Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-23 / 295. szám, szombat

„Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa ” (Arany János) CSALÁDI KOR gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörliporlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekéveL ’’ (Arany János) 2006. december 23., szombat 10. évfolyam 50. szám Eredetileg a karácsony is a pogányoké volt; az év leghosszabb éjszakáján a Télisten szellemei ólálkodtak és próbálták megakadályozni a Napisten megszületését A jó akaratú, szelíd emberek ünnepe Ahogy december 24-én kör­befordul a Föld, folyamato­san gyúlnak ki az egyes idő­zónákban a gyertyák, és csendül fel mindenféle nyelveken a Csendes éj. A jóakaratú emberek ilyenkor mindenhol a Megváltó jöt­tét ünnepük, és újra átélik a betlehemi pásztorok örö­mét. A hagyomány, amely az ünnepet egyedivé, a mi­énkké teszi, országonként és családonként is változó, de a lényeg, a legfontosabb üzenet mindenhol ugyanaz - a szeretet. VRABEC AAÁR1A Eredetileg a karácsony is pogány ünnep volt - az év leghosszabb, legsötétebb éjszakáján a Télisten szellemei ólálkodtak és próbálták megakadályozni a Napisten meg­születését. Ám hiába volt minden ármánykodásuk, ettől a naptól kezdve rövidülni kezdtek az éjsza­kák, ezért ünnepelték, tánccal, la­komával, mindenféle vigalommal a régi pogányok december 25-én a fény születését. Gyula pápa azon­ban őket is meg akarta nyerni a ke­resztény vallásnak, így nemes egy­A hagyomány, amely az ünnepet egyedivé és tel­jesen a sajátunkká teszi, országonként és csalá­donként is változó. szerűséggel egybekapcsolta a Fény és a Megváltó megszületésének napját egy nagy közös, mindenki számára elfogadható ünnepet al­kotva belőlük. Ez az oka annak, hogy a karácsonyi szokásokban ma is keresztény és pogány elemek ke­verednek - az ima és az áhítat mel­lett így a jóslások és hiedelmek is jól megférnek. A kis Jézus búcsúja Bécsben Az osztrák Alpokban megbúvó hegyi falucskákban ma is különös misztériumjátékok jegyében telik az advent. A mittendorfi Mikolót, vagyis Mikulást hatalmas szalma­emberek kísérik, akik ostorcsapá­sokkal igyekeznek elűzni a Télkö­zép szellemeit, a menetet minden­féle krampuszok, pörölyökkel csat­togó kovács ördögök kísérik, és vé­gül a Télapó tutajon érkezik. A vi­dék egykor a faúsztatásról és ércki­termelésről volt híres - innen a kü­lönös figurák és a még különösebb közlekedési eszköz magyarázata. A legtöbb osztrák városban karácso­nyi vásárt is tartanak, a leghíresebb a „Kis Jézus búcsúja”, vagyis a bécsi vásár, ahol a városháza körüli va­rázslatos parkban rengetek játék, színes program, jégpálya és kisvas­út várja a gyerekeket. A lengyel népi hagyományok többsége a karácsonyesti vacsorá­hoz kötődik. Ilyenkor, miután ettek az ostyából, a haragosok kibékül­nek egymással, és mindenki tesz egy fogadalmat. A betlehemi já­szolra és a szállást kereső Szent Családra emlékezve az asztalon a teríték közé szalmát is raknak, és mindig hagynak egy helyet a várat­lanul betérő vendégnek. Az ünnep csúcspontja a Szenteste, amikor angyalnak, ördögnek és királynak öltözött gyerekek lepik el az utcá­kat, és házról házra járva karácso­nyi dalokat énekebek. Krakkóban mbden évben jászolépítő versenyt is rendeznek. Puding és fagyöngy Albionban A briteknél a karácsony összeke­veredik a Mikulással - a Télapó Szenteste érkezik a kéményen át, és az ajándékait a kandalló pere­mére aggatott zoknikba rakja. Az angliai gyerekek ugyanis úgy tud­ják, hogy miközben a Télapó má­szott le a kéményen, hogy meglepje őket, megcsúszott és a zsebéből az oda száradni kiaggatott zoknikba potyogtak az aranytallérok. A ha­gyomány szerint az asztal fölé akasztott fagyöngykoszorú alatt a férfbép büntetlenül csókolgathatja az asszonyokat, és akik így cselek­szenek, azok egy év múlva is együtt ünnepelik a karácsonyt. Az olaszok vidékenként külön­bözőképpen ünnepebek, van ahol a Babbo Natale, máshol Szent Lu­ca, megbt máshol a kis Jézus hord­ja a gyerekeknek az ajándékokat. Az éjféli mise felér egy családi fel­vonulással, és utána még egymás­hoz is ellátogatnak az olaszok, hogy hajnalig együtt ünnepeljenek. Január 6-án újra ajándékot kapnak a bambinik, ezt Befana, a jóságos boszorkány hozza nekik, aki seprű­nyélen érkezik. A németek ördögre lőnek Németországból ered az apró meglepetéseket rejtő adventi ka­lendáriumok és az adventi koszorú hagyománya. Borbála napon a né­metek a vázákba aranyesőágat tesznek, hogy a gazdagságot jelké­pezve karácsonyra kihajtson. Miu­tán az étel is elfogyott, az ajándéko­kat is kibontották, a családfők ki­mennek az udvarra ördögöt löm. A lefűrészelt csövű mordályokkal ha­talmasakat durrogtatnak a férfiak, hogy a jászoltól elűzzék az ördögöt - ezt a csendes éjt némileg zavaró szokást már 1377-ben megpróbál­ták betiltani, de azóta sem sikerült. A német gyerekek január 6-án jár­ják háromkirályoknak öltözve az utcákat, és mbden ajtóra felírják Gáspár, Menyhárt és Boldizsár ne­vének kezdőbetűit. A szomszédos Svájc legnagyobb városában, Zürichben karácsony­kor mesevillamos fokozza az ünne­pi hangulatot - a kidíszített, csen­gő-bongó szerelvény körbeviszi a gyermekeket a fényárban úszó ut­cákon, a kicsik pedig karácsonyi dalokat énekebek. A franciák számára a karácsony is elsősorban az ínyenc fogásokról és a finom italokról szól. Az or­szág déli részén a halászok halak­kal teli kosarakkal érkeznek az éj­féli misére - ezeket az oltár elé he­lyezik a kis Jézus iránti tiszteletük jeléül. Az evés mellett az ajándé­kozásról sem feledkeznek meg a franciák, a csomagokat december 25-én reggel bontják ki. A belgák karácsonya leginkább a mi Miku­lás ünnepünkhöz hasonlít, az ajándékot is december 6-án kap­ják a gyerekek. Vodka és whisky a Télapónak Európai uniós felmérések szerint az írek költenek a legtöbbet a kará­csonyi bevásárlásra, és egyébként is megadják a módját az ünneplés­nek, mert náluk a karácsony két hétig tart. December 13-án, Luca napján kezdődik a little Christmas, kis karácsony, amelyet december 25-ének reggelén a big Christmas, a nagy karácsony vált fel. Kará­csonynapján az írek gyertyát állíta­nak az ablakpárkányra, és misére mennek, de még indulás előtt egy pohár jófajta ír whiskyt készítenek ki a Télapónak és egy csokor sárga­répát a rénszarvasnak. Az ajándé­kokat az ünnepi ebéd után bontják ki. December 26-án az emberek ál­talában lóversenyre mennek, vagy éttermekben, kiskocsmákban talál­koznak. Vidéken még ma is szokás a wren boyok, vagyis a szegény fiúk felvonulása - ezek az ócska ruhák­ba öltözött fiúcskák házról-házra járva énekebek, muzsikábak né­mi aprópénz és sütemény fejében. Az oroszok, grúzok, szerbek és görögök máig is a Julianus-naptár szerint, január 6-án ülik a kará­csonyt. Ä hagyomány szerint szent­este ki kell dobni az ablakon egy da­rabka kalácsot, és utána kell önteni egy pohár pálinkát is, hogy a szelle­mek jóllakjanak. Az ilyenkor a ház­ba betérő első férfinak meg kell kér­deznie: Krisztus megszületett? Mire a válasz: igen, megszületett. Karácsonyeste a temetőben Karácsonyfát a szerbek nem állí­tanak, de mbden szobába egy-két marék szalmát szórnak jelezve, hogy készen álbak a kis Jézus fo­gadására. A szalmát, a közé rejtett ajándékokkal a családfő viszi be egy nagy kosárban, és először az ünnepi asztal közepére helyez egy köteget, miután a teríték négy sar­kára csipetnyi sót szórt. Másnap reggel az összes szalmát összesze­dik, és a háziállatok alá vagy az ud­varra szólják, a kalács morzsáit és maradékát is az állatok kapják. A finneknél már december hato- dikán megkezdődik a karácsonyi készülődés és az ajándékozás - nem csoda, hiszen az igazi Télapó, Joulu Pukki éppen náluk él. De­cember 24-e inkább az emlékezés­ről és a családi együttlétről szól a finnek számára, mtat az ajándéko­zásról, az ünnepi vacsora elfo­gyasztása után együtt mennek ki a temetőbe, hogy ebunyt hozzátar­tozóik súján gyertyát helyezzenek el. Hozzájuk hasonlóan a norvégok is a temetőbe látogatnak kará­csonyeste, de az ünnepi díszben ra­gyogó városban ez mégsem a gyász és a szomorúság, hanem az öröm napja. Svédországban a szürke, rövid nappalokat ellensúlyozandó a fin­nekhez és svédekhez hasonlóan szbtén piros és fehér virágokkal, fenyőgallyakkal, gyertyákkal és csengőkkel díszítik a házakat. A ka­rácsonyfa alá az ajándékok mellé bekerül a szalmából készült kecs­kebak is, a karácsonyi Yule manó a hátán hordó Yule bak jelképeként. A karácsonyi ajándék neve Jolklap- par, ami svédül zörgést jelent, és arra a régi szokásra utal, amely sze­rint az emberek megzörgették an­nak a kapuját, akit meg akartak ajándékozni, bedobták a csoma­got, majd elfutottak. Svédország­ban a karácsonyi ünnepkör Luca napján, december 13-án kezdődik, és január 13-ig tart, amikor a csalá­dok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát. Yobak nevezett kicsi manók készítik a karácsonyi aján­dékokat az izlandi gyerekeknek is. A legenda szerint tizenhárom kis manó mbduntalan megtréfálta a gyerekeket, de miután megjelent náluk a Télapó, megszelídültek, és csak jót cselekszenek. Háromkirályok aranyhintóban Spanyolországban háromkirá­lyok napja a karácsonyi ünnepek fénypontja, a gyerekek ilyenkor fa­lábak ajándékot a csizmájukban, és az ünnepi díszbe öltöztetett ut­cákon tolongva követik a három napkeleti király hbtóját. Estére Gáspár, Menyhárt és Boldizsár is elvegyül a tömegben, és együtt mulat a gyerekekkel. Portugáliá­ban a tűzhely mellé felsorakozta­tott cipőkbe hozza Jézuska az ajándékokat, a családtagok vacso­ra előtt bontják ki a csomagokat, majd a közösen elköltött egyszerű vacsora után együtt mennek az éj­féli misére. A karácsonyt persze ott is megülik a keresztények, ahol az évnek ebben a szakában is nyári hőség van. A karácsonyt, persze, ott is meg­ülik a keresztények, ahol az évnek ebben a szakában is nyári hőség van. Dél-Afrikában a családok álta­lában különleges finomságokat, süteményeket és italokat ajándé­koznak egymásnak díszes dobo­zokban, Kenyában fenyőgally he­lyett virágfüzérekkel díszítik a templomokat és a házakat is. Liba­nonban karácsony előtt egy hónap­pal gabonamagokat ültetnek csere­pekbe, és december 24-én a kihaj­tott növényekből két kört alkotnak - egyik a karácsonyfát, másik a ka­rácsonyi barlangot szimbolizálja. Mexikóban kilenc-tíz család is együtt ünnepli a karácsonyt, el­játsszák Mária és József útját Betle­hembe, miközben december 16- ától nyolc napon át körbeviszik a szent pár szobrát. Szenteste a szob­rok bekerülnek az utcákon felállí­tott betlehemi oltárokba, a templo­mokból kihozott Jézus-szobrok mellé. Az ünnep legfontosabb jel­képe egész Dél-Amerikában a gyer­tya és a szentképek, melyek gyak­ran hatalmas, kivilágított plakáto­kon láthatók a városokban.

Next

/
Thumbnails
Contents