Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-06 / 255. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Hajós András a Deja vu-klubban Pozsony. Szerdán 18 órától ismét megnyitja kapuit a Deja vu- klub a szokott helyen, a Hlava XXII étteremben (Bazova 9). A név­adó Deja vu dzsesszzenekar vendége ezúttal Hajós András média­sztár, az Emil Rulez énekese lesz, akivel Lovász Attila beszélget, (e) Új művészeti galéria Rómában Róma. Aromái Barberini palotában karácsonykor már látogatható lesz annak a művészeti galériának egy része, amelyben a XIII. és a XVm. század közötti olasz festészet remekeit állítják ki. A barokk palo­ta alapterülete 13 ezer négyzetméter, ugyanakkora, mint a firenzei Pittié. Az olasz kulturális minisztérium ebből egyelőre 2900 négyzet- méterrel rendelkezik. Karácsonyra megnyílik a közönség előtt az egyik szárny a XVI. század műveivel, a 180 képnek ez lesz a végleges helye. Köztük van Raffaello La Fomarinája, Caravaggio Nárcisza, Ju­dit és Holophemese, valamint Elmélkedő Szent Ference.(MTI) Penelope Cruz a Volverben (Képarchívum) Közzétették az Európai Filmdíj jelöltjeit Ki lesz a győztes? ÚJ SZÓ-HÍR A magyar, a szlovák és a cseh fil­meseknek ezúttal nem sikerült ma­gukat beverekedniük az Európai Filmdíjra hivatalosan is felteijesz- tett alkotások és alkotók közé. Az Európai Filmakadémia által oda­ítélt díjra jelölt mozgógépek hiva­talos listáját a hétvégén tették köz­zé, immár hagyományosan a Sevil­lai Filmfesztiválon. A legjobb európai film díjáért versengő alkotások között van Neil Jordan angol-ír koprodukció­ban készült Reggeli a Plútón című mozija, Jasmila Zbanic Grbavica című drámája, amely a berlini fesztiválon Arany Medvét kapott, Florian Henckel von Donners- marck német rendező Das Leben der Anderen (Másoló élete) című munkája, az angol Michael Win- terbottom és Mat Whitecross do­kumentumjátékfilmje, a Guanta­namo, a spanyol mozi fenegyerek­ének, Pedro Almodóvarnak Volver című vígjátéka, valamint Ken Loach francia-angol-ír koproduk­cióban készült The Wind That Shakes The Barley című háborús drámája. Az idei év legjobb európai rende­zője címet Pedro Almodovar, Su­sanne Bier (Efter brylluppet - Es­küvő után). Emanuele Crialese (Nuovomondo), Florian Henckel von Donnersmarck, Ken Loach, vagy Michael Winterbottom és Mat Whitecross szerezheti meg. A legjobb filmszínésznőnek járó díjat Nathalie Baye (Le Petit Lieute­nant), Penelope Cruz (Volver), Martina Gedeck (Mások élete), Sandra Hüller (Requiem), Miijana Karanovic (Grbavica) vagy Sarah Polley (A szavak titkos élete) veheti majd át. Az Európa legjobb filmszínészé­nek járó elismerésért idén Patrick Chesnais (Je Ne Suis Pas L’ Pour Tre Aimé), Jesper Christensen (Drabet -Nevetés), MadsMikkelsen (Eskü­vő után) Ulrich Mühe (Mások éle­te), Cillian Murphy (Reggeli a Plú­tón, The Wind That Shakes The Barley) és Silvio Orlando (11 Cai- mano) szállhat ringbe. A díjakat december 2-án Varsó­ban adják át. (ú) Holnap este Karel Gott ad koncertet Pozsonyban, a pasienkyi sport- csarnokban este hét órától. A csehek nemzeti ereklyéjének számító énekes utolsónak meghirdetett karácsonyi koncertkörútján legna­gyobb slágereit énekli a közönségnek. (TASR/EPA-felvétel) A kassai Thália új bemutatója, a Galopp a Vérmezőn az 50-es évek tisztogatásairól, kitelepítéseiről szól Félelem és reszketés Budapesten Kozák doktornő (Varga Lívia) és Örley tábornok (Pólós Árpád) tánca (Gabriel Bodnár felvétele) Nagyon szurkoltam, de tényleg. Szinte előre el­döntöttem, hogy ez tetsze­ni fog, nem is lehet más­képp, hiszen a Galopp a Vérmezőn című darab állí­tólag az 56-os forradalom­hoz vezető előzményekről szól, Görgey Gábor írta, Makk Károly rendezte, és hatalmas puccparádéval mutatták be a kerek évfor­duló előestéjén. JUHÁSZ KATALIN Aztán tíz perc után azon kaptam magam a kassai Tháliában, hogy idegesítenek a meglehetősen mes­terkélt dialógusok, hogy nem bán­nék már egy kis mozgást a színpa­don a sok szó, szó, szó mellett, hogy az egész inkább publicisztika, mint dráma, inkább rádiójáték, mint színházi előadás. (Tán illetlenség ilyet írni, de szerencsére ma már szólás- és véleményszabadság van, és szerencsére bele se tudok gon­dolni, milyen lehetett az élet 1951- ben, amikor a darab cselekménye játszódik. Paradox helyzet, nem­de?) Az is rögtön kiderült számom­ra, hogy ez egy eszmedráma, nem hús-vér emberek, hanem ideológi­ák feszülnek egymásnak, a józan ész, a polgári értékrend képviselője harcol az agyradírozó kommuniz­mus hipnotizált áldozataival. Ráko­si Mátyás - Sztálin legigyekvőbb di­ákja - horrorisztikus hellyé tette Magyarországot, ahol az „osztályi­degeneket” huszonnégy órán belül isten háta mögötti helyekre ebru- dalhatták, és senki sem tudhatta, mikor fékez a háza előtt az a bizo­nyos rettegett autó. A szerző személyes élményből in­dult ki: a kitelepítésre ítélt főszerep­lőt, Örley tábornokot saját édesap­járól mintázta. Finoman szólva mégsem ez lett Görgey legjobb da­rabja. Kevésbé finoman szólva ez egy közepes darab, amellyel még a nagy mágus, Makk Károly sem tu­dott csodát tenni. Talán ha filmre vitte volna, izgalmasabb dolog szü­lethetett volna, de hát a színpadon nem lehet múltbéli emlékképeket beúsztatni, ravasz vágásokkal ope­rálni, külső jelenetekkel megmoz­gatni a sztorit. A színpadon marad a szövegkönyv, a színészek és a dísz­let, amely mellesleg remekbe sza­bott, sokat lendít az előadáson (a polgári légkör megteremtése Bé- nyei Miklós munkáját dicséri). A szövegkönyv olyan, amilyen: esszé­szerű monológoktól terhes, nem ki­fejezetten realista. A színészek meg­tettek minden tőlük telhetőt, nincs szégyenkezni valójuk. Pólós Árpád az új rendszer áldozataként ironi­kusan beletörődő, magasan a dol­gok fölött álló figura, aki megadóan veszi tudomásul, hogy a történelem ismétli önmagát. Varga Lívia jól ad­ja a meggyőződéses kommunistát, aki hirtelen szembekerül a pártide­ológia abnormalitásának eredmé­nyével, gondosan felépített világa a szemünk előtt semmisül meg. A házvezetőnőt játszó Kövesdi Szabó Mária pedig az agymosás tipikus el­szenvedőjének szerepében csetlik- botlik, rendkívül meggyőzően. Egy­szerű lélek, a vak lojalitás, az enge­delmesség, a hatalom tévedhetet­lenségébe vetett hit megtestesítője. Annyira „nincs képben”, hogy nem lehet haragudni rá. A darab ősbemutatója egyébként 1983-ban volt a Madách Kamará­ban, órákkal a premier előtt még nem volt biztos, hogy Aczél elvtárs rábólint-e, vagy sem. Aztán mégis megérkezett az engedély. Nyíltan kritizálni a tisztogatásokat, a kitele­pítést akkoriban igazi hőstett lehe­tett, 2006-ban azonban ennyi nem elég a színpadon. A szerző inkább egy mélyreható megfigyelő tudo­mányos érdeklődésével tanulmá­nyozza hőseit. Egy ember, akinek huszonnégy órán belül ki kell lép­nie villájából és eddigi életéből, va­lószínűleg nem úgy viselkedik, (poénkodik és legyintget), ahogy a szemünk előtt hőssé magasztosuló Örley, egy postás nem enged meg magának olyan bratyizó hangütést, amilyet a darabban felbukkanó kéz­besítő (Várady Béla) prezentál, a zsidóság megszemélyesítője, Gyur- kovics Mihály pedig igazi papírma- sé-figura, amiről ő természetesen nem tehet, a körülményekhez ké­pest korrektül oldotta meg szere­pét. A darab főszereplője tulajdon­képpen nem Örley tábornok, ha­nem az a pusztítás, amit a hamis eszmék a lelkekben, az agyakban véghezvisznek. A személyiség nem kelléke, hirdetőoszlopa az ideológi­ának, hanem szenvedő alanya. El­torzult emberek, félelem és resz­ketés, állandó bizonytalanság és ki­szolgáltatottság, az idill látszata. És egy titkolt szerelem, amely a két ember politikai és társadalmi hátte­re miatt nem teljesedhetett ki, és amely az előadás legszebb három percét adja: Örley és Kozák doktor­nő (Varga Lívia) tánca felejthetet­len, még akkor is, ha közben a Nabucco Szabadság-kórusa szól, a darab során sokadszorra szánkba rágva a bujdosó-motívumot. Az pe­dig, hogy Örley rendszeresen beszél Párizsba emigrált fia és öngyilkos felesége fényképeihez, igencsak muris, a húsz éven aluli közönség tutira nem fogja díjazni, hiába ma­gyarázzák majd nekik a tanárok, hogy ez volt az egyetlen lehetőség a monológok becsempészésére, más­képp meg kellett volna húznia a szö­veget a nem létező dramaturgnak... A cím viszont telitalálat, az egészben ez a legjobb, mintha Gör­gey a gombhoz varrt volna kabátot. Többrétegű a jelentése: a Vérmező nyilvános kivégzőhely volt, átvitt értelemben pedig az elbukott, le­vert lázadások jelképe. És egyúttal a vár alatt található elit lovaglóhely is, ahol a „régi világ” képviselői ga­loppoztak reggelente, míg az utca népe munkába loholt. A darab során természetesen fel­merül az örök dilemma, hogy vajon az ideológia, az erőszakkal fenntar­tott politikai rendszer termelte-e ki a maga pribékjeit, vagy az emberek miatt deformálódott el a kommu­nizmus kezdetben működőképes­nek tetsző eszméje. Válasz ezúttal sincs. Makk Károly a beharangozó saj­tótájékoztatón azt ígérte, senkinek nem kell majd szégyenkeznie a színpadra állított alkotásért. Nos, ez kvittelhető, viszont katarzisra se számítson senki a kassai Tháliában. A „korrekt” jelzőnél hízelgőbbet se­hogy se bírok dolgozatom végére biggyeszteni. Pedig nagyon szurkol­tam, de tényleg... OTTHONUNK A NYELV Mit jelent a kurikulárny magyarul? SZABÓMIHÁLY GIZELLA Mit jelent a kurikulárny magya­rul? - ezt a kérdést tette fel közön­ségszolgálatunknak a múlt héten egy pedagógus. Mivel közérdekű kérdésről van szó, úgy gondolom, hogy a választ az Új Szóban is ér­demes közölnünk, annál is in­kább, mert ebben az esetben nem lehet a kérdezőt valamelyik szótá­runk megfelelő szócikkéhez irá­nyítani. Jelenleg ugyanis ez az idegen szó sem a szlovák értelme­ző kéziszótárban, sem pedig az idegen szavak szótárában nem ta­lálható meg. Gondolom, mindannyian érez­zük, hogy a kurikulárny melléknév a curriculum szóval áll kapcsolat­ban, amelyet az ’életrajz’ jelentésű curriculum vitae kifejezésből isme­rünk. A curriculum szónak nagyon sok jelentése van, a kurikulárny melléknév abban az értelemben, ahogyan most a szlovák használja, azonban nem közvetlenül a latin szóhoz, hanem az angol curricu­lum származékához, a curricular- hoz kötődik. Az Országh-Magay- féle angol-magyar nagyszótárban a curriculum címszó mellett ez ol­vasható: ,,a) tanterv’ [főiskoláé], tanmenet b) tananyag, stúdium”. A curricular megfelelő jelentése pedig ez: ’tantervi, tananyagbeli’. A pedagógus kolléga nyilván azért tette fel nekünk a kérdést, mert továbbképzéseken, tanácsko­zásokon az ún. kurikuláma trans- formácia, kurikuláma reforma szükségességéről, annak céljairól hallott. A kurikulárny melléknév azonban más főnevek mellett is adatolható, pl. kurikulárny model, program, projekt, vyskum a vyvoj, mechanizmus, dokument, illetve kurikuláma politika. Ezek a kifeje­zések leginkább olyan szöveg- összefüggésben fordulnak elő, amelyekben oktatási programok­ról, tantervekről van szó. A Szlová­kiában éppen most aktuális ún. kurikuláma transformácia célja is a közoktatási tantervi reform, újfajta tantervek bevezetése. Mivel hason­ló folyamat zajlik Magyarországon is, nézzük meg, milyen szavak, ki­fejezések szerepelnek a megfelelő magyarországi szövegekben! A szlovákban a fenti jelentésekben csak a szlovákos helyesírású kuri- kulum és kurikulárny fordul elő, a magyarországi szövegekben vi­szont a latinos (angolos?) curricu­lum, curriculáris gyakoribb, mint a kurrikulum és a kurrikuláris. Ezek mellett természetesen előfordul­nak a magyar megfelelők is, első­sorban a tanterv, esetleg az oktatá­si program. Érdekes azt is megnéz­ni, milyen néhány idevágó szócikk tartalma az angol-magyar-szlovák pedagógiai szótárban! Curriculum: 1. oktatási célok elérésére megter­vezettfolyamat, 2, tan terv,curricu­lum, program / 1. kurikulum, ucebná osnova; 2. ucebny prog­ram; curriculum development: tantervfejlesztés / tvorba kutikula, tvorba ucebnych osnov; curricu­lum reform: tantervi re főm/ refor­ma kutikula, reforma ucebnych osnov. A pedagógus kollégának tehát azt felelhetjük, hogy a kurikulárny jelentése jelenleg elsősorban ez: ’tantervi’. Felmerül azonban a kér­dés, miért használják akkor a szlo­vák (és részben a magyar) oktatási szakemberek a hazai, mindenki számára érthető szavak és kifejezé­sek helyett az idegen eredetűt? Va­lószínűleg azért, mert a curriculum (vagy kurrikulum) olyan újfajta tanterv, amelyben az oktatás célja az életben alkalmazható tudás­anyag átadása, és az oktatandó anyagot az adott iskola, tanulókö­zösség stb. feltételeit figyelembe vevő oktatási célok határozzák meg: „A kurrikulum típusú tanterv a kivitelezendő tanulási folyamat teljes vázlata, stratégiája. Tartal­mazza az átfogó és a részletes tanu­lási célokat és követelményeket. Leúja a teljesítéshez vezető folya­matot és a teljesítmény értékelésé­nek módját, eszközeit. A kurri­kulum az adott tanulócsoport szak­tárgyi és személyes fejlődésének elősegítése szándékával készül.”

Next

/
Thumbnails
Contents