Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-20 / 292. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 20. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ Ankara a pápát dicséri A török kormányfő szerint az Európai Unió igazságtalanul kezeli a ciprusi kérdést, ennek ellenére országa továbbra is szeretne csatlakozni a szerve­zethez. A november végi tö­rökországi pápai látogatásról szólva azonban Recep Tayyip Erdogan nagyon elismerően szólt az ENSZ New York-i székhelyén. Emlékeztetett ar­ra, hogy a ciprusi görögök (a nemzetközi közösség által el­ismert Ciprusi Köztársaság) csatlakozhattak az unióhoz 2004 áprilisában, voltak köz­vetlenül előtte nemmel sza­vaztak az ENSZ kezdemé­nyezte és a szigetország újra­egyesítéséről szóló népszava­záson, míg a ciprusi törökö­ket (a csak Ankara által elis­mert Észak-ciprusi Köztársas­ágot) - noha igennel szavaz­tak - nem fogadta be az EU. „Az ENSZ keretében átfogó és igazságos rendezésre van szükség az ügyben” - jelen­tette ki. (MTI/AFP) Nem látta valahol a gazdasági minisztert? Azt ígérték, tanácsadó leszek egy állami cégben. (Peter Gossányi rajza) Minden új kormány boszorkányüldözést indít a politikai ellenfeleikhez közel álló gazdasági csoportok ellen Bűnüldözés és politikai komédia Egy jogállamban a rend­őrség megvédi a tisztességes polgárokat, a bűnözők felett pedig a bíróság ítélkezik - függetlenül minden külső behatástól. Sajnos az utóbbi hónapok eseményei arra mutatnak, hogy a bűnül­döző szervek munkájában még mindig jóval nagyobb szerepet játszik a politika, mint a szakmaiság. TOKÁR GÉZA A választási kampányokban há­lás téma a korrupció elleni harc, minden párt határozottan foglal állást a rendteremtés és a hatal- maskodók megbüntetése mellett. A választások után gyorsan példát is mutatnak néhány ismertebb személyiséggel, majd általában az egész folyamat elakad az igazság­szolgáltatás posványában. Nem kivétel a szlovák szabály alól a Dzurinda- és a Fico kormány sem. A jobboldali koalíció vezette bűnüldözői gépezet 1998-ban és négy évvel később is újult erővel próbált lecsapni a Meciari rend­szer kiszolgálóira és az ezáltal lét­rejött szlovák újgazdag vállalko­zók rétegére. Az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy a politikai irányváltással együtt új rétegek kerültek a bűnüldöző szervek célkeresztjébe. A démoni- zált monopóliumok és az előző kormány pénzügyi bizalmasai nem érezhetik magukat bizton­ságban - egy rövid időre. A visszaélésekre fényt kell derí­teni, és az elkövetőket meg kell büntetni, ez nem kérdéses. A fellé­pés módja azonban már igen. A ki­vizsgáló szervek folyamatosan a média és a kormány nyomása alatt dolgoznak, a politikai vagy vállal­kozói körökhöz köthető bűnügye­ket a másik tábor politikusai medi- alizálják. A vizsgálóbíróknak nyu­galomra és időre van szükségük egy ügy eredményes lezárásához, a rövid távon gondolkozó politiku­sok azonban pillanatnyi tőkét ko­vácsolnak minden esetből. Az Orange-vezér Rehák és családja kétes ügyeit még a vádemelés előtt szellőztették meg, a védelmi minisztérium kétes közbeszerzési ügyleteivel kapcsolatban még ez sem történt meg. A Smer ugyan­akkor jópontokat szerzett a mono­póliumok elleni harcban. Intő jel, hogy a Dzurinda-kor- mány hasonszőrű intézkedései csúfos kudarcba fulladtak. Ivan Lexa ellen mind a huszonkét vá­dat ejtették, a titkosszolgálatok volt vezére teljesen jogosan akár nagyobb összegű kártérítést is kö­vetelhetne az államtól meghur­coltatásáért. A Rezes ellen indí­tott „büntetőhadjárat” után az il­lető halála tett pontot, a csődbe ment pénzügyi szolgáltatók vezé­rei pedig bízva a Speciális Bíróság idő előtti kimúlásában már huza­mosabb ideje szabotálják az eljá­rást. Voltaképpen nyolc év alatt egyetlen fontos személyt sem si­került komolyabb módon fe­lelősségre vonni tetteiért, ez pe­dig már az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés csődje. Érdekes módon mindeddig egyetlen kormány sem úgy kezdte meg működését az igazságügy te­rén, hogy konkrét változtatásokat vitt volna végbe az egyes szervek Nyolc év alatt senkit sem sikerült komolyabb módon felelősségre vonni, ami már az igaz­ságszolgáltatás csődje. hatáskörében. Az érdemi munka helyett politikai színezetű, de lát­ványos perekkel próbálták meg bizonyítani elkötelezettségüket az igazság iránt. Demonstratív sze­mélyi változások követik egymást a bűnüldöző szervek élén, de a rendőrség és az ügyészség által alkalmazható módszerek nem változnak. Az idő megmutatta, hogy a régi módszerekkel nem le­het hatékonyan harcolni a nagy halak ellen. A visszásságok iskolapéldája a Speciális Bíróság körüli mizéria. A szervezet valóban nem működik hatékonyan, ebben tehát igaz Ha- rabin érvelése. Egy kis politikai akarattal ugyanakkor a szervezet a korrupció és a fehér galléros bűnözők elleni harc egyik kulcs- szereplőjévé válhatna. A vádlot­taknak jelenleg minden jogi hátte­rük megvan arra, hogy tudatosan szabotálják a tárgyalásokat. Per­sze a hatásköröket egyetlen kor­mány sem igyekezett túlságosan módosítani - a politikai széljárás bármelyik pillanatban megfordul­hat, a korábbi rendszerek kedvez­ményezettjei pedig egykönnyen a vádlottak padján találhatnák ma­gukat. Sokkal kényelmesebb gyor­san előtérbe tolni pár kirakatpert, az elhúzódó bírósági folyamat pe­dig négy évre elegendő politikai muníciót ad a kormány számára. A szlovák bíróság állapotára jellemző, hogy az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint a lakos­ság alig huszonkilenc százaléká­nak élvezi bizalmát - ez jóval az európai átlag alatt van. Mivel a bí­róság szerepe a közvélemény sze­mében jobbára csak a perbe fo­gott nagyvállalkozók felmentésé­re, a tárgyalások elnapolására korlátozódik, ez nem is annyira meglepő. A határon túli magyarság identitásmegőrzésével kapcsolatos feladatok nagy részét a Szülőföld Alap látja el Elfogadták a Szülőföld Alap módosítását MTl-HÁTTÉR Átalakul a határon túli magyar­ság támogatásának rendszere, mi­után az Országgyűlés hétfőn elfo­gadta a Szülőföld Alapról szóló tör­vény módosítását. A törvény értel­mében a határon túli magyarság identitásmegőrzésével kapcsolatos feladatok túlnyomó részét ezentúl a Szülőföld Alap látja el. A gazda­ságfejlesztési és vállalkozásösztön­zési programok a Corvinus Nem­zetközi Befektetési Zrt.-hez kerül­nek, amelynek többségi tulajdono­sa a Miniszterelnöki Hivatal. A Szülőföld Alap három szinten működik tovább. A politikai szin­ten a Regionális Egyeztető Fórum áll majd a korábbi Tanács helyett. A testületben a magyarországi és szomszédos országok felelős ve­zetői évről évre egyeztetik a célo­kat, prioritásokat és javaslatokat fogalmaznak meg. Az egyeztető testület elnöke a kormányfő, a fó­rum tagjait a miniszterelnök jelöli ki, mellettük kapnak helyet a kül­honi magyar szervezetek meghí­vott vezetői. A testület a törvény szerint évente legalább egyszer ülésezik. A szakmai döntéseket a kollégiu­mok hozzák majd meg, amelyek­ben a döntéshozatal a magyaror­szági tisztségviselők kezében ma­rad. A hét-, kilenc- vagy tizenegy tagú kollégiumokat a Miniszterel­nöki Hivatalt vezető miniszter hoz­za létre és szünteti meg, a tagokat és az elnököt is a szaktárca vezetője nevezi ki - megbízatásuk négy évre szól. Nem lehet tag többek között politikai párt, vagy közveden poli­tikai tevékenységet folytató szerve­zet képviselője. A kollégiumok döntéseit a miniszter hagyja jóvá. Az alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának el­lenőrzésével a kormány által kije­lölt szervezet foglalkozik majd. A Szülőföld Alaphoz kerülő be­fizetések és adományok elfogadá­sáról a kancelláriaminiszter dönt, az alap működési kiadásait kor­mányrendelet szabályozza majd. A Szülőföld Alap forrásai a hatá­ron túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrációjával bővülnek - olvasható a törvény­ben. A jogszabály módosítása a ki­hirdetésétől számított ötödik na­pon lép hatályba. A korábbi testü­letek és tisztségek a törvény életbe lépésével megszűnnek. A most el­fogadott jogszabály a 2005-ös Szülőföld Alapról szóló törvényt módosítja. , KOMMENTÁR Kulturális forradalom CZAJLIK KATALIN A Fico-kormány nem bízza a véletlenre a dolgokat. Miután las­san befejezi újkori történelmünk legnagyobb személyi tisztoga­tását, és saját kádereinek minden lehetséges és lehetetlen poszt­ra való benyomását, elérkezettnek látta az időt „kulturális forra­dalmának” beindítására. Még egy hét sem telt el azóta, hogy a közszolgálati televíziónak új vezérigazgatója van, és máris jött a hír: változás történt a hír­igazgatói poszton is. Ami önmagában nem is lenne baj, ha az új vezérigazgatót, Radim Hrehát, nem a Smer nyomta volna be a posztra, és első lépése pedig nem annak a Roland Kyskának a leváltása lett volna a hírigazgatói posztról, aki pár hete konflik­tusba került Ficóval, amikor a miniszterelnök arról oktatta ki, hogyan kell az STV-nek tudósítania a külföldi útjairól. Most az­tán várhatjuk a sok színes, érdekes beszámolót miniszterelnö­künk zajos életéről. Ihletért nem kell messzire menni, elég fel­kutatni az 1996-1998 közötti STV-s archívumokat, mely idő­szakban a Meciar-kormányt teljes mértékben kiszolgáló Igor Kubis vezette közszolgálati tévé futószalagon gyártotta az új­ságírói függetlenséggel és etikával köszönőviszonyban sem lévő propagandát. Fico már egyébként sokszor bizonyította, az 1994-1998 közötti korszak motivációként szolgál számára. Ezen időszak szellemét idézi a nyelvtörvény hatékony betartását, s az azt megszegők szankcionálását szorgalmazó törekvés is. A kulturális miniszté­rium azt fájlalja, hogy az elektronikus média sokszor megsérti a nyelv szabályait (lám, nemcsak az elmondottakkal, hanem az elmondás módjával is baj van), A leginkább természetesen az a gond, hogy a vegyesen lakott területeken gyakran sértik meg a törvényt, értsd: magyar nyelvű plakátok, magyar nyelvű tájé­koztatás a hangosbemondón át stb. Önmagában már az is abszurd, hogy egyáltalán van nyelvtörvé­nyünk. Törvények ugyanis azért vannak, hogy a normális társa­dalmi, gazdasági, szociális stb. életet lehetővé tévő mederben tartsák a polgárok cselekvését. A nyelv azonban ilyen szem­pontból szigorúan a magánszférába tartozik. Miért kellene, hogy az államnak köze legyen ahhoz, milyen szlengeket hasz­nálnak a kereskedelmi rádiók? És milyen alapon szól bele az ál­lam abba, milyen nyelven nyomtatnak ki mondjuk egy kulturális rendezvényre invitáló plakátot? A nyelvtörvény alapját képző gondolat kiindulópontjaiban be­teg. Eszerint ugyanis a nyelv olyan entitás, amit reguláim lehet és kell, ami által automatikusan a hatalom eszközévé válik. A nyelv azonban egy élő organizmus, amely autonóm módon fejlődik, még ha ezen fejlődés iránya némelyeknek nem is tet­szik. Jelen esetben pedig több mint nyilvánvaló, hogy ez az egész hacacáré a nyelvtörvény körül a kisebbségi (értsd: ma­gyar) nyelvhasználat ellen irányul. S míg az Európai Unióban egyre inkább a sokszínűség megőrzése és ápolása a trend, az EU-tag Szlovákia kormánya nyelvi rendőrség felállítását fontol­gatja. A Fico-kormány tehát módszeresen terjeszti ki hatalmát a tár­sadalmi élet egyre több szférájára, s ebben egyre jobban hason­lít Vladimír Meciarra. Egyelőre csupán a hatalomgyakorlási módszereit alkalmazza. Meglátjuk, hogy egykori elődje hibáiból is tanult-e? JEGYZET Karácsonyi rekviem BUCHLOV1CS PÉTER- Pszt! Most nem lehet be­menni, a főnök nagyon elfog­lalt, mióta közzétették a vége­redményt, állandóan újraszá­mol... - suttogta feszülten Icu- ka, majd kiszámíthatatlan, emberfeletti erők, a Párkák és a Moirák, Stan és Pan, Zoro és Huru, továbbá Hacsek és Sajó végzetes hatásain töprengve, fél kiló szaharint pottyantott idegesen a már amúgy is kihűlt főnöki kávéba. A foga­dószobában halotti csend lett, csak a párnázott polgármeste­ri ajtó mögül hallatszottak furcsa neszek, sziszegések, szuszogások, morgások, időnként tompa puffanások vagy dübörgések, mintha Io­nesco orrszarvúi galoppoztak volna odabent, vagy mint ami­kor mongúzok hancúroznak kobrákkal. De hát mit rontott el? Mi ez a döbbenetes hálátlanság a senki­háziaktól, akik évekig elnézték az összes stiklijét, sose néztek a körmére, s akiket ő ezért valójá­ban mélyen megvetett. Mi ez a betonfalként az arcába robbanó brutális vereség? Ezektől, akik mindig későn és rosszkor nyivákoltak, a köz­ügyek sose érdekelték őket, gyűléseken egyszer sem vol­tak jelen, ha pedig mégis, ak­kor sose merték kinyitni a szá­jukat. De akkor is leszerelte az akadékoskodó hülyéket. Tán nem tett elég szívességet a sleppnek? Tán nem fizetett le eléggé mindenkit, akit kellett volna? Tán nem adott elég pénzt még az ellentábornak is? Tán nem vett meg mindenkit, akit kilóra lehetett, nem fe­nyegetőzött, perelt, harcolt eleget? Nem tűrte kedélyesen, hogy a gyávák körülhízelegjék, a sunnyogók a tenyeréből egye­nek, nem szervezett elég zárt­körű bulit a bölényekkel? Hát hiába minden nemes cél, szándék, tett és erőfeszítés? Mert elhagyattak akkor min­denek - sóhajtotta rebegve. Gyakran szeretett így önma­gára gondolni, merengve, so­káig. Aztán kurtán, vakkantva beparancsolta a titkárnőt. Karácsonyi dalocskák csilin­geltek az éjben és diszkréten felzúgtak az iratmegsemmi­sítők.

Next

/
Thumbnails
Contents