Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-30 / 299. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ DECEMBER 30. Egészségünkre 27 A nyolcezer Hz-en felüli hangokat 20-25 év felett már szinte senki sem hallja meg Amikor a hallás sem a régi A köztudat úgy tartja, hogy az évek számának növekedésével együtt jár az érzékszervek elfáradása is: romlik például a látás és a hallás. Az öregedés természetes velejárójának tekintett halláscsökkenés mértéke azonban befolyásolható: a hétköznapi zajok kiküszöbölésével hosszabban marad tökéletes a hallás. JENE1 RITA Ahogyan az emberek szeme, úgy a füle is romlik a korral: a nyolcezer Hz-en felüli hangokat 20-25 év felett már szinte senki sem hallja meg. A normál beszédtartományt ez nem zavarja, így a minimális romlás nem érzékelhető, csak a szakorvos képes műszerekkel mérni. Ugyanígy az idősebb korban tapasztalt halláscsökkenés sem okoz gondot mindenkinek. Akad azonban néhány olyan egészségügyi probléma vagy élethelyzet, amely nagyobb mértékű halláskárosodáshoz vezet. Magas vérnyomás, érelmeszesedés, bizonyos gyógyszerek szedése mellett a normálisnál erőteljesebben és gyorsabban rosszabbodhat a hallás. Ilyenkor érdemes szakorvoshoz fordulni, különösen ha változás áll be, azaz a megszokotthoz képest sokkal rosszabbul hall valaki. Környezeti ártalmak A hallószervek egészségének megőrzésére hatással lehet, ha valaki kerüli a természetes alapzajon felüli hangos környezetet, azaz a Néha már csak ez segít közlekedés éles és hirtelen zajait, a riasztókat vagy a sziréna hangjait. Komolyabb zajártalmat jelenthetnek az építkezések és útfelbontások munkálatait kísérő hangok is. Nem minden esetre igaz az a köztudott, mégis figyelmen kívül hagyott tény, hogy a hangos - főként a közelről érkező, nagy erejű - zene károsítja a hallószerveket. A fülhallgatóval élvezett zene csak abban az esetben okoz maradandó károsodást, ha hosszú időn keresztül, naponta használják és a normálisnál magasabb hangerővel. A folyamatos, 90 decibel feletti hangok már a fiataloknál is problémát okozhatnak. Motyogó barátok A romló hallás először a magasabb hangok és a beszéd felismerésében jelentkezik. Figyelmeztető jel, ha úgy érzi valaki, hogy a családja, a barátai hadarnak, motyognak, sokszor halkan, érthetetlenül beszélnek. A hallás romlása ugyanis a beszédértést is zavarja, így a legtöbbször kezdődő halláskárosodásról lehet szó. Ilyen esetekben érdemes szakorvos tanácsát kikérni. A lehető leggyorsabban orvoshoz kell fordulni, ha valaki úgy érzi, egyik füle teljesen bedugult, azaz gyakorlatilag megsüketült. A hirtelen hallásromlás ugyanis infúziós terápiával gyógyítható, ám a kezelést 24 órán belül el kell kezdeni. (Vitai Magazin) Az első tünetek 45 éves kor körül jelentkeznek, csak 20 százalék fordul orvoshoz Ha a prosztata megnagyobbodik... AJÁNLÓ Véres vizelet, visszatérő gyulladások, húgyhólyagkő - a kezeletlen jóindulatú prosztatanagyobbodás legjellemzőbb szövődményei. A jóindulatú prosztatanagyobbodás első tünetei általában 45 éves kor körül jelentkeznek. A betegség előfordulási gyakorisága az életkorral együtt nő, 80 éves kor körül a férfiak 80-90%-ánál kialakul. Mindezek ellenére a panaszok miatt csak az érintettek 10-20%-a fordul orvoshoz. A jóindulatú prosztatanagyobbodás leggyakoribb tünetei: TESZT Az alábbi teszt segítségével mindenki önmaga is könnyen eldöntheti, hogy kell-e aggódnia a prosztatája miatt. A teszt kitöltését 40 év felett félévente érdemes megismételni, és évente orvosi vizsgálatra is ajánlott elmenni. Ne felejtsük, a betegség kis odafigyeléssel könnyen megelőzhető. Milyen gyakran fordult elő az elmúlt hónapban, hogy vizelés után két órán belül ismét vizelnie kellett? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran érezte úgy az elmúlt hónapban, hogy nehéz visszatartania a vizelést? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran érezte úgy az elmúlt hónapban, hogy nem sikerült teljesen kiürítenie a hólyagját? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran észlelte az elmúlt hónapban, hogy vizelete gyenge sugárban ürült? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran fordult elő az elmúlt hónapokban, hogy erőlködnie kellett, hogy meginduljon a vizelet? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran fordult elő az elmúlt hónapban, hogy vizelés közben elakadt, majd újra indult a vizeletsugár? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Az elmúlt hónapban éjszakánként általában hányszor kellett kimennie vizelni? □ egyszer v. egyszer sem (0) □ háromszor (3) ötször (5) ♦ a vizeletsugár gyengülése ♦ nehezen induló vizelet ♦ szaggatott vizeletürítés ♦ vizelési idő megnyúlása ♦ gyakori éjszakai vizelés Később'megjelenhet a fájdalmas vizelés vagy az inkontinencia is. Ráadásul a hólyagürítés nehezített- sége visszahathat a veseműködésre is, ami veseelégtelenséghez is vezethet. A kialakult betegség pontos diagnózisához és a kezelés megválasztásához urológiai vizsgálatokra van szükség, mivel a jóindulatú prosztatanagyobbodás hasonló tüneteket produkál, mint több más, a húgyutakat érintő betegség, pl. a prosztatarák. Vizeletvizsgálattal és vérvétellel a prosztataspecifikus antigén vizsgálatát is el keü végezni, hogy a rákos megbetegedést ki lehessen zárni. Értékelés 0 pont: Önnek nincsenek vizelési panaszai. Javasoljuk, hogy ha elmúlt 40 éves, félévente ismételje meg ennek a tesztnek a kitöltését. 3-7 pont: Önnek enyhe vizelési panaszai vannak. 8-19 pont: Önnek középsúlyos vizelési panaszai vannak, melyek kifejezetten zavarják napi életvitelében. Javasoljuk, hogy betegsége kivizsgálására forduljon háziorvosához. 20 pont felett: Önnek igen komoly vizelési problémái vannak. Javasoljuk, hogy sürgősen forduljon panaszaival urológushoz, aki megállapítja a szükséges kezelési módot. TESTÜNK TITKAI- . ■" WM &&)»!&'“V" '-"tv.HHB fee MBSülÉÉ A végtagok izmai I. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Még az olyan egyszerűnek és mindennapinak tűnő mozdulatokhoz is, mint amüyen a járás, futás, a kéz megemelése és a tárgyak megragadása, különböző izmok egész sorának összehangolt összehúzódása szükséges. A váll legjobban látható izma, a háromszög alakú deltaizom adja meg a vállak jellegzetes, lekerekített formáját. Ez az izom a kulcscsonton és a lapockacsont tövisnyúlványán ered és a felkarcsont testén, annak középső harmadában tapad. Feladata a kar emelése és távolítása a törzstől - maximum 90 fokos szögig. A lapockacsontról további öt izom ered, amelyek a felkarcsonthoz húzódnak és köpeny- szerűen alkotják a vállforgató izmokat. Ezek a lapockacsont tövisnyúlványa feletti és alatti izmok, a lapockacsont alatti izom, a nagy és kis görgeteg izom. Ezek az izmok teszik lehetővé a váll mindenirányú mozgatását. A felkaron két, kötőszövetes lemezekkel elválasztott izomrekesz különíthető el: a kétfejű karizom (musculus biceps), a hollócsőr karizom és a karizom alkotta elülső rekesz és a háromfejű karizmot (musculus triceps) tartalmazó hátsó. Az izomrekeszek funkciója ellentétes. A bicepsz két felületes ínnal a lapockán ered, és közös izomhasat képezve lent, az orsócsonton tapad. Feladata az alkar hajlítása és elfordításával a tenyér felfelé mutatása. A bicepsznél rövidebb hollócsőr karizom szintén a lapockán ered és a karcsonton tapad, összehúzódása a kart emeli és előre hajlítja. A karizom a karcsontot és a singcsont könyökhajlathoz közeli részét köti ösz- sze, és az alkart hajlítja. A hátsó rekeszben található tricepsz három hosszú ínnal ered: a lapockán és a karcsont felső és alsó felén. A három fej a kar hátsó részét képező nagy izomhasban egyesül és a singkampón tapad. Feladata a bicepsszel ellentétes, feszíti a kart, miközben a bicepsz ellazul. A tenyér izmai A tenyérizmok közül speciálisan fejlődtek a hüvelykujj és a kisujj felé esők. A hüvelyki izompárna (thenar), azaz a hüvelykujj izmai, a rövid távolító izom, amely az ujjat kifelé mozgatja. Ezzel részben ellentétes a szembe fordító izom, amely a hüvelykujj kisujjhoz érintését teszi lehetővé. A thenar izmai közül a hüvelykujj-távolítót segíti az alkar izmaihoz tartozó hosszú távolító izom. A közelítő izom a hüvelykujjat a többi ujj felé mozdítja, a rövid hajlító izom pedig a hosszú hajlító izmot segíti a hüvelykujj hajlításában. A kisujji izompárna (hyperthenar), azaz a kisujj felé eső izmok között található a kisujjhajlító izom, a kisujjat kifelé mozgató távolító izom és a közelítő izom. A tenyér izmait az ún. güisztaizmok és a kézközépcsontok közötti izmok alkotják. A finom gilisztaizmok a négy utolsó ujj első ujjpercét a tenyér felé hajlítják, míg a második és harmadik ujjpercet megfeszítik. A kézközépcsont közötti izmok az ujjakat nyitva és zárva a kéz tengelye felé közelítik, illetve távolítják. Forrás: Család és Egészség
