Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-28 / 297. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 28. www.ujszo.com RÖVIDEN *ísí->z-.: 866 BSMMBHB8H B Iráni levél a pápának Teherán. Mahmúd Ahma- dinezsád iráni elnök levelet írt XVI. Benedek pápának, amelyet Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter adott át tegnap délben az egyházfőnek. „Ez nem politikai levél” - mondta újságíróknak a tehe- ráni elnöki hivatal sajtófelelőse. Ahmadinezsád levelében a próféták közös tanításait és annak fontosságát hangsúlyozza, hogy e tanítások alapján új politikai és emberi kapcsolatokat teremtsünk. Az iráni elnök korábban már írt levelet az amerikai elnöknek, a német kancellárnak és az amerikai népnek. (MTI) Él az elrabolt izraeli katona Jeruzsálem. Életben van a palesztin fegyveresek által júniusban elrabolt izraeli katona - közölte jeruzsálemi sajtóértekezletén Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter. Kijelentette: országa keményen munkálkodik Gilád Sálit tizedes elengedése érdekében, közvetít az ügyben az izraeli vezetés és a palesztin kormányt irányító Hamász között, de nem tudja garantálni Sálit elengedését. A tizedest sok, Izrael által bebörtönzött palesztin kiszabadulása fejében adnák át fogva tartói. Ehud Óimért izraeli miniszterelnök vasárnap arra biztatta a kabinetet, vegye fontolóra palesztin foglyok elengedését. (MTI) Gilád Sálit (SITA/AP) Két hónap Phenjannak Tokió. Diplomáciai források szerint az USA azt követelte Phenjantól a két héttel ezelőtti hatoldalú tárgyalásokon, hogy másfél-két hónapon belül tegye meg az első lépéseket atomarzenálja leszerelésére. Diplomaták szerint az amerikai követelés között volt a jongbjoni atomreaktor leállítása is, illetve az, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői kapjanak engedélyt az ellenőrző tevékenységhez Észak-Koreában. (MTI) Berlusconi ajándéka Róma. Elit magánegyetemet akar alapítani Silvio Berlusconi, olasz ellenzéki vezér, korábbi miniszterelnök, hogy hozzájáruljon „egy egészen új politikusnemzedék kineveléséhez”. A nemzetközi egyetemen olyan személyiségek tanítanának, mint idősebb George Bush vagy utódja, Bili Clinton, továbbá Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet államfő. (MTI) Tegnapig már több mint másfél millió muszlim hívő érkezett Mekkába, a ma kezdődő zarándoklatra, a hadzsra, amely január 2-án ér véget. A szaúdi hatóságok szigorú biztonsági intézkedésekkel próbálják kiszűrni a szélsőségeseket. A Korán szerint minden muszlim kötelessége, hogy életében legalább egyszer felkeresse az iszlám világ szívének tartott szent várost, Mekkát. (SITA/AP-felvétel) Teherán felgyorsítja atomprogramját Válasz a BT-szankciókra ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Az iráni parlament tegnap megszavazta azt a törvénytervezetet, amely egyrészt kötelezi a kormányt az ország atomprogramjának felgyorsítására, másrészt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) folytatott együttműködésének felülvizsgálatára. Ez a válasz arra, hogy a BT a hét végén szankciós határozatot hozott Teherán ellen az atomprogrammal ösz- szefüggésben. A tervezetet röviddel a szavazás után - mindössze ötperces tárgyalás végén - jóváhagyta a konzervatív hit- és jogtudósokból álló Őrök Tanácsa is. Egyébként a tervezet sürgős státust kapott, ami azt jelenti, soron kívül tárgyalták és hirdetik ki. A törvény nem kötelezi á kormányt arra, hogy teljesen megtiltsa a NAÜ-szakértők általi ellenőrzéseket, bár néhány radikális képviselő ezt követelte. Golam Ali Hadad-Adel parlamenti elnök elmondta: a törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy eldöntse, az atomsorompó- szerződés keretein belül, politikai eszközökkel akaija-e megoldani a nemzetközi válságot vagy másképp. „A kormány úgy is dönthet, hogy felmondja a szerződést” - jelentette ki. Mehdi Mosztafavi külügyminiszter-helyettes előző nap közölte, Teherán február első tíz napjában - az 1979-es iszlám forradalomra való emlékezés időszakában - megkezdi az atomerő- művi fűtőanyagok előállításának első szakaszát az atomipar szükségleteinek kielégítésére. Egy konzervatív képviselő elmondása szerint a külügyminiszter a parlament zárt ajtók mögötti tanácskozásán kijelentette, előkészítették háromezer urándúsító centrifuga üzembe helyezését, s ezt, illetve a berendezések működtetésének megkezdését rövidesen nyilvánosan is bejelentik. (MTI, ú) Fehéroroszország fenyegetőzése tranzitügyben Lesz újabb gázháború? Szaddám vállalta a „mártírhalált" - a Baasz párt meg akarja torolni a kivégzést Több száz hóhérjelölt Bagdad. Irakban sokan tartanak attól, hogy Szaddám Húszéin kivégzése után tovább fokozódik a már amúgy is elviselhetetlen erőszak. Biztonsági okokból a kormány nem hozza nyilvánosságra, hogy hol és ki hajtja végre a halálos ítéletet ÖSSZEFOGLALÓ Az exdiktátor elleni halálos ítélet jóváhagyása a fellebbviteli törvényszék által végleges döntés, azt már Dzsalal Talabani államfőnek nem kell jóváhagynia. Ezt tegnap jelentette be az elnöki hivatal. Különböző iraki tisztségviselők még a törvényszék keddi döntése előtt azt mondták, ha a halálos ítélet megerősítést nyer, akkor azt még az államfőnek és két helyettesének is ratifikálnia kell. A törvényszék ítélete szerint a halálbüntetést harminc napon belül végre kell hajtani. Eddig több százan jelentkeztek Pult alatt árulják Bagdadban a Szaddám arcképével díszített karórákat (TASR/AFP) az iraki hatóságoknál hóhérnak, hogy kivégezhessék a huszadik század egyik leghírhedtebb diktátorát. Ezt Núri al-Máliki iraki miniszterelnök tanácsadója, Basz- szám al-Husszeini közölte az ABC News amerikai hírtelevízióval, hozzátéve, hivatalosan hóhéri állás nem is létezik. Szép számmal jelentkeztek mindhárom nagy iraki vallási és etnikai csoportból, de voltak az érdeklődők között mindenféle emberek, kezdve a munkahelyi kiszolgálóktól egészen magas beosztású kormányilletékesekig. A morbid licitálás a fellebbviteli bíróság keddi döntése után kezdődött. Mint ismeretes, a verdikt kötél általi halál, s a kivégzésre a harminc napon belül bármikor sor kerülhet. Az exdiktátor tegnap ismertté vált üzenetében arra szólította fel az irakiakat, hogy egységesen forduljanak szembe az ellenséggel. Szaddám megfogalmazása szerint „mártírként megy a bitófára”, és „feláldozza magád’ Irakért. „Országotok ellenségei, a megszállók és a perzsák korlátba ütköztek a közte- tek és a titeket irányítók közötti egységben. Ezért arra törekednek, hogy gyűlöletet szítsanak köztetek” - olvasható a szövegben. Eközben a volt iraki elnök pártja, a Baasz Párt internetes honlapján kilátásba helyezte, hogy megtorolja Szaddám esetleges kivégzését. (MTI, t, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Minszk/Moszkva/Varsó. Fehéroroszország tegnap közvetetten az orosz földgázszállítások leállításával fenyegetőzött arra az esetre, ha a Gazprom orosz állami vállalat nem változtat a jövő évre vonatkozó meredek áremelési szándékán. „Kölcsönösen függünk egymástól. Ha nem kötünk gázszállítási megállapodást, a Gazpromnak nem lesz tranzitszerződése sem” - közölte Uladzimir Szemaska fehérorosz miniszterelnök-helyettes. Szemaska Moszkvából tért haza, ahol kedden sikertelen tárgyalásokat folytatott. Azt nem részletezte, vajon Fehéroroszország csővezetékein a teljes nyugat-európai orosz tranzitot megakadályozza-e. Két éve Fehéroroszország tartózkodott ettől a lépéstől, ugyanakkor a Gazprom azzal vádolta meg a minszki vezetést (mint egy évvel ezelőtt Ukrajnát), hogy a hazai szükségletek kielégítésére megcsapolja a tranzit földgázt. Szemaska szerint a tárgyalások csak január- ban-februárban folytatódhatnak. A Gazprom főmenedzsere előzőleg arról beszélt, hogy egy csapelzárás nem hatna ki az Európába irányuló gáztranzitra. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese ugyanakkor azt jelezte, az orosz monopólium, amely már ezer köbméterenként 200 dolláros gázárat igényelt Fehéroroszországtól 2007-re az eddigi 47 helyett, hajlandó 105 dollárra leengedni követelését. A Lengyel- országba és Németországba irányuló orosz gáz nagy része Fehéroroszországon át áramlik a már a Gazprom tulajdonában lévő Jamal-Európa vezetéken át. Egészében az európai fogyasztók számára küldött orosz gáznak csak a 20 százaléka halad Fehéroroszországon át, míg 80 százaléka Ukrajnán keresztül jut el hozzájuk. Ráadásul a Gazprom többletgázt pumpált az európai tárolóhelyekre, hogy minimálisra csökkentse Minszk lekapcsolásának kihatásait. Alekszej Miller Gazrom-vezér tegnap este már azt közölte, levélben figyelmeztette Németországot, Lengyelországot és Litvániát, hogy Minszk „destruktív álláspontja” miatt esetleg akadozhat az ellátás. (MTI, t, ú) Helyre kellett állítania az elnöki tisztség iránti bizalmat - ő írta alá a helsinki Záróokmányt Marad a NATO-főtitkár Elhunyt Gerald Ford MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Kilencvenhárom éves korában meghalt Gerald Ford, az USA 38. elnöke. Ő volt az egyetlen amerikai politikus, aki alelnök és elnök is volt anélkül, hogy e két tisztség közül bármelyikre is megválasztották volna. George Bush elnök kedden este, amikor értesült elődje haláláról, ezt írta: „Ford elnök nagy amerikai volt, aki odaadóan szolgálta országunkat. Nyugodtságával, tisztességével, józanságával és kiváló ösztöneivel segített begyógyítani a haza sebeit, és helyreállítani a közbizalmat az elnöki tisztségben.” Bush ezzel arra utalt, hogy Ford a Watergate-bot- rány miatt lemondott Richard Ni- xont váltotta a Fehér Házban. Az 1913-ban Omahában (Nebraska állam) született Gerald Rudolph Ford profi sportoló is lehetett volna. Kiváló labdarúgó volt, mégis úgy döntött, hogy jogot tanul a Yale egyetemen. AII. világháborúban a haditengerészeméi szolgált. A neves szenátor, Arthur Vandenberg tanácsára lépett politikai pályára. Huszonöt éven át volt tagja a kongresszusnak. 1965-től a republikánusok képviselőházi vezetőjeként hozzáértő politikusnak bizonyult. 1973-ban az USA alelnöke lett, a botrányok miatt visszavonulni kényszerült Spiro Agnew utódjaként. Amikor aztán Nixon elnök is kénytelen volt távozni a Watergate- botrány miatt, Ford került a Fehér Házba. 1974. augusztus 9-én letette a hivatali esküt, egy hónapra rá amnesztiában részesítette elődjét, ami nagy vitákra adott okot politikai körökben. Ford belpolitikájában a gazdasági stabilitás megteremtésén fáradozott, külpolitikájában pedig Henry Kissinger külügyminiszter enyhülési politikáját követte. Helsinkiben 1975. augusztus elsején ő írta alá az USA nevében az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányát. Érdemei közt tartják számon, hogy amnesztiát hirdetett a vietnami háború amerikai dezertőrjeinek. 1975 szeptemberében kétszer is merényletet kíséreltek meg ellene. 1976 őszén alulmaradt a demokrata jelölttel, Jimmy Carter- rel szemben, de azután is aktívan részt vett a politikai életben. Kilencvenedik születésnapján, 2003-ban (TASR/EPA-felvétel) Kétéves hosszabbítás Brüsszel. A NATO-tagállamok két évvel meghosszabbítják a szervezet főtitkárának, Jaap de Hoop Scheffernek a mandátumát, aki így 2009 végéig a helyén marad. A hírt Brüsszelben szivárogtatták ki. A nagykövetekből álló tanács már a múlt héten felkérte Scheffert a hosszabbításra, s ő ebbe előzetesen beleegyezett. A hivatalos döntést a tanács következő ülésén, januát második hetében hozzák majd meg. Scheffer a holland külügyminiszteri posztot hagyta ott 2004 ja nuátjában a NATO-főtitkári tisztségért, ahol a brit George Robertsoni váltotta. Négyéves mandátuma el- vüeg 2007 december végén járna le. Ha valóban kétéves hosszabbítást kap, akkor a következő két kulcsfontosságú NATO-csúcsérte- kezleten még ő fog elnökölni: a 2008 tavaszára tervezett találko zón, ahol a-szervezet bővítéséra döntenek majd (Horvátország, s ta Ián Albánia, valamint Macedónia kaphat ekkor meghívót a NATO hoz való csatlakozásra), valamint a 2009-es, a katonai szövetség létre hozásának 60. évfordulójáról meg emlékező rendezvényen. (MTI)
