Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-05 / 279. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 5. Tudomány - hirdetés 15 A kódolt DNS-hez megkövült maradványok esetén nagyon nehéz hozzájutni A Neander-völgyi rokon Amerikai kutatóknak egy különleges módszerrel sikerült megfejteniük a modem ember unokatestvéreként is emlegetett Neander-völgyi- ek genetikai információinak egy részét. ÖSSZEFOGLALÓ Az első vizsgálatok alapján a két embertípus örökítőanyaga mindössze fél százalékban különbözik egymástól. Az új eredmények közelebb visznek bennünket kapcsolatuk tisztázásához is. Két emberfaj Az emberfélék (hominidák) evolúciójának kutatása kemény kihívások elé állítja a szakembereket. Megkövült, hiányos csontmaradványok, letűnt korok csont- és kőeszközei alapján kell megmagyarázniuk az ember kialakulását, evolúciós rokonsági viszonyait. Nem csoda hát, hogy a legközelebbi rokonainkkal, a Ne- ander-völgyiekkel való kapcsolatunk körül is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Vajon őseink keveredtek-e robusztus „unoka- testvéreinkkel”? Ha igen, szület- tek-e közös utódaik? Ha nem, hogyan különülhettek el egymástól? Vajon miért tűntek el olyan hirtelen a Neander-völgyiek? A modern ember szorította őket háttérbe mintegy 30 000 évvel ezelőtt, amikor Afrikából Eurázsiába, az akkor még Neander- völgyiek lakta területekre vándorolt? E kérdések egyelőre a szakembereket (paleoantropológuso- kat) is megosztják. Abban azonban ma már jobbára egyetértenek, hogy a Neander-völgyi ember (Homo neanderthalensis) és a hozzá képest anatómiailag modern ember (Homo sapiens) két külön emberfajba tartoznak, amelyek valószínűleg egymás legközelebbi rokonai (korábban a kutatók zöme a Homo sapiens jégkori körülményekre specializálódott alfajának tartotta a Ne- ander-völgyieket). A mitokondriális DNS vizsgálata 1856 nyarán, a Feldhofer-bar- langban (Neander-völgy, Németország) Carl Fuhlrott fedezte fel az első, Neander-völgyinek keresztelt emberféle maradványait. Ezeket és az azóta előkerült példányokat is egy évszázadig a klasszikus paleoantropológiái módszerekkel tanulmányozták. Az 1990-es évektől azonban genetikai alapokon nyugvó technológiákat kezdtek alkalmazni az emberfélék maradványainak vizsgálatában is. Az 1990-es évek közepén a Svante Pääbo (jelenleg a német Max Planck Intézet kutatója) által vezetett híres vizsgálat eredményei már mitokondriális DNS analízisén alapultak. A mitokondriumok a sejtek fontos energiatermelő sejtszer- vecskéi, amelyek rendelkeznek saját örökítőanyaggal, azaz DNS- sel is. Ez a fajta DNS (mtDNS) ritkán szenved mutációkat (a sejtszervecske fontossága miatt), így a sejtmagban található genetikai készlethez képest hosszabb ideig megőrzi eredeti információtartalmát. Emiatt bizonyos génjei alkalmasak evolúciós folyamatok vizsgálatára. Ilyen mtDNS-t sikerült Svante Pääbo- nak és kollégáinak izolálnia Neander-völgyi maradványokból, amelyek vizsgálata alapján ők mondták ki először: a Neandervölgyi a modern emberrel párhuzamosan fejlődött emberféle, és a két csoport körülbelül 500 000 évvel ezelőtt „vált szét” két külön fajjá. Az mtDNS azonban a teljes genetikai állománynak (genom- nak) csupán egy apró szeletét tartalmazza, így analízise a két embertípus részletes összehasonlításához már nem elegendő. A Neander-völgyi profilból A sejtmagban kódolt DNS-hez megkövült maradványok esetén nagyon nehéz hozzájutni. Nem csak azzal kell szembenézniük a tudósoknak, hogy a DNS általában teljesen elroncsolódik és összetöredezik az idő múlásával, hanem annak szennyeződése is jelentős problémákat okoz. Összekeveredik például a maradványokat bontó baktériumok örökítőanyagával, illetve nem ritkán a felfedezők érintésével is kerülnek idegen DNS-darabok a vizsgálandó mintákba. Az amerikai Lawrence Berkeley National Laboratory és a Joint Genome Institute (Berkeley, Kalifornia) munkatársai mindezeken felülkerekedve egyedülálló módszert dolgoztak ki a Neandervölgyi genom megismerésére. Részletek a sejtmagi genomból A kaliforniai kutatócsoport Dr. Edward Rubin olyan vizsgálati módszert alkalmazott, amelynek segítségével a fosszilis mintákban lévő „szennyező”, azaz mikrobáktól származó DNS kiszűrhető, s így azonosíthatóvá válik a kívánt - jelen esetben a Neander-völgyiektől származó - örökítőanyag. Eredményeiket a Science november 17-i száma közölte. Rubin és társai egy 38 000 éves, a horvátországi Vindijából származó Neander-völgyi férfi combcsontjának teljes hozzáférhető DNS-tartalmát (hozzávetőlegesen hatmillió bázispár) kivonták. Ezen belül eddig 65 250 bázispárnyi olyan szekvenciát sikerült azonosítaniuk, amely nem baktériumoktól, hanem a Neander-völgyi egyedtől származik. A kutatóknak arról is sikerült megbizonyosodniuk, hogy ez a ge- nomtöredék nem a mai embertől eredő szennyeződés. A Neandervölgyi DNS ugyanis a sok tízezer év elteltével egészen apró, 50-70 bázispárnyi darabokra töredezett. A „frissen” a fosszilis mintába került emberi DNS-darabok hossza jóval meghaladta ezt (100-1000 bázispárnyi részeket különítettek el belőle). Meghökkentő eredmények Az így azonosított Neander-völgyi szekvenciákat Rubin és kollégái összehasonlították a modern ember és a csimpánz DNS-ének megfelelő szakaszaival. Meghökkentő eredményeik szerint a Neander-völgyiek genomja csupán 0,5%-ban különbözik a modern emberétől. Ezzel együtt számos ponton nagyobb egyezést találtak a Neander-völgyiek és a csimpánzok között, mint Neander-völgyiek és modern ember között. Az új eredmények alapján a modern ember és a Neander-völgyiek közös őse körülbelül 700 000 évvel ezelőtt élt. A két faj elkülönülését mintegy 330 000 évvel későbbre teszik, későbbi kereszteződésükre azonban a nagyfokú genomikai egyezés ellenére sem találtak bizonyítékot - bár egyelőre nem zárták ki ennek lehetőségét. A Neander-völgyi genom első analízise tehát érdekes eredményeket hozott, nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a vizsgált minta mindössze töredéke a teljes Neander-völgyi genomnak - amely a mai emberéhez hasonlóan kb. 3 milliárd bázispár nagyságú lehetett, (origo) hypermarket Galanta Egy alkalommal csak 10 kilogrammot vásárolhat meg ebből a termékből. Egy alkalommal csak 10 darabot vásárolhat meg ebből a termékből. Csontos sertéstarja előhűtött, 1 kg Egy alkalommal csak 10 csomagot vásárolhat meg ebből a termékből. Egy alkalommal csak 10 kilogrammot vásárolhat meg ebből a termékből. Karolina étolaj 11 Cukor Előhűtött csirke A legalacsonyabb árak városában! A legkedveltebb termékeink árát minden nap figyelemmel kísérjük más áruházakban is, és a mi árainkat úgy módosítjuk, hogy folyamatosan a legalacsonyabbak legyenek a városban! A kínálat 2006. XI. 30-ától XII. 12-éig érvényes. Nem kizárt, hogy a terméket az itt feltüntetettnél is alacsonyabb áron vásárolhatja meg! Az árak később a piaci helyzettől függően módosulnak. Kezeskedünk azért, hogy a „NAJNIZSIA CENA V MESTE” megjelölésű termékeket a Tesco 10 km-es körzetében nálunk kapja meg a legolcsóbban. Ha a „NAJNIZSIA CENA V MESTE” megjelölésű tennék a Tesco 10 km-es körzetében bármelyik konkurens kiskereskedelmi cégnél olcsóbb volna, a Tesco az árkülönbség dupláját fizeti Önnek vissza. Az árkülönbség kiegyenlítésének garanciája az azonos elárusítási feltételek mellett vásárolt termékre vonatkozik, és csak azután igényelhető, ha felmutatja a (7 napnál nem régebbi keltezésű) pénztári bizonylatot, amely igazolja, hogy a saját városában, nálunk vásárolta a terméket, és ezzel egyidejűleg a számlát vagy propagációs anyagot, amely igazolja, hogy a Tesco 10 km-es körzetében levő konkurens kiskereskedelmi cég alacsonyabb áron kínálja ugyanazt a terméket. A„NAJNIZS IA CENA V MESTE" megjelölésű termékekből a háztartásban szükséges mennyiségűt vásárolhat meg. Ez a hosszú távú program a visszavonásig érvényes. A legalacsonyabb ár a városban program nem érvénysíthető azokra a termékekre, amelyeket a konkurens üzlet akcióban kínál. Részletes tájékoztatást kap az Ügyfélszolgálati központban. www.itesco.sk Neander-völgyi koponyalelet (Képarchívum BP-6-15090
