Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-08 / 5. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Határon túli színházak fesztiválja Kisvárda. Az idén június 21. és 30. között rendezik meg a határon túli magyar színházak fesztiválját Kisvárdán. A seregszemlére négy szomszédos ország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna magyar nyelvű társulatai kaptak meghívót. A tíznapos programra a darabok kiválasztása már megkezdődött. Két neves színházi szakember, Darvai Nagy Adrienn és Szűcs Katalin Ágnes választja ki a zsűri és a közönség elé kerülő színműveket. Az összesítést követően derül majd ki, hogy hány teátrum vendégszerepei a szabolcsi fesztiválon. A fesztivál programját áprilisig véglegesítik, várhatóan több mint 30 előadást játszanak Kisvárdán a határon túli magyar társulatok tagjai. (MTI) Musicalt forgatnak Pomázon Pomáz. A Diótörő musicalváltozatát kezdik forgatni áprilisban a nemrég megnyílt pomázi Stern Filmstúdióban. A nemzetközi produkció rendezője az orosz Andrej Koncsalovszkij. Az előkészületek már január második felében megkezdődnek. A várhatóan augusztusig tartó forgatás a filmstúdió egész területét lefoglalja majd, augusztustól pedig egy amerikai filmmel folytatódik a munka. A színészként és forgatókönyvíróként is ismert Andrej Koncsalovszkij rendezte egyebek mellett a Tango és Cash, a Lumiére és társai, Ä legbelsőbb körök, az Odüsszeia és Az oroszlán télen című alkotást. A december 7-én átadott Stern Filmstúdióban a megnyitás óta egy holland lottóreklámot, valamint az Eichmann című film belső helyszínre tervezett jeleneteit forgatták. Az Eichmann kihallgatását felelevenítő, a náci tiszt lélektani küzdelméről szóló film producere Cirkó József, rendezője pedig Robert Young. (MTI) Tévéfilm készül Janikovszky Éva regényéből Kire ütött ez a gyerek? MTl-HÍR Budapest. Pénteken kezdték forgatni Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című regényének tévéfilmváltozatát - tájékoztatott Alföldi Róbert, a produkció rendező-for- gatókönyvírója. A Kossuth- és József Attila-díjas írónő regényéből készülő egyórás játékfilmet a Magyar Televízió 1-es csatornája sugározza majd. A film bemutatóját az írónő születésének évfordulója, árpilis 23. környékére tervezik a készítők, a pontos időpont a műsorszolgáltatótól függ - fűzte hozzá a rendező. A forgatókönyvben Janikovszky Éva más regényeiből is szerepelnek adaptációk, de a produkció alapja a címadó mű. Alföldi Róbert mellett a mű forgatókönyvírói Rigó Béla és Vörös Róbert, operatőre pedig Babos Tamás. A tévéfilm érdekessége, hogy a felnőtt szerepeket gyerekek, a gyerekszerepeket pedig felnőttek játsz- szák. A főszereplő Déneskét Balázs Zoltán, húgát pedig Hernádi Judit alakítja. Alföldi Róbert megemlítette, hogy nyáron rendezi első nagyjátékfilmjét: Bartis Attila Nyugalom című regényét dolgozza fel. Janikovszky Éva 1926. április 23-án született Szegeden, a gyermek- és ifjúsági irodalom kiváló képviselője volt. 2003 januáijában hunyt el. Szövegei elválaszthatatlanok a már szintén meghalt Réber László rajzaitól. Janikovszky Éva legismertebb művei: Csip-csup, Szalmaláng, Aranyeső, Te is tudod?, Ha én felnőtt volnék, Akár hiszed, akár nem, Bertalan és Barnabás, Felelj szépen, ha kérdeznek, Velem mindig történik valami, Már óvodás vagyok, A lemez két oldala, A hét bőr, Felnőtteknek írtam, Mosolyogni tessék. Ingmar Bergman-díjra jelölték a Friss levegőt Az „igazi” témáért MTl-HÍR Budapest. Ingmar Bergman- díjra jelölték Kocsis Ágnes Friss levegő című alkotását, amelyet múlt csütörtöktől vetítenek a magyar mozikban. Kocsis Ágnes négy másik elsőfilmes alkotóval versenyez a január 26-án kezdődő göteborgi filmfesztivál díjáért. A skandináv rendezvény új kezdeményezésként ítéli oda a 88 éves filmrendező nevét viselő elismerést, amellyel a fiatal alkotókat arra szeretnék ösztönözni, hogy filmjeikben „igazi” témákkal foglalkozzanak. A zsűri elnöke Ingmar Bergman, tagjai Agnieszka Holland és Jafar Panahi filmrendezők, valamint Maaret Koskinen és Stephen Újlaki egyetemi professzorok lesznek. A Friss levegőt a 37. Magyar Fümszem- lén mutatták be, ahol Simó Sán- dor-díjat kapott a rendező. Az alkotást eddig több mint harminc nemzetközi filmfesztivál hívta meg programjába. Brüsszelben a fődíjat, Varsóban a filmkritikusok FIPRESCI-díját, Pozsonyban a diákzsűri elismerését nyerte el. Jelenleg a kaliforniai Palm Springsben és Rotterdamban tűzik műsorra az alkotást. (MTI) "*1-r 1 § 1 11 ü Jm A film egy önmagát kereső, a divat csillogó világáról álmodozó kamaszlányról szól, aki szégyelli édesanyja foglalkozását: a nő egy aluljáróban lévő nyilvános vécében dolgozik (Képarchívum) Roman Polák, az egyik legkarizmatikusabb szlovák rendező drámaíróként is bemutatkozott az Astorkában Mindannyian koldusok vagyunk Miroslav Noga és Ján Kožuch (Fotó: Astorka Színház) A lexikonok szerint a kentaur mesés fajtája a démonoknak az ógörög mitológiában, természetére nézve hasonló a szatírokhoz és pánokhoz. A művészeti fikció (ló és ember összeolvasztása) korántsem egyszerre, hanem lassanként keletkezett. Eleinte meghagyták az egész emberi testet, és csak hátul tették oda a lónak a hátulsó részét, majd áttértek a derékig ember lóalakra, úgy azonban hogy a két test egybeforrása helyét valami szövettel vagy palásttal eltakarták. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Roman Polák az utóbbi évek egyik legkarizmatikusabb szlovák rendezője, közel az ötvenhez. Sokáig Kassán rendezett, idén pedig ő lett a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának a vezetője. Az Astorka Színházban emlékezetes 'volt a Play Gorkij rendezése, s ez az évad a Turócszentmártonban rendezett transzcendens halálvágytól átitatott Ivanovjáról szólt, amely sokkolta a közönséget és a kritikusokat egyaránt. De az idei év termése a Hampton-féle Márai- átirat színrevitele is. A Kentaurok a rendező első darabja, s mivel nem fiatal drámaíróról van szó, Polák ebbe a darabba szeretett volna belesűríteni mindent, amit ez alatt a közel 50 év alatt megélt, különös tekintettel a rendszerváltásnak nevezett valamire. Amíg eddig ő bánt szabadon az általa rendezett szövegekkel, most a saját darabjában Dürrenmatt-, Shakespeare- és Szophoklész-motívumok jelennek meg. A történet főhőse egy Polákhoz hasonló korú (vagy valamivel idősebb) színházi rendező (Ján Kožuch), aki vendégségbe hívja három lányát. A meghívásnak természetesen célja van, szeretné ugyanis bejelenteni a lányainak, hogy az eddigi jólétnek vége, az összes vagyonát befektette és elvesztette, s így a lányai is kénytelenek lesznek kiköltözni a számukra biztosított garzonlakásból. A három lányban egyvalami közös. Mindannyian gyűlölik az apjukat, mivel az ő rovására írják az anyjuk halálát. Három nő, három egymástól merőben eltérő pálya: Júlia (Gabriela Škrabáková-Kreutz) jól menő vállalkozó, aki még az orgazmusait is eljátssza, Viera (Tóbiás Szidi), a tanítónő, akit a többiek felelősnek tartanak anyjuk haláláért, s aki csak Bobóhoz, az egykori dramaturghoz (Matej Landl) kötődik már-már betegesen, és a legfiatalabb Lucia (Lucia Gažiová), aki apja határozott akarata ellenére színháztudományt tanul, s akinek még nem volt férfi az életében. Mint az Erinnüszök, a bosz- szú istennői, csak arra várnak, hogy végezzenek, pontosabban végeztessenek az apjukkal. A végzetdráma szereplői közé tartozik még Herkules, vagyis Héraklész (Lukáš Latinák), aki a szemetet takarítja a parkban, s aki évek alatt felépített belső világába menekül, kentaurokról álmodik, akik időnként meg is jelennek neki (Alena Pajtinková, Jakab Róbert). Esténként pedig egy volt színésznőnél húzza meg magát, aki a rendszerváltás előtt a helyi színház nagyasszonya volt, s 1989 késő őszén éppen Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című darabját próbálja. Abban 111 szerepét az a színészecske (Miroslav Noga) próbálja megformálni, aki kísértetiesen hasonlít a darabbéli figurához. Szakadt, büdös göncökben jár, s mindennap megáll azok előtt a színházak előtt, ahol egykor fellépett. Főleg a három lány és a színésznő sorsa tartja mozgásban az előadást, melyben állandóan keveredik a színház és a valóság. De amíg az ő pályája romokban hever, addig a színészünk már vállalkozóként milliókat forgat, s meghatározó maffiózója lesz a kisvárosnak. Ezt a társaságot egészíti ki egy pitiáner gigoló (Juraj Kemka), aki folyamatosan mindhárom nőnek teszi a szépet, s füzetben listát vezet a meghódított nőkről. Lucia lesz a 126., s egyben az első, akinek a szüzességét ő veheti el. Ahány figura, annyi tragédia, s bár a szerző-rendezőnek (díszlet: Vladimír Čáp, jelmez: Simona Vachálková, zene: Ľubica Salamon-Čekovská) helyén a humorérzéke, nehéz indulatok és érzelmek nélkül végigülni ezt a több mint háromórás végzettragédiát. Néha talán már túl soknak is tűnik, s egyre nehezebben követhető a sok-sok mellékszál, de szerencsére egész sor kiemelkedő színészi alakítást láthatunk - mindenki megéli a saját sorsát, s meglepődöm, hogy a főleg középiskolásokból álló közönség végig bírja követni az előadást, s többnyire együtt is lélegeznek a darabbal. Főleg a három lány és a színésznő reménytelen sorsa tartja mozgásban végig az előadást, amelyben állandóan keveredik a színház és a valóság. Hőseink többségének a színház igazi menedék, ahová elbújhatnak az élet kegyetlensége elől. Később megpróbálják a való világban is újrajátszani a szerepüket, s egyfajta álomvilágba menekülnének. De nem lehet. Az élet minden színháznál kegyetlenebb. S a paradicsomlét felváltja Herkules szétfröccsenő vére. OTTHONUNK A NYELV A plávajúca podlaha magyarul SZABÓMIHÁLY GIZELLA Nemrégiben azt kérdezte valaki tőlem, hogy a plávajúca podlaha magyarul úszóparketta vagy úszó- padló-e, ugyanis mindkét szót hallotta már használni. A kérdező véleménye az volt, hogy mivel az úszópadló a plávajúca podlahá- nak felel meg (az összetételi elemek magyar megfelelőit figyelembe véve), ezért ez szlovák hatásra alakult kifejezés, következésképpen az úszóparketta szó a „magyaros)”. A kérdésnek utánanézve megállapítottam, hogy szlovákiai magyar szövegekben mindkettőre akad példa, s a megkérdezett itteni magyarok közül is néhányan mindkét szót hallották. Sőt, egyesek azt állították, hogy sem az úszóparketta, sem az úszópadló nem jó, a plávajúca podlaha magyarul laminált padló. A magyar- országi (szak) szövegekben e két összetett szó közül csak az úszópadló fordul elő, tehát első megközelítésre azt mondhatjuk, hogy a plávajúca podlaha magyarul úszópadló. Érdemes azonban kissé bővebben is foglalkozni ezzel a kérdéssel. A kérdező nyüván felfigyelt arra, hogy számos, szlovák hatásra alakult tükörkifejezést használunk, ezért gyanakodva tekint minden, az azonos jelentésű szlovák elemhez hasonló magyar kifejezésre. Holott a magyarban és a szlovákban nagyon sok olyan kifejezés (ül. összetett szó) van, amelyek csak azért „hasonlítanak” egymásra, mert valamely idegen nyelv hatását tükrözik, ezek közé tartozik a plávajúca podlaha, illetve az úszópadló, amelynek angol és a német elnevezése is ugyanezen a motiváción alapul: fíoating üoor, Scwimmboden/ schwimmende Boden. A magyar szakszövegekben az úszópadló-n kívül az úsztatott padló kifejezés is előfordul, sőt ez utóbbi az internetes adatokban kétszer gyakoribb, mint az úszópadló összetett szó. De miért is nevezik űszó-nak vagy úszta toft-nak ezt a padlófajtát? Az úsztatott padló vagy úszópadló valójában egyfajta szerkezeti megoldás: a födémre rugalmas réteget (pl. polisztirol), majd pedig a nedvesség ellen egy fóliát terítenek. Erre kerül egy kb. 5-6 cm vastag beton (ún. esztrich) úgy, hogy az a falakkal (és a csövekkel) közvetlenül sehol sem érintkezhet. A padlólapokat (esetleg faltól falig szőnyeget) aztán erre a betonra rakják le. A lépéshang-szigetelésnek ez az egyik leghatékonyabb módja: ha ilyen padlónk van, az alattunk lakók nem hallják a járkálá- sunkat. A szlovák szövegek alapján úgy tűnik (és erre utalt néhány, általam megkérdezett szlovákiai magyar válasza is), hogy nálunk minden olyan padlóburkolatot úszó- padló-nak neveznek, ahol a padló nincs az aljzathoz és a falakhoz rögzítve. Az ilyen termékek közül kedvező ára miatt a legkedveltebb a laminált padló, ezért a beszélők ezt azonosítják az úszó vagy úsztatott padló-v al. Erre utal az, hogy szlovák szövegekből jelentős számban adatolható a laminátová plávajúca podlaha jelzős szerkezet. Magyar szakszövegekben (legalábbis az interneten hozzá- férhetőkben) viszont a laminált úsztatott/úszópadló kifejezéssel nem találkozunk, Magyarországon az úsztatott padló/úszópadló az épületek hangszigetelését tárgyaló szövegekben fordul elő, a beltéri burkolatokat kínáló cégek honlapjaikon, katalógusaikban már csak az egyes termékfajták megnevezése olvasható. A laminált padlóhoz hasonlóan rakják le a szalagparkettát is, ezért nálunk ez utóbbi is az úszópadló fogalom alá tartozik. A közöttük levő különbség a felhasznált anyaggal függ össze. A lamináltpadló alapja faforgácsból készített ún. HDF lap, erre teszik a fa mintázatú dekort, majd pedig nagy kopásállóságú műgyanta réteggel vonják be a lapokat. A szalagparkettát vagy készparkettát viszont három, egymásra merőleges szálrendezéssel összeragasztott faréteg alkotja.
