Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-20 / 292. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Igor Barát lesz az új euróbiztos Pozsony. Januártól Igor Barát, a Szlovák Nemzeti Bank jelenle­gi szóvivője lesz a kormány új euróbiztosa - jelezte az aktuálne.sk internetes honlap. A hírforrás szerint a kabinet mai ülésén megvi­tatják a kérdést. Az euróbiztos feladata az Európai Unió közös pénzének átvételével járó szervezési, műszaki előkészületek koor­dinálása, felügyelete. (SITA) Újabb tárgyalás a bősi erőműről Budapest. Egyeztetett a bősi erőműről tegnap a szlovák és a ma­gyar kormánymeghatalmazottak által vezetett delegáció. „Türelem­mel várunk, hogy a magyar szakértők olyan megoldást dolgozzanak ki, amely a magyarországi duzzasztómű nélkül is teljesíti a bősi be­ruházás eredeti energiatermelési célkitűzéseit, illetve Pozsony és Budapest között a hajózási feltételek javítását” - közölte Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos. A szlovák küldöttség olyan meg­állapodástervezetet adott át a magyar partnereknek, amely egyebek között rendelkezne az erőműrendszerre vonatkozó, a két ország kö­zötti alapszerződés egyes kötelezettségeinek ideiglenes felfüggesz­téséről, energiatermelési, hajózási, pénzügyi, elszámolási kérdések­ről. A javaslat foglalkozik a Pozsony és Budapest közti Guna-szakasz jogi, műszaki kérdéseivel, árvízvédelmi feladatokkal, a Bőssel szom­szédos eredeti Duna-szakasz fenntartásával. A magyar tárgyalóde­legáció Erdey György biztos ismertetése szerint olyan javaslatot adott át, amelynek alapján a vitát az európai uniós irányelvek, elvá­rások szerint lehetne rendezni. Kocinger szerint hosszabb időtávon belül megtalálhatók a közösen elfogadható megoldások. Csupán egy részletes hatástanulmány öt évet vesz igénybe. A javaslatokat a magyar és a szlovák szakértők a következő hetekben tanulmányoz­zák, s január végén, február elején térnek vissza rájuk. (MTI) Inkább a film, mint a valóságshow Pozsony. A szlovákiai tévénézők kedvenc műfaja a film, a való- ságshow-kat csak 5%-uk kedveli - derült ki egy nemzetközi felmé­résből. A filmet, melyet a szlovákok 51%-a részesít előnyben a töb­bi műsorral szemben, a híradó és a sportműsorok követik a sor­ban. Az utóbbi két műfaj a férfiakat, a vígjátékok és a különböző vetélkedők a nőket szegezik a készülékek elé. A megkérdezettek 47%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesebben nézi a kereskedelmi csa­tornák műsorát, a közszolgálati tévét pedig csak 26%-uk helyezi az első helyre. (TASR) Egyesek tőkét kovácsolnak a szaftos botrányokból Ismét értékelt az államfő ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Malina Hedvig ügyét, a magyar zászló elégetését egyes politikusok időzített bomba­ként használják, és saját hibáik leplezésére akkor hozzák műkö­désbe, amikor nekik jól esik” - je­lentette ki tegnap Ivan Gasparovic államfő. Meggyőződése, az ország politikai pártjainak alapvető prob­lémája, hogy hasonló botrányok­ból mindig hasznot akarnak kicsi­karni. Miroslav Kusy politológus szerűit ha nem uralkodna feszült hangulat az országban, ezek a bot­rányok rendőrségi, nem pedig po­litikai ügyek lennének. „Én nem hiszek az ilyen összees­küvés-elméletekben. Az ilyen ese­mények csak egyfajta társadalmi hangulatban és nem spontán mó­don történnek. Nincs mit csodál­kozni azon, hogy a politikai pártok tőkét kovácsolnak belőlük, s a Smer jár a legjobban” - vélekedik Kusy. Gasparovic szerint a szlovák­magyar kapcsolatokat tovább fe­szélyezték a Magyar Koalíció Párt­ja politikusainak kijelentései, amelyek nyomán külfüldi kritika érte Szlovákiát. Az államfő meg­győződése, ez a bírálat megalapo­zatlan volt, ezért nem is érdemel kommentárt. „Nem szeretném ér­tékelni, kinek volt igaza az előző botrányok során. Mindenesetre arról, hogy Hedvig esete ilyen port kavart, elsősorban az SNS kor­mánytagsága és a Smer tehet. Ha valald azt gondolja, hogy ezeket a botrányokat csak úgy elő lehet idézni, az nem érti a dolgok lényegét” - magyarázta Kusy. Gasparovic szerint a jövőben szorosabb együttműködésre van szükség a magyar és a szlovák politikusok közt, gyakoribb ta­lálkozókat kell szervezni és kö­zös dialógussal áthidalni a né­zeteltéréseket. A politológus em­lékeztetett: elsősorban a megfe­lelő politikai légkört kell megte­remti a párbeszédhez, ellenkező esetben „minden igyekezet kár­ba vész.” (dem, s) Szlovákiában egyelőre nem várható olyan elmozdulás, mint Csehországban Bírálóbban viszonyulnak a Benes-dekrétumokhoz Pozsony/Prága. Egyre kriti­kusabban viszonyulnak a csehek a Benes-dekré- tumokhoz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nevezetes dekrétumok alap­ján a II. világháború után a cseh­szlovákiai németeket és magya­rokat háborús bűnösnek minősí­tették, megfosztották állampol­gári jogaiktól és elkobozták va­gyonukat. Két-három éve a csehek több mint kétharmada tartotta fontos­nak a dekrétumok hatályának fenntartását, ma már csak ötven százalékuk - derült ki abból a leg­újabb országos felmérésből, ame­lyet a prágai Közvélemény-kutató Központ készített. Pavel Haulík szociológus, a szlovákiai MVK ügynökség igazgatója szerint a cseh eredményeket nem lehet egy az egyben Szlovákiára is alkal­mazni. „Ebben a témában alapos közvélemény-kutatás nem szüle­tett Szlováldában” - mondta la­punknak Haulík. Szerinte a felmé­rés eredményét befolyásolhatta az is, hogy a fiatalabb nemzedék már nem veszi annyira komolyan ezt a témát. Hasonló véleményen van Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke is. „A csökkenés annak is köszönhető, hogy fokoza­tosan kihalnak azok, akik a dekré­tumok elfogadásának idején él­tek” - mondta a pártelnök. Haulík szerint azonban a lakos­ság véleménye hatással lehet a po­litikusokéra is. „Ha a szlovákiai la­kosság nézete is üyen irányban to­lódna el, akkor ezt bizonyos idő után követné a politikusok hozzá­állásának az elmozdulása is” - véli a szociológus, de nem hiszi, hogy a szlovák társadalom véleménye is így változott volna az utóbbi évek­ben. Bugár Béla nem bízik abban, hogy a politikusok véleménye iga­zodik majd a közvéleményhez. „A lakossági nézetek változása nem jelent könnyebbséget, mivel ab­ban a pillanatban, amikor a politi­ka újra nemzeti kérdésként állítja be, és ennek megfelelően adagolja a témát, abban a pillanatban a szlovák lakosság többsége is a pártjukra fog állni” - véli Bugár. Szerinte azonban minden fórumot ki kell használni arra, hogy a Benes-dekrétumok ma is érezhető negatív hatásait megszüntessék. A cseh felmérés is mutatja, első­sorban a bizonytalanok aránya nőtt. A lakosság 3 százalékának nincs véleménye a kérdéséről. Változott a szudétanémetek kite­lepítésének megítélése is, a meg­kérdezettek ötven százaléka ugyan ma is igazságosnak tartja, de már 32 százalék véli úgy, hogy igazságtalanság érte a németeket. A kitelepítést négy százalékkal ke­vesebben tartják igazságosnak, s öt százalékkal többen ítélik el. A magyarok kitelepítéséről a cseh szociológusok nem kérdezték a lakosságot, (lpj, kés) A cseh lakosság a Benes-dekrétumokról 2002 2004 2005 2006 Maradjanak érvényben 67 67 64 53 Meg kellene szüntetni őket 5 8 7 13 Nem tudja 28 26 29 34 Forrás: Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet Kinek nem folyósítják és milyen okból a karácsonyi nyugdíj-kiegészítést? Sokan számítottak rá, de csalódtak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szociális Biztosító már december elején megkezdte a karácsonyi nyugdíj folyósítását - egy időben a szokásos járadék továbbításával -, sokan azonban csak most döbbennek rá, hogy alacsony nyugdíjuk ellenére nem kapták meg a támogatást, noha számítottak rá. A karácsonyi nyugdíj-kiegészítésről szóló tör­vény ugyanis kimondja, hogy csak azoknak jár, akik öregségi, korkedvezményes öregségi, rok­kantsági vagy szociális nyugdíjat kapnak. Juttatnak „karácsonyi pénzt” azoknak is, akik a felsorol­tak mellett özvegyi nyugdíjat is kapnak. Nem jár azonban a támo­gatás azoknak, akik csak özvegyi nyugdíjat kapnak, és azoknak sem, akik árvaellátásban része­sülnek, mivel ezt a csoportot a kormány kihagyta a kedvezmé­nyezettek köréből. „Be kell valla­nom, hogy a választások előtt sem számoltunk azzal, hogy min­den nyugdíjasnak adunk karácso­nyi támogatást, akkor kizárólag az öregségi nyugdíjasokra gon­doltunk - mondta lapunknak ko­rábban Viera Tomanová, munka-, szociális és családügyi miniszter. - Úgy számoltuk, hogy 1,9 milli­árd koronába kerülhet, ha az át­lagbér 60, esetleg 70 százaléka alatti járadékkal rendelkezőknek fizetünk.” Az özvegyi nyugdíjban és árvasági ellátásban részesülők tehát már a választások előtt sem tartoztak a kedvezményezettek közé, igaz akkor még a rokkant- nyugdíjasoknak sem akartak ka­rácsonyi kiegészítést adni. A par­lamentbe került törvényjavaslat­ban az utóbbiak már szerepeltek, de a korkedvezménnyel nyugdíja­zottak még nem, ők csak az ellen­zéki javaslatnak köszönhetik, hogy kapnak pénzt. További kor­látozás, hogy a járadék nagyságá­nak függvényében csökken a ka­rácsonyi kiegészítés; 10 365 ko­rona felett már nem jár semmi. A biztosító szerint a legtöbb félreér­tés abból származik, hogy sokan csak egyik nyugdíjukat veszik fi­gyelembe, és nem értik, miért nem kapnak kiegészítést. Például annak, aki öregségi és özvegyi nyugdíjat is kap, csak akkor jár valami, ha a két járadék összege alacsonyabb 10 365 koronánál. Természetesen ugyanez vonatko­zik a rokkantsági és az özvegyi nyugdíj kombinációjára is. A „ka­rácsonyi pénz” 2000, 1750 vagy 1500 korona, attól függően, hogy a havi nyugdíj kevesebb-e 3455, 6910, illetve 10 365 koro­nánál. „A karácsonyi kiegészítést a szokott nyugdíjfizetési napon kapja meg minden jogosult, együtt a havi járadékával” - tájé­koztatta lapunkat Lydia Vyborná, a Szociális Biztosító kommuniká­ciós osztályának munkatársa. A kiegészítést nem kell kérvényez­ni, a jogosultságot a biztosító álla­pítja meg, és egyben folyósítja is a pénzt. Egyúttal felhívja a figyel­met, hogy a kiegészítést a szoká­sos módon továbbítja: vagy pos­tán kapják az érintettek, vagy bankszámlára küldi az intézmény. „Nem fordulhat elő, hogy a Szoci­ális Biztosító munkatársa kézbesí­ti a pénzt, aki üyen célból csenget be a nyugdíjasokhoz az intéz­ményre hivatkozva, az csaló” - mondta lapunknak Vyborná. (lpj) Ha teljesítik a mostani megállapodást, a szlovák-ukrán határszakasz a schengeni övezet legjobban védett részei közé tartozik majd Kalinák egymilliárd koronás szerződést írt alá az Ericssonnal ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Robert Kalinák teg­nap egymilliárd koronás szerző­dést írt alá az Ericsson céggel a szlovák-ukrán határszakasz mű­szaki biztosításáról. A belügymi­niszter szerint a tenderrel kezde­tektől fogva gondok voltak, de mivel a megállapodást még idén sikerült megkötni, az ország meg­kapja a projektre járó egymilliárd koronás uniós támogatást. A határ védelmét szerteágazó kamerarendszerrel, mozgásszen­zorokkal szavatolják - a rend­szert Szobráncról irányítják majd. A határövezet fizikai vé­delmét speciális felszerelésű gép­kocsikkal látják el. A rendszer 28,8 millió euróba kerülni, tehát csaknem egymilliárd koronába. „Ha a szerződés összes pontját si­kerül teljesíteni, akkor a szlovák­ukrán határszakasz a schengeni övezett legjobban védett részei közé fog tartozni” - vélekedik Kalinák. Marián Bezíknek, az Ericsson szlovákiai igazgatójának tájékoz­tatása szerint a munkálatok már ma megkezdődnek, hogy a rend­szer kiépítését 2007 júniusáig befejezzék. Ekkor érkezik Szlová­kiába az Európai Bizottság szak­értői csoportja, hogy felmérje az ország felkészültségét. Ausztria biztos, hogy támogatni fogja a már korábban jelezte, a 90 kilo- schengeni övezet kiterjesztését, méteres ukrán határszakasszal Liese Prokop belügyminiszter kapcsolatos gondok miatt nem szerint ugyanis Pozsony nem ké­Titkolja a leváltásokat a belügy Pozsony. A belügyminisztérium továbbra sem hajlandó tájékozta­tást adni arról, hány kerületi rendőrfőkapitányt váltanak le. „Bővebb információval csak a személycserék jóváhagyása után szolgálunk. Addig semmilyen kérdésre nem válaszolunk” - jelentette ki tegnap Erik Tomás szóvivő. A nyilvánosságra került hírek szerint Robert Kalinák tárcavezető december 31-éig mind a nyolc kerületi rendőr- kapitányt meneszti. A tervezett változásokról tegnap Miroslav Litva, a rendőrszakszervezetek elnöke is tárgyalt a miniszterrel, ám továb­bi információkat - Kalinák kérésére - nem árult el. (-dp-) pes szavatolni az ukrán határ vé­delmét. Kalinák a tegnapi szerző­dést az osztrák belügyminisztéri­um tollával írta alá, hogy ezzel is jelezze: „nincs ok további kri­tikára”. A tendert csaknem másfél év után sikerült lezárni. A belügy­miniszter meggyőződése, az alá­írt szerződés is bizonyítja, hogy a tendereket botrányok nélkül is be lehet fejezni. „Mostantól már nem arról fogunk beszélni, mit rontott el az előző vezetés” - tet­te hozzá Kalinák. A schengeni övezetbe jelenleg nyolc kelet-eu­rópai ország, valamint Málta és Ciprus tart. (-dem-) Döntés Majskyról Rács mögött marad és fizet Pozsony. Továbbra is vizsgálati fogságban marad Jozef Majsky nagyvállalkozó - döntött tegnap a Legfelsőbb Bíróság, elutasítva a vádlott panaszát, amelyben azt ki­fogásolta, hogy a Speciális Bíróság ismét előzetes letartóztatásba he­lyezte. A taláros testület további két beadványát is elutasította. Ezekben a kiszabott bírságot nehezményez­te és a bírói tanács elfogultságára panaszkodott. Majskynak így azonkívül, hogy rács mögött marad, még 50 ezer koronát is ki kell fizetnie; a bírsá­got a Speciális Bíróság azért rótta ki, mert nem jelent meg az egyik tárgyaláson. A vállalkozót először 2002 októberében tartóztatta le a rendőrség. Miután szabadult a vizsgálati fogságból, 2003 január­jában fogták le ismételten Csehor­szágban. Kisebb megszakításokkal egészen 2004 augusztusáig ma­radt előzetesben - akkor Dobroslav Trnka főügyész döntése alapján engedték ki. Ezek után már rend­szeresen nem járt el a bírósági tár­gyalásokra, állítólag egészségi okok miatt. Legutóbb december 1-jén került vizsgálati fogságba. A bíróság azzal magyarázta döntését, hogy a nagy- vállalkozó nem azon a lakcímen tartózkodott, melyet az előző vizs­gálati fogságból való szabadulása után megadott. A rendőrség no­vember 30-án tartóztatta le. Bűn- és terrorista szervezet létrehozása és támogatása miatt folyik ellene eljárás a csődbe juttatott BMG In­vest és Horizont Slovakia pénzügyi szolgáltatók ügyében, s 15 évi sza­badságvesztés fenyegeti. Előzetes információk szerint január első fe­lében hirdetnek ítéletet. Peter Filip, a vállalkozó ügyvédje a legfelsőbb instancia döntése elle­nére is jogellenesnek tartja kliense további fogságát. Szerinte a Speci­ális Bíróság a büntető perrendtar­tás több pontját is megsértették. „Azt állítják, hogy ügyfelem nem vette át a bíróság határozatait, az idézéseket. Minden iratot én vet­tem át helyette a postán. Ráadásul az idézések sikertelen kézbesítése nem lehet ok a fogságra” - tette hozzá Filip. Meggyőződése, a le­tartóztatáshoz a sajtó nyomása is hozzájárult, (dp, s) Cervanová-ügy Meglett a másik elítélt is Pozsony. Már kereste a rendőr­ség Milan Andrásikot, akit decem­ber 4-én Ludmüa Cervanová medi­kus megöléséért 15 évi szabadság- vesztésre ítélt a Legfelsőbb Búóság. A másik elítélt, Müos Kocúr hétfőn önként jelentkezett a nyitrai fegyin­tézetben. Milos Fábry nyitrai kerü­leti rendőrszóvivő szerint Andrá­sikot többszöri próbálkozásra sem sikerült előállítani, ezért országos körözést rendeltek el. Végül tegnap ő is bevonult a börtönbe, majd éh­ségsztrájkba kezdett. Kocúr állító­lag azért jelentkezett, mert „azt hallotta”, hogy a rendőrség keresi. Mint mondta, nem kapta meg a bí­róság határozatát arról, mikor kell börtönbe vonulnia. „Nem tudtam, mikor kellett volna jelentkeznem, semmit sem kézbesítettek. Csak a szomszédoktól értesültem, hogy a rendőrség keresett a lakhelyemen” - árulta el újságúóknak Kocúr. Éva Rupcová, a Legfelsőbb Bíróság szó­vivője szerint a dátumot az ügyvé­deknek kellett volna közölniük kli­ensükkel. A 30 évvel ezelőtt elkö­vetett nemi erőszakért és gyilkos­ságért a legfelsőbb instancia az eredetinél szigorúbb büntetéseket szabott ki. (dem, s)

Next

/
Thumbnails
Contents