Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-23 / 295. szám, szombat
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 27. www.ujszo.com KRONQIÓGIA - RÉGIÓINK 2006-BAN porsót és rengeteg emberi csontot találtak, s felmerült, hogy az egri várkapitány földi maradványai is ott vannak. (Cikkünket lásd a 32. oldalon!) Június 9. ♦ Újabb botrány az alsócsitári Kodály-emléktábla körül. A helyi képviselő-testület tagja jelentette fel a polgármestert a szlovák szöveg hiánya miatt - írja e napon az Új Szó. Június 11. ♦ Holokauszt-emléktáblát avattak a komáromi Stúr utcai zsinagóga falán. Június 17. ♦ Előrehozott parlamenti választások ♦ Június 28. ♦ Becslések szerint 50-70 tonna motorbenzin ömlött a Dunába, miután egy ukrán felségjelű hajóvonta egyik uszálya elszabadult, és beleütközött egy lehorgonyzóit osztrák tankhajóba a folyó pozsonyi szakaszán, a Kikötői híd közelében. Június 28-30. ♦ Az óriási nógrádi felhőszakadás következtében a füleki vasútállomást is elöntötte az ár, tengelyig vízben álltak a szerelvények. Július 7. ♦ Döntés születik arról, hogy visszaadja a városnak a Dráxlmaier Slovakia Kft. azt a telket, melyen gyárat tervezett építem, valamint 1200 munkahelyet szándékozott létrehozni, de az utolsó pillanatban visszalépett a 700 milliós befektetéstől. (Cikkünket lásd a 30. oldalon) Július 8. ♦ Negyvenöt határátkelő pont nyűt a magyar-szlovák államhatáron; az átkelőket kizárólag turisztikai céllal, gyalogosan és kerékpárral, illetve csónakkal lehet használni napközben. ♦ Eubomír Gregát választották Kassa-Óváros új polgármesterévé. A választási részvétel alacsony, csupán 10,48 százalékos volt. Július 13. ♦ Két tűzeset is sújtotta egy nap alatt a Detox céget: előbb a vállalat rimaszombati raktára gyulladt ki, majd a társaság besztercebányai székhelyén is be kellett avatkozniuk tűzoltóknak. A tűz oka mindkét esetben ismeretlen, a Detox feljelentést tett a két incidens ügyében. Július 14. ♦ Halálos áldozatot követelő baleset történt a Párkány és Kőhídgyar- mat közti vasúti átjáróban. Július közepe ♦ Királyhelmecen több utcát is elárasztott az esővíz. ♦ Tüos a vágsellyei régió háztáji gazdaságaiból származó tyúktojások piaci árusítása - határozott a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ipari igazgatóság. Július vége ♦ Nem kell 50 kilométert kerülni - rende hozzák a Perény, Buzita és a magyarországi Szemere közti 9,8 kilométeres útszakaszt. Július 17. ♦ A Pápay-mészárlás már DVD-n is? - információink szerint a feketepiacon árusítanak rendőrségi felvételeket a dunaszerdahelyi alvüági leszámolás utáni helyzetről. Augusztus 1. ♦ Megszűnt a mozi Dunaszerdahelyen, az utolsó vetítésen senki sem volt - adja hírül az Új Szó. Augusztus 2. ♦ A Komáromi járásban befejeződött az aratás, amely nagy csalódást hozott az ország egyik legjelentősebb éléskamrájának tartott régió termelői számára. A hektárhozamok messze elmaradtak a várttól, járási szinten búzából 4,10, árpából 4,17, rozsból 3,45, zabból pedig 2,19 tonnás ádaghozamot könyvelhettek el. Öszszehasonlításként: a rekordévnek számító 2004-ben búzából 5,14 tonna, 2005-ben pedig 4,91 tonna volt az ádaghozam, árpából pedig mindkét évben 4,7 tonna. Augusztus 8. ♦ Leváltotta a Nyitra megyei képviselő-testület az ógyallai nyugdíjasotthon igazgatónőjét, Török Anikót. A megye hatáskörébe tartozó 29 szociális intézmény vezetői közül egyedüliként tartotta be az előző közgyűlés egyik határozatát Augusztus 10. ♦ Kommandósok hatoltak be a királyhelmeci V. Arnold házába, mert Hátat fordított Rimaszombatnak a német Dráxlmaier társaság, tervezett gyárát inkább Romániába viszi Munkahelyek százaitól estek el Ott, a háttérben nem nőtt ki a gyár. Elöl még bizakodó terepszemlén az előző kormány tárcavezetői: Iveta Radicová munkaügyi miniszter, az agráriumért felelős kollégája, Simon Zsolt (irattal a kezében) és Jirko Malchárek gazdasági miniszter (jobbra). (Szekeres Éva felvétele) Jürgen Szeberínyi, a Dráxlmaier cég képviselője pozsonyi találkozóján közölte Cifrus Istvánnal, Rimaszombat polgármesterével: az előzetes tárgyalások és az aláírt szerződések ellenére nem épül meg az autóelektronikai gyárnak a városba tervezett üzeme. SZÁSZl ZOLTÁN Okként a logisztikai körülmények megváltozását, a kedvezőbb befektetői támogatást hozta fel. Információink szerint a Dráxlmaier cég a Romániában már létező egyik üzemét szeremé inkább továbbfejleszteni. A német cég Rimaszombat város polgármesteréhez május 9-én küldött levelében üzleti érdekeire hivatkozott, amelyből egyértelműen kitűnik, nem tartották elégségesnek a város és az állam által kínált támogatási lehetőségeket és kedvezményeket. A beruházás visszavonásának ténye Rimaszombatban az anyagi káron kívül helyrehozha- tadan erkölcsi károkat is okozott - mondta el sajtótájékoztatóján Cifrus István. A város vezetése évek óta próbál befektetőt hozni a régióba, idén januárban a Dräxlmaierrel megkötött előzetes keretszerződés aláírása után igen nagyszabású beruházás volt kilátásban. Konkrétan mintegy 700 millió koronás, zöldmezős beruházást terveztek, amely legkevesebb 1200 munkavállalónak biztosított volna megélhetést. A város a beruházó kérésére földterületet biztosított, a parcellát köz- művesítette, majd azt kedvezményes áron tíz korona négyzetméterenkénti áron adta el a német cégnek. Értesüléseink szerint a kedvezményes áron a németek számára eladott földterület további vita tárgyát képezheti, a Dráxlmaier ugyanis egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy mit kezd a tulajdonában lévő földekkel. A város polgár- mestere szerint mindenképpen vissza kell szerezni ezeket a területeket a város tulajdonába, majd a lehetőségek szerint kiépíteni annak műszaki infrastruktúráját és ipari parkként hasznosítani. Néhány napon belül ismét találkozik a város polgármestere és a német cég képviselője, hogy ezt a kérdést megtárgyalják. Cifrus szerint ha nem sikerül megegyezniük a földterület rendezésében, akkor kénytelen lesz a város az ügyet peres úton rendezni. „Nem szabad elkeseredni, hanem fel kell szólítani a SARIO állami beruházástámogató ügynökséget, hozzon ide másik társaságot, bár olyan érzésem van, nehéz lesz ezt a mostani esetet megmagyarázni az itt élőknek. Azoknak, akik már elhelyezkedtek, vagy akik bíztak az új munkalehetőségben. Ha nem marad más hátra, saját költségemen magam keresek végre befektetőt ide Rimaszombatba” - mondta a polgármester. Cifrus hozzátette, amikor május 5-én Ivan Miklós pénzügyminiszter több száz ember, a városnapok közönsége előtt kijelentette, a kormány mindent meg fog tenni azért, hogy ebben a régióban, és ne Romániában telepedjen meg a német befektető, valamint megígérte az igényelt állami támogatást a rimaszombati üzem felépítéséhez, akkor nem tulajdonított fontosságot a Romániát említő mondatnak. Rimaszombat és környéke országos szinten továbbra is az egyik legnagyobb, 30 százalék körüli munkanélküliséget mutató régió, ahol a füstbe ment beruházás miatt valószínűleg ebben az évben nem csökken, hanem tovább növekszik majd az állástalanok száma. A tavasszal bezárt cukorgyár munkásainak egy részét tervezték ugyanis átképzések után a német autóelektronikai cégnél elhelyezni, erre ezek után nem lesz lehetőség. Az ígéretek arról is szóltak, hogy alacsony képesítésű betanított munkások kapnak majd munkalehetőséget, az év elején még olyan információkat adtak a német cég képviselői, hogy legkevesebb nyolcszáz nőt alkalmaznak majd az új gyárcsarnokban. Kétséges annak a néhány tucatnyi embernek is a sorsa, akik már jó másfél hónapja a Dräxlmaierrel kötöttek munkaszerződést, és szakmai képzéseken vettek részt a német cég dunaszerdahelyi telepén. A város közvéleménye felháborodással vette tudomásul a Dráxlmaier vezetésének döntését, sokan elveszett városnak, szerencsétlen régiónak minősítették Gömört a hír hallatán. Pomothy László, a gazdasági minisztérium államtitkára lapunknak elmondta, az ő értesülései szerint a német cég képviselője a vállalatán belüli döntéssel indokolta a befektetés visszavonását, sem a szaktárca képviselőit, sem a várost nem hibáztatta semmiben, sőt korrekt, előzékeny, tettre kész partnereknek minősítette őket. „Sajnos nem az első eset sem országos szinten, sem a régióban, hogy egy már-már megvalósulni látszó beruházás szinte az utolsó pillanatokban füstbe megy. El kell fogadni az adott helyzetet, és újabb befektetőkkel kell tárgyaim. Ami gondot jelenthet, az a földterületek rendezésének kérdése” - mondta Pomóthy. Simon Zsolt földművelési miniszter sajnálkozását fejezte ki a történtekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, a városvezetést elismerés illeti azért, hogy minden lehetőséget megteremtett a Dräxl- maier gyárának megépítése érdekében. „Három szaktárca vezetőjének találkozóját kezdeményeztem a helyszínen, hogy minden lehetséges módon támogassuk a befektetést. Nem szabad elkeseredni, fel kell dolgozni a helyzetet, és tovább kell lépni” - mondta Sünön Zsolt. Új Szó, 2006. május 11. Főleg Komárom-Esztergom megyében lelnek helyet Tizennyolcezer szlovákiai dolgozik Magyarországon ÚJ SZÓ-HÍR Érdektelen állam, egyre közönyösebbek az emberek Nő a régiók közti szakadék ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Szlovákia 2003-ban 5700 dolgozóval pótolta a Magyarországon akkor szükséges munkaerőt, 2004- ben pedig már 11 400 fővel; meghatározó többségüket csupán regisztrálni kellett” - áll a hivatal jelentésében. A munkavállalók többsége a két nyugat-magyarországi határ menti megyében, Komárom- Esztergomban és Győr-Moson- Sopronban dolgozik. Számuk 2005-ben tovább emelkedett, elérte a 18 ezret. Szlovákia ezzel a második helyen végzett, a legtöbben Romániából vállalnak munkát Magyarországon: 2005-ben 33 900 fő számára állítottak ki munkavállalási engedélyt. A harmadik helyen Ukrajna áll, tavaly 8300-an jártak át Magyarországra dolgozni. Az adatok az egész évre vonatkoznak, a munkavállalók összesített számát tartalmazzák, az egy időben Magyarországon dolgozók száma ennél alacsonyabb. „2005. december 31-én 15106 szlovák állampolgár szerepelt nyilvántartásunkban” - tájékoztatta lapunkat Lázár György, a foglalkoztatási hivatal statisztikai osztályának vezetője. Érdekesség, hogy tavaly csökkent a Győr-Moson-Sopron megyében dolgozók száma: a 2004-es 1637- ről 1080-ra esett vissza. A legnagyobb emelkedés Komárom-Esztergom megyében volt, itt egy év alatt 4500-zal több szlovákiai talált munkát. A munkaerő-áramlás viszonylatában nincs kölcsönösség: a szlovák munkaügyi hivatal szerint 2005-ben mindössze 185 magyarországi munkavállalót regisztráltak nálunk. „A legtöbben Csehországból érkeznek, tavaly összesen 1076-an” - mondta lapunknak Katarina Belická, a munkaügyi hivatal szóvivője. A magyaroknál jóval több munkavállaló érkezett Szlovákiába Franciaországból (799), Lengyelországból (444) és Németországból (354) is. A külföldön dolgozók számáról az adott ország foglalkoztatási vagy munkaügyi hivatala nem rendelkezik pontos adatokkal, csak azokat tartják, tarthatják nyilván, akik a segítségükkel helyezkedtek el. Lázár György például lapunkat kérte meg, hogy tájékoztassuk őt arról, hány magyarországi állampolgár dolgozik Szlovákiában, (lpj) Uj Szó, 2006. február 3. A polgárok a munkanélküliséget, a rossz gazdasági helyzetet és a megromlott emberi kapcsolatokat tartják a legfőbb gondnak. Peter Gajdos, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa rámutatott: a kisebb járások lakosai a súlyos problémák felsorolásánál nem egyszer éppen a rossz emberi kapcsolatokat említik első helyen. „A beruházók, a pénz és az emberek az egyes járások központi városaiba tömörülnek. A kisebb falvakban ezáltal csak az. idősebb polgárok maradnak, ők már nem tudnak, nem akarnak javítani a helyzeten” - magyarázta Gajdos. Számos helyen például a rossz utak, a hiányzó buszjáratok fékezik a fejlődést. A Námesztói (Námestovo) járásban nincs vasúti forgalom (és gyakorlatilag például a Nagykürtösiben sem - a szerk. megj.), sok helyütt fejletlen a közúti infrastruktúra is. A kutatás eredményei szerint a Rimaszombati járás sincs jobb helyzetben - a járás központi városának befolyása fékezi a kisebb falvak fejlődését. „Például a települések összeköttetése Rimaszombattal rendkívül rossz. Ha valaki lekési a reggeli buszt, az vagy gyalog megy be a városba, vagy sehogy. Az orvosi látogatás vagy az ügyintézés egész napos programnak számít” - magyarázta Gajdos. A kutatásban részt vevő Lubomír Falfan szociológus szerint a járások éveken át tartó rossz anyagi helyzete rányomta a bélyegét a lakosok gondolkodására, mentalitására is. „Sokan már feladták a harcot. Számos vállalat még évekkel ezelőtt tönkrement. Aki tehette, már elköltözött, akik pedig maradtak, kilátástalannak tartják a helyzetüket. Többen azt ajánlják nekik, hogy költözzenek el máshova, ha nincs munka, de erre sincs pénzük. Még ha a házukat és minden tulajdonukat eladnák is, akkor sem lenne elég pénzük, hogy egy nagyvárosban telepedjenek le” - tette hozzá Falfan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy régió fellendítéséhez éppen a községek közti együttműködés, a mikrorégiók kialakítása volna a legszükségesebb. Az egyes projektek kidolgozásához azonban nemcsak a városi vagy községi hivatal, hanem a polgárok is hozzájárulhatnának. „A települések viszont félnek az együttműködés e formájától, a falvak féltik önállóságukat” - magyarázta Falfan. (dem) Új Szó, 2006. április 21.
