Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-21 / 293. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2006. december 21., csütörtök _____________________________________ 3. évfolyam 45. szám A hangzavar'gyakran olyan mértékű lehet, hogy az egymás mellett állók nem értik egymást Csaták, verekedések az osztályban Az óra alatti fegyelmezett magatartással tudjátok csak elérni, hogy figyelmeteket az óra követésére irányítsátok (Képarchívum) Az osztály fegyelmi helyzetéről pár pillanat alatt képet kap az, aki szünetben toppan a gyerekek közé. A nyugodt, fegyelmezett közösség a szünetben is hasonló képet mutat. AAARKÓ EMIL A gyerekek kisebb csoportokat alkotva beszélgetnek, nevetgélnek, de semmiféle rendbontás nem történik. Egészen más tapasztalható, ha olyan osztályba nyitunk be, ahol felfutott a hangulat. A hangzavar olyan mértékű lehet, hogy az egymás mellett állók nem értik, mit mond a másik. Sorra véve a gyerekeket látunk olyant, aki a pad tetején áll, van, aki eldob valamit, egy másik épp társa nyaka köré fonja a kaiját, ismét mások egymást kergetve rohangálnak, miközben nekirohannak a padoknak és társaiknak, akik aztán kapcsolódnak hozzájuk az üldözésben. Vagyis akár egy csatajelenetet lámánk. Az esetek többségében az ilyen csapat órákon is különféle rendbontó trükkökkel próbálkozik. A tanár a kisebb vétségek közé sorolja azt a beszélgetést, amikor „csak” a társával történik. Ez a tanórán zavaró, mert bármüyen halk, biztos, hogy zavar valakit. Természetesen a tanár figyelmezteti a társalgókat, hiszen nem figyelik az óra menetét. Biztos nem fog elutasítani Van, aki hangos megjegyzéseket fűz a tanári magyarázathoz. Ez akkor is zavaró, ha mondandója a tananyaghoz kapcsolódik, mert megszakítja a magyarázat felépítését, logikáját, így a többiek számára nehezebbé válik a megértést. Ha te szereméi - tehát a diák - valamit hozzáfűzni a hallottakhoz, várd meg, amíg a tanár az adott egység végére ér, jelentkezéssel kéij szót, és csak akkor mondd el a véleményedet, kérdésedet, ha megkapod erre az engedélyt. Fogadd el azt is, ha nem juthatsz szóhoz! Időhiány esetén ugyanis tanárod mondandója fontosabb lehet, mint a tiéd. Ha nagyon szeretnéd elmondani vagy megkérdezni a tantárgyhoz fűződő kérdésedet, akkor az óra befejeztével bátran menj oda tanárodhoz, biztos, hogy nem fog elutasítani. Pár szó a jelentkezésről Azt tapasztalom, hogy az iskolák falain belül e „kommunikációs jelzőberendezés” egyre inkább háttérbe szorul. Megfelelően érett közösségben talán nincs is rá szükség, mert a tanárral folytatott szemkontaktusból és gesztikulációból a gyerekek kiolvassák, hogy mikor szólalhatnak meg. Sokan képesek erre, ám vannak olyanok, akik nem olvassák megfelelően ezen jelzéseket. Az ilyen közösségekben szigorúan meg kell követelni azt, hogy a jelentkezést követő felszólítás után lehessen megszólalni. Ezt természetesen minden tanárnak ugyanúgy be kell tartania, s a beleszólókat meg kell büntetnie. Ezt bármilyen egyszerűnek hangzik, nehéz megvalósítani olyan közösségekben, ahol több Uyen „kotyogó” tanuló van. Ám a többiek érdeke azt kívánja, hogy a belebeszélők ne kapjanak teret a rendbontáshoz. Beszólások A legzavaróbb az olyan beleszólás, amely nem kapcsolódik a tananyaghoz. Sajnos ez a szokás egyre inkább teljed a mai iskolákban. Az önmagát jópofának, viccesnek vélő tanuló a tanári magyarázat közben belekapcsolódik egy-egy szóba, kifejezésbe, s ahhoz idétlen, semmitmondó megjegyzést fűz. Ez a tanárral és az osztállyal szemben tudatos és rosszindulatú, legelítélen- dőbb viselkedés! Kellő intelligenciával, megfelelő érettséggel rendelkező gyerek nem tesz ilyet, mert tudja, felfogja, hogy a tanára nem az ő idétlen tréfáinak színtere. Természetes dolog, hogy Uyen felett a tanár nem hunyhat szemet, hiszen nem tűrheti, hogy az órája kabaréba fulladjon. Az Uyen magatartást folytatók eUen az osztályközösség teheti a legtöbbet. Ha az osztály „hurrogja” le a hangadót, akkor érzi, hogy „műsorára” nincs közönség. Ám ha akadnak, akik jól szórakoznak a „beszólásokon”, sőt lesznek, akik további hozzászólásokkal erősítik ezt a fegyelmezetlenséget, akkor tanárodnak nagyon nehéz dolga lesz. Értékes percek vesznek el, fontos szavak nem hangzanak el, a megértést segítő feladatok maradnak el az Uyen rendedenkedés miatt. Az óra alatti fegyelmezett magatartásotokkal tudjátok csak elérni, hogy figyelmeteket az óra követésére irányítsátok. Könnyebb lesz az otthoni tanulás is, és ezzel párhuzamosan javul teljesítményetek. Mindezt csak tudatosan tudjátok irányítani. S lehet, hogy az eredményen még ti is meglepődtök! A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Itt az ideje, hogy a sarkamra álljak A kisfiam csalódott, hogy ebben az évben a karácsony estét nem a nagyszülőknél töltjük, hanem otthon. Eddig mindig kompromisszumot kötöttem, és mindig az volt, amit az anyós akart. Itt az ideje, hogy a sarkamra álljak, ám eközben nem akarom megbántani a gyereket sem. Hogy mondjam el neki, hogy mindenki a saját családjában ünnepli a karácsonyt? Jelige: Karácsony Nem rossz ötlet, amit véghez szeretne vinni, igaza van, általában mindenki saját családjával tölti a karácsonyt. Az önök esetében csak az a kérdés, hogy a fia kit tart igazi családtagnak, csak a két szülőt, vagy a nagyszülőket is? Ha az utóbbi az igaz, akkor ő is csak azt akarja, amit ön, hogy a számára legközelebbi családtagokkal töltse a karácsonyt. Az ön anyósa neki ugyebár nagymamája, s az egészen más kapcsolat, mint az anyós-meny viszony. Ráadásul, ha sok kellemes emlék, élmény köti őt hozzá, szeret vele lenni, altkor nem csodálkozom, hogy vágyódik utána. Vigyázzon arra, hogy ezt a jó kapcsolatot ne rontsa el köztük. A fia sok jót tanulhat a nagyszülőktől, hiszen egy régebbi, számára még titokzatosabb vüággal ismertetik meg, mint önök, a-szülei. Mindig más a kapcsolat az unoka és nagyszülő között, mint a fiú és szülei között. Sokkal gazdagabb az a gyerek, akinek törődő nagyszülei vannak, akikkel gyakran találkozhat, mint az, akire fütyülnek a nagyszülei, és nagyon ritkán találkoznak. Minden jó kapcsolatnak örülni keU, ápolni és őrizni kell, s nem lerombolni, Dr. Hadas Katalin pszichológus megsemmisíteni. Magyarázza el neki azt is, hogy mennyire fontos az is, hogy néha egy-egy nagy ünnepen csak egymásra figyeljenek, csak egymással törődjenek, s csak egymásnak örüljenek. Fontos ez azért is, hogy erősödjön a kapcsolatuk, s még jobban érezzék és átéljék a másik szeretetét és egymásra utaltságukat. Az ünnepek arra is valók, hogy kölcsönösen nőjön az egymásba vetett bizalmuk. Ezért amikor közölni szeretné a fiával a változást, ne úgy közelítse meg a témát, hogy na most akkor valami rossznak vetünk véget, másképpen lesz ezek után, hanem úgy, hogy az idén a karácsony estét csak szűk családi körben töltik, s majd karácsony első, vagy másnapján lepik meg a nagyszülőket, akkor látogatnak el hozzájuk. Mondja ki őszintén, hogy ez az ön vágya és óhaja, ön ezt az ajándékot kéri karácsonyra, hogy csak szűk családi körben ünnepeljenek. Ez nem jelenti azt, hogy a nagyszülőket teljesen kizáiják mindenből, természetesen ellátogatnak hozzájuk, velük is lesznek, sőt, saját otthonukban is szívesen látják majd őket az elkövetkező napokban. Tehát a fia nem marad le semmiről, élvezheti majd a társaságukat, csak egy-két nappal később, ami - gondolom - nem okoz majd neki túl nagy gondot. Igyekezzen otthon olyan hangulatot teremteni, ami bár más lesz, mint a nagyszülőknél és nagyszülőkkel töltött karácsony, de nem rosz- szabb, s nem hagy hiányérzetet a gyerekben. Úgy élje meg, hogy különleges volt, más, mint az eddigiek, de szép és jó volt. Ne úgy élje meg, hogy büntetésből kellett itthon maradnia, mégpedig azért, mert az anyja kigondolgató, nem jó neki nagymamánál, mindig valami mást akar, mint a többiek. Az anyósával se úgy közölje az óhaját, hogy elhatározta: ideje már a sarkára állnia, s végre merni ellenkezni vele, kivívni a maga döntését, amiből semmi áron sem hajlandó engedni, hanem úgy, hogy szeretné megízlelni, milyen is a karácsony este szűk családi körben. Vele is közölje, hogy ezt kéri karácsonyi ajándéknak, és természetesen az ünnepek alatt szívesen ellátogatnak hozzájuk, néhány órát szívesen eltöltenek velük. Remélem, ha nem harciasán, győzelemittasan közli vele, hogy most így döntött, ez lesz, és kész, elvégre már régen ezt szerette volna, de hagyta magát mindig befolyásolni, az anyósa is megérti és elfogadja döntését, mégpedig minden sértődöttség nélkül. Mint minden problémát, ezt is meg lehet oldani szépen, elegánsan, úgy, hogy mindkét fél maximálisan elégedett legyen vele. Vigyázzon, hogy ne a másik végletet sikerüljön megvalósítania, mégpedig úgy, hogy elrontja az egész nagy család karácsonyát, feldúlja a kiépített és szépen működő kapcsolatokat, megkeseríti szerettei szája ízét. Remélem, hogy a jó oldalt választja. Szakmai támogatás, ösztönzés és fejlesztés Országos népzenei vetélkedő AJÁNLÓ A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Művelődési Intézete és a Csemadok Du- naszerdahelyi Területi Választmánya főrendezőként hatodik alkalommal hirdeti meg a Bíborpiros szép rózsa (Örökség) országos népzenei vetélkedőt népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek részére. A vetélkedősorozat célja, folytatva az egykori, mára már fogalommá vált Tavaszi szél eszméit, országos fórumot biztosítani népdalénekesek és népdalkörök, valamint népzenei hangszerszólisták és zenekarok részére. Cél a népzenei mozgalom szakmai támogatása, ösztönzése és fejlesztése. A szakma véleménynyüvámtásai az egyes fordulók alkalmával visszajelzésül szolgálhatnak a résztvevők számára, megerősítve vagy iránytmu- tatva további tevékenységükhöz. A vetélkedő arculata: ♦ Az összeállítások népdalokból álljanak, mellőzve a műdalokat és feldolgozásokat (az éneklőcsoportok kerüljék a kórusszerű hangzást, kánonszerű vagy többszólamú előadásmódot; a hangszerszólisták és zenekarok tartózkodjanak az autentikustól eltérő feldolgozásoktól). ♦ Javasolják, hogy a résztvevők elsősorban a saját régiójukból származó népzenei anyagból merítsenek (ez biztosítja a természetes megnyilvánulást pl. a tájszólás és a zenei előadásmód szempontjából). ♦ A világi népdalok mellett vallásos népi énekek (nem templomban énekelt, de vallásos témájú énekek) és népi szokásokhoz kapcsolódó dalok (karácsonyi, pünkösdi, farsangi stb. dalok, énekek) is műs- sorra tűzhetők. A vetélkedő korcsoportjai: I. korcsoport - alapiskolás tanulók, II. korcsoport - középiskolás és főiskolás diákok, egyetemisták, felnőttek. A vetélkedő kategóriái: Ének kategória: szólisták, max. 5 perces műsor, népdalkörök (15 főig), maximum 7-8 perces műsor. Hangszeres kategória: szólisták, max. 10 perces műsor, parasztzenekarok és citerazenekarok, max. 10 perces műsor. A vetélkedő időpontjai: Válogatók, regionális fordulók: 2007. március-június folyamán Az országos elődöntők: 2007 októbere. Az országos döntő: 2007. november 24-25. Jelentkezési határidő: 2007. február 24. Jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányainál szerezhetők be, vagy a www.csemadok.sk honlapról tölthetők le. Közelebbi információk: Csemadok Dunaszer- dahelyi Területi Választmánya (tel.: 031/552 24 78, fax: 031/550 98 30, mobü: 0905/358 529). (ú) A vetélkedősorozat célja, folytatva az egykori, mára már fogalommá vált Tavaszi szél eszméit, országos fórumot biztosítani népdalénekesek és népdalkörök, valamint népzenei hangszerszólisták és zenekarok részére (Képarchívum) _________ PÁLYÁZÓ Di ákújságírók versenye Idén is meghirdeti országos médiapályázatát a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE). Az immár tizenhetedik alkalommal kiírt pályázatra diákújságírók, -újságok, -rádiósok, -fotósok, -honlapokat készítő közösségek jelentkezését várják. Kiosztják Az év felkészítő tanára díjat is, amelyre a hallgatók, illetve a szerkesztőségek a tevékenységüket segítő oktatókat ajánlhatják. A munkák beküldési határideje 2007. február 15. Az 1 millió forint összdíjazású pályázat eredményhirdetése 2007 áprilisában, a 14. Országos Sajtófesztiválon lesz. További információk a www.due.hu weboldalon. (ú) Képzési hozzájárulás: 105 ezer forint? A Magyar Rektori Konferencia azt javasolja, Magyarországon mindenhol 105 ezer forint legyen a tandíj, ellenkező esetben ugyanis - ha ettől eltérnek - rossz fényt vetne az oktatásra, mert annak minőségbeli eltéréseit sugallhatná a különböző intézményekben. Még a jelentkezési határidő előtt döntsék el és hozzák nyilvánosságra, hogy a diákoknak az egyes szakokon pontosan mennyi fejlesztési részhozzájárulást kell majd fizetniük - ezt kérte az oktatási és kulturális miniszter a felsőoktatási intézményektől és a Magyar Rektori Konferenciától, akik szerdán üléseztek. A Magyar Rektori Konferencia azt ajánlja az intézményeknek, hogy ettől az összegtől - bár tehetnék - mégse térjenek el. (ep)
