Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-10 / 7. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 10. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 Már csak ezen a héten fizethetnek tolárral - nem tudják megakadályozni a felkerekítéseket - büszkék és elégedettek a szlovén politikai vezetők Átállás az euróra: kissé vastagabban fog a ceruza Ljubljana 300 ezer lakosával Európa legkisebb fővárosai közé tartozik. Felvételünkön a Hármashíd. (Képarchívum) Ljubljana. Csak tíz napja vezették be az eurót Szlovéniában, így még nem lehet átfogó értékelést adni arról, hogy ez milyen hatással van az árakra, árképzésre. De az már az első hét után is kiderült, hogy néhány területen az átszámítás során felfelé kerekítenek. A szlovén tapasztalatok nálunk is jól hasznosíthatók. ÖSSZEFOGLALÓ Ezen a héten a szlovén boltokban az eurót és az eddigi nemzeti valutát, a tolárt egyaránt elfogadják, hétfőtől azonban már csak a közös pénz lesz a hivatalos fizetőeszköz. Egyébként a január elsejei átállás az euróra zökkenőmentesen zajlott, csak néhány kisebb törvénysértést tártak fel a hatóságok, mindenekelőtt a kereskedelemben és a vendéglátóiparban. A szlovén piacfelügyelet főellenőre szerint a legtöbb visszaélés a 200 és 500 eurós bankjegyekkel történt, mivel ezek elfogadását néhány kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységben megtagadták, sőt ezt kifüggesztve közölték is a vásárlókkal. A piacfelügyelet egyelőre nem vetett ki pénzbírságot. Olyan is előfordult, hogy az eurós fizetéseknél tolárral adtak vissza. Breda Kutin, a Szlovén Fogyasztóvédelmi Szövetség elnöke az első hét tapasztalatairól beszámolva elmondta, a kávézók, éttermek vagy éppen a parkolók élelmes tulajdonosai gyakran felfelé kerekítik az árakat, és így az eddiginél több pénzt húznak ki a vevők pénztárcájából. A fogyasztóvédelem az első héten ötszáznál több panaszt kapott az említett területekről. Kutin szerint az ilyen áremelések hosszabb távon kiábrándultságot okozhatnak, hiszen az átállással együtt a fizetések nem nőttek. Kettős árcédulák Bár Andrej Bajuk pénzügyminiszter a napokban azt mondta, nem számít komolyabb gondokra, a felkerekítést a kormány sem tudja megakadályozni. Szlovéniában ma ugyanazt tapasztalják az emberek, mint az euró öt évvel ezelőtti érkezésekor a nyugat-európai fogyasztók: főként a hétköznapi, kisebb vásárlásoknál (kávé, újság, ebéd) kell érezhetően többet fizetniük. A fogyasztóvédők azzal próbálnak küzdeni az árak feltornászása ellen, hogy közzéteszik és folyamatosan frissítik az ügyeskedő kereskedők listáját. A pontos átszámítás érdekében bevezették a kettős (tolár+euró) árazást is, amelyet ez év közepéig fenntartanak. Más kérdés, hogy a kettős árcédulák Nyugat-Európá- ban sem tudták megfékezni a felkerekítést: míg a szupermarketekben , megjelentek a 17,36 vagy 23,89 típusú árak, a vendéglőkben hirtelen minden öt, tíz, tizenöt stb. euróba került. Átállás előtti emelések A nagy kereskedőcégek a múlt év végén bizonygatták, hogy nem lesz áremelkedés az euró bevezetése után. Tehették, megfigyelők szerint ugyanis az euróval összefüggő áremeléseket már előre végrehajtották. Néhány héttel ezelőtt egy csésze kávé olcsóbb helyeken 200 tolárba került, most 240-be, vagyis kereken egy euróba. (Egészen pontosan 239,64 to- lár egyenlő egy euróval, ezen az árfolyamon történt az áttérés, de mindenki a legközelebb álló egész számmal, vagyis kétszáznegyvennel számol.) A Dnevnik ljubljanai napilap árát is 240 tolárra emelték a közelmúltban. Több szlovén lap közzétett egy listát azokról a vállalatokról, amelyek áremelésre használták ki az átállást, de szinte egyik cég sem ismerte el, hogy árdrágításainak köze lenne az új pénznem bevezetéséhez. A lakosság felkészítésének eszközei nagyjából azonosak voltak az euróövezet országaiban korábban alkalmazottakkal, bár Szlovéniában talán kevesebb időt hagytak az embereknek a változás megszokására. Példa erre az, hogy csak 14 napot engedélyeztek a zsebekben, családi pénztárakban, malacperselyekben megmaradt tolárok kényelmes elköltésére, utána már csak a bankban lehet beváltani a pénzt. Indokolt büszkeség De talán ezek a kellemetlenségek sem rontják el a politika és a lakosság örömét, büszkeségét, hiszen a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam közül elsőként és egyedül Szlovénia volt képes erre minőségi ugrásra. A közhangulat az Szlovéniában, hogy voltaképpen most léptek csak be igazán az unióba. Sokan feltételezik, hogy az új pénzzel új lehetőségek nyílnak meg a szlovének előtt. A politikának is megvan minden alapja az elégedettségre: az euró bevezetésének minden feltételét sikerült teljesíteni, ráadásul anélkül, hogy súlyosan meg kellett volna terhelni a lakosságot. Az állam- háztartás hiánya az előírt 3 százalékos küszöb alatt van, az inflációs ráta 2,4 százalékos, a munkanélküliség aránya jó ideje folyamatosan csökken, a gazdasági növekedés pedig öt százalékot tesz ki. Nemzeti jelképek Összesen 2,3 milliárd eurót szállítottak ki a szlovén pénzintézetekbe, persze szigorú biztonsági intézkedések közepette. 300 millió darab euróérmét (ületve centérmét) rendelt meg Ljubljana a finn állami pénzverdétől. Akárcsak az euróövezet többi állama, Szlovénia is nemzeti motívumokat veretett euróérméinek és centérméinek hátlapjára. A kéteurós érmén például France Preseren szlovén romantikus költő, az egyeuróson az első szlovén nyelvű könyv szerzőjének, a XVI. századi Primoz Trubar protestáns lelkésznek a portréja áll. Az öt- vencentesen a legmagasabb szlovéniai hegycsúcs, a Júliai-Alpok- ban található, 2864 méter magas Triglav látható, a húszcentesen pedig két lipicai mén. Lipica egykor önálló település volt, most Se- zana szlovén község része, Koper, az olasz határ, illetve a rövid szlovén tengerpart közelében. Itt jött létre a XVI. század végén a lipicai törzsménes, ahonnan ez a melegvérű lófajta sokfelé elteijedt Európában. Vihar a kétcentes miatt Sokáig nem is volt probléma a nemzeti hátoldalakkal, de a kétcentes körül kialakult egy kis bonyodalom. Jörg Haider, az osztrák Karintia szövetségi tartomány vezetője tiltakozott ellene Ljubljanánál, sőt Brüsszelbe is eljuttatta panaszát. A magyarázat: az érme hátoldalán egy karintiai jelkép szerepel. Tárgyi valóságában egy római oszlop töredékéről van szó, amelyet jelenleg a karintiai tartományi parlament klagenfurti épületének címertermében őriznek. Ez a jón oszloptöredék az egykori római Noricum provincia Viru- num nevű városának romjai közül való. (A város a mai Karintia területén feküdt.) Az oszloptöredék 976-tól jelentős szerepet játszott a mindenkori karintiai hercegek beiktatási ünnepségein, rajta álltak a hercegek a ceremónia alatt. A középkorban rávésték a karintiai címert is. Erre a történelmi körülményre hivatkozva állítja Haider, hogy a kő az osztrák történelem jelképei közé tartozik, nem való tehát más ország érméire. A szlovének viszont arra hivatkoznak, hogy a VI. század óta élnek alpesi szlávok (részben a mai szlovének elődjei) Karintiában, s hogy éppen Karintia területén jött létre 600 körül Európa első független szláv államalakulata, a karantán fejedelemség. A szóban forgó oszloptöredék, amelyet most fejedelmi kőként emlegetnek, már a karantán fejedelmek beiktatási szertartásain is szerepet játszott, és voltaképpen tőlük vették át később a német ajkú karintiai hercegek ezt a hagyományt. (MTI, SITA, euractiv.hu, ú) Főként a fizetésből élők számára nagyjelentőségű az alacsony infláció és kamatláb - már csak 22 százalék gondolkodik a régi valutában A többség már megszokta, de nem tudatosítja az előnyeit ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Öt évvel hivatalos forgalomba helyezése után az euró köszöni szépen, jól van, az emberek megszokták a használatát, de azért fontos tapasztalat, hogy több információra lenne szükség a közös valutával kapcsolatban. Ez a lényege annak az értékelésnek, amelyet az évforduló alkalmából tett közzé az Európai Bizottság. Az öt év alatt a közös pénz mennyisége lassan, de biztosan nőtt, és 2006 végén 600 milliárd euró volt forgalomban készpénz formájában. Noha az eurózóna polgárai elégedettek a közös pénzzel, sokan nem ismerik fel igazi előnyeit. Az EB értékelése szerint ez azt mutatja, hogy jobb kommunikációra van szükség minden szinten, de főként a helyi, nemzeti politika szintjén. „Az euró sok előnyt hozott nekünk. Az egyik legszembeötlőbb, hogy hosszú ideig alacsony szintű inflációt és kamatot biztosított, megkímélt bennünket az árfolyam-ingadozás kríziseitől, a piac spekulációjától, mivel stabillá és olcsóvá tette az importot - beleértve az olajimportot -, növelte a kereskedelem és a befektetések volumenét az eurózónán belül, így kevésbé függünk a külvilágtól, könnyebbé és olcsóbbá vált az utazás, nőtt a verseny” - nyilatkozta Joaquin Almunia pénzügyi biztos. Az emberekben tudatosítani kellene ezeket az előnyöket - az alacsony infláció és kamatláb főként a fizetésből élők számára nagyjelentőségű -, hogy ne a közös valutát hibáztassák olyan problémákért, amelyek oka másutt keresendő. A monetáris unió a számlapénz szintjén 1999-ben lett valóság, majd további három év kellett, hogy 12 európai ország (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) nemzeti valutáját euróbankókra és -érmékre cserélje. Szlovéniával az eurózóna lakosainak száma 316,1 millióra nőtt. Az EB adatai szerint a forgalomban lévő bankjegyek értéke megháromszorozódott a bevezetés óta: 2002 januárjában 221 milliárd euró volt forgalomban, 2006 októberében viszont már 595 milliárd euró. Az érmék esetében a növekedés visszafogottabb, 13 milliárd euróról 17,9 milliárd euróra. A bankjegyeket széles körben használják az eurózónán kívül is, az Európai Központi Bank becslése szerint a forgalomban lévő összes bakjegy 10-20 százaléka forog az euróö- vezeten kívül. Az euró egyébként Monaco, San Marino és a Vatikán hivatalos fizetőeszköze is. Egy friss Eurobarometer-felmérés szerint az emberek fokozatosan váltottak át fejben az euróra. A válaszadók 57 százaléka euróbán számolja a mindennapi bevásárlást, 22 százalékuk még mindig a régi valutában gondolkodik, 21 százalékuk pedig mindkettőben. Bár sokan úgy érzik, a közös pénz bevezetése növelte az árakat, a számok viszont azt mutatják, hogy az infláció csak 2 százalékos volt. Március 25-én minden eurózó- na-ország egy 2 eurós emlékpénzt ad ki a római szerződés ötvenedik évfordulójára. Az emlékpénzek rendkívül népszerűek, s ez lesz az első alkalom, hogy minden tagország egyszerre veret és hoz forgalomba ilyet, (euractiv.hu) (Illusztrációs felvétel) a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ___________ Ma gánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap Anetté vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0652 Sk 104 426130,95 Sk 0,00% 1,0865 Sk 701 571 534,13 Sk 0,069% 1,0867 Sk 1 988 278 530,05 Sk 0,069% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0689 Sk 420 617 501,76 Sk 0,07% 1,0826 Sk 2 696 509 084,42 Sk 0,07% 1,0895 Sk 5 401 129 686,44 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0596 Sk 51 853196,68 Sk 0,00% 1,0878 Sk 493 782 566,09 Sk 0,07% 1,0910 Sk 1 059 342 469,62 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár** 1,0627 Sk 94 038 774,76 Sk 0,075% 1,0608 Sk 903 682 287,64 Sk 0,075% 1,0623 Sk 2 076 506 541,23 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0640 Sk 210 388 716,92 Sk 0,00% 1,0754 Sk 1 587 308 342,54 Sk 0,075% 1,0804 Sk 2 450 736 546,20 Sk 0,075% Winterthur Magánnyugdíjpénztár** 1,0655 Sk 258 957 187,90 Sk 0,08% 1,0796 Sk 2 066 243 536,45 Sk 0,08% 1,0863 Sk 5 503 085 487,26 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** 2007. január 4-i adatok forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. január 5-i adatot A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
