Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-07 / 281. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 7. Tudomány - hirdetés 11 A sejtek közti jelátvitelt vizsgálta a magyar kutató Az örökítőanyagban találhatóak olyan elemek, amelyek eredetileg RNS-vírusokból származnak Forró közlemény Több millió éves RNS-vírust rekonstruáltak A „hét legforróbb közlemé­nyeként” jelent meg Dr. Mó- csai Attila és munkatársai­nak cikke az immunológia tudományának legnagyobb tekintélyű szaklapjában, a Nature Immunology-ban. ÖSSZEFOGLALÓ A Semmelweis Egyetem és a San Fransisco-i University of Ca­lifornia kutatóinak közös mun­kája a szaklap decemberi számát gazdagítja. A kutatók egy olyan sejten belüli jelátviteli („kom­munikációs”) folyamatról derí­tettek ki új részleteket, amely alapvető jelentőségű lehet a gyulladásos folyamatok megér­tésében. A kórokozókkal szemben vé­delmet biztosító immunrend­szert működése alapján két rész­re oszthatjuk. Létezik az evolú­ció során korábban kialakult, ke­vésbé specifikus (kevésbé „sza­kosodott”) úgynevezett termé­szetes immunitás, valamint a faj- lagosabb védelmet nyújtó, bo­nyolultabb működésű szerzett (tanult) immunitás. A természe­tes immunitás - bár nem képes a folyamatosan megújuló, újabb és újabb „álruhát” öltő kóroko­zók specifikus felismerésére - nagy jelentőséggel bír, mint a betolakodókkal szembeni első, gyors válaszreakció létrehozója. Ma már tudjuk, hogy a két rendszer elemei egymással szo­rosan összefonódnak, működé­sük egymásra van utalva. A Sem­melweis Egyetem kutatóinak fel­fedezése egy újabb összekötő ka­pocsra hívja fel a figyelmet. Mindkét rendszer esetében kulcsszereppel bír a sejtek felszí­nére érkező jelek felfogása és A kórokozókkal szemben védelmet biztosító immunrendszert működése alapján két részre oszthatjuk. azok továbbítása. Mócsai Attila munkacsoportja is az ilyen, úgy­nevezett jelátviteli folyamatokat vizsgálja. Mócsai és kollégái közlemé­nyükben a természetes immuni­tás két sejttípusát, az ún. neutro- fil granulocitákat („kis falósej­tek”) és a makrofágokat („nagy falósejtek”) vizsgálták. (Mindkét sejttípus egyik alapvető feladata a kórokozók bekebelezése.) A kutatók olyan molekulákat vizsgáltak ezeken a sejteken, amelyeket eddig csak mint a szerzett immunitáshoz elenged­hetetlenül fontos molekuláris szereplőket tartottak számon a szakemberek (ún. ITAM-mole- kulacsalád). Ezek a fehérjemole­kulák úgynevezett adapter funk­ciót töltenek be, vagyis a kívülről érkező, a sejt felszínén elhelyez­kedő receptorok (.jelfogó mole­kulák”) által felvett jel továbbí­tásában vesznek részt a sejt bel­seje felé. Működésük megkerülhetetlen a szerzett immunitáshoz műkö­déséhez. Amennyiben kísérlet szerűen elrontják az ITAM-fe- hérjék kulcsfontosságú, ún. tiro- zin-oldalláncait, a szerzett im­munrendszer sejtjei nem képe­sek aktiválódni. A közlemény értékét az adja, hogy elsőként hívja fel a figyel­met a fenti molekulacsalád tag­jainak és az ún. integrin-moleku- láknak a lehetséges funkcionális kapcsolatára a veleszületett (ter­mészetes) immunitás sejtjeiben. A szerző kiemelte, hogy egy olyan molekuláris rendszert si­került új szerepben (a természe­tes immunitás területén) azono­sítani, mely korábban már is­mert volt más sejtek esetében. Szép példája ez annak, hogy az evolúció ugyanazokat a moleku­láris építőkockákat más-más fel­adatra is fel tudja használni - mondta Mócsai Attila. Az integrin-molekulákról felfe­dezésük idején talán még nem is lehetett tudni, hogy mennyire rá­szolgálnak majd a nevükre. A sej­tek felszínén levő receptor (jelfo­gó) molekulák lévén ugyanis ké­pesek arra, hogy több, a sejten kí­vülről származó jelet „integrálja­nak”, és továbbítsanak a sejt felé. Teszik mindezt úgy, hogy elsődle­gesen számon tartott funkciójuk nem is ez, hanem a sejtek „kihor- gonyzása“ a sejtközötti állomány­hoz, illetve egymáshoz. Az integrinekről már régóta tudjuk, hogy fontos szereppel bír­nak a különböző immunsejtek (így a most vizsgált neutrofil gra­nulociták és a makrofágok) működésében. Szerepük van egyebek között a sejtek letapadá­sában, kémiai tájékozódásában (szakszóval kemotaxisban), vagy a betolakodók elleni védekezés­ben jelentős, úgynevezett reaktív oxigéngyökök termelésében. Gyulladásos folyamatok során egyebek között épp az integrin- molekulák segítségével képesek a jelen munkában is vizsgált neut­rofil granulociták „átkúszni” az erek falán, és eljutni a megfelelő helyre. Az egyik integrin alegység hiánya súlyos bakteriális fertőzé­sekhez vezet, tehát a jövőben le­hetőség nyílhat a felfedezést az orvosi gyakorlatban is felhasznál­ni - tudtuk meg Mócsai Attilától. A szerzők olyan génhiányos sejteket vizsgáltak, amelyekben az említett ITAM-molekulacsalád bizonyos fehérjéinek termelődé­sét mesterségesen leállították. Azt tapasztalták, hogy a sejtek­nek azon működései, melyek az integrinek működését igénylik (így például a reaktív oxigéngyö­kök termelése, enzimtermelés, vagy letapadási funkciók) nem működtek az ITAM-molekulák hi­ányában. Ezzel szemben más in­tegrinek működését nem feltéte­lező - működések érintedenek maradtak. A szerzők modem molekuláris genetikai módszereket alkalmazva, elegáns és meggyőző kísérleteket elvégezve járták körül a kérdést és bizonyították, hogy az ITAM-mole- kulák jelenléte szükséges az integ- rin-receptorok által kiváltott műkö­désekhez a neutrofil granulociták és makrofágok esetén. Az eredmények - elméleti je­lentőségükön túl - a klinikai alkal­mazás lehetőségével is kecsegtet­nek. Ma még nem lehet biztosan tudni, hogy a gyulladásos folyama­tokkal járó megbetegedések mely formája ellen lehet majd felhasz­nálni a jelen munkára alapozott tu­dást. Vannak azonban olyan autoim­mun betegségek, melyek kialaku­lásában három olyan sejttípus is részt vesz (a B-sejtek, a neutrofil granulociták, és a csontszövetet le­bontó ún. oszteoklasztok), ame­lyek aktiválódásához ugyanez a fenti mechanizmus szükséges - ezek terápiájának megfelelő cél­pontja lehet a Mócsai Attila és munkatársai által felfedezett jelát­vivő mechanizmus. A közleményt a nagy presztízzsel bíró Nature lap­család több szaklapjából szemez­gető Nature Signaling Gateway a hét „legforróbb” cikkének válasz­totta. (origo) ÖSSZEFOGLALÓ Az 1918-as spanyolnáthát okozó vírus „felélesztéséti’ követően a ku­tatók egy olyan ősi RNS-vírust re­konstruáltak, amely évmilliók so­rán beépült az emberi örökí­tőanyagba. A vírus önmaga repro­dukálására már nem képes, ám ge­netikai állományának maradvá­nyai most is nemzedékről nemze­dékre továbbadódnak bennünk. Vizsgálatát azért tartják fontos­nak, mert összefüggést sejtenek néhány ráktípus kialakulása és az ilyen vírusmaradványok jelenléte között. Az emberi örökítőanyagban ta­lálhatóak olyan genetikai elemek, amelyek eredetileg RNS-vírusok- ból származnak. Az RNS- vagy más néven retrovírusok genetikai állománya - a többi vírussal, illet­ve az élőlényekkel ellentétben - alapállapotban RNS formájában van jelen. Ezt az RNS-genomot egy különleges enzim (segítségével DNS-sé írhatják át, majd ezt a DNS-t már képesek a megtáma­dott gazdaszervezet DNS-ébe in­tegrálni. Néhány ilyen retrovirus évszá­zadokkal, évezredekkel vagy akár évmilliókkal ezelőtt az emberi örö­kítőanyag részévé válhatott. Szer­kezetükben azonban számos válto­zás ment végbe azóta: mutációkat halmoztak fel, aminek köszön­hetően valószínűleg teljesen el­vesztették fertőző képességüket. Legalábbis még egyetlen olyat sem találtak közöttük, amelyik ké­pes lenne még önmagát teljes ví­russá formálni. Ezeket a különle­ges genetikai elemeket humán en­dogén retrovírusoknak (HERV) nevezik. A humán endogén retro­vírusok az emberi genom körülbe­lül nyolc százalékát teszik ki. Thierry Heidmann és kollégái a HERV-ek egyikének legvaló­színűbb, ősi formáját alkották meg a közelmúltban. A vírust Phoenix- nek nevezték el, a híres mitológiai madáralak után, amely a saját hamvaiból születik újjá. A kutatók munkájuk során a HERV-ek azon csoportjára koncentráltak, ame­lyek körülbelül ötmillió éve, ivar­sejtek fertőzése révén váltak az emberi DNS-vonal részévé. Az ősi vírusmaradványoknak mintegy harminc másolatát találták meg a mai genomban. Szekvenciáikat összehasonlítva azonban sikerült megalkotni azt a legvalószínűbb DNS-szekvenciát, ami valaha az eredeti, fertőző víru­sé lehetett. Ezt aztán élő emberi sejtek DNS-ébe illesztették, s meg­figyelték annak viselkedését. Az ily módon rekonstruált ősi ví­rus ciklusa tökéletesen lejátszó­dott. Az emberi sejtek örökítő­anyagába épített Phoenix DNS-ről (provírus) teljes értékű vírusok jöt­tek létre, amelyek kitörve az erede­ti sejtekből képesek voltak meg­fertőzni azokat is, amelyeket később adtak a tenyészethez. Ezt követően beépültek az új sejtek ge­nomjába, s a ciklus ismét kezdetét vette. A kutatók legfontosabb kö­vetkeztetése, hogy az emberi ge­nomban még ma is jelen lehetnek olyan, egyelőre felfedezetien HERV-ek, amelyek megőrizték fer­tőzőképességüket. A szervezetünkben zajló spon­tán genetikai folyamatokon ke­resztül is megvalósulhat egy olyan DNS-kombináció, amely „életre kelt” egy régóta szunnyadó vírust. Ismert, hogy a tumorsejtek sok esetben tartalmaznak RNS-víruso- kat vagy retrovirális fehérjéket, aminek oka jórészt még feltáratlan. A kutatók azt remélik, hogy a Phoenix életciklusának további részletes vizsgálata segíthet meg­érteni a retrovírusok szerepét a rákos elváltozások kialakulásá­ban. Megfelelő modellek segítsé­gével ezért a jövőben azt tesztelik majd, hogy a daganatok kialaku­lását, illetve növekedését vajon fe- lerősíti-e a Phoenixszel történő fertőzés, (origo) GARANCIA Zdeno Ciger 01outómuszok» k w * fc . - «ttt» ■ 189 000 Sk H 99 000 Sk ■ havi 1298 Sk - tói I ■ havi 843 Sk - tói SKODA FABIA COMBI, 2003, 1.2i, 47kW, ABS, FIAT PUNTO, 1997, 1.1 i, 40kW, 5 ajtós, központi zár, szervokormány, központi zár, 2 légzsák, vonóhorog, el. ablakok, Szlovákiában újonnan eladott, 2. tulaj. Szlovákiában újonnan eladott, szervizkönyv. PO-678BI. BB-996CI. SKODA OCTAVIA, 1999, 1.6i, 74kW, 5 ajtós, szervokormány, központi zár, el. ablakok, el. tükrök, légzsák, hands-free, váltózár. BA-532NE. VW POLO, 1998, 1.4i, 44kW, 5 ajtós, központi zár, el. ablakok, 2 légzsák, Szlovákiában újonnan eladott, 1. tulaj, szervizkönyv. TT-151 AM. r _____' m cm MZT"' ma* 000 Sk ■ i iavi 844 Sk - U óM 119 000 Sk ■ havi 1006 Sk • tói 149 000 Sk $1 havi T 205 Sk - tói DAEWOO MATIZ, 1998,0.8i, 37kW, 5 ajtós, központi zár, el. ablakok, Szlovákiában újonnan eladott. BR-013AY. SKODA FEUCIA, 1999,1.3i, 40kW, 5 ajtós, központi zár, váltózár, vonóhorog, Szlovákiában újonnan eladott, 2. tulaj, szervizkönyv. PD-790BC. FORD ESCORT COMBI, 1998, 1.8TD, 51 kW, RENAULT MEGANE COMBI, 1999, 1.4i, 70kW, ABS, szervokormány, központi zár, 2 légzsák. SA-867BA. szervokormány, központi zár, el. ablakok, 4 riasztó, Szlovákiában újonnan eladott. ZA-988AU. SZOLGALTATAS, MELY MEGRENGETI AZ AUTÓPIACOT fO"|CARIife 24 órás autócserére szóló garancia! I évig ingyenes Javítás esetén asszisztencia szolgáltatás! csereautó! (ARIife biztosítás az autó árában! Az Autócentrum AAA AUTO szervizkönyve! 'S ö ■o -5 > -o °! 11 lí ® < < « A gépkocsik többsége sérülésmentes/ mindössze 1 vagy 2 tulajdonosa volt, és rendelkezik szervizkönyvvel. Műholdas Jpfk navigáció ÜZEMANYAG több km-re ezer * POZSONY • ZSOLNA • KASSA • EPERJES ZUUU aUtO BESZTERCEBÁNYA Hé-Vas 8-21 Ingyenes számunk: 0800100100 AAA AUTO Autócentrum BP-6-15424

Next

/
Thumbnails
Contents