Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-04 / 254. szám, szombat
26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 4. www.ujszo.com MIT TESZ AZ EGÉSZSÉGÉÉRT? • • Önfegyelemmel határozottan legyőzhető a lustaság Patrik Mozola mérnök, a Dó- vera és Sidéria egészségbiztosító vezérigazgatója: Egy topmenedzser élete nem éppen stresszmentes. Van rá recept, hogyan úszhatjuk meg ép bőrrel? „Az a fő, hogy az ember hangulata jó legyen. - Ezt elöjáróban jegyzi meg, hozzátéve, hogy bár elcsépelt a megállapítás, mégis ez a titka a dolognak. - A háttérben a harmonikus családi élet áll. Ha az ember ideje nagy részét munkával tölti, fontos, hogy a család megértő legyen. S az én feleségem pontosan ilyen. Ő és a gyerekek is toleránsak, bár keveset vagyok velük, megbocsátják. Ha kedvem szottyan arra, hogy hetente egyszer hokizzak, nem zsörtölődik a nejem. Ez az alapja, hogy bújam egész héten az iramot...” Egy kockázati tényezőtől tehát megszabadulhatunk, ha otthon sikerül kellemes légkört teremtenünk. A szellemi munkát végzők számára nagyon fontos a mozgás. „Az ideális az, ha sikerül pontosan megszabni az időt, amelyet a mozgásnak szentelünk. A hoki esetében ez így is van, egy baráti társasággal járunk vasárnaponként. Valamikor elmegyünk a családdal biciklizni, télen sízni, otthon, ha csak öt percet is, tornászom, aztán megesik, hogy hetekre kimarad. Csak úgy lehet, ha az embernek van önfegyelme, különben legyőzi a lustaság. Nem kell nagy célokra kacsingatni, jobb, ha kicsit tűzünk magunk elé, s azt meg is valósítjuk!” Az, hogy az ülő foglalkozásúak- nak kompenzációra van szükségük, legtöbbször csak akkor jut eszünkbe, ha eszünkbe juttatják... „Fiatalkoromban én is letakarhattam az étlap jobb oldalát, s csak azt néztem, minél több legyen a kaja. Ráadásul közismert, hogy a legtöbb étel, ami nem túl egészséges, nagyon ízletes. A rántott hústól, a jó kolbászillattól összefolyik az ember szájában a nyál. Otthon, a családban igyekszünk egészségesen élni, az étlapunkon gyakran szerepelnek különböző saláták, hal, csirkehús, a kirántott szelet és más hasonló csak hébe-korba kerül az asztalra. S ha odakerül, rögtön érzem, hogy a szervezet sokkal nehezebben küzd meg vele, mint a könnyű ételekkel, sokkal fáradtabb vagyok.” Persze, mindezt valamennyien ismetjük, tudjuk, sőt, beszélni is szépen tudunk róla. Azért suty- tyomban, no meg kevésbé suty- tyomban, fogadásokon, vendégségben aztán elszabadul a pokol. Sokszor nincs idő még ebédelni se. „Ritkán akad ilyen - adja vissza a labdát. - Ha igen, akkor egy gyors- étterembe ugrok be, vagy egy benzinkútnál állok meg, eszem egy salátát. Azt a félórát mindig megtalálom, hogy bekapjak valamit. A munka megvár, így is, úgy is estig benn vagyok.” Az általa vezetett biztosító nagy súlyt fektet a megelőzésre. Vajon az igazgató számára kötelező-e az ellenőrzés? „Nincs olyan, hogy kötelező. Rendszeresen járok vizsgálatokra, a fogorvosomnál mindig kapok egy következő terminust, ha nem is fáj a fogam, minden ősszel beoltatom magam az influenzajárvány ellen. Igyekszem rendszeresen eljárni masszőrhöz. Ez nemcsak fizikai, hanem lelki lazítást is jelent számomra. Úgy érzem, sok mindent teszek, de ez nem jelenti azt, hogy nem tehetek még többet...” (Urban Klára) A hidegrázás jelzi: izmaink hőt termelnek, amit mi hőemelkedésként észlelünk Nem rossz, nem felesleges a láz Nagyon sok betegségnek lehet a tünete a láz. Azt is mondhatnánk, hogy a láz egy felesleges és rossz dolog. Szervezetünk azonban úgy működik, hogy mindennek van értelme, és a jelentkező tünetek, elváltozások valamire felhívják az orvos és a beteg figyelmét. TUDNIVALÓ Az emberek 95 százalékának a testhőmérséklete normál egészséges állapotban 37 °C alatt van. A hónaljban vagy a bőrön ezt így tapasztaljuk, de a testüregeinkben, ahol leggyakrabban még hőmérőt szoktunk használni lázmérésre, körülbelül 0,5 °C-fokkal magasabb érték mutatkozik. Ezt a 0,5 °C-fokos többletet mindig le kell számolni, mert másképp becsapódhatunk. Általában 38,5'°C-fok hőmérséklet alatt hőemelkedésről beszélünk, 38,5 °C-fok felett lázról. Felső határ élesen nincs, de annyit érdemes tudni, hogy 41,2 °C-foktól már any- nyira túlmelegedett a szervezet, hogy ez már önmagában is bajjal jár, tehát tennivalót igényel. A láz önmagában nem betegség, mögötte mindig érdemes az okot megkeresni. A láznak többféle fajtája van, a mi szempontunkból két fő csoportra oszthatjuk, a többnyire hirtelen kezdődő, valamely hir- telenül kezdődő betegséghez kapcsolódó lázak és hőemelkedések, amelyek többnyire hamar, néhány napon, néhány héten belül elmúlnak, és a hosszú ideig fennálló lázas állapotok, amelyek több hónapig vagy évekig tarthatnak váltakozó lázmenettel és jellemzőkkel. Vegyük a gyakori meghűlések és többnyire vírusos vagy bakteriális fertőzések következtében kialakuló lázak jellemzőit. Miért van láz? A láz jelenlegi tudásunk szerint azért jelentkezik, mert a vérünkben vannak bizonyos védekező sejtek, melyeknek az a feladatuk, ____________________ LAZCSILLAPITAS La ngyos vizes borogatás 39 °C feletti láz esetén Hűtőfürdő 39 °C feletti láz esetén hogy ha „idegent vagy ellenséget” vesznek észre, többnyire kórokozót, „riadót fújnak”. Ez úgy történik, hogy apró figyelemfelhívó anyagokat bocsátanak ki magukból, amelyek - mint például ha a postán táviratot adunk fel - a vérrel az agyba kerülnek - mert többnyire ez a központ - ahol a „főnökség” a beérkezett információ alapján kiadja az általános riadóparancsot. Ellenség a láthatáron a birodalom belsőbb részein, nosza gyorsan készüljünk a harcra! Hogyan keletkezik a láz? A láz jelenlegi tudásunk szerint az izmok munkája révén keletkezik, részint mert csak az izom tud olyan mechanikai munkát végezni, amelyből külső leadásra alkalmas, nagy mennyiségű pluszhő keletkezik. Ezt a termelt pluszhőt azonban meg is kell őrizni, hiszen az utcát sem érdemes fűteni nyitott ablakon keresztül. A borzongás, remegés, hidegrázás jelzik számunkra, hogy bizonyos izmaink működésben vannak, aminek majd a mellékterméke lesz az a pluszhő is, amit mi hőemelkedés vagy láz formájában veszünk észre. Persze ez nem az a fajta normális izom működése, amikor járunk, eszünk, biciklizünk vagy dolgozunk. Hogy ez a pluszhő ne vesszen el, apró izmaink úgy működnek, hogy szervezetünk minél kevesebb hőt adjon le. Ezt ők készséggel meg is teszik. Vajon miért? „Mire jó” a láz? A lázat úgy célszerű elképzelni, mint egy készenléti állapotot, amikor az egyébként lassan végbement dolgokat gyorsabban akaijuk elintézni. A betegséget kórokozójával együtt minél hamarabb szeremé szervezetünk meghátrálásra kényszeríteni. A hőemelkedés és a láz során a szervezetben bizonyos anyagcsere-folyamatok sebessége a hőmérséklet emelkedésével szoros összefüggésben megnő. Ez mindenképpen kedvező, de sajnos néha a jóból is megárt a sok. „Meddig jó” a hőemelkedés és a láz? Nehéz kérdés, de általában addig hasznos, amíg nem okoz több kellemetlenséget. Ezt egy példával úgy lehetne megmagyarázni, mint például az autómotornál kell egy bizonyos üzemi hőmérséklet a jó működéshez. A szervezetnek is készültség mellett egy gyorsabb ügyintézést kell megvalósítania, hogy megelőzze a baj elhatalmasodását. Más példával, főzésnél tapasztaltuk már, hogy vannak ételek, amelyek lassú tűzön készülnek, és vannak, amikor forralni kell. Igen ám, de a szervezet is néha, úgy tűnik, túllő a célon, és nagyobb az ijedelem, mint a baj, vagyis nagyon be- lázasodunk. Például 40 °C-fok körül. Ez már felesleges erőlködésnek tűnik szemünkben, persze a szervezetünk ezt másképp gondolja és intézi, és valószínű, hogy igaza is van, komolyabban veszi a felkészülést, és jobban bebiztosítja magát. Csakhogy ilyenkor a mi különböző tűrőképességű és szintű tudatunkkal kezdjük nem jól érezni magunkat, és úgy általában már gyengének, fáradtnak, nyűgösnek és betegnek érezzük magunkat. Ilyenkor meg kell nyugtatnunk a védekezésbe túlságosan belemelegedett szervezetünket, segíteni kell neki. (o) EGY HÉT A SZÉPASSZONNYAI Pozsgás levelei jótékonyan hatnak a bőr különböző sérüléseire, a gyulladásos folyamatokra, a hasmenés ellen Az aloe vera kedveli a sötétséget és a hideget ISMERTETŐ November 5. - a Hold a Bika jegyében van A Bika hatással van a torokra, a mandulára, a szaglásra, az ízlelésre, a tarkóra és a vállra. Ha böjtöl, segítse magát autoszuggesztióval: tisztább leszek, örülök. Tartson gyümölcs-, zöldség- vagy rizsnapot, ez segít a testnek összegyűjteni és eltávolítani a káros anyagokat és a zsírfölösleget. November 6. - a Hold a Bika jegyében van A tenyerével takaija el a fülét, majd a másik keze mutató és középső ujjával kopogtassa meg. Torokfájás ellen a népi gyógyászat édesgyökér vagy gyömbérgyökér rágcsálását, orbáncfű- vagy cickafarkfűtea ivását ajánlja. November 7., 8. - a Hold az Ikrek jegyében van Az Ikrek hatással van a tüdőre, a légcsőre, a légzésre, a felsőkarra és a kézre. A hagyományos kínai gyógyászat szerint novemberben a legveszélyeztetettebb szerv a tüdő. Végezzen el egy kínai masszázst a tüdő serkentésére: mindkét tenyerét tegye a hóna alá, és nyomja fentről lefelé egészen a csípőig. Ismételje mindaddig, míg nem érez melegséget. A mellkas alsó részét vízszintesen is dörzsölje oda-vis- sza. Meghűlés ellen igyon mézzel ízesített csipkebogyóteát. A karácsonyi nagytakarítást is el lehet kezdeni. Mosson ablakot, padlót (a nedvesség nem hatol bele a fába), takarítsa a szekrényeket. Festésre és mázolásra alkalmas napok. November 9., 10., 11. - a Hold a Rák jegyében van A Rák hatással van a gyomorra, a nyombélre, a mellkasra, a tejmirigyekre és az emésztésre. Reggel mosakodjon meg derékig hideg vízben. Az emésztőrendszerre tudatosan nem tudunk hatni, de a has finom masszírozásával harmonizálhatjuk az egész testünket, és elvezetheijük a negatív energiát. Lazítsa el magát! Nyugodtan és mélyen szedje a levegőt hasi légzéssel. A mutató és középső ujját energikusan húzogassa a bordaívek mentén. Igyon gyógyteákat: a kamilla gyógyítja az emésztőrendszer fekélyeit, a citromfű nyugtat, az orbáncfű javítja a májműködést és antidepresszáns hatású, a máriatövis magja regenerálja a májat, a gyermekláncfű pedig javítja a máj- és veseműködést. Jól rágja meg az ételt. www.krasnapani.cz Kedvezőtlen körülményekhez való alkalmazkodás az egész élővilágban létezik. Ez a túlélés egyik feltétele, az egyed és az egész népesség védekezési lehetőségeinek egyike. Ma még sokszor szerepel a gyógynövények ismertetése során a „Fokozza a szervezet ellenálló képességét”, „Serkentőleg hat az immunrendszerre”, „Áthangolja a szervezetet”. Gyakori fogalmazás olyan esetekben is, amikor a hatékonyságra vonatkozó bizonyítás nem áll rendelkezésünkre. Ez a hiány nem jelenti azt, hogy az elvárást száműzni kellene. Az Aloe vera és a rokon fajok régmúlt időkben gyógyírként szerepeltek. Kezdetben Afrika déli területeinek lakosai, majd több földrészen is létesített ültetvények művelői között is elterjedt az alkalmazás, amely ismételten arra utalt, hogy az Aloe nemzetség képviselőinek pozsgás levelei jótékonyan hatnak a bőr különböző sérüléseire. Európában évszázadokon át hashajtóként volt ismert az Aloe levelek besűrített nedve. Későbbi keletű az a megállapítás, hogy a levelekből kipréselt sűrű, kocsonyás nedv (gél) kedvező hatású különböző gyulladásos folyamatok és sok más kórfolyamat esetén. Egyéb növények nyálkaanyagaihoz hasonlóan hat az immunrendszerre. Az Aloe fajok a termőhelyen a sivatagi hosszan tartó napsütés fényében és melegében élnek, legalábbis napközben. Ha természetes környezetéből a növényt kedvezőtlen körülmények között tartják, kb. egy hétig, akkor olyan életműködések jönnek létre, amelyek túlélésüket biztosítják. A 20. század első évtizedeiben egy orvos tilalmak nélkül próbálhatta ki készítményeit betegem. Az Aloe leveleit hűtő- szekrényben tartotta, és ezáltal a túléléshez szükséges közeget teremtett: sötétet éjjel-nappal és fagypont feletti hideget. Ä szemész által előállított „filatovizált” készítmények még a múlt század derekán is szerepeltek gyógyszerként. Elsősorban a dísznövényként termesztett Aloe ar- borescens leveleiből készültek. Levelei egymás felett fejlődnek (szélük tüskét, ezért is nevezik kaktusznak). Mi magunk is készíthetünk kivonatot a növényből víz helyett vörösbort használva. A kivonó folyadékot megfelelő adagban egymagában is használják sokan még ma is, gyógyhatásúnak tekintik. A sivatagi növények a létért való küzdelemben elviselik azokat a szélsőséges körülményeket, amelyeket más környezetet kedvelő növények nem. A mérsékelt égövön is szépen fejlődnek egyes növények kedvezőtlen éghajlati, illetőleg időjárási viszonyokkal dacolva, de csak az elviselhetőség határáig. Például kibírják ugyan a téli fagyokat, de ha a hőmérsékleti értékek a szokottnál alacsonyabbak és/vagy igen hosszú ideig tart ez a szakasz, akkor megfagynak. A mesterséges, kedvezőtlen környezet szubletális volt, de még nem halálos. Visszatérve a sivatagi növényekre, üyen helyen több gyógynövény él, például a jukkafajok egy része (Yucca shidigera). (gy) Aloe vera
