Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-10 / 7. szám, szerda

KARRIER 2007. január 10., szerda 3. évfolyam, 2. szám Nem tudják előre, mennyit kell dolgozni PC rendel a munkahelyre FELDOLGOZÁS Legyen éber! Az állásinterjún sok minden kiderülhet a megcélzott cég értékeiről, viszonyairól Mérje fel a cégkultúrát! A hazai áruházláncok álom­munkahelynek tűnhetnek az amerikai Wal Mart áruházlánchoz képest. A tengerentúli munkaadó új terve: „munkaidő-optimali­zálás” céljából nem lesz fix mun­kaidő, hanem egy számítógép rendeli a dolgozókat az áruházba, főként amikor sok a vásárló vagy új terméket vezetnek be. Az Egyesült Államokban a Wal Mart áruházlánc a vadkapitaliz­mus egyik megtestesítője. Az 1,3 millió munkatárs fele félévente cserélődik. Alacsony fizetés, rossz munkakörülmények, temérdek munkaügyi per jellemzi a céget, ahol a vezetés különösen ügyel a szakszervezet visszaszorítására. Lee Scott, a nagyhatalmú vezető ismét egy újításon töri a fejét. A Wall Street Journal amerikai gaz­dasági napilap szerint a cég még az idén bevezeti „munkaidő-opti­malizálási” programját. Szószegés, a magánéletben váj- kálás, kibeszélés mások előtt. A munkavállalóknak főként ez nem tetszik főnökükben a Floridai Álla­mi Egyetem 700 munkavállaló kö­rében végzett felmérése szerint. A válaszadók 40 százalékának leg­főbb sérelme, a vezető nem tartot­ta be a nekik tett ígéreteket. Közel 30 százalékot az bántott legjob­ban, hogy főnöke a háta mögött kritizálta őt a munkatársak előtt. Minden negyedik dolgozó arról Mindez azt jelenti: Nem lesz előre meghatározott, fix munka­idő, hanem mindenkit rugalma­san, a vásárlói igényeknek meg­felelően osztanak be. Egy számí­tógépes program kalkulálja ki, egy adott napon az 1500 ameri­kai áruház melyikébe éppen mennyi eladóra, pénztárosra, árufeltöltőre lesz szükség. A munkavállalók tehát nem tudják előre, hány órát és mikor dolgoznak egy hónapban. Elő­fordulhat, hogy nem lesz meg a szükséges óraszám, és kevesebb pénzt vihetnek haza. A hivatalos indoklás szerint azért van szük­ség a munkaidő rugalmas beosz­tására, hogy javítsák az ügyfél­elégedettséget. Az új munkaidő- modellel a cég gyenge időkben minimálisra csökkentheti az al­kalmazottak számát, amivel a személyi költségek is csökken­nek. Kérdés, mennyien vállalják ilyen feltételek mellett a mun­kát... (j) panaszkodott, elöljárója nem tart­ja tiszteletben magánéletét illetve ugyanennyien gondolták azt, a fő­nök másokat kritizált, hogy saját hibáiról elterelje a figyelmet. A ku­tatás készítői elmondták, a mun­kavállalók sérelmei csökkentik a motivációt, rontják a termelékeny­séget. A távozók sokszor nem a cég és nem a munka, hanem a főnök viselkedése miatt fordítanak hátat a munkahelynek. A kutatást teljes teljedelemben egy vezetői folyó­irat („The Leadership Quarterly”) tavaszi számában publikálják, (jp) A főnök lehet diktátor vagy jobb teljesítményre sarkal­ló tréner. A leendő kollégák lehetnek csapatjátékosok, de önző individualisták is. Az állásinteijún sok min­den kiderülhet a megcél­zott cég értékeiről, viszo­nyairól. Petuhov Erzsébet karriertanácsadó ad tippe­ket a munkaadó feltérképe­zéséről és a különféle mun­kahelytípusokról. TANÁCS Már az állásinterjúkon érde­mes nyitott szemmel járni - így könnyebben feltérképezhető, mi­lyen szervezeti kultúrába csöppen a munkahelyre frissen belépő, mennyire hierarchikus, tekintély- elvű, individualista, kollektivista, férfias vagy nőies a kiszemelt mun­kahely. Tekintélyelvű állásinterjú, elérhetetlen vezetők A nagy hatalmi távolságot előnyben részesítő szervezeti kul­túrában az interjúztatok egyértel­műen érzékeltetik hierarchikus fö­lényüket: ilyenkor nem ritkán a fő­nök foteljéből vagy íróasztala mö­gül folytatják le a felvételi beszél­getést. Az ilyen munkahelytípu­soknál a főnök és a beosztott soha nem lehet egyenrangú. Előfordul a bűnbakkeresés Sikertelenség esetén gyakori a bűnbakképzés, a hatalomban lévő­ket mindig előjogok illetik meg, a vezetők rendszerint elérhetetle- nek, a felmerülő problémákat csak előzetes bejelentkezés után hajlan­dóak meghallgatni. Nem ritka: a cégnél minden egyes vezetőnek külön titkárnője és sofőrje van, míg a vezetőket mindenki igazgató úrnak szólítja. Kis hatalmi távolság: barátságos intetjük A kis hatalmi távolságot tartó cégeknél más hangnemben zajla­nak az állásinterjúk: az interjúzta- tó itt köteden, már-már baráti be­szélgetést folytat. Az interjúztató- kat ebben a helyzetben inkább a pályázó személyisége, mintsem eredményei érdeklik. A fenti kate­góriába tartozó munkahelyekre jellemzőek az egy légterű irodák, a könnyen megközelíthető vezetők, a gyakran összehívott spontán megbeszélések - a vezető nem zár­kózik el a beosztottaitól, keresi a társaságukat. Előtérben a csapatmunka A munkahelyi csapatszellem szempontjából az sem mindegy, hogy a cégnél az individualiz­must, vagy a kollektivizmust ré­szesítik előnyben. A fő hangsúlyt a csapatmunkára helyező cégek­nél a pályázók közül a legjobbat nem ritkán csoportos kiválasztás­sal - szakszóval assessement cen­terrel-választják ki. Ezeknél a cé­geknél a döntéseket is csoportok­ban dolgozzák ki és a munkahe­lyen nagyon erősen jelen van a „mi” tudat. Individualista: érzelmileg nem kötődő dolgozók Az individualista beállítottságú munkahelyek állásinterjúján rend­szerint négyszemközti beszélgetés zajlik. Az intetjúztató főként a pá­lyázó egyéni teljesítményére, készségeire kíváncsi - a szociábilis készségek itt kevésbé, vagy egyál­talán nem érdeklik az inteijúzta- tókat. Az individualista vállalatok­nál a dolgozók a saját eredménye­ikért felelősek és a cég teljesít­ményértékelési rendszerét is en­nek szellemében alakítják ki. Az új belépők szinte a munkakezdéssel egy időben személyre szabott kar­riertervet kapnak, míg az ügyfe­lekkel folytatott megbeszélések ki­zárólag az üzleti tárgyú témákra koncentrálódnak. Az individualis­ta céget gyakran fiatalon kineve­zett vezetők, ám érzelmileg kevés­sé kötődő dolgozók jellemzik. Férfias cégek: az anyagi vonzat a legfontosabb A férfias szervezeti kultúrát előnyben részesítő cégek állásin­terjúján mindenekelőtt a hosszú távú karrierlehetőség és ennek kecsegtető anyagi vonzatai, a ma­gabiztos és határozott fellépés van középpontban. A vezetők és a kulcspozícióban lévők túlnyomó többsége férfi. A béren kívüli jut­tatások anyagi jellegűek, míg a legtöbb informális beszélgetés ál­landó, visszatérő témája a pénz, az autók és az anyagi javak. Egyből a mély vízben A teljesítményértékelés legfő­képpen az érdekeltségi rendszer teljesítményfüggő elemeinek (pré­mium, bonusz, stb.) mértékét hi­vatott megállapítani. Nem ritka­ság a túlóra, a pályakezdőket pe­dig rendszerint rögtön mély vízbe dobják. Az ilyen cégnél rendsze­rint a munkahelyi kényelemre sem adnak - gyakran nincs étke­zőhelyiség sem, a dolgozók így íróasztalaikon ebédelhetnek. Nőies szervezeti kultúra: fontos a lelkesedés A nőies kultúrával szimpatizáló vállalatoknál az állásinterjúkon főként a pályázó konfliktuskeze­lési és szociális készségeire, kompromisszumvállalási hajlan­dóságára kíváncsiak. A feladatok iránti lelkesedést feltérképező in- terjúztató szintén nőies vállalati kultúrára utalnak. Az ebbe a kate­góriába tartozó cégeknél gyakori­ak a női vezetők. A beilleszkedést rendszerint a pályakezdő mellé kijelölt mentorokkal segítik, a kol­légák általában készségesek a fris­sen érkezettekkel. A kommuniká­cióra, a konfliktuskezelésre, a kol­légák együttműködési készségei­nek fejlesztésére rendszerint nagy gondot fordítanak. Nem hiányozhat a jól felszerelt konyha A béren kívüli juttatások, ellen­tétben a férfias vállalati kultúrával - nem ritkán gondoskodó jellegű­ek - a juttatás gyakran a több sza­badidő fogalmához kötődik. Az irodák elengedhetetlen tartozéka a jól felszerelt konyha. A nőies cég­kultúra törekszik a családbarát munkahelyek kialakítására, a cé­ges rendezvényeken a dolgozók családtagjait is meghívják, (h) A vezető viselkedése bántja leginkább a dolgozókat Szószegő főnökök FELDOLGOZÁS A munkaadók többsége nem nézi jó szemmel, ha alkalmazottai átlátszó történetekkel traktálják, minden negyedik vezető gondolkodás nélkül ki is rúgja dolgozóját Tíz indok, hogy a munkavállalók miért jelentenek beteget FELMÉRÉS Mit tesz, amikor úgy érzi, hogy jól jönne egy soron kívüli szabadnap? Egyeztet a főnök­kel, esetleg utolsó pillanatban felhívja egy átlátszó történettel, hogy hirtelen belázasodott vagy kificamítottam bokáját? Hihetet­len magyarázatok, átlátszó ha­zugságok. Milyen gyakran él a lehetőség­gel, és jelent beteget? A munka- vállalók egy része ugyanis várat­lan szabadnapnak tekinti, ami­kor valamilyen - valós vagy va­lótlan - okra hivatkozva nem megy dolgozni. Nem csoda, hogy akad olyan alkalmazott, aki spor­tot űz a lógásból. Egy tengerentúli álláskereső oldal felmérése szerint Ameriká­ban a megkérdezett munkaválla­lók 32 százaléka évente legalább egyszer beteget jelent akkor is, hogyha csak egy soron kívüli szabadnapra vágyik. Ez részben annak köszönhető, hogy szép számmal akadnak olyanok, akik teljesítményük után kapják fize­tésüket, ez a rendszer pedig jó­val rugalmasabb - több távollé­tet tesz lehetővé -, mintha kötött munkaidőben dolgoznának, és fix összeget kapnának havonta. Célszerű tehát, ha szem előtt tartja a vállalati szabályokat és előírásokat, amikor úgy dönt, hogy makkegészségesen beteget jelent! A már említett felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy családjával vagy barátaival tölti a „szabadnapjait”, míg 24 százalé­kuk alvásra, 20 százalékuk ügy­intézésre, a többiek pedig házi­munkára, illetve orvosi vizsgálat­ra szánják betegségre hivatkozva elnyert szabadságukat. A munkaadók többsége nem nézi jó szemmel, ha alkalmazot­tai átlátszó történetekkel traktál­ják, minden negyedik vállalatve­zető gondolkodás nélkül ki is rúgja dolgozóját, ha az nem va­lós okokra hivatkozva jelent be­teget. íme néhány elképesztő in­dok, amellyel a munkavállalók gyenge egészségi állapotukat - és hiányzásukat - igazolják: 1. „Tegnap az anyósomnál va­csoráztunk, és teleettem magam, azt hiszem, elrontottam a gyom­romat.” 2. „Cipekedés közben meghú­zódott a derekam, nem tudok ki­mászni az ágyból.” 3. „Zuhanyozás után kiléptem a fülkéből, és kibicsaklott a bo­kám, de már hívtam az orvost.” 4. „Reggel beragadtam a WC- be, sokáig senki nem szabadított ki, pánikroham tört rám.” 5. „A feleségem gyereket vár, gyakran kínozzák rosszullétek, ilyenkor én is vele szenvedek.” 6. „Éjszaka a fejemre omlott a mennyezet egy darabkája, lehet, hogy agyrázkódást kaptam.” 7. „Egy vad kutyát próbáltam elkergetni a kertből, de rám tá­madt, még mindig sokkos álla­potban vagyok.” 8. „Órák óta csuklás kínoz, már fáj tőle a gyomrom.” 9. „Elpusztult a kedvenc macs­kám, letargiába estem.” 10. „Éppen a munkahelyemre igyekeztem, amikor majdnem el­ütött a busz. Elestem és megütöt­tem magam.” (h)

Next

/
Thumbnails
Contents