véli, mivel az STV-ben nem standard helyzet állt elő, érthető, hogy néhányan nem standard módon reagáltak. Madarič szemére vetette, hogy noha a Smer a választási kampányában a csődbe ment pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek kárpótlását ígérte, a költségvetés ezzel nem számol. A tárcavezető hangsúlyozta, mihelyt lesz rá keret, lesz részleges kárpótlás. A főügyész már jelezte, ez esetben alkotmánybírósághoz fordul, és az ellenzék támogatja - tette hozzá Bárdos. Ján Sokol érsekkel kapcsolatban az MKP képviselője úgy véli, a Jozef Tisót dicsőítő kijelentése miatt meg kellene válnia hivatalától, s az egyháznak végre meg kellene tisztulnia. Madarič leszögezte: nincsenek előítéletei a magyarokkal szemben, s amikor a kisebbségi kultúrák támogatására a tavalyi 160 millió helyett csak 80 milliót hagytak jóvá, nem sértették meg a status quo-t. 2006-ban ugyanis azért duplázták meg a korábbi összeget, hogy a választások előtt lefizessék az MKP-t. Bárdos ezt visszautasította. A nyelvtörvény betartásának szigorúbb ellenőrzése sem a magyarok ellen irányul, Madarič szerint az angol is komoly gondot okoz, és a szlovák sajtóban sem használják helyesen az államnyelvet, (sz. a.) Gémesi Ferenc szakállamtitkár: a határon túli magyarok támogatását eddig nemzeti köntösbe bújtatták Magyar-magyar és kormányzati-civil Dialógus JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Tiszaújváros. A kilencvenes évek közepe óta rendezi meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet a Dialógusok konferenciát, amelynek fő célja a tájékozódás a magyar kormányzati és civil törekvésekről. Az idei rendezvénynek különös aktualitást adott a magyarországi nemzetpolitika átalakulása, az eddigi támogatási formák radikális megváltoztatása. Gémesi Ferenc szakállamtítkár szerint az eddigi gyakorlat nem volt hatékony, s az apparátus fölöslegesen emésztett fel pénzeket. A határon túli magyarok támogatását nemzeti köntösbe bújtatták, s az eddigi baloldali kormányok nem mertek hozzányúlni. Az új intézményrendszer a Szülőföld Alapra épül, a legfontosabb az átláthatóság, továbbá a politikum, a szakma és a végrehajtás szigorú szétválasztása. Gémesi felszólalása után gyorsan távozott is, így az őt követő előadók, akik a határon túliak és az anyaország kapcsolatát, illetve az egyes régiók helyzetét vázolták, gyakorlatilag süket kormányzati fülekre találtak. Bárdi Nándor kutató szerint az anyaországi magyarok immár 73%-a gondolja úgy, hogy a határon túliak a magyar nemzet szerves részei, a határrevíziót viszont mindössze 3% tartja járható útnak. Kötő József Erdély új és biztatóbb helyzetét vázolta Románia uniós csatiakozása után. Pesszimistábbra sikeredett Tóth Károly- nak, a somorjai Fórum Intézet igazgatójának az előadása, aki szerint a szlovákok többsége nem igazán érdekelt a szlovák-magyar viszony javításában, leginkább a szlovákiai magyarok érdekeltek a hídszerep fenntartásában. Bár a helyzet 1998 óta javult, az MKP komoly gazdasági pozíciókat is be tudott tölteni, a szélesebb rétegek számára ez nem hozott komoly változást. Nagy kérdés, mi várható ma, amikor szélsőséges, magyargyűlölő párt is kormánytényező lett. A kisebbségi kultúrák anyagi támogatásának módozatairól Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap igazgatója és Nemoda István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője beszélt. A vitában többen hangoztatták a civil kuratóriumok fontosságát. Üdvös lenne, ha a határon túli magyarok támogatásáról az adott területen létrehozott civil kuratóriumok döntenének, amelyek ismerik a helyi viszonyokat. Idén is volt civil börze, ahol magukat ajánlhatták az egyes csoportok, kulturális egyesületek. A konferencián Pozsonytól Nagykürtösön át Királyhelmecig szinte minden jelentősebb szlovákiai magyar kulturális és civil szervezet képviseltette magát. A döntés nem etikus, de nem sérti a törvényt Több polgármester előre megkapja a prémiumot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A most megválasztott polgármestereknek még nem volt lehetőségük bizonyítani, viszont sok helyen már most jelentős bérkiegészítést szavaztak meg nekik. Például Rozsnyón Vladislav Laciak (Smer) 19 ezerrel többet kap, mint elődje, a jóváhagyott prémiummal alapbére havi 69 ezer korona. Ezt pártbeli kollégája, a smeres Arpád Kavečanky indítványozta, mondván: megelőlegezik neki a bizalmat. „Egyfajta motivációról van szó, hiszen nehéz munka vár rá” - magyarázta. A Transparency International korrupcióellenes szervezet felháborítónak tartja az üyen eljárást, mert a polgármestereknek előbb bizonyítaniuk kellene. Az önkormányzatok döntése nem etikus, de nem sérti a törvényt. Számítani is lehetett ilyesmikre, hiszen sok helyen a fizetésről szavazó képviselő- testület tagjainak többsége ugyanabból a pártból került ki, mint a polgármester. Ugyancsak a Smer képviselői 71 ezres havi juttatást hagytak jóvá párttársuknak, Svidník első emberének, Michal Bartkónak. A lakosok száma alapján alig 50 ezer korona járna neki, kollégái azonban úgy vélték, nincs szükségük szegény polgármesterre, hanem olyanra, aki becsületesen dolgozik, éspedig megfelelő jutalomért. A helyi ellenzék felháborodott, mert például Eperjesnek nyolcszor több lakosa van, s ott „csak” 72 ezret hagytak jóvá a polgármesternek. (s, t, sza) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Információink szerint egyes kulturális intézmények máig nem kapták meg a minisztériumtól az őket illető támogatást a diákoktól és tanároktól begyűjtött kulturális utalványokért. Az okokról a tárca sajtóreferense, Soňa Uličná mára ígért tájékoztatást. Értesüléseink szerint a minisztérium takarékoskodásra hivatkozva állította le a kifizetéseket. Az intézményeknek a begyűjtött utalványok mennyiségétől függően az állam korábban kiegészítő támogatást ígért. Az elképzelés az volt, hogy amelyik múzeumot vagy galériát többen látogatják majd, több támogatást kap. A kulturális minisztérium 2005- ben kísérleti jelleggel indított, egy éven át tartó, a különféle kulturális intézmények és rendezvények finanszírozására szolgáló projektjébe 2874 iskola és 449 kulturális intézmény, köztük múzeumok, galériák, könyvtárak kapcsolódtak be. A minisztérium megközelítőleg 3,6 millió utalványt bocsátott ki; együttes értékük meghaladja a 180 millió koronát. A fejenként négy darab, egyenként 50 korona értékű kulturális utalványra hattól tizennyolc éves korig a diákok, valamint az alap- és a középiskolák pedagógusai tarthattak számot. Mintegy 800 ezer diák és 60 ezer pedagógus kapott kézhez utalványt. Az egészében kétszáz koronás utalványcsomagot tulajdonosa színházvagy mozijegyre, múzeumi és koncertbelépőre cserélhette, de felhasználhatta a könyvtári beiratkozáskor is. (-cz-e) A kulturális utalványok összértéke 180 millió korona Visszatartja a pénzt a kulturális minisztérium
