Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-19 / 291. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Megszűnik a kisebbségi főosztály Pozsony. A kulturális miniszter januártól megszünteti a kisebbségi kultúrák főosztályát, helyét a regionális és kisebbségi kultúrák főosztálya veszi át. Változik a minisztérium belső felépítése, ennek része az önálló kisebbségi főosztály megszüntetése. „Sajnos ez illeszkedik a jelenlegi kormány eddigi, kisebbségellenes lépéseinek sorába” - mondta lapunknak Biró Agnes. A korábbi főosztály kiegészül a hagyományőrző és népművészeti osztállyal, Jozef Bednár szóvivő ezt azzal indokolta, hogy a két területet eddig elhanyagolták, (lpj, s) Schuster fia is funkcióhoz jut . Pozsony. Az állami részesedésű energetikai vállalatok vezetésébe a következő hetekben újabb személyek kerülnek a Smer, az SNS és a HZDS holdudvarából. Köztük van Rudolf Schuster exállamfő fia, Peter is, aki a Kelet-szlovákiai Energetikai Művek felügyelőtanácsának tagja lesz. (s) Mennek a kerületi rendőrfőnökök Pozsony. Kiszivárgott információk szerint január elsejével Robert Kalinák belügyminiszter leváltja az összes kerületi rendőrfőkapitányt. A minisztérium szóvivője egyelőre nem erősítette meg az értesülést, annyit közölt, hamarosan átfogó változásokra kerül sor a rendőrség hatékonyabbá tételének érdekében, (s) Az új rendszer mindenképp előnyösebb a réginél Polgári társulás a második pillér megvédésére Olyan alkalmazottak is kapnak év végi prémiumot, akiket csak néhány hete neveztek ki új funkciójukba Milliós minisztériumi jutalmak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Feleslegesnek tartja a kétpilléres rendszer megnyitását az ügyfelek egyes csoportjai számára Ludovít Kaník volt szociális ügyi miniszter. Viera Tomanová jelenlegi miniszter legutóbb azt állította, azért kell lehetővé tenni a kilépést és a visszatérést az egypilléres rendszerbe, mert az ügyfelek 40 százaléka számára hátrányos a kétpilléres rendszer. „Másfél év állt rendelkezésre ahhoz, hogy ki-ki eldöntse, az egy- vagy a kétpilléres rendszert választja-e” - indokolta az exminiszter, aki néhány társával közösen létrehozta a Sporitel polgári társulást. Ennek célja, hogy védje a magánnyugdíjpénztárak ügyfeleinek érdekeit. Kaník szerint hibás az az érvelés is, hogy az alacsony fizetéssel rendelkezők számára előnyösebb az egypilléres rendszer. „A nyugdíjrendszer égjük alapelve, hogy a magánszámlára befizetett minden egyes korona magasabb nyugdíjértéket biztosít, mint az államnak fizetett azonos összeg” - magyarázta Kaník. Szerinte annak, aki legalább 10 évig képes takarékoskodni, kifizetődő a kétpilléres rendszer. „Annál is inkább, mert az állami nyugdíj arányos összege csökkenni fog” - állítja. Jelenleg a bruttó kereset kb. 50%-át teszi ki az állami nyugdíj, Kaník szerint hosszú távon ezt sem lehet tartani. Az államháztartás szempontjából is felesleges, sőt káros a nyugdíjrendszer paramétereinek módosítása. „A magánnyugdíjpénztárakba jutó 9% 6-ra csökkentése ugyan évente mintegy 7 milliárd korona megtakarítást jelentene a Szociális Biztosítónak, de a jövőben ez évente 0,5-1 százalékkal - azaz mai árakon 6-11 milliárddal - növeli az intézmény GDP arányos hiányát” - mondta Ján Záborsky, a Sporitel előkészítő bizottságának tagja. Robert Fico kormányfő és Viera Tomanová többször is panaszkodott, hogy az előző kormány több milliárdos hiánnyal „hagyta" rájuk a Szociális Biztosítót, a hiány oka szerintük az, hogy túl sok pénzt „kapnak” a magánnyugdíjpénztárak. „Ez egy tipikus példa a közvélemény félrevezetésére: a magánnyugdíjpénztárakba utalt összeg nem a pénztár, hanem az ügyfél tulajdona” - magyarázta Kaník. (lpj) Pozsony. Fejenként százezer koronás év végi jutalmakat is osztott a Fico-kabinet a minisztériumokba és az államigazgatásba ültetett embereinek - azoknak is, akik csak pár hónapja, sőt egyesek csak pár hete kerültek tisztségükbe. Lubomír Piai, a Köztisztviselői Hivatal elnöke szerint az új garnitúra így vásárolja meg a hűségüket. A dolog nem ütközik törvénybe, de nem is etikus. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Múlt héten sokakat megbotránkoztatott a hír, hogy a földművelési miniszter 11 ezertől 17 ezer koronáig terjedő év végi jutalomban részesítette az egyes földhivatalok elöljáróit, noha némelyiket csak pár hete nevezték ki. Az ellenzék a parlamenti kérdések órájában ezt élesen bírálta, a kormány képviselői azonban azzal védekeztek: az előző kabinet idejében is voltak év végi jutalmak. Az állami alkalmazottakat korábban felügyelő, mára Dunaszerdahely. Petíciós bizottságot hoztak létre és aláírás- gyűjtésbe kezdtek a Kodály Alapiskola és a Vámbéry Gimnázium diákjainak szülei. A légi bordélyházban készült rendőrségi felvételen szereplő két iskolaigazgató leváltását követelik. Az aláírásokat a Kék Duna áruház parkolójában gyűjtik naponta déltől este hatig. A két héttel ezelőtt nyilvánosságra került, kompromittáló felvételt már több mint 44 ezren látták az interneten. Egy héttel ezelőtt nyilatkozatot fogalmazott meg a Kodály Alapiskola tanácsa, melyben elítélték Ibolya Olivér igazgatót, s arra szólították fel, vonja le á megfelelő következtetéseket. A nyüat- kozatot felolvasták a pedagógusoknak és elküldték Pázmány Péter polgármesternek, aki a múlt csütörtöki képviselő-testületi alakuló már megszűnt Köztisztviselői Hivatal elnöke szerint a prémiumok nem törvényellenesek, az állami szolgálatról szóló törvény külön bekezdésben foglalkozik azzal, milyen esetekben járnak. Például külön jutalmat lehet adni a rendkívüli és ádagon felüli teljesítményért, a különösen jó minőségű munkáért vagy az 50. születésnapját ünneplő alkalmazottnak. Ugyancsak külön pénz jár az államigazgatásban - a fizetés háromszorosa -, ha valaki nyugdíjba vonul, vagy elbocsátják. Év végi jutalmat viszont rendszerint egész éves munkáért szoktak adni. „A prémiumok odaítélését szokás megfelelően indokolni. Nem hiszem, hogy a mostani osztogatásra létezik hiteles magyarázat. Nem helyes rendkívüli jutalomban részesítem azokat, akik a közelmúltban léptek be új munkahelyükre, s még nem is volt lehetőségük kimagasló teljesítményt nyújtani. Valószínűleg így akarják megvásárolni a lojalitásukat. Ez nem korrekt az államigazgatásban régebbtől dolgozókkal szemben, és sokat elárul a jelenlegi kormány módszereiről” - mondta lapunknak Piai. Az év végi százezres prémiumok ülésen azt mondta, még nem ismeri a levél tartalmát. „Erkölcsileg megítélhetjük, de jogi lépéseket nem tudunk tenni. Számunkra az iskolatanács döntései kötelezőek, nekik kell annál is felháborítóbbak, hogy csak egy szűk réteget érintenek, miközben a koalíció lépten-nyomon szolidaritásról beszél. Iveta Radicová volt szociálisügyi miniszter szerint Ficóék „szociális érzékenységéről” már az is sokat elárul, hogy nem minden nyugdíjasnak adtak karácsonyi nyugdíjat, pedig nem sokkal többet kellett volna a költség- vetésből elkülönítem ahhoz, hogy vasolta, keresztény emberként borítsanak fátylat az egészre. Az nem derült ki, kinek címezte mondandóját. Álláspontját az iskolatanács nyilatkozatával kapcsolatban még mindig nem ismerjük pontosan, senkit ne diszkrimináljanak. A magas beosztású politikai jelöltek karácsonyi jutalmára azonban találtak keretet. Az egyes tárcáknál a konkrét ösz- szeg a feljebbvalóktól, általában személyesen a minisztertől, esedeg az államtitkároktól és a hivatalvezetőktől - valamint a személyes ro- konszenvtől, a politikai pártállástól -függ. (sza, p) mert december 31-ig szabadságát tölti. Ibolya Olivér megkeresésünkre azt válaszolta, sem a magánéletéről, sem az iskola ügyeiről nem hajlandó nyilatkozni. A petíciós bizottság azonban úgy véli, a dunaszerdahelyi és a Nagyszombat megyei önkormányzat is felelős az iskolák sorsáért. Úgy tudják, az igazgatók visszahívását nemcsak az iskolatanács javasolhatja, hanem a fenntartó is, kikérve az iskolatanács véleményét. Petíciójukat januárban akarják elküldeni a Nagyszombati kerületi hivatal iskolaügyi osztályára, Dunaszerdahely önkormányzatának, Pázmány Péter polgármesternek és a két oktatási intézmény iskolatanácsának. „Eddig senki sem mert lépni, de úgy gondoljuk, ha összefogunk, már nem félemlíthetnek meg senkit. Igenis cselekedni kell” - mondta lapunknak a petíciós bizottság egyik tagja. lépniük” - mondta Pázmány. Azt jaA NYILATKOZAT: Petíció Ibolya Olivér és Zirig Ferenc iskolaigazgatók leváltásáért és iskoláink erkölcsi tisztaságáért A Szlovák Köztársaság alulírott polgárai felháborodásunkat fejezzük ki Ibolya Olivérnek, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola, és Zirig Ferencnek, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium igazgatójának a sajtóban is nyilvánosságot látott, pedagógusokhoz és iskolavezetőkhöz teljesen méltatlan és erkölcstelen viselkedése miatt. Ibolya Olivér és Zirig Ferenc emberi és erkölcsi szempontból is hiteltelenné vált, ezért felszólítjuk őket, hogy a két említett iskola és Dunaszerdahely jó hírének érdekében önként távozzanak igazgatói tisztségükből. Egyúttal felkérjük a két igazgató felettes szerveit, mind Dunaszerdahely városát, mind Nagyszombat megyét, hogy haladéktalanul foglalkozzanak Ibolya Olivér és Zirig Ferenc ügyével, és mint iskolavezetésre alkalmatlan személyeket hívják őket vissza tisztségükből. MENNYIT OSZTANAK SZÉT? Szociális tárca: A két államtitkár - Emília Krsíková és Peter Sika -, valamint Zdenka Marceková hivatalvezető összesen 400 ezret oszthat el egymás között. Az osztályvezetők prémiuma 35-100 ezer, a részlegvezetőké 15-80 ezer korona között mozog. Az átlag 23 ezer korona. Oktatási minisztérium: 9 milliót osztanak el 432 alkalmazott között, ajutalom általában a fizetés 92%-ának - átlagban 20 ezer koronának-felel meg. Földművelési tárca: 900 ezer a földhivatalok elöljáróinak. Igazságügy: Az államtitkárok és a magas beosztású tisztségviselők a havi bérük 50-90 százalékát kapják. A tárcán belül összesen 11 milliót különítettek el év végi prémiumokra, a bíróságokon 122 milliót, a fegyőrök között pedig 27 miihót osztottak szét. A Speciális Bíróság alkalmazottai nem kaptak év végi jutalmat. Belügyminisztérium: A tárca még nem tudja, mennyit költ prémiumokra, a rendőrök 5 ezer koronát kapnak. Egészségügy: Ez a tárca is titkolódzik - állítólag csak januárban utalják át az év végi pluszpénzt, de nem mindenkinek, (sza, p) Megelégelték a diákok szülei, hogy mindenki szemet huny a dolog felett Petíció a két iskolaigazgató ellen B. JÓZAN MÓNIKA Egyelőre még senkit sem hallgattak ki a lány ellen tett feljelentés nyomán Négyszer több beadvány, mint négy évvel ezelőtt Hedvig az alkotmánybírósághoz fordult Végleges lista: 125 választási panasz ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ-^ Nyitra. Maiina Hedviget saját állítása szerint augusztus 25-én reggel bőrfejűek támadták meg egy nyitrai parkban, mert magyarul beszélt. A rendőrség az ügyben végzett nyomozást azzal zárta le, hogy a támadás meg sem történt, Maiina Hedvig az egészet csak kitalálta. A lány ügyvédje, Roman Kvasnica panaszt emelt az ügyészségen és a nyomozás folytatását kérte, de kérelmét a nyitrai járási ügyész elutasította és az ügy aktáit visszaadta a rendőrségnek. Időközben ugyanis a lányt egy neve elhallgatását kérő pozsonyi állampolgár feljelentette hamis vallomás és eskütétel miatt, a Nyitrai Járási Rendőrparancsnokság pedig november 30- án eljárást indított az ügyben. Ez elvileg azt jelenti, hogy újra kihallgatják Hedviget és valameny- nyi személyt, aki a kérdéses napon kapcsolatba került vele. Amennyiben bebizonyosodik, hogy szándékosan vezette félre a hatóságot, vádat emelnek ellene és akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik. Információink szerint tegnapig az érintettek közül még senkit nem idéztek be újabb kihallgatásra, magát Maiina Hedviget sem értesítette a rendőrség, hogy ügyében új eljárás indult. Milos Fábry nyitrai rendőrségi szóvivő szerint az ügyön dolgozó nyomozó gyűjti a bizonyítékokat, de a vizsgálat részleteiről annak lezárásáig nem kíván tájékoztatni. Személyes tárgyait, vagyis a támadás helyszínén hagyott táskáját és mobiltelefonját most már átadná neki a rendőrség, ám a lány többszöri felhívásra sem ment még el értük. Hedvig édesanyja megkeresésünkre ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a rendőrség által megszabott időpontok iskolai kötelezettségei miatt nem feleltek meg a lányának. „Nem is engedném, hogy egyedül menjen oda. A nyitrai rendőrségre már csak az ügyvédje kíséretében teszi be a lábát, majd ha kihallgatásra hívják!” - mondta Hedvig édesanyja. (vm) Maiina Hedvig (Somogyi Tibor felvétele) KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Összesen 125 választási panasz érkezett az alkotmány- bíróságra. Stefan Németh szóvivő elmondta, a beadványokat december 13-ig kellett postázni, ezért újak már valószínűleg nem érkeznek. Ekkora panaszáradatra még nem volt példa, a beadványok száma csaknem négyszerese a négy évvel ezelőttinek. Akkor csupán 32 bejelentés érkezett, az idei parlamenti választások kapcsán pedig mindössze kilenc. Már több mint kilencven esetet ki is osztottak az alkotmány- bíróknak. A 14 tagú taláros testület jelenleg csak tíz főből áll, és januárban további hat bírónak jár le a megbízatása. A köztársasági elnöknek rövidesen kilenc bírót kellene kineveznie egyszerre, ám a parlamentnek ehhez 18 jelöltet kellene megválasztania. Egy még hiányzik, a következő ülésre pedig csak január végén kerül sor. A nem alátámasztott bejelentésekkel az alkotmánybíróság nem is foglalkozik. Ennek ellenére a sok panasz, a taláros testület foghíjassága, valamint az, hogy bírókat nem köti határidő, komoly időbeli csúszást okozhat egy-egy választási eredmény esetleges semmissé nyilvánításánál. A polgármester-választással kapcsolatban például Dunaszer- dahelyről, Komáromból, Ógyal- láról, Losoncról, Szobráncról és Tiszacsernyőből is érkezett kifogás, a képviselő-választással kapcsolatban Tornaijáról és Érsekújvárból. Pozsony és Kassa több városrészéből szintén érkeztek bejelentések. Kassán Téhányban és Furcsa városrészben merültek fel kifogások, a fővárosban pedig Récsén, Károlyfalun, Dévényúj- faluban, Rózsavölgyben, Ligetfalun és Pozsonypüspökiben. BMG- és Horizont-ügy Januárban ítélet Pozsony. Vélhetőleg már január 10-én döntés születhet a csődbejuttatott BMG Invest és Horizont Slovakia pénzügyi szolgáltatók perében, a kedvező kamatokat kínáló két cég többszázezer ügyfelét károsította meg. A záróbeszédek elhangzása után tegnap a Legfelsőbb Bíróság elnapolta a pert, a védelem elfogultság miatt ismét panaszt emelt a bírói tanács összetétele ellen. Ha a Legfelsőbb Bíróság január 10-ig visszautasítja a panaszt, a Speciális Bíróság végre ítéletet hirdethet az öt éve húzódó ügyben. Az ügyészség 12 éves szabadságvesztést kér Vladimír F. és Frantisek M. vádlottak számára. Vladimír F. a bíróságon azt mondta: senkinek nem okozott kárt, ha tizenkét milliárd koronája lenne - mint amennyit az ügyészség szerint a pénzintézetektől szerzett már rég nem a bíróságon ülne. A védőügyvédek szerint csakis törvényellenes ítélet születhet, mivel a vádlottak számára nem biztosították a független igazságszolgáltatási eljárás lefolytatását, (t)
