Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-23 / 295. szám, szombat

6 FÓKUSZBAN: AZ ÉV JELENTŐS FELFEDEZÉSEI ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 23. www.ujszo.com A gibbonok nélkülözik az elhízásért felelős gént; legalább 250 ezer éves emberi koponyát találtak Etiópia északkeleti részén; őssejtforrás a fejbőrben A 2006. év legjelentősebb felfedezései, találmányai Őslénytan Felfedezték, hogy a gibbonok a főemlősök között egyetlenként nél­külözik az elhízásért felelős gént (CTK-felvétel) március - Legalább 250 ezer éves emberi koponyát találtak Eti­ópia északkelet részén, a lelet al­kalmasint egy hiányzó láncszem lehet a Homo erectus és a mai em­ber között. április - Kanada sarkvidékén olyan 333 millió éve élt állatfaj maradványait fedezték fel, amely se nem hal, se nem szárazföldi élőlény, illetve mindkettő volt egyszerre - ez lehetett a hiányzó „evolúciós láncszem”. július - Hatalmas agyarakkal rendelkező, „gyilkos kenguru” fosszíliájára bukkantak Ausztrália Queensland államában. szeptember - Egy 3,3 millió éve meghalt kislány szinte sértet­Ameríkai és brit tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy az agyban külön terület szolgál a számolás­ra (Képarchívum) Nem a kaméleonnak van a testméretéhez képest leghosszabb nyelve, mint ahogy azt eddig feltételeztük (Képarchívum) len maradványaira bukkantak Etiópiában. Régészet január - Egy kínai tengernagy, Csen Hi 1418-ban készített térké­pe szerint 74 évvel megelőzte Ko­lumbusz Kristófot az amerikai kontinensen. Kolumbusznak nem volt szerencsés éve az idei, ugyanis júliusban olyan 1500-ból származó dokumentumok kerül­tek napvilágra, amelyekből egy szadista zsarnok képe rajzolódik ki. Októberben hozták nyilvános­ságra, hogy nem vezettek ered­ményre a származásának tisztá­zására végzett, igen kiterjedt ge­netikai vizsgálatok, így továbbra sem tudni, mi volt a valódi neve és ki volt ő. január - Szíriában az eddigi legrégibb, 5500 éve vívott csata nyomait fedezték fel. március - Egy XIV. századi ha­jó roncsaira bukkantak svéd régé­szek a Stockholm belvárosában húzódó Riddafjarden-öböl med­rében. május - Ősi csillagvizsgálót fe­deztek fel Brazíliában, az Amazo­nas völgyében. Az építmény meg­szólalásig hasonlít a druidák ang­liai szentélyére, így trópusi Stone- henge-nek keresztelték el. július - Az Isztriai-félsziget csücskén 8 ezer éves halászfalut tártak fel horvát régészek. szeptember - Orvieto város közelében az eddigi legnagyobb etruszk szentélyt fedezték fel. november - Megfejtették a vi­lág legrégibb, 2000 éves számoló­gépének titkát: az eddig ismeret­len rendeltetésű szerkezetet 1901-ben emelték ki egy hajóból. november - A Magyar Nemzeti Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum közleménye sze­rint az idén jelentős, több ezer éves, népvándorlás kori gepida, szarmata, avar települések kerül­tek napvilágra a tiszaroffi víztáro­zó gátjának építése közben. ___________Egyéb___________ febru ár - „Elveszett világra” bukkantak Új-Guinea nyugati ré­szén, a Foja hegyvidéken. A terület több tucat teljesen új madár-, lepke, béka- és növényfajnak ad otthont. április - A Nílus legtávolabbi forrására bukkantak a ruandai Nyungwe erdőben, a folyó hossza így 107 kilométerrel nőtt. április - A világ legerősebb ter­mészetes ragasztóját fedezték fel, amelyet egy Caulobacter crescen- tus elnevezésű, folyókban, tavak­ban és vízvezetékekben fellelhető baktérium termel. április - Amerikai kutatók egyetlen molekulából építettek nanoméretű „autót”, fényhajtásos motorral. május - A bostoni és kanadai tudósoknak sikerült az első 12 qu- bites kvantumkomputert megépí­teni, amely egymilliárdszor gyors­abban működik, mint napjaink processzora, működése az emberi agy működéséhez hasonló. július - A Ralstonia metallidu- rans baktérium ausztrál kutatók szerint képes arra, hogy aranyat csináljon. október - Két amerikai pro­fesszor felfedezte az eddigi leg­nagyobb prímszámot, amely le­írva több mint 9,8 millió szám­jegyű. (MTI) Felfedezték a víz alatt élő hangyát, folyékony vizet ta­láltak a Szaturnusz egyik holdján, megtalálták a szá­molásra szolgáló agyterüle­tet. Az év jelentős tudomá­nyos felfedezései. ÖSSZEFOGLALÓ Biológia március - Búvárhangyát, a víz alatt is életképes hangyát fedez­tek fel Ausztráliában. május - Felfedezték, hogy a gibbonok a főemlősök között egyetlenként nélkülözik az elhí­zásért felelős gént. június - Olyan mérges kígyófaj­tát fedeztek fel Bomeó szigetén, amely a kaméleonhoz hasonlóan képes változtatni bőrének színét. augusztus - Mikrobák milli- árdjait találták egy tenger alatti folyékony széndioxid tavat fedő üledékben. A kutatók úgy vélik, mivel az élet ilyen mostoha körül­mények között is fenn tud marad­ni, más bolygókon, például a Mar­son is érdemes kutatni utána. szeptember - A környezet szennyezése és a természet válto­zása új fajok kialakulásához is ve­zethet, de ezek a kedvező hatások eltörpülnek a károk mellett ­hangzott el Német Zoológiái Tár­saság tanácskozásán. október - Európában hosszú idő után először fedeztek fel új emlősfajt, egy Cipruson honos egeret. (2001-ben Magyarorszá­gon és Görögországban került tu­dósok látókörébe új denevérfaj.) december - Kiderült, hogy a vi­lág - testhosszhoz viszonyított - leghosszabb nyelvével nem a ka­méleon, hanem egy nemrég felfe­dezett ecuadori nektárszívó dene­vér rendelkezik. Csillagászat január - A Hubble űrteleszkóp segítségével lefényképezték a Sarkcsillag második kísérő csilla­gát, a Polaris Ab-t. január - 25 ezer fényévnyi tá­volságra a Naprendszertől a Föld­höz hasonló tulajdonságokkal rendelkező bolygót fedeztek fel. március - Folyékony vizet ta­lált a Cassini űrszonda a Szatur­nusz Enceladus nevű holdján. április - Amerikai csillagászok felfedezték, hogy nemcsak a Sza- turnusznak, hanem az Uránusz- nak is van gyűrűje, és az is kék. augusztus - A Nemzetközi Csillagászati Unió „lefokozta” a Plútót, amely ezután csak törpe­bolygónak számít; Naprendsze­rünkben ezzel a korábbi kilenc helyett csak nyolc bolygó maradt. Az ülésen a csülagászat történeté­ben először határozták meg azo­kat a paramétereket, amelyek alapján egy égitest bolygónak ne­vezhető. augusztus - Amerikai csillagá­szoknak először sikerült kimutat­niuk a világegyetem jelentős ré­szét képező sötét anyagot. szeptember - Az eddigi legtá­volabbi csülaghalmazt fedezték fel a kutatók. november - Amerikai csillagá­szok a Hubble űrteleszkóppal ki­mutatták, hogy az Einstein által felfedezett, majd elvetett sötét energia, a világegyetem tágulásá­nak egyik fő „üzemanyaga”. Orvostudomány, genetika január - A Szegedi Tudomá­nyegyetem neurobiológusai sze­rint a Szentágothai János és So­mogyi Péter által három évtizede felfedezett kandelábersejtek a ko­rábban gondoltakkal szemben nem gátolják, hanem rendkívül A Nemzetközi Csillagászati Unió „lefokozta" a Plútót, amely ezután csak törpebolygónak számít; Nap- hatékonyan serkentik a hozzájuk rendszerünkben ezzel a korábbi kilenc helyett csak nyolc bolygó maradt (SITA/AP-felvétel) kapcsolódó idegsejteket. A felfe­dezés mérföldkő lehet az emberi gondolkodás megértésében. március - Amerikai és brit tu­dósok arra a megállapításra jutot­tak, hogy az agyban külön terület szolgál a számolásra. július - Amerikai kutatók egy újabb őssejtforrásrá bukkantak, ezúttal a fejbőrben. október - Felfedezték az embe­ri agy emlékező tevékenységét ve­zérlő gént. november - Magyarországon először állítottak elő testi sejtből kló­nozott állatot, a Klonilla nevű egeret gödöllői kutatók állítanak elő. november - Amerikai, japán és spanyol biológusok szerint min­den gerincesben megvan az a ké­pesség, hogy újranövessze sérült testrészeit, csak legtöbbjükben az evolúció során letütódott.

Next

/
Thumbnails
Contents