Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-11 / 8. szám, csütörtök
12 Iskola utca ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 11. www.ujszo.com Három érsekújvári régióbeli alapiskola tantestülete töltött együtt három teljes napot (Csuport István felvétele) Udvard, Tardoskedd és Kürt tanárainak ötletbörzéje Nem könnyű pedagógiai programot tervezni SZÁZ ILDIKÓ Udvard. A két ünnep közötti három iskolai szabadnapon harminc udvardi, tardoskeddi és kürti pedagógus vett részt a Majthényi Adolf Alapiskolában rendezett akkreditált továbbképzésen, amelyen a pedagógiai program tervezésével ismerkedtek. Glucharov Rozáliától, a képzést szervező udvardi tanintézmény igazgatónőjétől megtudtuk, a Szlovákai Magyar Pedagógusok Szövetségének Ersekújári Területi Választmánya és a Pázmány Péter Alapítvány támogatásával valósult meg a nem mindennapi szakmai találkozó. A Pedagógiai program tervezése és a minőség biztosítása elnevezésű programba a kistérség pedagógusai kapcsolódtak be, a harmincórás képzést Fodor Attila a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója vezette. Az oktatásügyi tárca által akkreditált továbbképzés minden résztvevője minősítést szerzett. A pedagógusok a találkozó fontos hozadékának tartják egyebek mellett azt is, hogy a többórás ötletbörzéken hasznos tanácsokat, javaslatokat kaptak egymástól. A pedagógiai program tervezése, megírása Szlovákiában még nem kötelező az egyes iskolákon, az előadók és a résztvevők szerint erre elsősorban azért van szükség, mert a program minden iskola „egyéni arculatát”, és annak folyamatos fejlesztését hordozza. A program kidolgozásakor nem csak az adott intézmény erősségei, hanem a gyengéi is akaratlanul a felszínre kerülhetnek. „A magyar alapfokú intézményekre külön feladat hárul, mivel a hagyományok, a nemzetiségi kultúra ápolása mellett fontos hangsúlyt kell fektetnünk a regionális kapcsolatok ápolására is. A három magyar tanintézmény pedagógusai között baráti kapcsolat jött létre, amelynek alapján reméljük, segíteni tudjuk egymást a közös munkában“ - tudtuk meg Glucharov Rozáliától. Három érsekújvári régióbeli alapiskola tantestülete töltött együtt három teljes napot, aminek minden bizonnyal nem csak a tanítók, hanem a tanulók is hasznát látják majd. Az iskolai program akár hat évre is szólhat, kidolgozásában partnere lesz egy- egy intézménynek nem csak az iskola fenntartója, iskolatanácsa, szülői szövetsége, hanem a szükséges utánpótlást biztosító óvodák is. ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola Utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést január 17-éig beküldik, megnyerhetik az Új Szó ajándékát. 1. Már-már ... számít az a megállapítás, hogy „a magyarok igen kevés hányada beszél idegen nyelveket“. a. közhelynek b. szólásnak c. ismertnek 2. A két ünnep közötti... iskolai szabadnapon harminc udvardi, tardoskeddi és kürti pedagógus vett részt a Majthényi Adolf Alapiskolában rendezett akkreditált továbbképzésen. a. kilenc b. négy c. három Címünk: Új Szó - Iskola Utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mail- ben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: 1 b, 2 c, 3 a. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a bejei Lipták Lajosnak kedvezett a szerencse, az Új Szó ajándékát küldjük neki. A tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatás folyik a dunaradványi magyar alapiskolában Egy kisiskola jelene és jövője Az iskola minden településen nagyon fontos szerepet tölt be. így van ez Dunarad- vány esetében is, hiszen a falu református iskoláját 1618-ban alapították a református templom közelében álló egyosztályos épületben. Az oktatási intézményjelenlegi helyzetéről Tárnok Tilda beszélt, aki 1991 óta igazgatója az intézménynek. M1R1ÁK FERENC AII. világháború után megszüntették a magyar nyelvű oktatást, a régi egyosztályos református iskolában szlovákul folyt a tanítás. Ugyanebben az iskolában a magyar nyelvű tanítás 1949. november 14- én kezdődött meg, és 1952-ig folyt itt az oktatás. Az 1949-1961-es években 1-8. osztályos iskola volt, 1961-től 1974-ig az 1-5. évfolyam látogatta, azóta mindmáig az első négy évfolyam tanulói látogatják. Az új iskola felépítése óta a település tanulóinak többsége ebbe až iskolába jár. 17 diákjuk van Tárnok Tildán kívül Liker Réka és Fónad Magdolna napközis pedagógusok segítik a munkáját. A diáklétszám évente változó, jelenleg 17-en látogatják az iskolát. „Összevont osztályokban dolgozunk, ez azt jelenti, hogy ebben az iskolaévben az első a harmadikkal, a második a negyedik osztályokkal vannak összevonva. Ez a felkészülés szempontjából nehezebb, hiszen két osztályra kell irányítani a munkát, viszont sok előnye is van az összevont osztályoknak. Ugyanis a jobb képességű gyerekek, akiknek bizonyos területen vannak jobb képességei, azok már a második osztályban hallják, amit a negyedikesekkel veszünk és ez számukra a későbbiekben előnyt jelent. Van olyan tanulónk, aki már a második osztályban értette a negyedikben vett matematikai feladatokat és hozzá tudott szólni. A gyerekek szeretnek ide járni, hiszen nyolc órakor kezdődik a tanítás, és már fél nyolcra mindegyik tanulónk elfoglalja a helyét. Élvezik a családias légkört, szeretnek itt lenni, a kevés tanuló biztosítja azt, hogy minden gyerekkel jobban tudunk foglalkozni, amely meglátszik a különböző tanulmányi versenyeken elért sikeres helyezéseikben. Az elmúlt évben a Duna Menti Tavaszon megkaptuk a nívódíjat a szerkesztett népijátékok kategóriájában és a gyermekzsűri díját is. A tanulók örömmel kihasználják a napközi adta lehetőséget, hiszen mindnyájan látogatják, amelyben negyed ötig tartózkodnak. Az idei tanévtől magyarországi szakemberek a néptáncot oktatják, valamint gitáron, dobon is játszhatnak az érdeklődők. Az elmúlt évtől javult az énekoktatás, a fiatal kolléganő (Liker Réka) érkezésének köszönhetően” - mondta el lapunknak Tárnok Tüda igazgatónő. Bizalmon alapuló légkör Az iskola az Infovek programnak köszönhetően számítógépeket kapott, s ugyanabban a tanteremben működik a diákkönyvtár is. Az iskola épületét játszótér és sportudvar veszi körül, amely alatt a Duna folyik. Az adottságokat kihasználva így is van rendjén, hiszen a szülők gyermeküknek kulturált, esztétikus, korszerűen felszerelt iskolát és nagy tudású, empatikus pedagógus-személyiséget kívánnak. Elsődlegesnek tartják, hogy gyermekük egészséges, őszinteségen és bizalmon alapuló légkörben sajátítsa el azt az ismeretanyagot, amely megalapozza a képességei szerinti továbbtanulás lehetőségét. Ezekből következően az iskola célrendszerének meghatározásakor alapvető szempont volt a tanulók, a szülők igényeinek, szükségleteinek figyelembevétele, vagyis egy gyakorlatias, alkalmazható, önmegvalósítását szolgáló oktatásnevelés, amely a tanulók képességeinek kibontakoztatásával, a hátrányos helyzetű növendékek felzárkóztatásával egyenlő lehetőségeket biztosít az általános műveltség alapjainak elsajátításához. Hagyományok megőrzése A megfogalmazott célok megvalósításához az iskola megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. Az intézményben eltöltött idő alapján bátran állíthatjuk, hogy a mindenkori iskolavezetés az iskola hagyományainak ápolására, az oktatási-nevelési eredmények fokozására törekszik. Az iskola jelenlegi vezetését kötelezi a múlt, a hagyományok megőrzése és ápolása, amelynek kézzelfogható eredményei vannak. A szülők megbíznak a pedagógusokban, a gyermekek szívesen járnak iskolába, ezért a közös bizalom arra ösztönzi a jelenlegi vezetést, hogy továbbra is szívén viselje a z iskola fejlesztését és felelősséggel, lelkiismeretesen végezzék irányító, oktató-nevelő munkájukat. Liker Réka pedagógus a számítógépek adta lehetőségekkel ismerteti meg a tanulókat (A szerző felvételei) A környezetében hallottakat szivacsként felszívja és ismételgeti, ahogy a többi ismeretlen kifejezést is Káromkodik a gyerek. Mit tehetünk? ISMERTETÉS A csúnya, illetlen szavak sok gyereknél igen korán megjelennek, és ez a legtöbb szülőt kisebb nevelési válságba kergeti. A pszichológusok szerint jobb, ha nem csinálunk túl nagy jelenetet az óvodáskor alatti „káromkodás” miatt, a gyerek ugyanis többnyire nem tudja, mit jelentenek az illetlen szavak. Elég, ha azt tudatjuk a gyerekkel, nem szívesen halljuk tőle ezeket a másokban rossz érzést keltő szófordulatokat. A csúnya beszéd vagy akár a káromkodás különböző életkorokban igen különböző okból és szándékkal hangzik el a gyerek szájából, természetes tehát, hogy az erre való reagálás is erősen életkorfüggő. A kisgyerekek az esetek nagy részében nem, vagy alig vannak tisztában ezeknek a szavaknak a jelentésével, inkább csak ösztönösen és a környezet reagálásból érzik, olyasmire találtak, amivel fel tudják hívni magukra a figyelmet. Ez a leggyakoribb oka, hogy a köz- megítélés szerint bántó, illetlen, becsmérlő, obszcén szavak keverednek a kisgyermek beszédébe. A másik magyarázat, ez inkább a kisebbekre vonatkozik, hogy a környezetében hallottakat szivacsként felszívja és ismételgeti, ahogy a többi ismeretlen szót és kifejezést is. Az eseteknek csak kisebbik részében van szó arról, hogy a három évnél fiatalabb gyerek tudatosan és szándékosan akarja megbántani, megalázni játszótársát, testvérét, szüleit vagy akár egy idegent. Az a gyerek, aki otthonról hozza a verbális durvaságot az esetek legnagyobb részében felnőttként is így fog beszélni. A kérdés tehát, hogy mit tegyünk a csúnya szavak hallatán, csak akkor tekinthető valódi nevelési problémának, ha a szülőkre a trágár beszéd nem jellemző. Mielőtt bármiféle minősítésbe vagy megrovásba fognánk, a legfontosabb annak a tisztázása, hogy miért mondta a gyerek azt, amit mondott. Figyelmet akart kelteni, másokat akart megbántani, vagy egyszerűen a dühét fejezte ki üyen módon? Lehet, hogy nem fogunk teljesen egyértelmű választ kapni, de nagyjából tisztázni lehet a helyzetet. Ha arról van szó, hogy így akarja felhívni magára a figyelmünket vagy esetleg másokét, bánjunk nagyon óvatosan reakcióinkkal. Meglehet, akkor érünk el leginkább eredményt, ha úgy teszünk, mintha egyszerűen nem is hallanánk. Ez persze nem jelenti azt, hogy jóvá is hagytuk, amit hallunk, csupán azt érzékeltettük, hogy ez az eszköz nem alkalmas a figyelmünk felkeltésére. Ilyenkor egy bizonyos idő elteltével téljünk vissza a történtekre, higgadt, de határozott formában. Fontos, hogy a gyerek tudja, vannak olyan szavak, amelyekkel másokat meg lehet sértem, fájdalmat lehet nekik okozni, és mi nem szeretnénk, ha ő ezt tenné. Összességében azt mondhatjuk, hogy a csúnya beszéd, az illetlen szavak használata a legtöbb kisgyerekes szülőből a szükségesnél erőteljesebb reakciókat vált ki, ami inkább ront, mint javít a helyzeten. Ha a szülő mindenáron fenn akarja tartani a külvilág előtt annak a látszatát, hogy az ő gyereke sem- müyen illetlenséget sem követ el, például nem beszél csúnyán, akkor a gyerek, legalábbis, ha az élelmesebbek közé tartozik, rögtön „fogást“ talál a szülőn, és csak azért is használja a tiltott szavakat. Valószínűleg ennél lényegesen súlyosabb következményekkel járó nevelési problémák is adódnak ebben az életkorban, célszerű erőnket és kitartásunkat ezekre tartalékolni. (pé, hp) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola Utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com Táncbemutató, Tárnok Tilda igazgatónővel (jobbra) közösen
