Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-27 / 296. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Leleplezik Tálamon szobrát Diószeg. A galántai járásbeli településen holnap 14 órakor tart­ják Tálamon Alfonz szobrának ünnepélyes leleplezését, a fiatalon, tragikus körülmények közt elhunyt író halálának tízéves évforduló­ja alkalmából. Mag Gyula szobrászművész alkotását, melyet a szü­lővárosa állíttatott Tálamon Alfonznak, Szabó Antal Diószeg pol­gármestere leplezi le. A Szlovákiai Magyar írók Társasága nevében Hizsnyai Zoltán költő, a szövetség titkára mond beszédet, (-cz-e) A legrégibb toszkán táblakép Rosano. Hosszú restaurációs munka után visszakerült a helyére, a rosanói bencés kolostor templomának oltára fölé egy 12. századi, a Keresztre feszítést ábrázoló nagy táblakép. Az ismeretlen festő művét most először restaurálták, csak a XVII. században végeztek rajta vál­toztatást, amennyiben levágták a felső és az alsó részét és egy silány fekete-arany keretbe helyezték. Az eddigi ismeretek szerint ez a leg­régibb toszkán táblakép, amely a Keresztre feszítést ábrázolja. (MTI) Százöt éves lenne a szexszimbólum Százöt éve született Berlinben Marlene Dietrich, egy korszak szexszimbóluma. A kiugrást az 1929-es Kék angyal hozta meg szá­mára. Marlene-t ezután sokszor fényképezték lentről felfelé haladva, a hangsúlyt - állítólag egymillió dollárra biztosított - lábára helyezve. 1934-ben már az egyik legjobban kereső sztárnak számított, de pén­zét percek alatt elköltötte ruhákra, irodalomra és általában a művé­szetekre. Erkölcsileg és anyagilag segítette a fasizmus elől menekülő emigránsokat, sőt maga főzött rájuk. Oscar-díjra egyszer jelölték 1931-ben, az aranyszobrocskát azonban nem kapta meg. Élete végén visszavonultan élt Párizsban. 1992-ben halt meg. (MTI) MOZIJEGY Thank You for Smoking Klasszikus szerelmi háromszög, fülbemászó régi slégerek és sok-sok bolondozás a Tháliában nem lehet elfelejteni” A zene és a tánc fontos a darabban. (Tóbisz Titusz, Dudás Péter, Rák Viktória) (Gabriel Bodnár felvétele) „Az, aki egy filmben cigarettázik vagy pszichopata, vagy európai” - állítja Nick Taylor, a sikeres PR szakember. Nick egy kellemes, jóképű, elvált karrierista, aki imádja a fiát, mun­kaidejét pedig a dohányipar szolgá­latában tölti. Vezető szóvivőként szinte a lehetedent kell véghezvin- nie: népszerűsíteni a dohányzást a mai világban. Ennek ellenére Nick remekül lavírozott eddig ebben a legkevésbé sem irigylésre méltó munkakörben. Szellemes és gyors- beszédű, szinte ördögien sármos - néhányak szemében maga a sátán, aki bármikor képes elhárítani az el­lene és munkatársaira irányuló tá­madásokat találó és találékony rög­tönzéseivel. Az idők azonban változnak, és a rájuk nehezedő nyomás hatására a dohányipari cégek egyre inkább úgy érzik, hogy reklámtevékenysé­güknek befellegzett. Úgy tűnik, Nagy Péter, Herendi Gábor Lóra című új filmjének férfi fősze­replője, képviseli Magyarországot a berlini filmfesztiválon megren­dezendő Shooting Stars progra­mon. A rendezvényen 26 európai ország ígéretes színésztehetsége mutatkozhat be februárban. Nagy Péter, 2006-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egye­temen Lukáts Andor osztályában. Több kisebb filmszerep után idén minden összeesküdött Nick ellen: tudományos kutatások egyértelmű­en bizonyítják a dohányzás egészsé­get károsító hatását, hovatovább halálos természetét; a fiának olyan apafigurára van szüksége, akire fel­nézhet; ráadásul Marlboro Man is haldoklik, és kész lerántani a leplet a tüdőrákról. A helyzet csak fokozó­dik, és Nick kénytelen szembenézni a helyzetével: vagy megadja magát a körülményeknek, vagy szellemi energiáit összeszedve saját javára fordítja a helyzetet. Thank You for Smoking/ Daku- jeme, ze fajcíte. Amerikai vígjáték, 2005. Rendező: Jason Rekman. Szereplők: Aaron Eckhart (Nick Naylor), Maria Bello (Polly Bailey), Cameron Bright (Joey Naylor), Adam Brody (Jack), Sam Elliott (Lome Lutch), Katie Holmes (Heather Holloway), David Koech- ner (Bobby Jay Bliss), Rob Lowe (Jeff Megáll), (port.hu) főszerepet kapott Herendi Gábor új filmjében. A koncert-jelenetek­ben Péter saját maga szaxofono­zik, a szerep kedvéért tanult meg a hangszeren játszani. A Lóra ja­nuár 25-től látható a magyar mo­zikban. Magyarország 2002 óta vesz részt a berlini rendezvényen. Az elmúlt években Miklós Marcell, Oroszlán Szonja, Ónodi Eszter, Gryllus Dorka és legutóbb Hámori Gabriella mutatkozott be a berlini filmfesztiválon, (index) „Engem Felhőtlen bolondozás, régi fülbemászó slágerek és sok vidámság jellemzi a Thália Színház legújabb darabját, Maugham Imádok férjhez menni című vígjátékát. Az alaptéma - két férfi és egy nő klasszikus szerelmi há­romszöge - ugyan számos drámai összecsapásra is al­kalmat adhatna, de ebben a műben könnyed eleganciá­val térnek napirendre a konfliktusok fölött, helyzet- komikummá alakítva azo­kat. Ez (is) kell a nézőnek. Nem a feszültség meg a tár­sadalombírálat. KOZSÁR ZSUZSANNA Az alapsztori egyszerű: adva van egy a nőiesség minden vonatkozá­sával bőven megáldott nő, aki há­borús özvegyként hozzáment haj­dani félje legjobb barátjához. A ha­lottnak nyilvánított félj pedig vá- radanul visszatér, és Victoriának el kell döntenie, két legális félje közül melyik az igazi. Ebből az alaptémából persze sok mindent ki lehetett volna hozni, akár véres drámát is, ám William Somerset Maugham a könnyedség és poénok mellett döntött, és pa- pucsfétjekké fokozta le a háborús veterán hősöket. A darab alaphan­gulata persze meghatározta a já­tékstílust is. Bár semmi komoly nincs a zenés vígjáték szerepeiben, hozzáértő színész sokat kihozhat egy-egy fi­gurából. Cs. Tóth Erzsébet például rövid epizódszerepében olyan ha­tásosan alakítja az erényes matró­nát, hogy a férfiakban általa keltett undor szinte tapintható. Meglepő­en jó Senkovics Petra is a szobalány szerepében, őt még eddig prózai szerepben nem sokat láthatta a kassai közönség. A nagyobb szerepek alakítói nem JUHÁSZ DÓSA JÁNOS II. Rudolf magyar király, egyben német-római császár a X\h. század második felében uralkodott, s nap­jait leginkább kedvenc városában, Prágában töltötte. A könnyelmű, léha nőcskék mellett az alkímia foglalkoztatja, de nem kis része volt abban, hogy Johannes Kepler kidolgozhatta a maga, később a fi­zika és a csillagászat fejlődése szempontjából mérföldkőnek szá­mító három törvényét. De ennek a korszaknak a legendáriumához tartozik a gélem megjelenése is, amelyet Löw rabbi Ábrahám sugal­latára életre keltett, hogy meg­mentse a prágai zsidókat a rájuk váró pogromtól. De mi is a gélem? Egy életre keltett agyagszobor, ma­ga a teremtett isten. Az egyszerű hívő erről a teremtett istenről azt hiszi, hogy Izrael Istene, pedig csak egy nép csoportszelleme. A művé­szetek maguk is rengeteget foglal­koztak a gélemmel, gondoljunk csak I. B. Singer 1969-ben írt kisre­gényére, amely a maga bölcs hu­morával és filozofikumával átitat­va egy lehetséges változatát adta a legendának. De 1951-ben Jan Werich is megteremti a maga góle- mét a Császár pékje c. filmjében. A XXI. század elején Filip Renc rendezőnek jut eszébe a régi legen­da, s elhatározza, hogy színpadra viszi. A megszólított menedzserek sokáig nem láttak benne ötletet, okoznak meglepetést. A jellem- és helyzetkomikumot kihasználva, rutinosan hozzák a.figurát. Kövesdi Szabó Mária a tipikus anyós, Illés Oszkár a tipikus balek, a néző szá­mára már ismerősek a mozdulatok, a reakciók, az arcjáték. A három fő­szereplő viszont határozottan új. Dudás Péter, bár szülte kihagy­hatatlan már a Thália „ismérvei“ közül, ebben a szerepben újnak bi­zonyul. Élethűen játssza a papucs- férj hálátlan szerepét, írnom gesz­tusrendszerrel, túlzásoktól mente­sen, holott a csábítás a szerep túl- játszására nagyon is nagy. Határo­zottan új a közönség számára az el­ső számú férj, Tóbisz Titusz is, akit a Dzsungel könyve vérszomjas tig­riseként ismertek eddig. A kiváló énektudású fiatal tehetség először mutatkozik be ezzel a szereppel a prózai színpadon, és még nem érzi teljesen magáénak a szerepet, sem a színpadi játékot. Az esetlenséget és a hibákat azonban ellensúlyozza a dalok és táncok előadása, mely­ben nem lehet kivetnivalót találni. A darab lelke azonban a fősze­mígnem Oldrich Lichtenbergnek különleges ötlete támadt. Volt a Köztársaság téren egy félig romos épület, a Hybernia, amely egy ide­ig, még a XVIII. század végén szín­házként működött. Lichtenberg megkereste Pavel Dostál akkori cseh kulturális minisztert, s mit ad Isten, az azóta már sajnos elhunyt miniszter támogatta az ödetet, s in­nentől kezdve felgyorsultak az ese­mények. A Hybernia 354 millió cseh koronából Prága egyik legmo­dernebb és egyúttal legnagyobb színházépülete lett, s hét hónap alatt elkészült Karel Svoboda mű­helyében (ő írta az Karlstejni éj és a Drakula c. musicaleket is) a Gólem c. musical, amelyre elővételben 50 ezer jegyet eladtak. Filip Renc, a dalszövegíró Lou Fanánek Hagen és a zeneszerző, replő, Rák Viktória. A tipikus nő, aki könnyedén ujja köré csavar akárhány férfit, kijátssza őket egy­más ellen, sikeresen veti be ellenük összes női fegyverét a szemrehá­nyástól a könnyekig és esendősé- gig. Remek hangjával könnyedén énekel, nagyszerűen táncol. Prózai mondandójának hangszínváltásai mindig a témához és a helyzethez igazodnak, nonverbális gesztusai is megfelelőek. Magyarán, amit eb­ből a karakterből ki lehet hozni, azt ki is hozza belőle. Ebben persze segítségére van - nemcsak a főszereplőnek, hanem az összes színpadra lépőnek - a kel­lemes otthon benyomását keltő díszlet (Hascák József) és a szép jelmezek is (Szőke Anita). A legna­gyobb csemege azonban az élőze­ne és a mindenki számára ismerős, Nádas Gábor és Szenes Iván által alkotott slágerek. Bár a színpadi cselekményhez nem műidig ille­nek, némi szövegmódosítással egész hatásosan kiemelik a darab eredeti mondandóját és erősítik hangulatát. Kicsit szomorkás a ahogy az egy musicalben lenni szo­kott, érzelmes történetet kerekíte­nek a történelmi események köré. Egy keresztény fiatalember szerel­mes lesz Rebekkába, az árva zsidó lányba, akit Löw rabbi nevel. A zsi­dókat komoly veszély fenyegeti, ugyanis az egyre teijedő pestisjár­ványért a keresztények a zsidókat teszik felelőssé, s hiába jár Löw a császárnál, az nem foglalkozik a zsidók bajaival. Ábrahám sugalla­tára, Löw a tanítványaival életre kelti a gélemet, de mivel nem vé­geznek hibádan munkát, a gólem irányíthatadan lesz, és a saját kezé­be veszi sorsát. Beleszeret Rebek­kába, s kialakul egy tragikus szerel­mi háromszög, amely a gólem pusztulásával végződik. Karel Svoboda mind a keresz­tény, mind a zsidó zenei motívu­hangulatom máma, énekli szomor­kás kedvűén a második számú félj, engem nem lehet elfelejteni, vési eszünkbe Victoria. És még sorol­hatnánk, mi mindent varázsol elénk Olajos József és zenekara, de kár lenne a nézőt megfosztani az összes meglepetéstől. Elég meglepő a darab rendezőjé­nek személye is. Korognai Károly az elmúlt évadban a Kvartett című Spiró-művet rendezte Kassán, mely határozottan súlyosabb darab a mostani könnyű kis vígjátéknál. Az egységes rendezői koncepció azonban azt bizonyítja, hogy a ven­dégrendező több műfajban is jól helytáll. Könnyed, felhődén szórakozás­ban lehet része annak, aki a Maugham-vígjátékot megnézi. Nagy drámai katarzisokat ettől a műtől senki sem vár, csupán jó szí­nészi teljesítményt, kellemes éne­kes-táncos mutatványokat és vi­dám hangulatot, sok poénnal, re­keszizmokat megmozgató helyze­tekkel. Ezt mindet meg is kapja a közönség. musical is született mókát felhasználva, rendkívül att­raktív zenét szerzett, amely tele van fülbemászó dallamokkal. Az alkotók az egyes szereplők megfor­málására a cseh musicalélet legje­lesebb képviselőit kérték fel, s Lu­cia Soralová. Martin Hudec, Vilém Cok, Ilona Csákóvá, Linda Finková, Jirí Kom hozzák is a formájukat, többnyire nemcsak kitűnően éne­kelnek, hanem színészileg is el tud­ják adni a figurát. A rendező bű­vész- és akrobatikus trükkök egész sorát vonultatja fel, nem beszélve Simon Caban monumentális dísz­letéből, amelynek köszönhetően a száztomyú Prága is szinte megele­venedik a színpadon. Roman Sole jelmezei lélegzetelállítóan szépek és hitelesek, maga a gólem pedig tényleg sokkoló, amikor az egész színpadot betöltő, világító szemei­vel előbukkan a sűrű füstfelhőből. A sablon szerelmi figurák mellett megjelenik a saját lelkét is áruba bocsátó zsidó árus, a mindent látó néma lány, a tenyeres-talpas kocs- márosné, talán csak II. Rudolf alak­ja marad túlságosan egysíkú. Ezt a császárt csak az alkímia és a kön­nyű nőcskék érdeklik. A szervezők gondoltak a Prágát elárasztó külföldi turistákra is, an­gol felirat kíséri az előadást, sőt már a dalok cédén is megjelentek. Ha Prágában járnak, és megtehe­tik, okvedenül nézzék meg a Géle­met. Egyes dalait sokáig fogják dú­dolni. (Archív felvétel) Aaron Eckhart (Képarchívum) Herendi felfedezettje lesz a Shooting Star Berlinben Talentumok antréja ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A régi-új színházépület feltámadásával egy titokzatos legendát feldolgozó pazar A Gólem ismét életre kelt Prágában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents