Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-12 / 285. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 12. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ OROSZ SAJTÓ Pinochet érdemeit domborította ki az orosz kormánylap a volt chilei diktátornak szentelt nekrológjában, úgy vélve, a volt diktátor ártatlanul halt meg, hiszen nem ítélték el. Éppen ő nem hagyta Chilét a „fejlett populizmus” országává válni - írta a Rosszijszkaja Ga- zeta, amely szerint Chile a mai Venezuelához vált volna hasonlóvá, ha a baloldaliak hatalmon maradtak volna. A Kommerszant felidézte, milyen érdeklődést váltott ki Oroszországban a „chilei modell” hosszú éveken át. A független orosz lap rámutatott: a diktatúra alatt háromezer embert öltek meg vagy tüntettek el, Pinochet lerombolta a chilei középosztályt, nyomorba döntötte az ország felét. A liberális Vremja Novosztyej szerint „a XX. század egyik leggyűlöletesebb politikusa” hunyt el a santiagói klinikán, (mti)- Ha még egyszer azt mondod, hogy ez eddig a legjobb költségvetés, letiltalak a tévéről... (Peter Gossányi rajza) A The New York Times máris elkezdte kampányát az egykori first lady, Hillary Clinton mellett Inkább nőt, mint feketét Az eddigi 43 fehér bőrű férfi elnök után az Egyesült Államok 2008-ban esetleg női elnököt választ, de fekete bőrűt aligha - írta a The New York Times, amely megállapította, hogy a politikusok bőrszíne és neme az amerikai belpolitika meghatározó kérdései közé tartozik. MTI Vajon készen áll-e Amerika arra, hogy egy nőt vagy eseüeg egy, a „politikailag korrekt” szóhasználat szerint afrikai-amerikai elnököt válasszon - tette fel a kérdést a liberális újság, miután az ellenzéki Demokrata Párt soraiban két olyan, az elnöki posztra kacsintgató vezető politikus van, akik közül az egyik nő, a másik pedig fekete. Hillary Clinton, New York állam szenátora a legnépszerűbb demokrata politikus, Barack Obama pedig Illinois államot képviseli a szenátusban, a washingtoni politikai elit egyik legkiválóbb debattere. Az elnöki posztért még ma sem indulhat mindenki egyenlő eséllyel, de az amerikai társadalom a korábbiakhoz már sokkal nyitottabb egy fekete és még inkább egy nő, mint egy ateista vagy egy homoszexuális politikus jelöltségére. „Az ország kész arra, hogy nőt válasszon elnöknek (...) nem állítom, hogy ez 2008-ban bekövetkezik, de az ország készen áll erre” - mondta Elizabeth Dole, Észak-Karolina szenátora, aki 2000-ben az elnökjelöltek között volt. Elemzők szerint a szavazói hozzáállás megváltozását jelzi az, hogy az utóbbi nyolc évben több szövetségi államban nőket választottak vezető végrehajtó hatalmi pozíciókba. Jövő évtől például kilenc államot női kormányzó fog vezetni, fekete viszont csak egy állam, Massachusetts élén áll majd. Jesse Jackson fekete tiszteletes, ismert polgárjogi harcos, aki 1984-ben és 1988-ban is pályázott az elnökségre, úgy nyüatkozott: egy fehér nőnek előnye van egy fekete férfi politikussal szemben, mivel még mindig „létezik egy adag faji szemlélet az Egyesült Államokban, tudatosan vagy sem, de létezik”. A The New York Times, amely érezhetően igyekszik kidomborítani Hillary Clinton képességeit és alkalmasságát az elnöki hivatásra, azt írta, a volt first lady szenátorságának eddigi hat éve alatt bebizonyította: nem igaz az a beidegződés, hogy a nők bizonyos kérdésekben nem tudnak olyan keményen fellépni, mint a férfiak. Clinton a fegyveres szolgálatok bizottságának tagja, és az iraki háborút is pártolta kezdetben. (Bírálói viszont éppen az ezzel kapcsolatos „köpönyegforgatását” róják fel neki.) A lap szerint a sok helyütt a fehérek körében is népszerű 45 éves Barack Obamának, aki sok tekintetben elüt a polgárjogi harcos fekete politikusok korábbi nemzedékétől, elsősorban nem bőrének színe okoz gondot, hanem az, hogy kétéves szenátori múlttal a háta mögött még tapasztalatlannak mondható a nagypolitikában. Bush népszerűsége 30 százalékon George Bush amerikai elnök népszerűsége minden korábbinál alacsonyabbra, 30 százalékosra zuhant - a Zogby Poll intézet friss telefonos felmérése alapján. Bush támogatottságát a Fehér Háznak a június eleji rekordalacsony 31 százalékról a félidős kongresszusi választások előtt, októberre sikerült 36 százalékra feltornázni. A választásokon viszont a demokraták győztek, és a republikánusok a kongresszus mindkét házában elveszítették többségüket. A republikánus szavazóknak is csak 60 százaléka értékeli pozitívan teljesítményét, 39 százalékuk lehúzza. A demokrata szavazótáboron belül csak 9 százalék nyilatkozik pozitívan az elnökről, a függetlenek között ez az arány 22 százalék, (m) ÉLETRAJZ taMM iriMMrtMMÉMHRI v\ wtm s s i HMM 'Mill imww i. MH m i H lÉWBgga Augusto Pinochet Ugarte 2006. december 10-én elhunyt Augusto Pinochet Ugarte egykori chilei diktátor. Augusto Pinochet 1915. november 25-én született Valparaisó- ban. A gyalogsági tisztképző, majd a katonai akadémia elvégzése után a hadiakadémia instruktora lett. 1966-ban megkapta a dandártábornoki rangot, 1969- ben a chilei hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki. 1973-ban katonai puccsot szervezett Salvador Allende államfő baloldali kormánya ellen, és négytagú katonai junta élén átvette a hatalmat. 1974 decemberében formálisan is elnökké nyilváníttatta magát, s kemény jobboldali diktatúrát vezetett be. Betiltotta a politikai pártokat, felfüggesztette a szakszervezetek működését, bebörtönöztette a baloldali politikusokat, kíméletlenül leszámolt ellenfeleivel. Uralma alatt több mint háromezer embert öltek meg politikai okokból vagy nyilvánítottak eltűntté, 27 ezer embert pedig megkínoztak. Ugyanakkor a gazdaságban szigorú monetáris politikát, szabadpiaci reformokat vezetett be, Chüét a gazdasági átalakulás mintaképévé változtatta. 17 esztendős uralma végére rendszere belpolitikaüag, a kormány pedig külpolitikailag csaknem teljesen elszigetelődött. A nagy hazai és nemzetközi nyomás hatására 1990-ben kénytelen volt lemondani államfői tisztségéről, de a hadsereg főparancsnokaként az ország erős embere maradt. 1998 márciusában e tisztségéről is lemondott, de rögvest örökös szenátornak nevezték ki, ami életre szóló mentességet biztosított számára a hazájában addig beterjesztett 14 vádemelési indítvány alól. (Örökös szenátori címétől 2002- ben vált meg.) Az 1998-as lemondások és kinevezések közepette a chilei fegyveres erők tábornoki kara tiszteletbeli hadseregparancsnokká nevezte ki. Pinochetet nem sikerült bíróság elé állítani bűneiért, noha 2000 óta több beadvány esetében is feloldották mentelmi jogát. Őrizetbe vételére 1998 októberében, londoni gyógykezelése idején került sor a chilei katonai junta ügyeit vizsgáló spanyol bíró letartóztatási parancsára. Letartóztatása hatalmas nemzetközi politikai és diplomáciai vihart kavart, végül 17 hónapi nagy-britanniai kényszertartózkodás és hosszas jogi procedúra után, 2000. március 3-án hazatérhetett Chilébe. A cukorbeteg, enyhe fokú elbutulásban szenvedő agg politikus azóta többször kapott szélütést, (egyszer már az utolsó kenetet is feladták neki), s egészségi állapota miatt időről időre kórházba kell szállítani. Pinochetet az elmúlt években több ügyben is megfosztották mentelmi jogától, vádat emeltek ellene gyilkosságban való bűnrészességért a Halálkaraván elnevezésű katonai különítmény vérengzésével, a chilei baloldal száznál több tagjával végző Co- lombo-akcióval kapcsolatban, sőt adócsalásért és korrupcióért is. 2005 végén rövid ideig házi őrizetben is volt, de a tárgyalásokat újra és újra elhalasztották megromlott egészségi állapota miatt, jóllehet az orvosok szerint elmeállapota nem zárta ki, hogy bíróság elé állítsák. 2006 novemberében, a 91. születésnapján nyilatkozatot adott ki, amelyben elismerte „politikai felelősségét” az uralma alatt elkövetett cselekményekért. December 3-án szívrohama volt, a kórházban megműtötték, s olyan gyorsan rendeződött az állapota, hogy a Pinochet-diktatúra áldozatainak hozzátartozói orvos szakértői vizsgálatot követeltek annak bírósági megállapítására, hogy színlelt volt-e az infarktusa. Ä műtét után egy héttel szívelégtelenség következtében Pinochet diktátor meghalt, (sa) KOMMENTÁR Folytassa, Szlovákia! JARÁB1K BALÁZS Ritka pillanat Szlovákiában, amikor egy ellenzéki politikus látogatása miatt - vasárnap - felsorakozik a szlovák politikai elit, média és a Pozsonyba akkreditált diplomáciai testületek szinte teljes egésze. Pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt az ilyesmi, még akkor is, ha éppen Alekszandr Milinkevicsről volt szó, aki az Európai Parlament (EP) idei Szacharov-díjasa, és ez a vasárnap történetesen az emberi jogok napjára esett. Mind az EP, mind pedig a szlovák politikai elit méltán tisztelgett Mi- linkevics bátorsága előtt, aki ez év márciusában Lukasenko - demokratikusan megválasztott - ellenjelöltjeként olyan folyamatokat segített beindítani, amelyek elérhető közelségbe hozták a változásokat Európa utolsó diktatúrájában. Az ellenzéknek azonban továbbra sincs könnyű dolga: a politikai apátia továbbra is Lukasenko hatalmát erősíti. A márciusi tüntetések azonban először mutatták meg azt az új generációt, amely elveszve látszik - Lukasenko számára. Ő pedig hatalma megtartása érdekében mindenre hajlandó: simán feladta az Oroszországgal való integráció tíz éve tervezett projektjét, mivel Moszkva immáron komolyan gondolja az integrációt. A közel két éve gründölt, az Európai Unió modelljén alapuló gazdasági unió ismét egy tömbbe tömörítené a volt Szovjetunió többségét. A Moszk- va-központú „keleti unió” azonban egy dologban jelentősen eltérne az EU-tól: alapját a Jelcin által kitalált és Putyin által megvalósított úgynevezett menedzselt demokrácia képezné. Moszkva diktátumából azonban egyre kevésbé kémek a „testvéri” országok, és egyre többjei utal arra, hogy Lukasenko ugyanabba a pozícióba igyekszik, amit a szomszéd Ukrajna már jó pár éve élvez: Kelet és Nyugat közé. Ebben a felfokozott geopolitikai helyzetben nem lehet közömbös a tőlünk mindössze hatszáz kilométerre fekvő Belarusz sorsa. Nem volt könnyű elfogadtatni sem a szlovák közvéleménnyel, sem az előző kormánnyal, hogy egy sikeres Szlovákia nem élhet önmagába zárkózva. De sikerült, így nem véletlen, hogy a három ellenzéki (volt kormánykoalíció) vezér, Bugár Dzurinda és Eírusovsky találkozója volt a Milinkevics-látogatás csúcsa. A látogatás egészét értékelve nem igazán érdemes azzal foglalkozni miért nem fogadta őt Paska parlamenti elnök, Fico kormányfő vagy Gasparovic államfő. Sokkal fontosabb az, hogy mind Kubis külügyminiszter mind Boris Zala', a parlament külügyi bizottságának elnöke szájából elhangzott a Belarusz demokratizálását támogató aktív szlovák külpolitika folytatásáról szóló ígéret. A Milinkevicset Szlovákiában körülvevő általános tisztelet, mediális kavalkád és a további hasonló tervezett lépések a kormány felé előbb-utóbb meggyőzik a Smer teljes vezérkarát, hogy az otthon sokat hangoztatott szolidaritást érdemes kiteijeszteni olyan országokra, ahol Szlovákia nem mindennapi tapasztalatával sokat segíthet. Milinkevics fő üzenete nem Belaruszról szólt, hanem rólunk - folytassa, Szlovákia. JEGYZET Szenátorok vályúja RÁCZ VINCE Aztán nem tudom, tudják-e, hol működtetik az ország legolcsóbb büféjét. Hol van az a hely, ahol degeszre tömheti magát az ember úgy, hogy nem fizet többet, mondjuk egy húszasnál, sőt abból akár még vissza is kaphat. Attól tartok, sosem fogják kitalálni. Ha mint Wattnak, halvány gőzük sincs, hát annyit segítek, hogy a legolcsóbban szeretett fővárosunkban lakhatnak jól. Hogy azon belül hol? Tippeljenek. Hogy valamelyik peremkerületben, a külvárosban? Ló- fütty! Hideg, mint menzán a lebbencsleves! Hogy valamelyik üzemben? Ugyan már! Esetleg valamelyik iskolában? Hát hova gondolnak, már miért a diákoknak lenne jó!? Hogy valamelyik ingyenkonyhán? Langyos, de nem egészen. Úgysem jönnek rá, úgyhogy legjobb lesz, ha elárulom. Az ország legolcsóbb étkezdéje a parlamenti büfé. A parlamenti büfében ugyanis alighanem megállt az idő. Az árak erre perdöntő bizonyítékként szolgálnak. Még a nagy nemzetközi üzletláncok, bolthálózatok akciósán kínált, gazdaságos csomagolású termékei sem vehetik fel árban a versenyt a parlamenti büfé hűtőpultja alól kapható finomságokkal. Gondolták volna? Ugye nem. Mert ugye kinek jutna eszébe, hogy éppen a parlamentben, ahoi az ország nagyjai tanácskoznak, kaphatna a legolcsóbban tíz deka parizert. Csak hogy tudják, sehol annyiért, mármint bagóért nem kapni töpörtyűs pogácsát, mint ott, ahol az alkalmazottak, vagyis a képviselők legkevesebb négyszer vagy ötször annyit keresnek havonta, mint az átlagpolgár, aki szavazatával négyévente parlamenti képviselői mandátumhoz, más szóval és érthetőbben, a tutiba juttatja őket. Naná, hogy itt, ahol semmi sem indokolná, lehet aprópénzből jóllakni, hát hol máshol... FIGYELŐ Radikálisok a szerb voksoláson A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom délvidéki tagjainak a szerbiai parlamenti választásokon való részvételéről ír a Vecemje Novos- ti. Rámutat, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) által létrehozott Magyar Összefogás Koalíció listáján hat tag kapott helyet. A Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerint viszont a radikálisok nem lehetnek szövetségesek, (m)
