Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-11 / 284. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 11. www.ujszo.com Esterházy Péter és Zorán is a kitüntetettek között A nagy fejedelem és a kuruc korszak lelkes kutatója előtt tiszteleg a Brámer-kúriában látható kiállítás Prima Primissima Díjak MTI-H1R Budapest. Átadták a tíz kategó­riában meghirdetett Príma Primis­sima Díjakat pénteken este Buda­pesten, a Művészetek Palotájában. A magyar irodalom kategóriá­ban Esterházy Péter író, a magyar színház- és filmművészet területé­ről Kállai Ferenc- színművész, a magyar képzőművészek közül Kő Pál szobrászművész vehette át a Prima Primissima Díjat. A magyar tudomány területéről Sajó András jogászprofesszor, a magyar okta­tás és köznevelés kategóriájában Szerémy Gyula tanító, a magyar építészet és építőművészet terüle­téről Osskó Judit építész, szer­kesztő részesült elismerésben. A magyar sajtó (magyar írott es elektronikus sajtó) kategóriájában Czigány György szerkesztő lett a győztes. A magyar népművészet és közművelődés témájában a Csillagszemű gyermek táncegyüt­tes, a magyar zeneművészet terü­letéről Sztevanovity Zorán elő­adóművész nyerte el a díjat. A ma­gyar sport kategóriában Kemény Dénes vízilabdaedző kapott elis­merést. A közönségdíjat Papp La­jos orvosprofesszor vehette át. A Prima Primissima Díjat és ala­pítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, a TriGránit Rt. elnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövet­sége (VOSZ) elnökségének közre­működésével. Véget ért a 8. Pozsonyi Nemzetközi Fimfesztivál A 4:30 kapta a fődíjat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A 4:30 című szingapú­ri-japán koprodukcióban készült alkotás nyerte a szombaton befeje­ződött 8. Pozsonyi Nemzetközi Fimfesztivál fődíját. A film a zsűri indoklása szerint behatóan ábrá­zolja a főhős magányát, aki elha- gyatottsága ellenére meg tudja őrizni emberi integritását. A leg­jobb rendező díjat Amata Escalante kapta, a mexikói-francia Vér című mozgóképért. A legjobb női fősze­replőnek járó elismerést Hermila Guedes vihette haza az O Céu de Suely című brazil-német-portugál- francia filmben nyújtott alakításá­ért. A legjobb férfi főszereplő a len­gyel Antoni Pawlicki lett, a Csöbör­ből vödörbe című filmben nyújtott játékáért. A zsűri különdíját kapta a Peter Brosens és Jessica Wood- worth rendezte Khadak című moz­gókép, amely belga-német-holland koprodukcióban készült. A ökume- . nikus zsűri díját az Akár liberó is cí­mű olasz film nyerte el, Kim Rossi Stuart rendezésében. Második alkalommal adták át a fesztivál keretében a diákzsűri dí­ját. Ebben az évben a díjazott alko­tás a magyar Kocsis Ágnes Friss le­vegő című filmje lett. A fesztivál történetében első íz­ben osztották ki a Szlovák Fűm- és Televízióakadémia által létrehozott Slnko v sieti (A Nap hálójában) el­nevezésű nemzeti filmdíjakat. A szlovák (illetve szlovák együttmű­ködéssel készült) mozgóképek 14 kategóriában versenyeztek. A leg­több, 11 jelölés Martin Sulik rende­ző Napfényes ország című alkotásá­nak jutott, a jelölésekből hatot díjra is váltott: megkapta a legjobb film­nek, a legjobb hangnak, a legjobb zenének, a legjobb vágásnak, a leg­jobb forgatókönyvnek és a legjobb rendezésnek járó A Nap hálójában- díjat. A legjobb színésznő Anna Geislerová, a legjobb színész Jan Tríska lett - mindketten Jan Svankmajer Őrültek című alkotásá­ban nyújtott alakításukért. A leg­jobb dokumentumfilmnek járó el­/ ' Jan Tríska két díjat is kapott (Peter Prochózka felvétele) ismeréssel Pavol Barabás Ama­zonia vertical című munkáját jutal­mazták. A legjobb operatőrnek járó díj Juraj Galváneké lett, az Őrültek című film fényképezéséért. Életműdíjat kapott Pavol Branko filmkritikus, valamint Stanislav Szomolányi operatőr. A legjobb külföldi filmnek járó szlovák nem­zeti filmdíjat az Alekszander Ro- gozskin rendezte orosz Kiskakukk című alkotásnak ítélte oda a zsűri. Jan Tríska, az Egyesült Álla­mokban élő cseh filmszínész nem csupán a legjobb férfi főszereplő­nek járó A Nap hálójában-díjat vi­hette haza, hanem „a világ film- művészetét gazdagító kivételes művészi teljesítményért” odaítélt elismerést is. A Kinema film díját az Oldboy cí­mű dél-koreai alkotás kapta. Az év filmes eseménye díjával Marko Skop Más világok című munkáját jutalmazták. Az év leglátogatot­tabb filmje 2006-ban a Jégkorszak 2. című amerikai animációs film lett a szlovákiai mozikban. A 8. Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztivál programjában idén 54 or­szág 216 mozgóképe szerepelt, ezek közül 14 szlovák alkotás volt. A fesztivál 263 filmvetítésére össze­sen több mint 23 ezer néző volt kí­váncsi. (m) Kassai Csongor, a szlovák nemzeti fímdíjak ünnepélyes átadásának műsorvezetője és Csáky Pál, aki a legjobb külföldi filmnek járó A Nap hálójában-díjat konferálta fel. (SITA-felvétel) Thaly és Rákóczi 1906-2006 Enteriőr Thaly hajdani pozsonyi lakásának bútoraival (Somogyi Tibor felvételei) Évszázados történet - Thaly és Rákóczi 1906-2006 cím­mel nyílt kiállítás a napok­ban a pozsonyi Brámer- kúriában a debreceni Déri Múzeum, a kassai Kelet­szlovákiai Múzeum és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma közös rendezésé­ben. A kiállítás apropóját a fejedelem hamvai hazaho­zatalának és kassai újrate­metésének 100. évfordulója adta, amelynek fő kezde­ményezője éppen Thaly Kálmán volt. MISLAY EDIT Thaly Kálmán politikus, törté­nész, költő a Rákóczi-szabadság- harc és a kuruc kor lelkes kutató­ja, népszerűsítője volt, visszaem­lékezésében egész életét megha­tározó szenvedélyéről azt írta, hogy a korszak iránti csodálata „valamilyen rejtélyes vonzalom hatására” már gyermekkorában felébredt benne. Ő alapította a Magyar Történelmi Társulatot, valamint a Századok című törté­nelmi folyóiratot is. A kuruc kor­szak iránti, szinte megszállott ér­deklődését több mint ötven, e té­mának szentelt műve jelzi. Az ta­lán már kevésbé ismert a nagykö­zönség előtt, hogy - amint azt megnyitóbeszédében Vargáné dr. Szathmári Ibolya megyei múze­umigazgató (Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága) el­mondta - „számtalan szállal kö­tődött Pozsonyhoz is. Budapest mellett legfőbb tartózkodási he­lye volt, itt végezte iskoláit, 1875- től pedig Pozsonyba költözött. Emlékezetessé vált a Toldy Kör­ben megkezdett híres előadás-so­rozata, amit A társadalmi és mű­vészeti viszonyok hazánkban II. Rákóczi .Ferenc fejedelemsége cím alatt tartott meg, s publikáci­óban is megjelent. Pozsonyban rendezte sajtó alá a Rákóczi ar­chívum 4-10. köteteit is.” Nem vé­letlen egyébként, hogy éppen a debreceni Déri Múzeum volt en­nek a kiállításnak az egyik fő ren­dezője, hiszen Thaly Kálmán éle­tében Debrecen is fontos szerepet töltött be. 1881-től 27 éven ke­resztül, egészen haláláig volt a város képviselője. Debrecen az iránta való tiszteletét azzal fejez­te ki, hogy díszpolgárává avatta. Thaly Kálmán 1909-ben halt meg, és a pozsonyi Kecskekapu utcai evangélikus temetőben he­lyezték örök nyugalomra. A Deb­recen városával ápolt jó kapcsola­tait jelzi, hogy a kuruc kor fárad­hatatlan kutatója végrendelet­A kuruc korszak iránti, szinte megszállott érdek­lődését több mint ötven, e témának szentelt műve jelzi. ében éppen erre a városra hagyta a pozsonyi és budapesti lakásá­ban lévő személyes tárgyait és ér­tékes könyvtárát. Ebből a gazdag hagyatékból állt össze a Brámer- kúriában március 31-ig látható kiállítás is. Korompai Balázs, a kiállítás egyik kurátora elmondta: „Öröm­teli feladat volt ez számunkra, hi­szen nagyon gazdag anyagból tudtunk válogatni. Egy-egy ilyen kiállítás előkészületi munkái so­rán elővesszük a teljes anyagot, és átnézzük, mi az, amit ki tudunk emelni, fel tudunk használni belő­le. A következő lépés az, hogy megismerjük, mekkora térbe ke­rül a kiállítás. A pozsonyi kiállítás kapcsán mindenképpen azt kel­lett figyelembe vennünk, hogy azok az elemek kerüljenek be, amelyek szorosan kapcsolódnak a száz évvel ezelőtti évfordulós ese­ménysorhoz. Konkrétan tehát a fejedelem újratemetésével kap­csolatos dokumentumokat szeret­tünk volna bemutatni, illetve emellett azokat a legfontosabb dolgokat, amelyek magára Thaly Kálmán személyére vonatkoznak, vagyis hogy neki milyen szerepe volt II. Rákóczi Ferenc és bujdosó­társai hamvai hazahozatalában és újratemetésében. A Pozsonyban látható kiállításon természetesen a gyűjtemény azon darabjai is megjelennek, amelyek konkrétan Thaly pozsonyi tartózkodására vonatkoznak. Á berendezési tár­gyak közül is azokat válogattuk, amelyek a hagyatéki leltárban úgy szerepeltek, mint a pozsonyi lakás darabjai, és ebből próbál­tunk a kiállítóteremben egy kis enteriőrt bemutatni.” A kiállított anyag fontos, a közönség figyel­mét különösen megérdemlő da­rabjai között említette Korompai Balázs azt a hatalmas portrét, amely debreceni díszpolgárrá avatása kapcsán készült Thalyról, a város megrendelésére. A kurá­tor szerint ugyanüyen értékes da­rabja a kiállításnak a Stróbl Alajos által készített gyönyörű mellszo­bor is. „A falon lévő hat fotó, amely a hamvak hazahozataláról készült, ritka fotótörténeti érde­kességnek számít - tette hozzá Korompai Balázs. - Thaly szemé­lyes, az íróasztalán tartott tárgyai közül is látható a kiállításon több olyan darab, amely Rákóczi korá­ból, sőt a fejedelem közvetlen kör­nyezetéből származik.” A Stróbl Alajos által készített mellszobor OTTHONUNK A NYELV „Az összeg beadása után ellenőrzés folyamodik le” (3) SZABOM1HALY GIZELLA Rovatunk olvasói valószínűleg emlékeznek rá, hogy mostani té­mánk a szlovák passzív vagy más néven szenvedő szerkezetek ma­gyarra fordítása. Az apropót egy szlovákiai bank magyar nyelvű kezelési leírása szolgáltatta, amelynek a fordítója láthatóan igen egyszerűen kezelte ezt a szerkezetet: ahol a szlovákban sa képzős passzív forma szerepelt, azt magyarra rendszerint -ódik/- ődik képzős igealakkal fordította, az ún. leíró passzív szerkezetet (pl. je/bude/bol vykonany) pe­dig -va/-ve képzős határozói ige­névvel adta vissza. Az előző részben a sa visszaható névmást tartalmazó igealakok for­dítása kapcsán több példán is be­mutattam, hogy a fordító a szlo­vákban teljesen megszokott ige­alakok magyar megfelelőjeként ritka magyar visszaható képzős igealakot választott. Mindez azt mutatja, hogy a grammatikai rendszer szintjén a szlovák sa morfémás igealak és a magyar visszaható képzős igealak funkció­ja egybeeshet, a gyakorlatban azonban jelentős eltérések vannak közöttük, így például hiába lehet elvileg minden magyar cselekvő igéhez visszaható képzőt kapcsol­ni, ezek sokszor csak lehetséges, de nem használt alakok. A -va/-ve képzős, határozói ige­neves szerkezetek kapcsán is ha­sonlókat állapíthatunk meg: a ma­gyarban is használjuk ezeket, csak éppen másképp, mint a nekik meg­feleltetett szlovák szerkezeteket. Idézzük most fel a cikksorozat első részében már közölt példákat: E funkció azon fizetéseket ábrázolja, melyek eddig az ideig nem voltak megvalósítva; Hibás adat beírásá­ra hibabejelentéssel van figyel­meztetve; E-mail cím és mobiltele­fonszám lesz felajánlva; Az átuta­lási jogcím számlap szerint van el­lenőrizve. Ha az interneten a ma­gyar nyelvű oldalakon megnézzük a nem volt(ak) megvalósítva, van figyelmeztetve, lesz felajánlva, van ellenőrizve szókapcsolatok előfor­dulását, azt látjuk, hogy az itt kö­zölt példákon kívül még a leggya­koribbra is - van ellenőrizve-csak 150 adat van, a lesz felajánlva szó- kapcsolat valamivel több, műit ki- lencvenszer fordult elő. A példák jelentős része azonban fórumokról származik, ahol a témához hozzá­szólók a saját magánvéleményüket íiják le, mégpedig az élőbeszédhez közelítő stílusban. A másik két szókapcsolatra leg­feljebb csak egy-két adat van. A nem volt(ak) megvalósítva eseté­ben ennek oka egyszerű: a megva­lósít igének van megvalósul alakja, és a cselekvés befejezettségét kife­jezhetjük így: megvalósult, de így is: meg lett valósítva; a volt múlt idejű igealak használata ebben a szövegkörnyezetben valójában a befejezettség „túljelölése”. A meg van valósítva formára is azonban csak mintegy 80 internetes előfor­dulás esik, szemben a több tízezer megvalósul-lal; ez az adat is arra utal, hogy a magyarban a passzivi­tás kifejezésének elsődleges for­mája a visszaható képzős igealak. A másik eset (lesz figyelmeztet­ve) azért érdekes, mert a szöveg valójában a felhasználót, a kezelé­si útmutató olvasóját szólítja meg: Ha ön hibás adatot gépel be, akkor a rendszer erre figyelmezteti. A magyarban is előfordul ugyan az ilyen, a közvetlen megszólítás he­lyett használt igeneves szerkezet, a Nyelvművelő Kézikönyv például ilyet idéz: Itt lesz elfogyasztva a sütemény? (kérdezi a felszolgáló a vevőtől). A kézikönyv a közvetett megszólítás használatát bírálja, azt írja róla, hogy „alacsonyabb, igénytelenebb stílusszintre utal”. Az internetes adatok hiánya is ar­ra utal, hogy tipikusan beszélt­nyelvi formáról van szó. A szlovákban gyakori és az üyen jellegű szövegekben megszokott passzív szerkezetek magyarra for­dításakor tehát óvatosan kell eljár­nunk; a leginkább célravezető az, ha a fordítotthoz tematikaüag azonos vagy hasonló eredeti ma­gyar szövegben ellenőrizzük a sze­mélytelenség kifejezési formáit. www.gramma.sk

Next

/
Thumbnails
Contents