Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-12 / 9. szám, péntek

14 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 12. www.ujszo.com Egyes bokrokat februárig kell megmetszeni Díszcserjék téli kezelése ISMERTETŐ Amint a levelek lehullnak, a fák és a cseijék feltáiják ágrendszerü­ket. A nagyméretű díszcserjék ilyenkor lesznek igazán áttekint­hetők. Amíg a lombsátor jótéko­nyan eltakarja a problémás helye­Azokat a növényeket, amelyek az újonnan ki­hajtott részeken hozzák virágaikat, visszavághat­juk a téli hónapokban. két, addig a téli hónapokban pőrén elénk táruló növények meg­mutatják, hol szorulnak az emberi kéz segítségére. Jól láthatók a fia­tal hajtások útjában álló kiörege­dett vastag ágak, az elhalt részek és a különböző beteg területek is. A legtöbb díszcserjét éppen ezért a téli hónapokban, december és feb­ruár között metsszük. A metszés azonban hatással le­het a virágzásra. Azokat a növénye­ket, amelyek az újonnan kihajtott részeken hozzák virágaikat, nyu­godtan visszavághatjuk a téli hóna­pokban. Ezek közé tartozik például a rózsalonc (Weigela), a som (Cor- nus) a kányabangita (Viburnum opulus) és a gyöngyvirágcserje (Deutzia). A kora tavasszal virágzó díszcserjéknél azonban vigyáz­zunk, ezek az egyéves hajtásaikon hozzák virágaikat. Ha eltávolítjuk azokat, akkor a virágzás abban az évben elmarad. A boglárkacserjét (Kerria japonica), az aranyvesszőt (Forsythia) azért mindig virágzás után metsszük meg. (Kertbarát) A rózsalonc (Képarchívum) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 34,548 Lenqvel zloty 8,908 Anqol font 51,924 Maqyar forint (100) 13,527 Cseh korona 1,247 Svéd korona 3,780 Bolqár leva 17,666 Román lei 10,126 Japán jen (100) 22,129 Svájci frank 21,421 Kanadai dollár 22,586 USA-dollár 26,610 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,49-35,49 25,82-27,48 1,22-1,28 12,91-14,21 OTP Bank 33,60-35,35 25,99-27,43 1,22-1,28 13,09-14,09 Postabank 33,59-35,51 25,84-27,38 1,22-1,28 11,73-15,33 Szí. Takarékpénztár 33,55-35,28 25,92-27,28 1,21-1,28 12,97-14,20 Tatra banka 33,57-35,37 25,98-27,36 1,22-1,28 13,05-14,13 UniBanka 33,62-35,38 26,00-27,36 1,21-1,28 13,21-13,90 Általános Hitelbank 33,61-35,41 26,06-27,46 1,21-1,28 13,08-14,08 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A hajtatásban nem csupán a növénynek biztosítunk kedvező feltételeket, hanem a kórokozóknak is Ellenálló fajtákat termesszünk A zöldséghajtatásban gyak­ran keletkeznek egyedi és nehezen kezelhető problé­mák abból kifolyólag, hogy a termesztés sok éven át monokultúrás. Ez a ter­mesztési mód nagyon ked­vez a kártevők és betegsé­gek felszaporodásának. CSERES ZOLTÁN Az egész évben fedett és sok esetben fűtött berendezésekben nem számíthatunk azokra a ked­vező környezeti hatásokra, melyek természetes úton pusztítják, ill. gyérítik a kártevőket. Ilyen például az ultraibolya sugárzás nyáron, az erős fagyok télen. Ellenkezőleg, kedvező feltételeket biztosítunk a kórokozóknak azzal, hogy a fólia­sátorban vagy az üvegházban ma­gas a páratartalom, sűrű a növény- állomány, csekély a légmozgás, ál­landó a hőmérséklet. A növényt ugyanakkor éppen a terméshozam növelése érdekében gyengítjük, pl. az intenzív víz- és tápanyagpódás- sal (ilyenkor például a fejes saláta levelének szövetállománya laza lesz), gyakori ápolási munkákkal (kacsolás a paprikában, paradi­csomban). Ilyenkor a betegséget könnyen átvihetjük egyik nö­vényről a másikra, ill. megkönnyít- jük behatolását az okozott sebeken keresztül. A hajtatásban csak kevés növényvédő szert használhatunk. A zárt térből adódóan a munka­egészségügyi valamint az élelme­zésügyi előírások szigorúak. Ezért is lenne fontos, hogy lehetőleg be­tegségnek ellenálló fajtákat vá­lasszunk, termesszünk. Hajtatott uborka A rezisztens fajták nemesítése erőteljes törekvés, különösen igaz ez a zöldségtermesztésben. A je­lentősebb zöldségfajoknál már si­került bizonyos betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló faj­tákat előállítani, ez rendszerűit a fajtaleírásokban és a vetőmag-ka­talógusokban fel van tüntetve. Vetőmagvásárlás előtt mindenkép­pen ajánlatos figyelmesen áttanul­mányozni a fajtaleírást. Annál is inkább, mert a fajtákban genetika­ilag kódolt betegség-ellenállóság- nak lehetnek árnyoldalai is. Az egyes gyökérfonálférgeknek ellen­álló paradicsomfajták bogyója pél­dául puha lesz, a lisztharmat-el- lenálló kígyóuborka fajták levelei pedig klorózisra hajlamosak. A nemesítés eredményeként néhány betegséggel szembeni el­lenállóság csak a növény fejlődé­sének későbbi szakaszában alakul ki. Például a paprika gyakori be­tegsége, az uborkamozaikkal szembeni rezisztencia csak a nö­vény 2-3 leveles korában alakul ki. Az ilyen típusú rezisztencia esetében ügyelni kell arra, hogy a növényt a még fogékony életciklu­sában védjük a fertőzéstől. Gyakran tapasztalhatjuk azt is, hogy a rezisztens fajta is meg­fertőződik. Ennek az az oka, hogy a kórokozóknak is genetikailag nagy az alkalmazkodó képessé­gük - olyan patotípusok szapo­rodnak fel, melyekkel szemben az adott fajta már nem ellenálló. Ezt a versenyfutást tapasztaljuk pl. a paprika dohányvírus esetében, ahol a TMO törzs mellett már a TM1 és a TM2 is rövid időn belül megjelent, vagy a salátaperonosz- póránál, ahol már a Bremia lactu- cae salátaperonoszpóra tizenötö­dik rasszára történik a reziszten­cia-nemesítés. Nagyon fontos tényező, a ter­melők szakmai felkészültsége is, hiszen a várt hozam csak akkor érhető el, ha a termesztett növé­nyeknek a legmegfelelőbb feltéte­leket teremtjük meg. Sajnos a leg­több termelő a növényhigiéniai előírásokat nem tartja be, ezzel elősegíti a kórokozók újabb for­máinak kialakulását. Az ellenálló zöldségfajták hasz­nálata nem jelenti azt, hogy a ter­melő megfeledkezhet vagy gondat­lanul végezheti a növényvédelmi munkákat. Elvégre a kórokozó ak­kor is jelen van, ha ellenálló fajtát termesztünk. Gondadan kezelés esetén azonban felerősödhetnek azok a patotípusok, melyek nem ütköznek a növény rezisztenciájá­ba. Ezért a növényhigiéniai előírá­sokat mindenkor maradéktalanul be kell tartani! A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó A diófákat télen ajánlatos metszeni, mert ha a nedvkeringés beindul, a fa sokáig könnyezik Az oltvány lényegesen hamarabb termőre fordul DR. VÉGHELYI KLÁRA Az őszi ültetvénytelepítési időszak előtt sok termelő kérdez­te, hogy szabad-e, érdemes-e ma- gonc diót telepíteni. A válasz egy­szerű: nem érdemes, mert telje­sen bizonytalan a nagyon hosszú időszak után termőre forduló fa termésének mérete, minősége. Rapaics Traymund 1940-ben, A magyar gyümölcs című könyvé­ben már leírta. „Még korunkban is kizárólag magról szaporítják a diót, csak legújabban kezdik hir­detni, hogy nemes diót oltott fa terem, mert a diófajták nemes tu­lajdonságai csak oltóággal tartha­tók fenn.“ Az oltványdió sokkal hamarabb fordul termőre. Gyakori kérdés az is, hogy sza­bad-e a diófát metszeni és mikor a legjobb elvégezni ezt a munkát? A koronaalakítást, a fölösleges, sűrítő, egymással versengő vesszőket az őszi telepítés után, a diófák nyugalmi időszakában, té­len ajánlott levágni. Nedvfolyás még ekkor is bekövetkezhet a metszlapokon. Tavasszal a nedv­keringés megindulása után a dió­fa erősen könnyezik, a sebkezelő festék nem marad meg a sebfelü­leten, a seb lassan gyógyul, könnyen fertőződik. A dió­vesszőkön a leggyakoribb sebpa­razita gomba a nektriás ágrákoso- dást okozó Nectria cinnabarina, Nectria galligena, de vesszőelha­lást okozhat három Botryosphae- ria-faj (B. dothidea, B. obtusa, B. quercuum) és a Diaporthe spicu- losa mikrogomba is. Ha a vázágakat kell ritkítani, ak­kor az idősebb diófa vastagabb váz­ágait nyár végén, szeptemberben célszerű metszeni, mert akkor a seb hamarabb gyógyul. A nagy seb­felületek több évig elhúzódó be- forradása miatt a fatest fokozott gombafertőzésnek van kitéve. A nagy átmérőjű metszési felületen bejuthat a fatestbe az élő fa álgesz- tesítője, a több évig fejlődő bükkfa­tapló (Fomes fomentarius). Ez a gomba vastag micéliumlemezeket fejleszt a fatestben, és ezért a fa­törzs elveszti szilárdságát. A met­szési sebeken fertőz, majd az épnek látszó törzsön fejleszti termőtesteit a rózsaszínes szívóstapló (Daeda- lopsis confragosa). A késői laska­gomba (Pleurotus ostreatus) a ki­vágott fákon gyakori, de sebparazi­taként a fatestig hatoló repedése­ken, metszéshelyeken, ágcsonko­kon is megtámadja a diófát. Az élő fa sejtfalait bontja, de a cellulóz épen megmarad, ezért a geszt vilá­gossárga revesedését okozza, majd a sérülés helyén fejleszti termőtes­teit. (Kertészet és Szőlészet) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa január 11-én január 10-én január 10-én január 10-én január 11-én január 10-én január 10-én sárgarépa 20 Sk/kg 12-13 Sk/kg 24 Sk/kg 12 Sk/kg 13-14 Sk/kg 16-25 Sk/kg 10-11 Sk/kg petrezselyem 39 Sk/kg 30-35 Sk/kg 50 Sk/kg 25 Sk/kg 35-39 Sk/kg 34-49 Sk/kg 20-32 Sk/kg burgonya 12-18 Sk/kg 15-16 Sk/kg 16 Sk/kg 13 Sk/kg 15-16 Sk/kg 12-17 Sk/kg 14-15 Sk/kg tojás X 3,50 Sk/db 2,80 Sk/db X 2,50 Sk/db 3-3,20 Sk/db 3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18 (229) Sk/kg 14-18 Sk/kg (5/db) 20(110) Sk/kg 13 (110)Sk/kg 8-10 (99-125) Sk/kg 16-18(119-139) Sk/kg 13(140) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 6-10 Sk/db 35 Sk/kg 10 Sk/db 29 Sk/kg X 29 Sk/kg zöldpaprika 98 Sk/kg X 65 Sk/kg X 85 Sk/kg 79-99 Sk/kg 89 Sk/kg paradicsom 79 Sk/kg X 50 Sk/kg X 55-65 Sk/kg 55-68 Sk/kg 69 Sk/kg kelkáposzta 26 Sk/kg 14 Sk/db 20 Sk/kg X 17 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg sütőtök x Sk/kg 16 Sk/kg 25 Sk/kg X X X X alma x Sk/kg 20-22 Sk/kg X 18 Sk/kg 10-25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 10-29 Sk/kg káposzta, karalábé 14, x Sk/kg 8-10 Sk/kg, 6-8 Sk/szelet 12, 20 Sk/kg 6 Sk/kg, 10 Sk/db 10, xSk/kg 8-10,13-20 Sk/kg 7-15,10 Sk/kg méz (dióbél) X 100-130 (160) Sk/kg 120-130 (150) Sk/kg 100 (120) Sk/kg x (180) Sk/kg 100 (130) Sk/kg 100-130 (200) Sk/kg őrölt paprika X 250 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg 340-380 Sk/kg X X karfiol X 15-25 Sk/db X X X X X

Next

/
Thumbnails
Contents