Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-16 / 289. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 16. Kultúra 9 Schell Judit díja Monte-Carlóban - a Csak szex és más semmit a pozsonyi fesztiválon is bemutatták Boldogan ünnepelt volna „Ekkora népszerűséget csak egy film tud hozni..." (Oláh Csaba felvétele) Színpadi alakításai közül kettőt is díjaztak már (A kripli: Kate, Ványa bácsi: Szonya), filmmel most nyert először. Nem is akárhol. SZABÓ G. LÁSZLÓ Schell Judit a monte-carlói fesztiválon a legjobb női alakítás díját kapta a Goda Krisztina rendezésében készült Csak szex és más semmi Dórájáért. Átvenni azonban nem tudta e komoly elismerést, a díjkiosztás napján ugyanis előadása volt a Nemzeti Színházban. Hol érte a hír, hogy nyert? A Radnóti Színházban, ahol vendégként játszom McDonagh darabjában, Ä kripliben. Többen is hívtak. A film producere, rendezője, sajtosa. Időbe telt, míg fel tudtam venni a telefont, mert színpadon voltam. Mondták is, akik hallották a csörgést, hogy „Fontos lehet, mert egyfolytában szólt a mobüod.” És ahogy láttam- hallottam mások örömét, én is boldog voltam. Aztán elbizonytalanodtam, hogy mi van, ha csak meg akar viccelni valaki. Visszamentem a színpadra, ment a jelenet, és ott kezdtem el gondolkozni, hogy Úristen, beleélem magam, aztán kiderül, hogy hülyeség az egész. Hogy átvágtak. Álig vártam, hogy telefonálhassak valakinek, mert ha ez tényleg így van, akkor elkezdem terjeszteni. Zoli, a párom már tudta a hírt, amikor felhívtam őt. Nem tőlem hallotta először. Izgalmas este lehetett. Egészen addig, míg közölték velem, hogy másnap van a díjátadás. Próbáltam kitalálni, hogy tudnék kiutazni, és azt kell, hogy mondjam: egyre inkább elkeseredtem a történetben. Miközben mindenki örült velem, Csomós Mari, Kulka János és a többiek, telefonáltam az igazgatómnak, Jordán Tamásnak, és gyorsan lelombozódtam. A Csongor és Tünde ment másnap a Nemzetiben, s nekem Ilmát kellett játszanom. Ha én vagyok az igazgatója, közlöm a nézőkkel, hogy „Szeretett színésznőnk, Schell Judit jelentős díjat nyert Monte-Carló- ban, a világ egyik legrangosabb fesztiválján, s szíves megértésükkel a mai előadást egy másik napra tesszük. Kérem önöket, hogy örüljenek velünk!” Nem ez történt. Nagyon nehéz volt elfogadnom a helyzetet, hogy nem mehetek, de nem tudtam mást csinálni. Ennyi idő alatt már nem tudott eltörni a lábam, hogy beteget jelentsek. De az is megoldás lett volna, hogy valaki beolvassa helyettem a szerepet. Monte-Carlo csak egy nap, elmegyek és visszajövök, és eltöltők itt még jó néhány napot. A díj természetesen így is az enyém, megkapom, csak megfosztottak egy élménytől, amely az egész életemre kihatott volna. Nehéz döntés ez egy vezető részéről, tudom. Ki kell mondania, hogy mi a fontosabb számára: a színésze, vagy a rendszer, amelynek működnie kell. Mellesleg: járt már Monte-Car- lóban? Kétszer is! Imádom. Megnéztem a fesztivál honlapján a díjátadó helyszínét: gyönyörű a Hotel de Paris. Láttam, hol jöttem-mentem volna. Most már mindegy. Nem lehettem jelen. De nem vagyok benne biztos, hogy ez jót tett a magyar filmszakmának. Kinti szemmel nézve ez olyannak is tűnhet, hogy nekünk ez nem fontos. Érezte a forgatás során, hogy mekkora lehetőség van a kezében? Hogy ez egy olyan szerep, amely kivételes alakításra ad lehetőséget? Arra semmiképpen nem gondoltam, hogy Monte-Carlóban majd díjat kapok érte. így nem lehet dolgozni. A forgatást imádtam. Olyan időszak volt ez az életemben, olyan szerelmes lángolás a fűm iránt, hogy nagyon-nagyon élveztem benne lenni Dóra életében. A nap zömében csak a szerepnek éltem, haza csak aludni mentem, 14-16 órákat dolgoztunk, mert a forgatás után a következő nap jelenetét próbáltuk. Dóra központi figura, körülötte és vele történnek a dolgok, így 36 napból 36- ot forgattam. Törőcsik Mari, akivel Füst Milán darabjában, a Boldogtalanokban játszik, hogy reagált a díjára? Pont most meséltem el neki. Ő nem tudott róla. Megölelt, gratulált, és kezdte mondani, hogy amikor ő ezt nem vehette át, meg azt nem vehette át... a cannes-i Arany Pálmáról nem nyüatkozhatott, a Szerelemért kapott chicagói Ezüst Hugót pedig úgy kapta meg, hogy ha nem megy be érte, nem is közlik vele, hogy nyert. Az Amerikában élő Darvas Lili értesítette, hogy vele együtt ő is megkapta. Bizonyára sokat nő majd a színészi ázsiója a monte-carlói díj után. Nem tudom, növekszik-e egyáltalán. Gondolom: ez arc kérdése is. Én biztos nem mondanám egy producernek, akivel tárgyalok, hogy díjam van Monte-Carlóból. Nem is hiszem, hogy ezt nálunk figyelembe veszik. Hátha. Ez majd a következő filmjénél fog kiderülni. A folytatás mindenesetre nem sokáig váratott magára. A nyáron Rohonyi Gábor rendezésében, a Konyec- ben játszott. Méghozzá Schmied Zoltánnal, a kedvesével. Szívszorongató a történet. Egy keserédes, humoros sztori, egyidős Bonnie és Clyde-dal. Keres Emü és Földi Teri a főszereplői, mi Zolival egy nyomozópárost alakítunk. Az idős pár elmegy bankot rabolni. Nincs miből élniük, ezért úgy döntenek, harapnak még egy utolsó nagyot az életből. Mi meg nyomozunk utánuk. Együtt kapjuk meg az ügyet. A férfi félrelépett, a nő terhes, de nem mondja el a pasinak, feszültség, szétköltözés az egyik párnál, nagy összefogás az idősebbnél. Nagyon élveztük a forgatást. Filmben most játszottam először Zolival. Nem volt ez nehéz, csak szemérmesebb vagyok vele, mint mással. Ezt le kellett győznöm magamban. Szép éve volt. A Csak szex...- szel hatalmas népszerűségre tett szert, még a cannes-i fesztiválra is kijutott a filmmel. Ekkora népszerűséget csak egy fűm tud hozni, a színpadi sikert máshogy éli meg az ember. Can- nes-ban - Andy Vájnának és Kálomista Gábornak, a fűm producerének köszönhetően - olyan helyekre is eljutottunk Dobó Katával és Csányi Sándorral, ahová mi hárman, magunktól nem jutottunk volna el. Nagyon jól éreztük magunkat. Bár itthon, a tévéből nézve mindig eggyel feljebb raktam a cannes-i eseményeket, mint ahogy kint, a helyszínen megéltem. De benne voltunk a Sreen Interna- tionalben, ott a képünk és nevünk is. Januárban viszont már itt a Konyec. Remélem, azzal is sikerünk lesz. Január tizenötödikén tartják a díjátadó ünnepséget - a versenyben összesen huszonöt kategória van A Bábel vezeti a Golden Globe-jelöltlistát MTl-TUDÓSÍTÁS Los Angeles. Az Alejandro Gon- zález Inárritu rendezte Bábel című film hét kategóriában kapott jelölést, ezzel listavezető a január 15- én esedékes Golden Globe díjátadó ünnepség célegyenesében. A versenyben összesen 25 kategória van. A legjobb drámai nagyjáték- film kategóriában található további jelölt az Emilio Estevez rendezte Bobby, a Marin Scorsese rendezte A tégla - amely hat jelölést kapott -, valamint a Todd Field rendezte Little Chüdren és a Stephen Frears rendezte The Queen. A legjobb musical vagy vígjáték kategória jelöltje a Dreamgirls (Bűi Condon rendezésében), amely összesen öt jelölést kapott, valamint a Little Miss Sunshine (Jonathan Dayton, Valerie Faris rendezésében), Az ördög Pradát visel (David Frankel rendezésében), a Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika (Larry Charles) és a Thank You for Smoking (Jason Reitman rendezésében). A Golden Globe-díjakat évente ítéli oda a Hollywood Foreign Press Association, és úgy tartják, hogy e díjátadó ünnepség a február 25-re kitűzött Oscar-gála előszobája. A drámai filmben nyújtott legjobb alakítás kategóriájában kétszeres jelölt Leonardo DiCaprio (a Blood Diamond és A tégla című filmekkel), Peter OToole (a Venus című fűmmel), Wül Smith (a The Pursuit of Happiness című filmmel) és Forest Whitaker (a The Last King of Scotland) dmű filmmel. A vígjátékban vagy musicalben nyújtott legjobb alaldtás kategóriájában a jelöltek közt található Sacha Baron Cohen (a Borattal) és Johnny Depp (A Karib-tenger kalózai 2. részével). A legjobb drámai színésznő kategóriában található Penélope Cruz (Volver), Judi Dench (Notes on a Scandal), Maggie GyUenhaal (Sherrybaby), Helen Mirren (The filme, a Letters from Iwo Jima a leg- Queen) és Kate Winslet (Little jobb idegen nyelvű filmek kategóri- Chüdren). A legjobb vígjáték- vagy ájában kapott helyett, mivel ősi ma- musicalszínésznő kategóriájában ja, ületőleg japán nyelven beszélnek többek közt Annette Bening, Be- szereplőik, noha amerikai filmek. A yoncé Knowles, Meryl Streep, Re- másik három jelölt a kategóriában nee Zeűweger, valamint Toni Col- Pedro Almodovar Völvere, a Mások lette kapott jelölést. Mel Gibson élete dmű német és a Pan’s La- Apocalyptója és Clint Eastwood byrinth című mexikói film. Brad Pitt az Alejandro Conzález Inárritu rendezte Bábelben (Képarchívum) RÖVIDEN Bartók-muzsika Tuniszban Tunisz. Most először csendültek föl Bartók-daűamok egy észak-afrikai arab államban, nevezetesen Tunéziában. Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére a Tuniszi Szimfonikus Zenekar csütörtökön este a nagy zeneszerző több darabját tűzte műsorára. Elhangzott a Négy magyar tánc, a Hat magyar népdal, a Román népi táncok és darabok vonószenekarra. A tuniszi patinás Városi Színházban a nézőtér zsúfolásig megtelt, és a koncert hatalmas sikert aratott. A hangverseny karmestere Ahmed Ashour vezető karnagy, a tuniszi konzervatórium tanszékvezető tanára volt, aki Bartók Béla nagy tisztelője. Bartók Béla 1913-ban járt a tunéziai határhoz közeli Biszkrában - amely Algéria szaharai oázisa - arab népdalgyűjtő körúton. (MTI) _______ _______ PENGE Szűcs Enikő: Nem mondja ki a nevét AB-ART, Pozsony, 2004 Szűcs Enikő kötetének írásai a (női) nemiséget problémának, nyitott játéknak fogják fel, amelynek lényegi eleme a műfaji és erkölcsi határok áthágása, a nemi eldönthetetlenség: „Amióta hiánylények vágjunk, nyüszítünk egymás nemisége után. Te a benned levő nőt keresed bennem én meg a bennem levő férfit. Nincs igazság, nekünk egy testben kéne megszületni.” Kísérletező, lázadó szövegről van szó, és ezért nagyobbak a küengései is, kevésbé kontroűálja önmagát, cseppfolyós, lágy szövegei a szadista jelenetektől a sírós, szentimentális részletekig terjednek, miközben magukba építik a popkultúra egyes elemeit. Rengeteg az utalás a Nirvana, Madonna vagy a Deep Purple szövegeire, a Bizottságra és a Kispál és a Borzra. Szűcs Enikő a nőiséget néha a legérzékibb formában idézi fel, a klasszikus férfi-nő kapcsolatba legmélyebben ágyazva: „Most már minden sejtem azért sikít, hogy tegyél a magadévá. Az első halál az első behatolás, aztán folyamatosan merülök el, nem élek, nem létezem, csak te vagy, aki betölt, igenis betöltesz avval a naggyal. Ezt akarja bennem az állat. Mert keü, mert belehalok és az eszméletvesztés határán állok. Csak az állat üvölt bennem és élvezek, a legjobb vagy. De mondani sem bírom, mert elér a »fekete fény«.” Vagy egy másik helyen: „Otthon vagyok és masz- turbálok. (...) Narcizmusom kinövi a bőrömet, én meg szoktam nyalni az ujjam utána. Elképzelem, hogy újra élvezel, bennem, amitől megint kimegy az agyam, ahogy remegve dőlsz rám és ösz- szeszorítom a farkad, ahogy egy kígyó csavarodik rá belülről, sikamlós és engedelmes. Áramütéseket mérek rád, ahogy bennem elemyedsz. (...) De farkad selyme a végtelenségig felizgat, ahogy a számmal kényeztetem. Ahogy a torkomig nő és önkívületbe ringat. Ha nem élvezném, Németh Zoltán kritikai rovata soha nem csinálnám. De élvezem minden pülanatát, ahogy kicsókolom az utolsó csöppig.” A kötetben a megszokott prózai szövegtipográfiát minduntalan megszakítják a kurzívval vagy más módon kiemelt sorok, gyakran versek ékelődnek bele, néha egy-egy áthúzott vagy aláhúzott szó és sor is megjelenik. A szövegnek ezt a vizuális mozgását az érzelmek végletes huűám- zása éppúgy magyarázhatja, műit a neoavantgarde szövegfelfogás vagy az ún. női írás formátlan, cseppfolyós, nedves, folyton változó létmódja. A szöveg stilisztikai nedvessége nemcsak vizuálisan érhető tetten, hanem szóhasználatában is: vér keveredik könnyel, hús agyvelővel, bél alkohoűal, ürülék az ágy puhaságával. Az egymásba keveredő testek és tárgyak az identitás elbizonytalanításában érdekeltek. Itt lehetne megemlíteni, hogy a kötet címe Oscar Wüde-utalás: The Love That Dares To Speak Its Name - a szerelem, amely nem mondja ki a nevét, s tulajdonképpen a homoerotíkus tematika és költészet egyik legismertebb kijelentése felé irányítja a figyelmet. A könyv címét pedig ennek alapján akár úgy is lehetne módosítani, hogy „Nem mondja ki a nemét”, mivelhogy a nem prob- lematizálása, a nemi szerepek kijátszása érdekében űzött nyelvjátékokról van itt leginkább szó. Szűcs Enikő könyvének merészségét, határátlépéseit, testtel és nyelvvel folytatott játékait monologikussága, egyes lírai, naiv szentimentális részei, gyakran az erőtlen filozofálgatások teszik kevésbé élvezhetővé: „Érzés van. Makuláűanul tiszta érzelmekről beszélek. A gyermeki szerétéiről, és most már megölelnélek, műit aki először ölel, műit aki utoljára ölel. És most sírok, mert bennem valahol egyik »szememben olyan látható a szégyen, hogy elfordul és cigarettára gyújt«. Valóban sírok. Bocsáss meg...” Vagy: „Szavaktól válik testté, ami kimondhatatlan, hozzád érve történik meg az igazság.” Vagy: „mióta az élet kagyló és tenger sikamlós nyála, / azóta hangokat adok ki, / fáradhatatlan és gyönyörű vagyok.” Néha problematikus, máskor merész könyv. Értékelés: •••••OOOOO
