Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-21 / 293. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 21. Civil fórum - hirdetés V A szlovák-magyar államhatárhoz közeli esztergomi-dorogi térség ivóvízkészleteit a mértéktelen műtrágyahasználat részben már fogyaszthatatlanná tette Szakértői intés a vízbázisainkért Szénái Gábor, az egyesület elnöke vízmintavétel közben (Képarchívum) Esztergom. Az Ister-Granum Eurorégió keretében működő Esztergomi Környezetkultúra Egyesület idén tavasszal indította azt a programját, amely része az ENSZ Környezetvédelmi Program Duna Programjának. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A céljuk az volt, hogy feltérképezzék, milyen is Esztergom és Dorog környékén a vizek és vízbázisok állapota, melyek a fő szennyezők, és mit lehetne tenni? A pályázat ugyan lezárult, de a program tovább folytatódik. Az eddig végzett munkáról sajtóközleményt adtak ki. A projekt során 32 partnerszervezettel, hatósággal és önkormányzattal működtek együtt. Elkezdték feltérképezni nemcsak a magyar, hanem a szlovákiai oldal szennyező forrásait is. A program részeként felléptek a nyergesi vízbázisra tervezett Holcim cementgyár ellen is, de fő feladatuk az adatgyűjtés volt. Terepi felmérésekkel bejárták az Únyi- és Kenyérmezei-patakot - teljes hosz- szában-, mintákat vettek, és azt tapasztalták, számos tennivaló akad. A patakok állapota már a forrásvidék alatt kevéssel is rendkívül rossz, gyakran eléri a legrosszabb IV-V. vízminőségi osztályt. A szennyezések szinte mindennaposnak mondhatóak. A patakmedrek állapota sok helyütt kiábrándító. A Duna Lábatlantól Dömösig tartó szakaszán ipari üzemek sorakoznak, amelyek folyamatosan terhelik a folyamot nemcsak szerves anyagokkal, hanem nehézfémekkel is. A Dunára települt vízbázisok - a múltbeli szennyeződések és a jövő veszélyforrásai miatt - pedig komoly kockázattal néznek szembe. Mint azt a környezetkultúra egyesület a sajtóközleményben megállapítja: a vizsgált kisvízfolyások bejelentett és legjelentősebb terhelő forrásai jellemzően a szennyvíztisztító telepek. A Ke- nyérmezei-patak alig több mint 30 kilométeres szakaszán négy üyen létesítmény is található, éves víz- bevezetésük 1 millió köbméter körül alakul, ami óriási szerves- anyag-terhelést jelent a patakra nézve. A patak felső folyása mentén a szennyvíztelep technológiájával, kivitelezésével is gondok adódnak, ennek eredményeként a patakon rendszeres a szennyezés, amely látható és érezhető módon meg is jelenik a vízfolyáson. Örvendetes tény, hogy a püisj ászfalui szennyvíztelep korszerűsítésére sor kerül, de a többi telep (elsősorban a püiscsabai és a leányvári) korszerűsítésébe is be kellene fektetni, mert a patak nem bírja el ezt a terhelést. Terepi felméréseik során a felső szakasznál is igen rossz adatokat mértek, de az alsó szakaszon a szervesanyag-tartalom (foszfát, nitrát, ammónia) a legrosszabb IV-V. vízminőségi paramétereket mutatta. A fenti terhelésen túl a patak jelentős környezeti kockázatnak van kitéve, ezt mutatta a 2004-es Onyx-baleset is. A patak vízgyűjtőjén több potenciális kockázatot magába rejtő üzem található (gyógyszergyár, hulladékégető stb.) és a dorogi ipari park fejlődése is újabb terhet jelenthet a patakra nézve. Az aktuális gondok között említik meg, hogy a felső szakaszon, ahol a patak eddig relatíve tisztább volt, a vizes élőhely feltöltése és fokozatos, de gyors ütemű beépülése miatt a patak vízminőségének további romlása várható, ha nem sikerül határozottan fellépni ebben az ügyben. A patak alsó szakaszán a Onyx-baleset, valamint a torkolati vidéken a nehézfém és a szerves mikroszennyezők miatt a patak iszapja erősen szeny- nyezett, helyenként a beavatkozási határértéket meghaladó mértékben - állítja az egyesület. Az Únyi-patak mentén szintén a szennyvíztisztító telepek jelentik a fő szennyezőanyag-forrást, zöméA környezetvédelmi projekt keretében elkezdték feltérképezni a magyar és a szlovákiai oldal szennyező forrásait. ben szervesanyag-terhelésükkel. Itt mintegy 250 ezer köbméter szennyvíz kerül évente a patakba. Terepi felméréseiken azt tapasztalták, hogy - a Kenyérmezei-pataktól eltérően - itt inkább a kis és közepes üzemek, esetleges szennyezései jelentik a fő kockázatot (például galvánüzem stb.). A térségre jellemző, hogy 2006-ban ez a patak is elszenvedte a maga balesetét a Metalmont Kft. galvánüzemének telephelyén történt szennyezés során. A patak alsó folyásán már kevesebb szennyező forrás van, és viszonylagos természetes folyásának köszönhetően a Duna-torkolat előtt valamelyest javul a víz minősége. A patak nehézfémszennyezéséről nincs adatuk, de úgy vélik, a fenti baleset és a korábbi szennyezések hatása itt is kimutatható volna. A patak vízminősége a települések csatornázásával és az illegális rákötések ellenőrzésével javítható lenne. A Duna-pályázat során vizsgált szakaszán szennyvíztisztító üzemek és ipari nagyüzemek sorakoznak. Éves szinten mintegy kilencmillió köbméter szennyvíz kerül a folyamba (különböző tisztítási fok mellett). Aggasztó, hogy a nagy szervesanyag-tartalmú szennyvizek mellett a környezetre és az emberi egészségre fokozottan veszélyes perzisztens szennyező anyagok is belekerülnek a Dunába. Itt a Sanyo, Suzuki nehézfémszennyezését és a Richter Gedeon gyógyszergyár tisztított, de vélhetően szerves mikroszennyezőkkel terhelt szennyvizét említi meg az egyesület. A Duna itteni szakaszán az elmúlt évtizedek szennyezése is komoly aggodalomra ad okot. Mind a gyógyszergyár, mind a brikettgyár, valamint a hulladékégető korábbi szennyezései a Kenyérme- zei-patakon keresztül bekerültek a folyóba, és vélhetően az esztergomi vízbázis felett, a kis-dunai mellékágrendszer iszapjában halmozódtak fel. A jövőre nézve a térség nagy szennyezőire fokozottan figyelni kell, eredményt csak a rendkívül erős civil kontroll jelenthet - áll a sajtóközleményben. A Dunához kapcsolva felmerül a parti szűrésű kutak ivóvízbázisának veszélyeztetettsége is. Az Onyx-baleset egyértelműen szennyezte a Esztergomot és Tokodaltárót kiszolgáló ivóvízbázist, és ami aggasztóbb: bebizonyította, hogy a Kenyérme- zei-patakból érkező szennyezés eléri ezt az ivóvízbázist. Ez elsősorban a korábbi szennyezések miatt aggodalmat keltő. A Táti-szigeteknél fekvő távlati ivóvízbázis a Ke- nyérmezei-patak felhalmozódó szennyeződése miatt feltételezhetően nem használható, és a tervezett új Duna-hidat is érintené. A térség táti ivóvízbázisát bizonyítottan a korábbi műtrágyahasználat már részben használhatatlanná tette, részben a már működő és tervezett nagyipari létesítmények szennyezése veszélyeztetheti. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület tovább folytatja a vizsgálatokat. (buch) Ha Ön hűséges olvasója az Űj Szónak azért, ha új előfizető, azért kerül be a januári sorsolásba, mely során több mint 400 ezer koronát osztunk szét. Ajándékozzon Új Szó-előfizetést és nyerjen akár 150 ezer koronát! A tét óriási: lx 150 000 Sk lx 75 000 Sk lx 50 000 Sk 2 x 25 000 sk 5x 10 000 Sk lOx 5 000 Sk O negyed évre O fél évre O egy évre Megrendelőlap Megrendelem az Új Szót Megrendelési cím/Név: Utca/házszám Inkasszó/SIPOszám Aláírás Kézbesítési cím (ha más, mint a megrendelési cím)/Név: Utca/házszám I rányítószám/Település Irányítószám/Telepiilés Bankszámlaszám Kérjük, a mellékelt szelvényt olvashatóan kitöltve december 22-éig elküldeni az alábbi címre: Petit Press a.s. Odbyt, Nám. SNP 30, 811 01 Bratislava vagy a 02/59 233 339-es faxszámra. Öt szerencsés előfizetőnknek pedig megduplázzuk az előfizetés időtartamát. Régi előfizetőként a megszokott módon fizesse be az előfizetési díjat, ha új előfizető, töltse ki az alábbi szelvényt, december 22-éig küldje el szerkesztőségünk címére, december 31-éig pedig fizesse be az előfizetési díjat.
