Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-01 / 276. szám, péntek

14 Ízvilág ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 1. www.ujszo.com RECEPTTÉKA Hívták már a legmagyarabb ételnek, minden kerti vetemények királynéjának A káposzta dicsérete Gasztronómiai és irodalmi emlékeink nem szűkölköd­nek jelzőkkel, ha a káposz­táról van szó. Hívták már a legmagyarabb ételnek, min­den kerti vetemények ki­rálynéjának vagy éppen a magyar gyomorhoz legil­lendőbb éteknek. MÉRI AAAGDOLNA Régebbi szakácskönyveink szin­te mindig káposztareceptekkel kez­dődnek. Meglepetés, hogy ezekben például a káposzta kolozsvári mód­ra tyűk- vagy lúdhúsból készül tej­fel nélkül, viszont a híres töltött ká­poszta tehénhússal és borral ízesít­ve. Ha eleink útra keltek, a káposz­tásfazekat sem hagyták otthon. Mi­kes Kelemen a rodostói leveleiben is megsiratta ezt a kedvenc ételét. Szirmay Antal író-régész még az 1800-as évek elején latin versében így zengte dicséretét: „Első része ételünknek, ama káposztás hús/ ha szalonna nincsen benne, a szí­vünk már/ nagyon bús.” Arany és Petőfi leveleiben nemcsak a költé­szet lényegéről, hanem a töltött ká­posztáról is szó esett. Magyar Elek ínyesmester anek­dotája szerint a kolozsvári rakott káposzta nem is onnan, hanem Nagyváradról származik. Az alka­lom pedig Déryné látogatása Hajdú Károly alispánnál. A vendéglátó há­zigazda ugyancsak kitett magáért, mert az egyébként nagyon kis étkű művésznő háromszor is szedett a főztjéből. Az anekdota szerzője visszaem­lékezik, tizenkét éves korában ho­gyan taposta a káposztát a belvá­rosban: „A káposztáshajók akkori­ban rendszerint megérkeztek a Du­nán, aztán kikötöttek a pesti rak­parton. Nekünk is jutott belőle 100- 120 jókora fej, mindannyi becsüle­tesen kemény, ropogós. A nagy ba- juszú krajnai ember is elballagott hozzánk, és szép, nem nagyon vé­kony laskára gyalulta a gondosan megtisztogatott fejeket. A konyhá­ban már ott állott a ragyogó fehérre mosott, csavaros fedeles tekinté­lyes hordó: egy tányéron a vékony­ra leszelt fanyar ízű birsalma, vé­konyra vágott torma, egész magyar bors és köménymag, valamint borsfü és kapor. A gyalulás után a taposás fárasztóbb munkája követ­kezett, mivel a káposztát ősi ma­gyar szokás szerint taposni kellett, miként a szőlőt szüretkor. A kü­lönbség csupán annyi, hogy a ká­poszta taposása jóval körülménye­sebb dolog volt, nem lehetett csak úgy nagyjából elvégezni, mivel eh­hez valóban igazán érteni kellett. A hordó szélén indult a művelet, kör- be-körbe járt az ember, lassacskán halad befelé, egyetlenegy talpalat­nyi helyecskét sem volt szabad ki­hagyni. A taposás persze már nem a krajnai ember dolga volt, ez az igazán megtisztelő feladat szinte mindig a házigazdára hárult. Aztán valódi pompás eledel lett belőle, té­li vasárnapokon, sőt néha hétköz­napokon is főzték.” Töltötten, rakottan is finom Töltött káposzta A savanyú fejes káposzta levelé­nek levágják a kiálló bordáját, úgy töltik bele a tölteléket: a rizskását és apróra vágott vagy darált disz­nóhúst, szalonnát. Hajdúkáposzta A savanyú hordós káposztát pá­rolják, apróra vágott disznóhússal vagy karikára vagdalt kolbásszal vegyítik; amikor megfőtt, paprikás rántással leöntik. Toros káposzta A legjobb disznóhús darabokat kiválogatják, felvagdalják, nagy öntött lábasban a saját zsújában jól megsütik, majd savanyú hordós ká­posztával jól összekeverik, sóval, paprikával, törtborssal jól megfű­szerezik, egy kicsit még puhítják. Kolozsvári káposzta A savanyú hordós káposztát ke­vés lében jól megfőzik, bő tejfellel összehabatják, majd a tetejére sült húst, sült szalonnát vagy jó házikol­bászt tesznek. Székelygulyás Az apróra vágott húst hagymás­paprikás zsírban megsütik. A laská­ra szeletelt édes káposztát külön lá­basban, kevés vízben megpárolják. Amikor már majdnem kész az étel, a hússal jól összekeverik, paradi­csommal savanyítják, és tejfellel összerotyogtatják. Ugyanezt sava­nyú hordós káposztából is készítik. Tepsiben sült hordós káposzta Apró hordós káposztát tepsiben kétujjnyi vastagon elegyengetik, sűrű tejfellel leöntik, vagdalt sza­lonnával és kolbásszal teletűzdelik, aztán fűtött kemencében pirítják. Korhelyleves savanyú hordós káposztával és füs­tölt disznóhússal jól összefőzik. ínyenc rakott káposzta Apróra vágott savanyú káposztát bő lével, füstölt disznóhússal vagy karikákra vagdalt kolbásszal meg­főzik, majd rántással feleresztik. Káposztás paszuly A babot félig megfőzik levesnek, 1 kg savanyú káposztát megfő­zünk, vagy lábasban kevés cukorral zsírban jól megpárolunk. 20 dkg rizst húslében megpárolunk, össze­keverünk egészen apróra vagdalt sült disznóhússal, majd 3-4 tojást keményre főzünk, megtisztítjuk, karikára vágjuk. Ha mindez kész, egy tűzálló edényt zsírral kike­nünk, majd lerakunk egy sor ká­posztát, tetejére teszünk pár darab tojáskarikát, kevés, hosszúkás da­rabokra vágott sovány disznóhúst, majd finom tejföllel meglocsoljuk. Azután egy sor párolt rizs követke­zik, tetején ugyancsak szalonnával, pörkölt disznóhússal, tejföllel, majd újra a káposzta következik. Legfölül káposzta legyen, bőven megöntözve tejföllel. Sütőbe téve jól átsütjük, (méri) ÍZ-TIPP Az elkészített disznócomb 1 kg legyen, a füstölt kolbász 30-40 dkg. ÍZLET ÉMHMriÉÉÉHMMiií EHHUMM! HMMÉÉ mm Béke veled Tanszék! KOCUR LÁSZLÓ Tanszékei általában a felsőoktatási intézményeknek Sf jK vannak. De e sorok írója bizonyos benne, egyre töb­p ff g|] ben tudják, hogy Szegeden üzemel egy másfajta tan­/ //■ szék is. Szabadon látogatható, nem vezetnek kataló­B gust, nem veszik komolyan az „óralátogatást”, a diá- kok mégis tömegével járnak oda. Önként! Igen, a Béke Tanszékről van szó. A jeles „felsőoktatási intézmény” a Boldogasszony sugárúton, az egykori Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola központi épületével szemben található. Bölcsész, TTK-s és jogász egyaránt békésen megfér asztalai mellett - ami egyébként elképzelhetetlen volna -, a Béke Tanszék ugyanis egy kocsma. Noha konyhája is van, a kisvendéglő kifejezést mindenkép­pen túlzónak érezzük az intézménnyel kapcsolatban. Körülbelül tizenegy éve, mikor e sorok írója először lépte át vé­konypénzű diákként a Béke küszöbét, penetráns ételszag vágta orr­ba, elemi erővel értelmezve újra az orrfacsaró jelzőt. Akkoriban a me­nü 65 forintba került, a kisíröccsöt pedig kevesebb, mint 20 forintért mérték, éppen ezért a diákokon és a környék építkezésein dolgozó melósokon kívül a szakadt alkoholisták is szívesen látogatták. Az ösz­töndíjfizetés előtti szűkös napokon nem ritkán előfordult, hogy már csak egy Béke-beli bablevesre futotta, egy szelet kenyérrel. A közelmúltban egy öregdiák-találkozó miatt újfent a Tisza-parti metropoliszban jártunk. Ahogy egykori diáktársaimmal a Boldogasz- szony sugárúton baktattunk, egyszer csak elhangzott az obiigát ja­vaslat, mint egyetemi éveinkben annyiszor: „Menjünk a Békébe!” Az egykor füstös csehóra rá sem ismertünk. A faliújságon felirat hirdette: „Ingyen internet!” és „Tüos a dohányzás!” A bútorokat is lecserélték, paraván választja el az étkező részt a sörözőtől, nem azt a fajta sört csapolják, mint diákéveink során, a fröccsöt sem abból a rossz tablet- tás borból készítik. Rendeltünk egy (utóbb több) kisfröccsöt meg egy bablevest egy szelet kenyérrel, mint régen. Na ez semmit sem válto­zott. Talán a Béke Tanszék az egyetlen olyan tanszék a napfény váro­sában, melyre minden egyetemista és főiskolás szívesen emlékszik. KALANDOZÁS A BOROK VILÁGÁBAN A modori Miroslav Dudo borászata Kisszótár ♦ Feteasca regala - erdélyi eredetű szőlőfajta, feltehetőleg a Kövér­szőlő és a Leányka természetes kereszteződéséből jött létre még az első világháború előtt. Rendkívül elegánsan illatgazdag, élénk sav­tartalmú, zamatgazdag, finoman gyümölcsös savaiban megjelenik a zöld alma, citrom, narancs és az egres aromavilága. ♦ Jégbor - sokáig a tőkén hagyott, legalább -7 fokos fagynak kitett, fagyosan préselt szőlőből készült borkülönlegesség. ♦ Barrique - kisebb (225 literes) tölgyfahordó. A benne történő er­jesztés és érlelés jellegzetes aromát ad a bornak. van a szőlészethez, borászathoz. Ilyen a Dudo család is - ők az 1948- as államosítás előtt évi 20-30 ezer liter bort termeltek. Ezekre a nagy­szülői hagyományokra alapozott Miroslav Dudo, amikor 2001-ben megalapította saját borászatát. A restitúció során visszakapott 5 hek­tár szőlő mellett további 3 hektár­ról vásárol szőlőt. Erről a területről évi kb. 70 ezer liter bort készít. En­nek többsége még ma is tömegfo­gyasztásra készült „folyóbor”, de egyre inkább a kiemelkedő minősé­gű palackozott borok készítését he­lyezi előtérbe. Törekvéseinek sike­rét igazolja például, hogy 2005-ös Cabemet Sauvignon-ja aranyér­mes lett az eperjesi Movino borkiál­lításon és -versenyen, 2006-ban a modori Vitis Aurea borfesztiválon ő kapta a köztársasági elnök díját. A 2004-es St. Laurent barrique-ja H1ZSNYAN GÉZA Szlovákia legpatinásabb és leg­nagyobb területű borrégiója a kis- kárpátoki. Három részterülete kö­zül a délnyugati lejtők, Modor és Bazin környéke rendelkezik a leg­nagyobb hagyományokkal. Az üle­dékes kőzetet borító agyagos-ho­mokos talajon elsősorban a fehér szőlőfajták (mindenekelőtt a rajnai rizling, az olaszrizling, a zöld velteh'ni és a zöldszüváni) domi­nálnak, de északi és déli pere­mén híres vörösborok is készül­nek (Récsén a Kékfrankos, Tótdiósdon a Kékoportó). Mo­dor a szlovákiai szőlészet Mek­kája. Itt található a Borászati- Gyümölcskertészeti Szak- középiskola, s ez az a város, ahol valamilyen módon csak­nem minden családnak köze Feteasca regala 2004 „Aranyba hajló hárszöld szín, finom bodzaillat, kellemes sa- vanykás-mandulás íz. Tisztes érési potenciál, korrekt, tiszta lecsengés” (86 pont, Fedor Malik) Feteasca regala 2005 jégbor (a 2006-os cseh-morva-szlo- vák borverseny győztese a ter­mészetes édes borok kategóri­ában 89 pontra értékelve) - gyönyörű aranyszín, illatában érett őszibarack és kivi, ízében az akácméz édessége és a gyü­mölcsös savak tökéletes egyensúlyt alkotnak. már most csodálatosan komplex íz- és illatvilágot kínál, de az évek so­rán még garantáltan jobb lesz; aki­nek van kis házi pincéje, érdemes belőle néhány palackkal bespájzol­ni. A Dudo-borászat eddigi legna­gyobb sikereit mégis egy Szlovákiá­ban kevésbé preferált szőlőfajtával, a Feteasca regalával (Királyleány­ka) aratta. Gasztronómia A Feteasca regala kitűnően érvé­nyesül könnyű salátákkal, előéte­lekkel, fehérpenészes sajtokkal. IZVILAG Szerkesztő: Agszer Krisztina Levélcím: ízvilág, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 442, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents