Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-09 / 283. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Kihallgatják Ficót Pozsony. Dobroslav Trnka főügyész tegnap az újságírók előtt nem pontosította Robert Fico vallomástételének időpontját. A kor­mányfő csütörtökön jelentette be, hogy vallomást tesz az ügyészsé­gen, mert megpróbálták megvesztegetni a Transpetrol és a pozso­nyi repülőtér privatizációjával kapcsolatban. Trnka szerint az ügyön már három hete dolgoznak, a nyomozásba a speciális ügyészséget és a Korrupcióellenes Hivatalt is bevonták. A főügyész állítja, hogy a vizsgálatok menetére az ellenzék és a média sem lesz hatással. A kormányfőn a kérdések órájában Tomás Galbavy, az SDKÚ képviselője kérte számon az állítólagos vesztegetők szemé­lyét. Fico válaszában bejelentette, hogy tanúskodni fog az ügyben, de továbbra sem árulta el, kik akarták megvesztegetni. (SITA) Ismét rekordot döntött a korona Pozsony. Tegnap délután a korona újabb történelmi maximu­mot ért el az euróval és a dollárral szemben is. A korona kurzusa a 35,33/34 sávban mozgott, míg egy dollárért 26,50 koronát adtak. A szakértők szerint a jövőben tovább folytatódik a pénznem erősö­dése, az euró ára akár 35 koronára is csökkenhet. (TASR) Késő őszi és kora tavaszi növények is virágoznak Megbolondult a természet TASR-HÍR Nagy-Fátra. Nem csak az or­szág déli részén uralkodik a fűtési szezon szempontjából kifejezet­ten áldásos, az évszakhoz képest szokatlanul enyhe időjárás. A Tát­ra alján és a Nagy-Fátrában is megbolondult a természet, hiszen még a hegyekben sem voltak ko­moly éjszakai fagyok. A legtöbb síterepen egyelőre szó sem lehet szezonnyitásról, viszont a Nagy­Fátrában, 1500 méteres tenger- szint feletti magasságban tovább­ra is virágzik a fátrai ciklámen, ezenkívül néhány tavaszi virág is kidugta fejét. Az időjárás megté­vesztette az énekes madarakat is, amelyek még mindig vígan csiri­pelnek. A medvék viszont, úgy tű­nik, lustábbak, a meleg idő ellené­re már behúzódtak barlangjaikba, a szakértők szerint azért, mert megfelelő zsírmennyiséget raktá­roztak el szervezetükben. Gombászás karácsony előtt. Lila pereszkére lehet bukkani az Őrhe­gyen (Strázovské vrchy), a helyiek szerint érre még sosem volt példa ilyentájt. (TASR-felvétel) Önkormányzathoz átpasszolt intézmények A gyógypedagógiai tanácsadó intézetek vége? ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Megszűnésüktől tarta­nak a nem állami fenntartású gyógypedagógiai tanácsadók. Az állam ugyanis finanszírozásukat január elsejétől - csakúgy, mint a magán művészeti alapiskolákét - az önkormányzatokra bízza. Az érintett intézmények szerint ennek a döntésnek katasztrofális követ­kezményei lesznek. Jana Mera- sická, a magán speciális pedagógi­ai tanácsadók társulásának képvi­selője közölte, panaszukkal Ivan Gasparovic államfőhöz fordulnak, és a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségéhez (ZMOS) hasonlóan ők is arra kérik a köztársasági elnö­köt, ne úja alá a parlament által szerdán elfogadott törvénymódo­sítást. Merasická szerint félő, hogy az önkormányzatok nem fogják fi­nanszírozni a gyógypedagógiai ta­nácsadókat, mivel azok területi jel­legű, települési szintet meghaladó igényeket elégítenek ki. Ján Mikolaj oktatási miniszter cáfolta, hogy az említett törvény- módosítás az intézmények likvidá­lására irányulna, tulajdonképpen csak egy rendszerhiba elhárítását szolgálta. Emlékeztetett, az or­szágban jelenleg 75 állami és csak 8 magán speciális pedagógiai ta­nácsadó működik. Szerinte a há­rom éven át biztosítandó, 90%-os garantált minimum elegendő biz­tosítékot jelent további fenntartá­sukra. (-cz-e, s) Az „év törvényének“ megvitatásán alig néhány honatya és miniszter lézengett az ülésteremben Véget ért a költségvetési vita Daniel Lipsic exminiszter a börtönök biztonsági rendszereire költené többet (TASR-felvétel) Pozsony. Befejeződött a jövő évi költségvetés parlamenti vitája, szavazni azonban csak jövő kedden fognak. Az ellenzék előre bejelen­tette: a kabinet által előter­jesztettjavaslat elfogadha­tatlan, ám a koalíció 85 vokssal rendelkezik, így minden bizonnyal gond nélkül elfogadják. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A büdzséről szerda délután kezdtek vitatkozni, több mint negyven képviselő mondott véle­ményt. Noha az év legfontosabb tervezetéről van szó, csak néhány miniszter lézengett az ülésterem­ben - csak a csütörtöki kérdések órája alatt jelentek meg nagyobb számban. Több ellenzéki képviselő rosszallását fejezte Id emiatt. Viliam Novotnyt (SDKÚ), a tegna­pi első szónokot elszomorította, hogy csütörtök este, amikor félbe­hagyta beszédét, szinte senki nem volt már a parlamentben, s a reg­geli órákban is csak pár kollégája volt kíváncsi előadására. Péntek lé­vén és tudván, hogy már úgy sem lesz szavazás, sokan nem siettek munkába. Pavol Paska házelnök pedig délután azzal rekesztette be az ülést, hogy a záróbeszédek ked­den lesznek, szavazni utána fog­nak, és remélhetőleg addigra min­denki beér, akit érdekel a büdzsé sorsa. Keddig összegzik a vita so­rán előteijesztett módosító indít­ványokat is. A pénzügyminiszteren kívül vélhetőleg a kormányfő is szólni akar majd a képviselőkhöz, a voksolás után pedig talán pezs- gőzési szünetet is tartanak. A költségvetésről elsősorban az ellenzék szónokolt. Tegnap Martin Pado (SDKÚ) és Vladimír Palkó (KDH) volt belügyminiszterek egy­aránt bírálták a belügyi fejezetet, szerintük több pénzt kellene fordí­tani a rendőrség fejlesztésére. Pado kifogásolta, hogy Robert Kalinák tárcavezető keveset szán a schengeni rendszer kiépítésére. Szerinte van elég forrás, csak haté­konyabban kellene elosztani a pénzeket. Palkó emlékeztetett: az új kabinet a kerületi hivatalok azonnali felszámolását ígérte, a büdzsétervezet azonban nem ezt tükrözi, sőt a rendőrök fizetéseme­lésével sem számol. Nehezmé­nyezte: annak idején, ellenzéki­ként Kalinák bírálta, hogy a belügy számolt a közúti kihágásokért ki­szabott büntetésekből befolyt ősz- szeggel, miközben ez most is így van, sőt nagyobb bevételre számí­tanak. Mikulás Dzurinda volt minisz­terelnök szerint a gazdaság na­gyon jól áll, s az államnak most kellene megalapoznia a jövőt: el­sősorban a tudásalapú társadalom fejlesztésére kellene gondolni, va­lamint az államadósságot kellene csökkenteni. Csakhogy a jövő évi büdzsé egyik célt sem tartalmazza. Kifogásolta, hogy Ficóék elhanya­golták az úthálózat fejlesztését, amit elsősorban a legszegényebb kelet- és közép-szlovákiai régiók fognak megérezni. Bárdos Gyula (MKP) és Pavol Minárik (KDH) a kultúráról be­szélt. A Magyar Koalíció Pártja sze­remé elérni, hogy a kisebbségi kul­túrák finanszírozására legalább annyit -160 milliót - adjon jövőre az állam, mint az idén. A kormány csak 80 milliót tervezett be. Mi­nárik nemtetszésének adott han­got, amiért a pénzügyminiszter nem reagál az ellenzéki kifogások­ra, mintha meg sem hallaná az ész­revételeket. A kormánypártiak vé­delmükbe vették Ján Pociateket: szerintük jól teszi, hogy nem vála­szol az „ellenzéki bohóckodásra.” Dusán Jatjabek (Smer) megje­gyezte: nem érti, miért nem lehe­tett kurta vita és gyors szavazás, hiszen az ellenzék úgyis nemmel fog voksolni, fölösleges volt az időt húzni. Frantisek Miklosko (KDH) rámutatott: az SNS-nek ügyesen sikerült több pénzt kiharcolnia a Matica slovenská számára. „Nem irigylem tőlük a 40 müliót, de a Matica majd számoljon el vele, mi­re költi, nehogy elegye, mert any- nyira nagy hazafi nem vagyok!” - jegyezte meg. (s, t, sza) Ellenzéki javaslatok ♦ 30-30 millió koronát javasol megyénként a megyei önkormány­zatok hatáskörében lévő kórházak felújítására Sárközy Klára (MKP). Ajavaslat Pozsony megyére nem vonatkozik, a hét megyére jutó 210 millió koronát az egészségügyi minisztérium fejezetéből venné el. ♦ Pavol Minárik (KDH) a műemlékvédelmi programokat 50 millió­val támogatná, valamint megemelné a kulturális tárca fejezetét 10 millióval. 20 milliót adna a Szlovák Rádiónak a középhullámon va­ló sugárzás költségeire. ♦ Vladimír Palkó (KDH) a belügyminisztérium számára 200 milliós plusztámogatást kért autóvásárlásra. A szlovákiai magyarság nyolcvan év alatt kényszerközösségből mára saját identitással bíró közösséggé alakult Szlovák-magyar kapcsolatok: hogyan tovább? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Somoija. A szlovák-magyar vi­szonyt mindig külső nyomásra, soha nem meggyőződésből, belső parancsra adott válaszként javí­tottuk, tulajdonképpen a szlovák­magyar alapszerződés elfogadá­sát is az európai uniós csatlakozá­si folyamat kényszerítette ki, ugyanis előfeltétele volt annak - hangzott el tegnap a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet szervezésé­ben Szlovák-magyar kapcsola­tok: hogyan tovább? címmel meg­tartott nemzetközi tudományos konferencián. Simon Attila törté­nész hangsúlyozta, a szlovákiai magyarság nyolcvan év alatt kényszerközösségből mára saját identitással bíró közösséggé ala­kult át, ehhez a közösen átélt él­mények sokasága kellett. Öllős László politológus, a Fórum Inté­zet elnöke emlékeztetett, a nem­zetiségi feszültség mesterséges fenntartása, gerjesztése, a nemze­tiségi jogok fékezése sokkal in­kább gyengíti, semmint erősíti a többség szuverenitását. Miroslav Kusy politológus, a Comenius Egyetem tanára a szlo­vák pártok kisebbségpolitikáját vette górcső alá. Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa a szlovákiai magyar közéletben tapasztalható nem- zetképváltozás legfőbb állomásai­ról számolt be. Hamberger Judit -szintén az intézet képviseletében - a szlovák-magyar államközi kap­csolatok alakulását felvázoló elő­adásában hangsúlyozta: nagyban elősegítené a két nemzet közeledé­sét, ha sikerülne tisztázni, kibe­szélni a kölcsönös történelmi sérel­meket. Petőcz Kálmán, Szlovákia volt genfi ENSZ-nagykövete szerint a szlovák-magyar kapcsolatok javu­lásához több emberiességre, köl­csönös megértésre, empátiára len­ne szükség. A tanácskozás a Fórum Intézet ti­zedik évfordulója alkalmából meg­tartott ünnepi üléssel zárult, (-cz-e) A műszaki felszerelés javítására, állagmegóvásra, az oktatás színvonalának emelésére fordítják a pénzt Millióktól eshetnek el az iskolák a kétszázalékos adófelajánlás eltörlése miatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jelentős érvágást, akár hatszámjegyű bevételkiesést is okozhat a magyar iskolák életé­ben 2008-tól a kétszázalékos adó- felajánlásokból származó összeg felhasználásának korlátozása, majd a felajánlások 2009-től való eltörlése. Az iskolák az őket támo­gató szülői szövetségek, polgári társulások révén a kétszázalékos adófelajánlásokból egyelőre még jelentős összegekhez juthatnak. Egy év múlva azonban ez a bevéte­li forrásuk megszűnik. Mézes Rudolf, a csaknem félezer alapszervezetet tömörítő Szlováki­ai Magyar Szülők Szövetségének (SZMSZSZ) elnöke lapunknak el­mondta, az éves felajánlásoknak köszönhetően esetenként akár több százezer koronás támogatás­ban is részesülhetnek az egyes is­kolák. Egyébként milliót is megha­ladó az az összeg, melyet legutóbb kaptak az oktatási intézmények mellett működtetett alapszerveze­tek a szövetség központi irodáján keresztül. A központi irodán kívül a nagyobb létszámú szülői szövet­ségek külön-külön is fogadják a felajánlásokat. Mézes szerint az adófelajánlás intézménye közvetett módon az önkormányzatokat is szolgálja, mivel a hatáskörükbe tartozó isko­lák ezáltal - nem a település kasz- száját terhelő - támogatás-kiegé­szítésre tehetnek szert. Az adófel­ajánlás eltörlése így tehát nem csupán az iskolák, hanem az ön­kormányzatok életét is megnehe­zítheti. Az iskolák a szülői szövetségek által közvetített pénzt általában a műszaki felszerelés javítására, ál­lagmegóvásra, az oktatás színvo­nalának emelésére fordítják. A tá­mogatásból ugyanakkor tansegéd­eszközöket, tankönyveket is vásá­rolhatnak, továbbá szaktanterme­ik fejlesztésének, bővítésének költ­ségeit is fedezhetik. Az összegből fordíthatnak rendezvény- vagy tanfolyamszervezésre is. (-cz-e)

Next

/
Thumbnails
Contents