Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-06 / 280. szám, szerda

PÉNZVILÁG 2006. december 6., szerda 10. évfolyam 8. szám A járművek balesetbiztosítása sok bosszúságot okozhat, a biztosítók helyenként vitatható gyakorlata, továbbá az ügyfelek tájékozatlansága miatt Mindenki másképp értelmezi a lopáskár definícióját A gépjárművek balesetbiz­tosítása egyike a legszéle­sebb körben ismert biztosí­tási formáknak. Ugyanak­kor ez az a biztosítás, amely az ügyfelek számára a legtöbb bosszúságot okozza, egyfelől a biztosí­tók helyenként kiszámítha- tadan és vitatható gyakor­lata, másfelől nem kis rész­ben az ügyfelek tájékozat­lansága miatt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Melyik autós ne bosszankodott volna azon, hogy a biztosító nem a teljes javítási költséget fizette meg számára, vagy ellopott autójának nem a „piaci” értékét térítette meg. Sokan álltak értetlenül akkor, ami­kor a gépkocsi ellopása esetén a biztosító megtagadta a kárkifize­tést, pedig a tulajdonos csak a for­galmit, vagy a tartalék kulcsot fe­lejtette a kesztyűtartóban. A gépkocsik balesetbiztosítása, mint megnevezés korántsem feje­zi ki mindazt, amit ez a biztosítá­si forma nyújt a sofőröknek. A casco biztosításnak is nevezett biztosítási csomag a klasszikus balesetek mellett olyan rizikókért is fizet, amelyek nap mint nap megtörténhetnek az autónkkal. Baleset alatt ráadásul nem csak olyan eseteket értünk, amikor a kocsink más autóval ütközik, hi­szen a biztosító akkor is fizet, ha például falnak ütközünk, vagy ki­ugrik a kocsink elé egy szarvas. A cascónak a sofőrök a leggyakrab­ban valószínűleg akkor veszik hasznát, ha kilopják az autójukat, vagy ha ellopják az autót. Minden gépkocsi-tulajdonos legnagyobb rémálma ugyanis, hogy reggel felkel és a kocsiját nem találja a helyén. Lopás esetén a legvitatot­tabb téma általában a kocsi érté­ke, vagyis az az összeg, amit a biztosító kifizet számunkra. Ha ellopják a kocsinkat Pár évvel ezelőtt a biztosítók az autólopás esetén még a kocsi korá­nak megfelelő értéket fizették ki az ügyfeleknek, vagyis figyelembe vet­ték a kocsi márkáját és korát. A kor mellett figyelembe vették a lefutott kilométereket is. Mindez azonban az autótulajdonosok számára nem egyszer előnytelen megoldást je­lentett, mivel nem vette figyelembe a kocsi aktuális piaci árát. Példa­ként egy hároméves Skoda Fabia és egy ugyanilyen öreg Nissan Almera említhető. Ha csak a beszerzési árat és a lefutott kilométereket ve­szik figyelembe, a biztosítók mind­két kocsiért ugyanolyan összeget fizetnek. A hároméves Skoda Fabia piaci ára azonban ennél magasabb, vagyis a lopás esetén a biztosítótól kapott összegért nem vehetünk egy hasonló kocsit. Ugyanakkor egy hároméves Nissan piaci ára alacso­nyabb, mint a biztosító által meg­szabott összeg, így a biztosító ügy­fele nyert a módszeren. Mára azonban a biztosítók több­sége módosított a kárpótlás mód­szerén, vagyis már az autók úgy­nevezett aktuális árát veszik figye­lembe. Ez a kocsi márkáján és ko­rán kívül figyelembe veszi a piaci árát is, vagyis azt, hogy a kocsit az adott pillanatban mennyiért lehet eladni például egy autóbazárban. Az új számítási módszerrel az au­tótulajdonosok többsége meg van elégedve, hiszen igazságosabbnak ítélik, mint a korábbit. A legtöbb eltérés az egyes bizto­sítók feltételei között a lopáskár definíciója körében tapasztalható. Egyben ez az a kérdés, amely te­kintetében a legtöbb jogvita ala­kul ki a biztosítók és ügyfeleik kö­zött. Általánosnak tekinthető, hogy biztosítási eseménynek csak akkor minősül a lopás, ha a gépko­csit megfelelően lezárták. A meg­felelő lezártság fogalmát azonban a biztosítók nem egységesen hatá­rozzák meg. Egyes biztosítók meg­elégszenek azzal, ha az összes zár be van zárva, mások - különösen értékesebb gépkocsiknál - további biztonsági berendezéseket - riasz­tó, mechanikus védelem stb. - ír­nak elő. Egyes biztosítók fedezetet nyújtanak a gépjármű elrablására is. Ez esetben nyilvánvalóan értel­metlen lenne megkívánni az autó megfelelő lezártságát, hiszen a ti­pikus elkövetési mód ilyenkor ép­pen az, hogy a nyitott autója köze­lében tartózkodó tulajdonos ellen erőszakot alkalmaznak, és így szerzik meg tőle a gépkocsiját. Ugyanakkor meglehetősen meg­oszlanak a vélemények arról, hogy vajon mentesüléshez vezethet-e az a tény, hogy a biztosított a forgalmi engedélyt vagy a jármű pótkulcsát az autóban hagyta. Az egyik oldal érvei szerint ez a körülmény a gép­kocsi felnyitásában, és abban, hogy a tolvaj bejusson annak utas­terébe semmiféle szerepet nem ját­szik. A másik oldal szerint ugyan­akkor a jármű elvitelét igen is elő­segíti a pótkulcs, sőt a modem mikrochippel működő indításgádó esetében ez kifejezetten szükséges is ahhoz, a forgalmi pedig a jármű elviteléhez ugyan nem nyújt segít­séget, viszont az értékesítéshez igen. Ezáltal azt az esélyt csökken­ti minimálisra, hogy az eltulajdo­nított autó utóbb visszakerüljön tulajdonosához. Alkatrész lopása és vandalizmus Fizet a biztosító akkor is, ha a teljes gépjárművet nem, hanem csupán annak tartozékait (részlo­pás) vagy az abban tartott szemé­lyi használatú vagyontárgyakat (poggyászlopás) lopják vagy ra­bolják el. Ha a kocsinkból lopnak el valamit, a biztosító elválja, hogy a tolvajok feltöijék az autót. Ha a zárat hibátlanul hagyják, vagyis semmi nyoma annak, hogy a lopás előtt feltörték az autónkat, problé­máink lehetnek a kártérítéssel. A biztosítóknál szerződést köt­hetünk vandalizmus ellen is, va­gyis ha a kocsinkat szándékosan megrongálják. Gyakori esetnek számít az autók megkarcolása, festékpisztollyal való lefestése, az ablakok betörése. Ha a kár megha­ladja a minimálbér tízszeresét, minden esetben ki kell hívnunk a rendőrséget. Néhány biztosítótár­saság azonban nem veszi figye­lembe ezt az értékhatárt, vagyis elvárja, hogy ha pénzt szeretnénk tőle a kocsi megrongálásáért, ak­kor mindenképp hívjuk ki a rend­őrséget. A rendőrségi jelentés alapján dönti el aztán, hogy fizet-e vagy sem. így ha megkötjük a szerződést a biztosítóval, érdemes tanulmányozni az általános felté­teleket, hogy később ne legyenek problémáink a térítéssel. Természeti károk A biztosítók által térített harma­dik leggyakoribb rizikófaktornak a természeti károk számítanak, hi­szen ezeket még a legóvatosabb sofőr sem képes kivédeni. Ez eset­ben is jelentős különbségek van­nak azonban az egyes társaságok nánk a szerződést a biztosítóval, érdemes minden fontos kérdést megvitatni. Több olyan társaság is van ugyanis, amelyik nem fizet, ha a kocsinkra rádől egy fa, vagy a vadonatúj lakkozásunkat tönkre­teszi egy jégeső. Járulékos biztosítás Csaknem az összes biztosító az alapbiztosítás mellé kiegészítő biztosítást is kínál. Elsősorban olyan dolgokat biztosíthatunk be, mint például a kocsiban tárolt cso­magok, köthetünk azonban bal­esetbiztosítást is. A csomagbiztosí­tás esetén alaposan végig kell ta­nulmányoznunk a biztosítási felté­teleket, hiszen nem minden tarto­zik ennek a biztosításnak a köré­be, amit csomagként a kocsinkban szállítunk. Az egyik legvitatottabb termékkörnek az audiovizuális technika és a számítógépek számí­tanak. Ha ilyet lopnak el a ko­csinkból, a biztosítók többsége nem fizet. Balesetbiztosítás esetén általában a baleset során bekövet­kezett sérülés vagy haláleset során fizetnek. Mivel a biztosítás a kocsi­ban található ülőhelyekre vonat­kozik, minden olyan személy után fizetnek, aki a kocsiban ült a bal­eset során. Sokan már a szerződéskötésnél is olyan hibát vétenek, amely egy esetleges későbbi kárrendezésnél kellemetlen meglepetéseket okoz­hat. Alapesetben a biztosítás ugyanis csak az adott gyártmány­nak, típusnak és kivitelnek megfe­lelő felszereltséggel és tartozé­kokkal ellátott gépjárműre vonat­kozik. Az ezt meghaladó tartozé­kokat és felszerelést (ún. nem gyári extrák) külön fel kell tüntet­ni a biztosítási szerződésben. Ha például az adott kivitel gyárilag tartalmazza a légkondicionáló be­rendezést, akkor arra külön fel­tüntetés nélkül is vonatkozni fog a biztosítási fedezet, ha azonban az említett berendezést a vevő megrendelésére utólag szerelik be az autóba, és azt az ajánlatban nem tüntetik fel, akkor a kárren­dezés során annak értékét a bizto­sító nem fogja megtéríteni, (mi) Minden autótulajdonos rémálma, hogy reggel a kocsiját nem találja a helyén. Ezért érdemes biztosítást kötni, ám előtte figyelmesen olvassuk el a szerződés részleteit. (Képarchívum) között. Ezért még mielőtt aláír­Lízingünk gyerekjáték! Elég, ha autót választ! A Slovenská sporitel’na lízingjével gyorsan és egyszerűen jut autóhoz! SLOVENSKÁS SPORITELNA Vasa banka www.leasingslsp.sk sporotel: 0850 111 888

Next

/
Thumbnails
Contents