Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-22 / 294. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Nincs új cseh kormány Prága. Václav Klaus cseh államfő csütörtökön elutasította Marek Topolánek új kormányát arra hivatkozva, hogy a jelenleginél szélesebb parlamenti támogatottságra van szüksége a megbízott miniszterelnök hárompárti koalíciójának. Topolánek Polgári Demokratikus Pártja, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt és a Zöldek Pártja a nap folyamán megállapodásra jutott a kormány- alakítás ügyében. Ám a három pártnak mindössze 100 mandátuma van a 200 fős cseh alsóházban, és a kabinetnek szüksége lenne a Cseh Szociáldemokrata Párt „lázadóinak” szavazatára, hogy túlélje a bizalmi szavazást. (MTI) Újra támad a madárkor Hanoi. A vietnami madár- influenza-járvány újabb hulláma átterjedt a Mekong deltájának négy további térségére. Csaknem 8300 szárnyas pusztult el az újabb járvány vagy az annak visszafogását célzó kényszervágások nyomán. Augusztus óta most bukkant fel először a H5N1 vírusa az indokínai országban. (MTI) Sarkozy mégsem perel Párizs. Mégsem indít eljárást Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter és a Figaro újságírónője a kettejük viszonyát feltáró France Soir című napilap ellen. A France Soir október 11-i számában közölt cikket az elnökjelölt Sárkozy új barátnőjéről. (MTI) Kitoloncolják a történészt Bécs. Kitoloncolják Ausztriából David Irving brit történészt, akit ez év februárjában Bécsben hároméves börtön- büntetésre ítéltek a holokauszt tagadásának vádjával. A bécsi tartományi felsőbíróság szerdán elrendelte Irving szabadlábra helyezését, miután a tavaly november óta osztrák őrizetben levő férfi hátralevő büntetését feltételes börtön- büntetésre változtatta. (MTI) Merénylet Bagdadban Bagdad. Öngyilkos merénylő robbantásában meghalt 10 ember, és további 20 megsebesült csütörtök reggel Bagdadban. A férfi gyalog érkezett a toborzóhely- hez, ahol az önkéntes rendőrnek jelentkezők közé beállt a sorba. Derekán robbanóanyaggal telerakott övét viselt, amelyet akkor hozott működésbe, amikor meg akarták motozni. (MTI) Anarchisták robbantottak Athén. Három kisebb pokolgépet robbantott fel egy anarchista csoport csütörtökre virradóra a görög fővárosban, Athénban, senki sem sérült meg. (MTI) 21 éve volt a közép-ázsiai exszovjet tagköztársaság elnöke és miniszterelnöke Meghalt a türkménbasi Asgabat Meghalt Saparmu- rat Niyazov türkmén elnök csütörtökre virradóan - jelentették be az állami médiumok. Az államfő 66 éves volt. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az állami televízióban beolvasott rövid közlemény szerint váratlanul megállt a szíve. A tévé hosz- szan mutatta fekete keretbe tett arcképét és a nemzeti zászlót. Temetését vasárnap tartják. Huszonegy éve volt a közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaság elnöke, egyben miniszterelnöke. Még legalább 2010-ig ő állt volna az ország - a második legnagyobb földgáztermelő egykori szovjetköztársaság - élén. A tekintélyelvű Niyazov erős személyi kultuszt alakított ki maga körül: magáról nevezett el egy kikötőt, egy meteoritot, több katonai alakulatot, magáról és családtagjairól naptári hónapokat, napokat, és számtalan szoborban örökíttette meg magát az ország különböző helyein, és elrendelte, hogy országa lakosai türkmén- basinak (minden türkmének atyjának) nevezzék őt. Két évtizedes vaskezű kormányzás után bekövetkezett halála egyes megfigyelők szerint aggodalomra ad okot, hogy az országon úrrá lesz a politikai bizonytalanság. Vja- cseszlavNyikonov, a RIA-Novosztyi orosz hírügynökség által megszólaltatott moszkvai politikai elemző, a Politika nevű kutatóintézet vezetője szerint Türkmenisztánt olyan sokk érte, mint a Szovjetuniót Sztálin halálakor. A külföldön élő ellenzékiek bejelentették, hogy szándékukban áll két-három napon belül hazatérni. „Nincs szükségünk nézeteltérésekre. Egységesnek kell lennünk, hogy ne alakuljon ki anarchia és konfrontáció az országban” - mondta Nourmouhammed Kha- manov, a Köztársasági Párt elnöke. A hírügynökség idézte Khu- daiberdy Orazovot, a türkmén ellenzék egy másik vezető alakját is, aki azt mondta, az ellenzék vezetői hamarosan összegyűlnek, hogy megbeszéljék, hogyan tovább. Niyazovnak nem volt kijelölt utódja. Az alkotmány értelmében a parlament elnöke, Overzgeldy Atayev fogja ellátni az ügyvezető elnöki teendőket a két hónapon belül megrendezendő választásig. Ezen az elnökválasztáson azonban az ügyvezető elnök Atayev nem indulhat. A kormány közleményt tett közzé az állami televízióban, miszerint Türkmenisztán kül- és belpolitikája nem változik az elnök halálával, és az ország „betartja minden kötelezettségét és a nemzetközi szerződéseket”. Castrót ismeretlen helyen ápolják, nyilvánosan utoljára júliusban mutatkozott Fidel Castro „pótolhatatlan” MTl-HÍR Havanna. Fidel Castro kubai vezető pótolhatatlan és kudarcot fognak vallani azok, akik megkísérelnek a helyébe lépni - jelentette ki Raúl Castro ideiglenes államfő. Raúl Castro a kubai egyetemi ifjúsági szövetség tagjai előtt szerdán Havannában leszögezte: Fidel Castro pótolhatatlan és „nyilvánvaló okokból” csakis a kommunista párt helyettesítheti őt. Elmondta, hogy öt hónapja ugyan ideiglenesen átvette bátyjától az államfői teendőket, ám nem akarta „utánozni” fivérét, s az első perctől kezdve világos számára: nem neki kell döntéseket hoznia, beszédeket tartania és külföldi látogatásokra utaznia. A kubai forradalom vezetőjének szerepét és karizmáját tiszteletben kell tartani - tette hozzá. Raúl Castro hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az 1959- es forradalom „történelmi” vezetői gárdájának át kell adnia a kubai kommunista rendszer irányítását a fiatalabb nemzedéknek. Raúl Castro két nappal azelőtt mondta el beszédét, hogy pénteken várhatóan összeül a kubai parlament, s az eseményre Fidel Castro szinte példátlan távolléte nyomja rá bélyegét. Havanna államtitokként kezeli Fidel Castro egészségi állapotát, amióta a 80 éves kubai vezetőt július végén bélvérzést követően megműtötték. Castrótól július 31-én ideiglenesen Raúl vette át a hatalmat. Fidel Castrót a műtét óta ismeretlen helyen ápolják, nyilvános rendezvényen utoljára július 26-án mutatkozott. Októberben közzétettek róla egy videofelvételt, amelyen úgy tűnt, nagyon gyenge, még a járás is nehezére esik. Raúl Castro nem akar beszédeket mondani (TASR/AP-felvétel) Az orosz elnök felidézte az orosz titkosszolgálatok történetének „dicső napjait" Putyin hírszerzőkkel ünnepelt MTl-HÍR Moszkva. Az orosz titkosszolgálatoknak a nemzeti érdekek védelmében játszott szerepét méltatta Vlagyimir Putyin elnök a biztonsági szolgálatok szakmai ünnepén. Putyin fényűző fogadást adott szerda este a Kremlben a titkos- szolgálatok és fegyveres testületek vezetőinek. Oroszországban december húszadika a biztonsági szolgálatok szakmai ünnepnapja: erre a napra esik az első szovjet titkosszolgálat, a Cseka 1917-es megalapításának évfordulója. Az orosz elnök felidézte az orosz titkosszolgálatok történetének „dicső napjait”, s egyebek között azt hangoztatta: a biztonsági szolgálatok fő feladata az orosz állampolgárok törvényes érdekeinek, elidegeníthetetlen szabadságjogainak a védelmezése. Úgy vélte, hogy a demokratikus államok ereje éppen abban rejlik, hogy képesek szavatolni polgáraiknak a kiszámítható és méltóság- teljes élet feltételeit. Putyin, aki annak idején a szovjet állambiztonsági szolgálat, a KGB hírszerzője volt az egykori NDK- ban, államfőként magas kormányzati tisztségekre nevezett ki volt biztonsági tiszteket. Ez utóbbiak - elemzők szerint - pedig az egyik legbefolyásosabb hatalmi érdekcsoportot alakították ki a kormányzat berkem belül Igor Szecsinnek, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjének az irányítása alatt. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nyikolaj Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) igazgatója. Jól megértik egymást. (Reuters-felvétel) Lekapcsolták a gépről Piergiorgio Welbyt Végre meghalhatott MTl-HÍR Róma. Egy olasz orvos segítette a halálba a lélegeztetőkészülék le- kapcsolásával azt az izomsorvadásban szenvedő olasz férfit, aki betegsége végső stádiumának megkönnyítése érdekében a kegyes halálhoz való jogát követelte. Mario Riccio, az észak-olaszországi Cremona kórházának altatóorvosa egy római sajtótájékoztatón jelentette be, hogy teljesítette Welby kérését: lekapcsolta a beteget életben tartó lélegeztetőkészüléket, és gyógyszerekkel enyhítette a haldokló szenvedését. Riccio közlése szerint a férfi szerda késő este, éjfél előtt fél órával halt meg. Welby halálhírét az egyik olasz párt elnöke jelentette be csütörtökön. „Piergiorgio Welby meghalt.... Elérte, amiért küzdött” - fogalmazott az olaszországi Radikális Párt rádiójában a párt vezetője, Marco Panellá, aki támogatta a római katolikus országban nagy vihart kavart kérelmet. Egy római bíró szombaton azzal utasította el a lélegeztetőkészülék lekapcsolására vonatkozó kérelmet, hogy bár Welbynek alkotmányos joga a kezelés elutasítása, az olasz jogszabályok nem engedik az életmentő beavatkozások megtagadását. Idén harmincketten vesztették életüket Irak újságíró-mészárszék MTl-HÍR New York. Az elmúlt negyed- századot tekintve idén halt meg a legtöbb újságíró Irakban - közölte szerdán a Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nevű szervezet. A New York i szervezet szerint idén 32 újságíró vesztette életét az arab országban, részben amiatt, mert felkelő csoportok támadásainak célpontjaivá váltak. A halálesetek nagy száma arról tanúskodik, hogy teljesen „elértéktelenedett” az újságírók háborús helyzetben semleges megfigyelőként élvezett státusa. Emlékeztetett arra, hogy az iraki konfliktus kezdetén az újságírók még harci cselekmények véüen áldozataiként vesztették életüket, mára azonban maguk is politikai vagy felekezeti indíttatású támadások célpontjaivá váltak, vagy pusztán azért törnek az életükre, mert a Nyugat képviselőiként dolgoznak az arab országban. Az iraki háború 2003. márciusi kirobbanása óta összesen 92 újságíró vesztette életét Irakban. Idén világszerte 55 újságírót öltek meg foglalkozása miatt, szemben az előző évi 47-tel. Irak után Afganisztán és a Fülöp- szigetek számít a legveszélyesebb helynek az újságírók számára. A diplomata szerint nincs kilátás áttörésre Japán: Korea rugalmatlan MTl-HÍR Peking. Az észak-koreai atomfegyverek leszereléséről folyó tárgyalások zsákutcába jutottak Japán szerint, mivel Phenjan nem hajlandó semmit sem lépni, amíg az Egyesült Államok fel nem oldja az ellene hozott pénzügyi korlátozásokat. „A helyzet továbbra is súlyos, és nincs kilátás áttörésre. Eszak-Korea álláspontja nagyon merev és rugalmatlan” - jelentette ki Szászáé Kenicsiro japán diplomata. Korábban a pénzügyi szankciók miatt Phenjan tizenhárom hónapig bojkottálta a tárgyalásokat, amelyeken rajta kívül az USA, Dél- Korea, Kína, Japán és Oroszország vesz részt. Nemrégiben beleegyezett a folytatásba, de csak azzal a feltétellel, ha a büntetőintézkedések eltörléséről külön tárgyalnak Phenjan küldötteivel az USA képviselői. Szerdán ez meg is történt, de az amerikai szakértői küldöttség vezetője, Dániel Glaser úgy vélekedett az ötórás megbeszélés után, hogy a probléma megoldása „hosz- szú távú folyamatot” igényel. Kilakoltatja nigériai alkalmazottait a Shell Két olajcégre támadtak MTl-HÍR Lagos. Fegyveresek megtámadták csütörtökre virradóan a Total francia olajcég egyik nigériai terminálját, és megölték annak három biztonsági őrét, a Shell brit-holland olajcég pedig elkezdte kilakoltatni alkalmazottait egy térségbeli lakónegyedből, mert merénylők pokolgéppel megrakott gépkocsit helyeztek el annak területén. A terminált - amely 35-50 ezer hordó olajat szivaty- tyúz át naponta - ideiglenesen bezárták. Ezzel egy időben a Shell elkezdte kilakoltatni alkalmazottait egy olyan lakóparkból, amely Port Harcourt városban, Warri és Bonny szigeten fekszik a nigériai deltavidéken. A családtagokkal együtt mintegy 400 emberről van szó. A lakópark területén ugyanis találtak egy gépkocsit, amelybe ismeretlen tettesek pokolgépet rejtettek. A Shell szerint a cég nigériai termelését nem befolyásolja az incidens. A hasonló támadások gyakoriak Nigéria olajban gazdag deltavidékén. Egy kormánytisztviselő is érintett az ügyben Titkos albán arzenál MTl-HÍR Pristina. Jelentős titkos fegyverarzenálra bukkant rá a koszovói rendőrség, amely a történtek miatt őrizetbe vett három albán személyt, köztük egy kormánytisztviselőt. A koszovói rádió szerint a titkos fegyverraktárt a dél-szerbiai tartomány középső részén egy lakásban találták meg. A koszovói rendőrség megerősítette a fegyverek lefoglalását és az őrizetbe vételeket, részleteket azonban nem hozott nyilvánosságra. A fegyverarzenálban harckocsielhárító gránátokat és géppuskákat is találtak. A három lefogott személy közül kettő a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) párt tagja, s egyikük a pristinai munkaügyi minisztérium tanácsadójaként dolgozott. Az AAK a harmadik legnagyobb koszovói albán párt, vezetője Ramus Haradinaj egykori gerillavezér, volt kormányfő. Szerbia elszakadni kívánó, túlnyomó többségében albánok lakta tartománya 1999 óta az ENSZ ideiglenes igazgatása alatt áll.
