Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-03 / 2. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Fasiszta jelképeket viselt az utcán Komárom. Akár három évet is kaphat az a 17 éves magyarországi fiatalember, aki december 30-án a kora esti órákban egy kelta keresztes, White Power feliratú pólóban sétált Komárom utcáin. Amint azt Renáta Čuhákovától, a Nyitrai Kerületi Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivőjétől megtudtuk, ez a szimbólum Magyarországon nem, Szlovákiában viszont fasiszta jelképnek számít. Nyilvános viselésével a fiatalember a fasizmus eszméivel való szimpatizálását hirdette. Az ügyben folyik a nyomozás, és már készül a büntetőfeljelentés a fiatalember ellen, (vkm) Elektronikus útdíj Csehországban Prága/Pozsony. A cseh autópályákon és gyorsforgalmi utakon, összesen 970 kilométer hosszúságban január elseje óta működik az elektronikus útdíj rendszere. Ez egyelőre csak a 12 tonnánál nagyobb tömegű teherautókat és autóbuszokat érinti. A járművezetők a határátkelőkön szerezhetik be az elektronikus fedélzeti műszert, amelyik automatikusan kiszámítja és levonja a fizetendő útdíjat. A berendezést bérelni is lehet 1550 cseh koronáért, ha a készüléket sérülésmentesen visszaszolgáltatják, akkor a pénzt visszafizetik. Azok a fuvarozók, akik kijátsszák a rendszert, 5000 cseh korona helyszíni bírsággal számolhatnak; az év első napján máris mintegy 500 bliccelőt füleltek le. Aki Kútytól Prágáig használja a sztrádát, annak kb. 4000 cseh koronát kell fizetnie; a rendszer működésének első két napján több mint tízmillió korona volt a bevétel. Ivan Gašparovič államfő egyébként tegnap írta alá az elektronikus útdíjról szóló szlovák törvényt, amelynek értelmében nálunk 2009-től kellene fizetni a 3,5 tonnát meghaladó tömegű járművek esetében. (SITA, ú) Januártól 8,3%-kal magasabb járadékot kapnak Több kereset, több nyugdíj HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Magasabb nyugdíjra számíthatnak azok, akik idén kérik a nyugdíjaztatásukat, január elsejétől ugyanis az aktuális nyugdíjérték 214,68 koronáról 232,51 koronára emelkedett. Ez az együttható szolgál a járadék ösz- szegének megállapításához, mélyet a ledolgozott évekkel és az átlagos személyi bérponttal kell kiszorozni. A különbség több száz vagy akár ezer korona is lehet, a negyven évet ledolgozó, átlagfizetést kereső személy decemberben még 8580 koronát kapott, januárban viszont már 9300 koronát kap. A különbség még akkor is több száz korona marad, ha figyelembe vesszük azt, hogy a decemberben kiszabott nyugdíj összege emelkedik a júliusi valorizáció étékével, mely 5,95 százalékos volt. Az aktuális nyugdíjérték az átlagbér arányában emelkedik; a törvény szerint az előző év harmadik negyedévében elért béremelkedést kell figyelembe venni. Tavaly a harmadik negyedévben a bérek 8,3 százalékkal voltak magasabbak, mint 12 hónappal korábban, így ennyivel nőtt idén az aktuális nyugdíjérték. Rosszabbul járnak viszont 2007-ben azok, akik életük során az átlagkeresetnél alacsonyabb fizetést vittek haza. Tavaly még a járadékuk összegének megállapításakor beszámították a keresetük és az átlagkereset közti rész 36 százalékát, idén már csak 32 százalékot vesznek figyelembe. Jobban járnak azonban azok, akiknek az átlagnál magasabb keresetük volt. Mivel a nyugdíj jobban igazodik a kérvényező keresetéhez, magasabb lesz a járadékuk is. (lpj, s) Fico újra a kerületi hivatalok megszüntetéséről beszél Állítólag nyáron zárnak be UJ SZO-H1R Pozsony. Mégis megszűnnek a kerületi hivatalok, legalábbis a kormányfő a belügyminisztériumban tett tegnapi látogatása után ismét erről kezdett el beszélni. A kormány programnyilatkozatában is szerepel az államigazgatás karcsúsítása, a közelmúltban azonban a kerületi hivatalok esetleges felszámolásáról a szakminiszter olyannyira kusza jelentest terjesztett a kabinet elé, hogy nem volt világos, az ott gyakorolt hatáskörök hova kerülnének, s a változás mikor állna be, s úgy tűnt, letettek a hivatalok felszámolásáról. Robert Fico miniszterelnök ezt cáfolta, s tegnap nyári terminusról beszélt, ám a szükséges törvénymódosítást a belügy még nem dolgozta ki. Az alkotmányt is módosítani kell, ami az ellenzék nélkül elképzelhetetlen, (s, sza-) Rendőr hölgy fogadta Ficót (ČTK-felvétel) Újabbak az új büntetőjogi kódexek helyett; a kiszivárgott hírek szerint a bírók ismét szabad kezet kapnak Harabin enyhítené a büntetéseket Pozsony. Túl szigorúan büntetik a bűncselekmények elkövetőit, nem ártana enyhíteni a szankciókon, véli Štefan Harabin igazságügyi miniszter. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elődje által kidolgozott új büntetőjogi kódexek éppen egy évvel ezelőtt léptek hatályba. Az új tárcavezető már kinevezése másnapján jelezte, meg fogja változtatni az elődje által kidolgozott normákat. E célból még 2006 végén felállított egy szakbizottságot. Részleteket még nem árultak el, kiszivárgott hírek szerint azonban szinte biztosra vehető, hogy a bírók ismét szabad kezet kapnak. Vagyis úgy tűnik, mégsem a kiszabható büntetéseket fogják módosítani, hanem a bírákra bíznák, döntsék el, a kódexekben javasolt szankció korlátáin belül kinek mit adnának. A szaktárca szerint főleg azokkal szemben lenne igazságosabb az új rendszer, akik először sértenek törvényt. Őket nem kellene mindjárt első alkalommal túl szigorúan büntetni, mert a börtönben eltöltött évek egy életre megbélyegzik őket, s a szankciónak sokszor nincs nevelő hatása, figyelmeztetett több kerületi és járásbíróság elnöke. Dániel Lipšic elismerte, a kódexekben vannak hibák. Pontosítani kell például a szupergyors eljárás eszközeit vagy a vádalku feltételeit. A kereszténydemokrata politikus ugyanakkor bízik benne, a tényleges hiányosságok eltávolítása nem csak ürügy arra, hogy teljesen megváltoztassák a törvények alapfilozófiáját. Pár hónapja ugyanis a főügyész is túl szigorúnak minősítette a kiszabható büntetéseket. Az előző szabályozás értelmében ha valakit több bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a legsúlyosabb miatt ítélték el, a többi miatt nem kapott büntetést. Lipšic szerint ez nem volt rendjén, szerinte az összes törvénysértést figyelembe kell venni. Noha nálunk nem adják össze a büntetéseket, és senkit nem lehet ezer évre börtönbe zárni, mint Amerikában, ha valakit több mindennel vádolnak, a legsúlyosabbat veszik alapul, a többi bűncselekmény pedig súlyosbító körülménynek számít. Egyesek szerint így túl bonyolult képlet szerint kell a büntetéseket megállapítani. Korábban gondot okozott az is, hogy az ország különböző régióiban lényegében ugyanazért vagy hasonló bűncselekményért nagyon eltérő büntetéseket szabtak ki. Az új kódexekben azért vezettek be bizonyos szigorú kategóriákat, hogy - noha minden eset egyedi - többé ne fordulhasson elő: ahány város, annyiféle ítélet. Ha ismét szabad kezet adnának a bíróknak, ez a veszély fennállna. A szakminisztérium szerint azonban minden ítélet ellen lehet fellebbezni, úgyhogy nem kellene tartani az esetleges igazságtalanságoktól, (sza, s) Kiket nem zárnának be feltétlenül? Pozsony. Az igazságügyi tárca úgy véli, enyhébb büntetéseket elsősorban a vétségek elkövetőivel szemben kellene alkalmazni. Vétségnek olyan, kevésbé súlyos törvénysértés számít, melyért legfeljebb 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Ezt a fogalmat lényegében Daniel Lipšic vezette be, s ő sem zárná feltétlenül rács mögé az elkövetőket. A törvény lehetővé teszi, hogy ledolgozzák a büntetést, ám ha az elítélt elutasítja a közhasznú munkát, akkor bezárják. A büntetőjogi kódexek lehetővé teszik az úgynevezett agent provocateur intézményének az alkalmazását is, amit sokan elleneznek, a beépített ügynök ugyanis saját maga is geijeszthet korrupciós ügyet, hogy így tesztelje, a kiszemelt személy lefizethető-e. (sz-a, s) Döntését más elfoglaltságával és a megváltozott erőviszonyokkal indokolta Kollár távozik a tévétanács éléről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Miroslav Kollár váratlanul közölte, hogy lemond a tévétanács elnöki posztjáról. Távozását tegnap jelentette be, formálisan azonban - a jogi félreértések elkerülése végett - csak a testület legközelebbi ülésén, jövő héten adja át a helyét. Ha ugyanis hamarább szűnne meg elnöknek lenni, kételyek merülhetnének fel, ki hívhatja ösz- sze a testület ülését. Döntését egyéb elfoglaltságával és a tanácsban megváltozott erőviszonyokkal indokolta, mondván: olyan személynek kellene őt felváltania, aki képes a többség véleményét képviselni. A testületnek azonban tagja marad. Kollégáját, Görföl Jenőt meglepte a lépés. „Noha a Szlovák Televízióban igazgatóváltás történt, azt hittem, Miroslav Kollár nem fog lemondani. Sajnálom, hogy így döntött, mert a média területén nagyon felkészült, sok minden a kisujjában van, az utóbbi időben a digitalizálásról szervezett tanfolyamokat. Az erőviszonyok valóban megváltoztak a testületben, s ha úgy érzi, hogy a tévének most az a jó, hogy az elnöknek a kormánykoalíciós többség véleményét kell osztania, mert így pluszpénzeket lehet kiharcolni, akkor meg kell őt érteni. Reméljük, ez a többség csak élni fog a lehetőségekKollár (SITA-felvétel) kel, nem pedig visszaélni” - mondta lapunknak a tanács tagja. Egyébként az új tévéigazgató egyelőre jó benyomást tett rá, felvázolt elképzelései reménykeltőek, szakembernek számít. Görföl szerint a politikai kedélyeket inkább csak felkorbácsolták körülötte, mert szenzációra volt szükség. Úgy véli, annak a közszolgálati tévé látná a kárát, ha harc kezdődne a kulturális tárca, a televízió vezetése, a tévétanács, valamint a parlamenti kisebbség és többség között a televízió miatt. „Bízzunk benne, hogy az új igazgató betartja ígéreteit. A magyar adással kapcsolatban meg akarják őrizni a jelenlegi állapotot, remélem, így lesz, mert a magyar adás az utóbbi időben szépen felfejlődött. Azt azonban jelen pillanatban nem lehet tudni, müyen nyomás fog rá nehezedni” - tette hozzá Görföl. (-sza-) Biztos, hogy sok közjogi méltóság fizetése meghaladja majd a százezer koronát Nincs rossz dolguk a politikusoknak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha jól áll Szlovákia gazdasága, s emelkednek az átlagbérek, automatikusan a politikusok is többet keresnek. Noha a Fi- co-kabinet tagjai a nagy társadalmi különbségek enyhítését ígérték, a saját fizetésüket nem fagyasztották be. A január elsejétől hatályos, 2007. évre vonatkozó költségvetés, akárcsak a tavalyi büdzsé, számol a közjogi méltóságok fizetésének emelésével, pontosabban nem rendeli el a bérek ideiglenes befagyasztását, hanem továbbra is a közjogi méltóságok jutalmazásáról szóló, 120/ 1993. számú törvény alapján jutalmazzák őket. Eszerint pedig a honatyák a nemzetgazdaságban dolgozók előző évi havi átlagkeresetének a háromszorosára, a kormánytagok a képviselői fizetés másfélszeresére jogosultak, az államfő pedig a négyszeresére. A Trend című gazdasági hetilap elemzése szerint az átlagfizetés idén átlépheti a 20 ezer koronát. A múlt évre vonatkozó pontos adatot csak február végén teszik közzé, előzetes becslések szerint azonban 2006-ban az átlag- kereset 18 500 korona körül mozgott; 2005-ben 17 274, 2006 harmadik negyedévében pedig 18 212 korona volt. A politikusi bérek árpilisi emelésekor »statisztikái hivatal által meghatározott adat lesz a mérvadó, s az már most biztosra vehető, hogy sok közjogi méltóság fizetése meghaladja majd a százezer koronát. Ugyanis mindegyikük alapfizetése kiegészül bizonyos átalánydíjjal is, ami már nem adóköteles. Az átalánydíj attól függ, honnan származnak: a fővárosiak esetében ez az alapbér 70, a vidékiek esetében pedig annak 80 százaléka. Ezenkívül egyes bizottsági tisztségek betöltéséért is kaphatnak jutalmat. Ráadásul különböző előnyöket élveznek, s amikor lejár a megbízatásuk, busás végkielégítésre számíthatnak. Akit nem választanak újra, öthavi „fájdalomdíjat” tehet zsebre. Ugyanakkor még tavaly novemberben elfogadták, hogy 2007. január 1-jétől a végkielégítésre csak az a képviselő jogosult, aki legalább öt hónapot leült a parlamentben. Ezentúl tisztségük megszűnése után a miniszterek is csak akkor számíthatnak 3 havi lelépőre, ha nem a parlamentből kerültek a kormányba. Az a tárcavezető sem teheti zsebre a busás végkielégítést, akit ismételten kineveznek, s formálisan de facto csak néhány pillanatra szűnik meg a kormánytagsága. Egyébként az elmúlt 15 évben csaknem a tízszeresére emelkedett a politikusok fizetése. 1992-ben a képviselők - átalánydíjjal együtt - tízezer koronát kerestek, tavaly már legalább 90 ezret. (sz. a.) Tisztség 2006 2007* Alapbér+Átalánydíj Alapbér+Átalánydíj Fővárosi parlamenti képviselő 51 822+36 275 55 500+38 850 Vidéki parlamenti képviselő 51 822+41 457 55 500+44 400 Köztársasági elnök 207 288+40 000 222 000+40 000 Miniszter 77 733+18 000 83 250+18 000 Kormányfő 100233+22 000 105 750+22 000 Miniszterelnök-helyettes 92 733+20000 98 250+20000 *A 2007-es adatokat a 2006- ra feltételezett 18 500 koronás átlagbéralapján tüntettük fel. Olcsóbb buszközlekedés Csipkártyázó társaságok Pozsony. Olcsóbb lehet az autóbusz-közlekedés. A társaságok ugyanis egységes csipkártyarend- szer kialakításán dolgoznak, s ez lehetővé tenné, hogy a rendszeresen utazók, az ingázók kedvezményhez jussanak bármelyik cég járművén. Eddig főleg diákok élhettek a kártyával járó kedvezményekkel, a busztársaságok azonban még idén szeretnék, ha a többi utas is igénybe venné a csipkártyát, olcsóbbá téve ezzel a buszközlekedést. Ebbe azonban az önkormányzatoknak is bele kell egyezniük, mivel ők szabályozzák az árakat és ők dotálják a busztársaságokat. Egyelőre minden autóbusz-közlekedési vállalat saját kártyát ad ki, mely többnyire nem érvényes a konkurens cégek járatain. Most ezt a helyzetet szeretnék felszámolni, valamint összekötni a csipkártyarendszert a városi tömegközlekedést biztosító cégek rendszerével. Az autóbuszjegyek két éve nem drágultak. Ha a társaságok idén figyelembe veszik a növekvő költségeket, főleg az üzemanyag drágulást, a csipkártyák biztosította kedvezmények révén az árak maradhatnak az eddigi szinten. Egy csipkártya 150 koronába kerül, ami egyenlő az előállítási költséggel. A kártyák egyelőre csak a pályaudvarokon és az autóbuszokon tölthetők fel, de tervezik a lehetőségek kiszélesítését, így a mo- bütelefonon keresztüli feltöltésre sem kell már sokáig várni, (ú, hn) Üzemanyagpiac Olcsóbb lesz a gázolaj Pozsony. A gázolaj literjéhez mától várhatóan egy koronával olcsóbban juthatunk hozzá, a benzin ára nem változik - derül ki a tanko- vanie.sk honlapon tegnap közzétett elemzésből. Mindez az enyhe télnek köszönhető, ami miatt kisebb a fűtőolajok iránti kereslet. Ha a Slovnaft csökkenti az árat, a gázolaj átlagos ára 36,60 koronára esik. A hírportál elemzése nem zárja ki azt sem, hogy ha folytatódik az enyhe tél, hamarosan a benzin ára is csökkenhet. Jelenleg a legkeresettebb, 95-ös oktánszámú benzin literjéért átlagosan 36,06 koronát kérnek, (t)
