Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-01 / 276. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 1. Kultúra 9 Deák Bárdos Ágnes és zenésztársai ma Dunaszerdahelyen, holnap Érsekújvárott adnak koncertet Ági 50, a dupla jubileum Deák Bárdos Ágnes 1980- ban alapító tagja volt a Kontroll Csoportnak. A ze­nekar ’83 végéig létezett, és a magyar underground mozgalom egyik vezető for­mációja volt. Politikai tölté­sű szövegei miatt sokszor falakba ütközött. Nagyle­meze sem jelenhetett meg, mármint az „átkosban” nem. Az énekesnő egyidős a magyar forradalommal. Most ünnepel: koncertezik a régi dalokkal. PUHA JÓZSEF A minap egyik ismerősöm, aki a nyolcvanas években volt huszonéves, azt mondta, ha meghallja a Kontroll Csoport nevét, elsőként nem is a zene, hanem a zenei cenzúra ugrik be neki. Számomra ez furcsa. Ez az összefüggés teljesen he­lyénvaló. A kommunista diktatú­ra a nyolcvanas évek elején már lazult, ennek ellenére agyoncen­zúrázott időszaka volt a magyar kultúrának. Ismerőse észrevétele, ma már csak mint emlék érdekes, de nem feledhető. Meddig bíztak abban, hogy nagylemezük jelenhet meg? Az igazat megvallva, sosem bíz­tunk ebben, egy percig sem. A da­lok szövegét a koncertek előtt rendszeresen le kellett adnunk oda, ahol épp felléptünk, és az ille­tékesek időnként letiltották a kon­certünket. Próbálkoztunk a Le­mezgyárnál: kértek egy demót, de tudtuk, hogy nem lesz belőle sem­mi. Nem ért meglepetésként, ami­kor szövegváltoztatásokat akartak kicsikarni belőlünk. Mi erre nem voltunk hajlandóak, úgyhogy a történet ezzel véget is ért. Mégis több tízezer példányban Jelentek meg” kazettáink, a koncertekről készülő felvételeket odaadtuk a rajongóknak, ment a másolás. Egy fiúért sem kerestünk rajta. A mai kor emberének ez is furcsa lehet: volt egy mozga­lom, amely összetartott sok ze­nészt, miközben pénzt ebből nem igazán láttak. Bár a koncertekből csurrant- csöppent valamennyi, az underground egy politikai és mű­vészeti küldetés volt, vállalás a közösség érdekében. Sosem me­rült fel bennünk, hogy ebből él­jünk meg, maga az ügy tartotta össze a csoportokat. Igen, volt egy fontos ügyünk: kiálltunk a szín­padra, és olyasmit fogalmaztunk meg, amit az emberek életükben először hallottak a nyüvánosság előtt. Amit saját maguknak sem mertek megfogalmazni. Ez nem buli volt, dehogy, ez harc volt. Harc a diktatúra ellen - még ak­kor is, ha művészi lelkesedés volt a motorja. Emlékszem, a rendszerváltás után az egyik multinacionális lemezcég magyarországi leány- vállalatának (EMI-Quint) veze­tője ki akarta adni az önök be­tiltott dalait. Az a személy, aki a Hungaroton munkatársaként betiltotta... Ez nevetséges kezdeményezés volt Wüpert Imre részéről. Vissza­utasítottuk, nyüvánvaló volt, hogy ebbe nem megyünk bele. A Bahia 1991-ben jelentette meg az első hivatalos hanghordozónkat, aztán szép sorban még néhányat, és gyakorlatilag az összes under­ground együttest bevállalta a mozgalomból kinőtt utódzene­karokkal együtt. A rendszervál­tást követően kiadhatóvá vált minden, az emberek örültek ne­kik, egy darabig vásárolgatták, aztán megint elkezdődött, vagyis inkább folytatódott a másolási hullám. Egzisztenciálisan ez nem változtatott a helyzetünkön, a Kontroll Csoport ezután sem vált üzleti vállalkozássá. S mivel 1983-ban megszűnt, csak egy em­lék maradt, amit a mai napig a Bahia lemezkiadó gondoz. A dalaikat mostanság kik hallgatják? A nyolcvanas évek fiataljai? A mai fiatalok közül is sokan felfedezik. A zene érdekes marad­ványa a nyolcvanas évtizednek, olyan, mintha találnánk egy ma­mutot megfagyva, és az föléledne. A jó szöveg pedig az örökkévaló­ságnak szól. 2006-ban elővettük a dalainkat, hogy előadjuk az ötve­nedik születésnapom és az 1956- os forradalom évfordulója kap­csán. Azt terveztük, hogy erre a két évfordulóra hívjuk életre a formációt, és öt­ven koncertet adunk. Még a felénél sem járunk. A dalok mondanivalója mennyire aktuális manapság? Azok az események, amelyek az utóbbi hetekben történtek ná­lunk, új jelentést adtak a szövege­inknek. Bár sejtettük, de most be is bizonyosodott, hogy ezek a da­lok nyomban megelevenednek, amint helyzet van. És most hely­zet volt. Mire számíthatunk a két szlo­vákiai fellépésen: Dunaszerda­helyen és Érsekújvárott? Jön egy zenekar, amely mesél a múltról. Arról a múltról, amely erőt adhat a jelen emberének. A koncertlátogatók energiát kapnak (Képarchívum) a nyolcvanas évekből, és merít­hetnek belőle a jövőt illetően. A Kontroll Csoport ismét ösz- szeállt. Mi lesz a koncertek után? Nem a Kontroll Csoport állt össze, mert az együttesben Müller Péter és Kistamás László is benne volt, s ők most nincsenek velünk. A koncerteket Ági 50 címmel hir­dettük meg, hogy ne csapjuk be az embereket. Igaz, az eredeti zene­kar játszik, az eredeti énekesnő­vel, és a két hiányzó tag szellemét is megidézzük. Azt terveztük, hogy erre a két évfordulóra hívjuk életre a formációt, és ötven kon­certet adunk. Még a felénél sem járunk, úgyhogy addig biztos folytatjuk. Majd kiderül, hogy az emberek akarnak-e tőlünk többet is, vagy megelégednek ennyivel. Megkérdezhetem, miből él napjainkban? Azt tudjuk, hogy írogat. Valóban, főleg írok, állandó szerzője vagyok egy irodalmi por­tálnak, és több sajtóorgánummal működöm együtt. Ebből sem le­het jól megélni, de meggyőződé­sem, az embernek nem az a leg­fontosabb feladata, hogy azzal foglalkozzon: miből éljen minél jobban. Pontosabban az enyém biztosan nem az. Sok helyről sze­degetem össze azt a pénzt, amely­ből már - mondjuk úgy - tisztes­ségesen meg lehet élni. És szabad vagyok, ez a legfontosabb. Harminc kisplasztikával gazdagodott a közelmúltban a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria gyűjteménye Nagyszerű ajándék, amely mindenkinek szól VOJTEK KATALIN A Magyar Szobrász Társaság páratlanul nagyvonalú gesztusá­nak köszönhetően harminc kis­plasztikával gazdagodott a kö­zelmúltban a 'dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria gyűjte­ménye. Páratlan gesztusról beszélni nem újságírói túlzás, hisz a Ma­gyar Szobrász Társaság idén nyá­ron már ajándékozott ugyaneny- nyi szobrot a galériának. A gyűj­teménygyarapodás elsősorban Budahelyi Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész lelkes, fáradha­tatlan szervezőmunkájának eredménye, aki az ajándékozók egy csoportjával együtt részt vett a verniszázson. Itt elmondta: végtelenül boldog, hogy kollégá­inak köszönhetően valóra vált­hatta elhatározását. A dunaszer­A legméltóbban úgy há­lálhatják meg a nagysze­rű ajándékot, hogy éltet­ni fogják a szobrokat a tekintetükkel. dahelyi galériát megismerve ugyanis megfogadta, hogy min­den erejével támogatni fogja ezt a jövőbe mutató kezdeménye­zést, megtalálja a módját, hogy a festők mellett a szobrászok is méltó módon legyenek képvisel­ve alkotásaikkal. Az ajándékozott szobrokból rendezett kiállítás is Budahelyi rendezői-kurátori munkáját di­cséri és Deli Ágnes szobrászmű­vészét. A látogatók meggyőződ­hettek arról, hogy a galéria való­ban értékes anyaghoz jutott, amely változatosságában, sokszí­nűségében jól érzékelteti napja­ink művészi törekvéseinek hete­rogenitását. Sokféle technika, sokféle matéria - fa, fém, üveg, papír, kő - és sokféle irányzat te­szi vibrálóan izgalmassá a lát­ványt. Az ajándékozó művészek el­mondták: számukra is megtisz­teltetés egy olyan gyűjteményben tudni a munkájukat, mint a dunaszerdahelyi. Ez pedig nem kis dolog. Most már a dunaszer- dahelyieken a sor. A legméltób­ban úgy hálálhatják meg a nagy­szerű ajándékot, hogy éltetni fog­ják a szobrokat a tekintetükkel, a jelenlétükkel, egyszóval elláto­gatnak a galériába, és megnézik, mit kaptak, mi az, amiben remél­hetően még az ükunokáik is gyö­nyörködni fognak. Igaz, hogy ez a páratlan gesztus nemcsak a dunaszerdahelyieknek szól, ha­nem mindnyájunknak, lakhely­től, nemzetiségileg függetlenül. MOZIJEGY Crank - Felpörögve Chev Cheüos nem várt telefonhí­vásra ébred. Támolyog, gyakorlati­lag nem tud mozogni, és a szíve is alig ver, nagy erőfeszítésébe kerül, hogy felvegye a mobüját. Ricky Ve­rona van a vonalban, és elárulja hő­sünknek, hogy megmérgezte álmá­ban: már csak egy órája van hátra. Mint kiderül, Chev egy bérgyü- kos, aki a Nyugati Parti bűnszövet­kezeteknek dolgozik. Chev eddig soha nem hibázott, de a múlt éj­szakai meló váraüan kudarcba ful­ladt. Chev ugyanis futni hagyta a célpontot: ki akar szállni, hogy új életet kezdhessen barátnőjével, Eve-vel. Most Chevnak - szó szerint - ro­hannia kell az életéért. Csak úgy képes lelassítani a szívét leállítani készülő mérget, ha testében folya­matosan magasan tartja az adrena- linszintet! Ahogy az óra sebesen ke­tyeg, Chelios nagy zűrzavart okoz Los Angeles utcáin, s mindenkit el­söpör, aki az újába mer állni. Meg kell mentenie Eve-t, ki kell cselez­nie az őt üldöző fejvadászokat, mi­közben meg kell találnia az ellen­anyagot is, mielőtt szíve végleg fel­adja. De adrenalinszintje közben egy pillanatra sem eshet vissza. Crank/Zastanes a neprezijes. Amerikai-ängol akciófilm. Rende­ző: Mark Neveldine, Brian Taylor. Szereplők: Jason Statham (Chev Chelios), Jose Pablo Cantillo (Vero­na), Amy Smart (Eve), (port.hu) Chev (Jason Statham) (Képarchívum) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombaton reggel 7 órától kezdi közvetítését a Pátria rádió. Délelőt­ti zenés, publicisztikai magazinunk házigazdája ezen a héten Kamocsai Imre. 11.30-tól a Délidő vendége dr. Farkas Beáta szemész szakor­vos. 13 órától irodalmi magazinun­kat, a Tékát hallgathatják Lacza Éva szerkesztésében. A műsorban megszólal a 65 éves örökifjú író, Ardamica Ferenc, és megemléke­zünk a nemrégen elhunyt Határ Győzőről. 15 órakor jelentkezik ka­baréműsorunk, a Lazítani, vidám jelenetekkel, villámtréfákkal. Ezút­tal a 2003 decemberében elhang­zott műsorunkat ismételjük meg. A 16 órai hírek után Köszöntő, majd Hogyan mondjuk? - nyelvművelés egy percben. 17.30-kor Napzárta. Vasárnap 8.05-től a Világosság katolikus kiadásában Orosh János püspök atya elmélkedik, és beszél­getünk vele a nemrég elkezdődött Szent Erzsébet évről. 8.35-től komolyzenei fejtörőnk, az Aki tud­ja, úja meg jelentkezik. 9 órakor a hú- és sportpsszefoglaló után Ran­devú. Beszélgetés hangzik el egy nemrégiben megfürdetett, egyete­mistákat, főiskolásokat érintő pá­lyázatról, majd szó lesz a Szabad­kán rendezett Összhang konferen­ciáról. Kezdetét veszi a múlt héten meghirdetett EU-játék. 13 órakor Térerő, 14 órakor húek, majd Kale­idoszkóp, melyben először egy je­les vegyészkutatóra és vadászati szakúóra, Molnár Lászlóra emléke­zünk. Hangképekben számolunk be a Zsitvatoroki Béke megkötésé­nek 400. évfordulója alkalmából állított emlékmű ünnepélyes fel­avatásáról. Végül bemutatjuk a Buffalóban élő Forgács Péter szem­orvost, aki több évtizedes amerikai emigrációja ellenére őrzi magyar­ságát, sőt japán feleségét is megta­nította magyarul. A 15 órakor kez­dődő Nevelők Fórumában bemu­tatjuk az 55 éves losonci Építőipari Középiskolát, amely nemrégiben vette fel Winkler Oszkár nevét, megemlékezünk a reformpedagó­gia egyik úttörőjéről, Ellen Key svéd tanítónőről, a tanulásmód­szertan tanításáról Héczné Tóth Mária beszél. 15.30-tól néprajzi műsorunkban adventhez kapcsoló­dó énekeket és szokásokat muta­tunk be Nyitracsehúől, Kálazról, Alsóbodokról és Pogrányból. Köz­vetítésünk a Köszöntő és a Napzár­ta után, 18 órakor ér véget, (culka) Tegnap nyitották meg a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria Esterházy- palotabeli kiállítótermeiben a fiatalon elhunyt kiváló díszlettervező, Ales Votova kiállítását. Felvételünkön A vihar című Shakespeare-drá- mához készült színpadi „labirintusa" látható. A kiállítás február 25-ig tekinthető meg (Fotó: SNG)

Next

/
Thumbnails
Contents