Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-04 / 254. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 4. Családikor 13 Papírral vagy anélkül? (Reuters-felvétel) A hagyományos házasságfelfogás távol áll a fiatal férfiaktól Együttélés? Igen! Házasság? Nem! A férfiak sok mindent akarnak a nőktől: gyereket, közös otthont, szexet - csak nem a hagyományos formában. A hagyományos házasságfelfogás távol áll a fiatal férfiaktól - derült ki egy amerikai kutatásból. ÖSSZEFOGLALÓ A pasik igenis szeretnének gyereket, közös háztartást, sőt még a házasság gondolata sem áll távol tőlük. De ugyanúgy szeretik a szinglilétet is, és nem szívesen adják fel az ezzel járó előnyöket. Ráadásul a világ is átalakul, a társadalmi és az egyházi nyomás is csökkent, amely árra kényszerítette volna a férfiakat, hogy minél korábban az oltár elé álljanak. A társadalom ma már elfo- gadóbb: senki nem botránkozik meg azon, ha egy pár papír nélkül él együtt hosszú ideig, vagy vállal gyereket. Tíz indok, miért nem A 25 és 33 év közötti férfiaknak legalább tíz jó okuk van arra, hogy miért nem hajtják rabigába a fejüket: 1. A férfiak sokkal könnyebben jutnak szexhez, mint korábban - akkor is, ha nem házasok. A kutatásban szereplő férfiak szerint manapság igen könnyű nőkkel ismerkedni: szórakozóhelyeken, a munkában vagy az interneten. 2. A feleséggel járó előnyöket akkor is megkapják, ha csak együtt élnek páijukkal, papír nélkül. A férfiak szerint az együttélés nagyszerű módszer arra, hogy leteszteljék, milyen is lenne a házasság - ráadásul kevésbé kockázatos: megvan az állandó szexuális partnerük, a kényelmes otthon. Ha pedig minden nagyszerű, akkor a házasság tulajdonképpen felesleges. 3. A férfiak félnek a válástól és a vele járó anyagi veszteségektől. Szerintük anyagi szempontból sokkal biztonságosabb együtt élni valakivel, mint házasságot kötni vele. 4. A férfiak csak idősebb korukban szeretnének gyereket. Nagy többségük irtózik attól, hogy amiatt kelljen feleségül vennie a barátnőjét, mert az minél előbb gyereket szeretne. 5. A házasság túl sok változással és kompromisszummal jár. A pasik nagy része szereti a szabadságot, amikor a hobbijával foglalkozhat, és amikor csak kedve tartja, kimaradhat éjszakára. Csak akkor kívánnak extra felelősséget a nyakukba venni, amikor már kiélték magukat. 6. A férfiak a tökéletes lelki társra várnak. Azt a nőt keresik, aki olyannak fogadja el őket, amilyenek. Nem akarnak valaki mellett megállapodni, aki csak a második legjobb. 7. Egyre enyhébb a társadalmi nyomás. A fiatal férfiak manapság egyre kevesebb vallási, társadalmi vagy kulturális hatással néznek szembe. Sőt még a szüleik sem sürgetik őket - talán csak időnként megemlítik, hogy mennyire szeretnének unokát. 8. A férfiak nem akarnak gyereket nevelő nővel összeházasodni. Nem kívánnak versengem a gyerekek biológiai apjával. 9. Először otthont szeretnének, csak azután feleséget. A férfiak nagy többsége előbb biztos egzisztenciát akar, csak azután érzi magát felkészültnek a házasságra. Ez pedig azzal jár együtt, hogy amíg megteremti magának az anyagi hátteret, addig nincs helye az életében egy feleségnek. 10. Addig akarják élvezni az agglegényéletet, ameddig csak lehet. A férfiak félnek feladni az agglegénységgel együtt járó előnyöket, és azt, hogy csak saját magukért felelősek. Ráadásul minél tovább élnek egyedül, annál nehezebben állnak át. Bár a kutatás erről nem ír, az okok valószínűleg ugyanazok lehetnek a fiatal nők esetében is. A nők az esetek nagy részében ugyanúgy a tökéletes társra vágynak, ugyanúgy szeretnék kiélvezni az életet, karriert és egzisztenciális biztonságot teremteni maguknak, mint a férfiak, (o-o) ÍRÓ OLVASÓK Magányra ítélve NAGY ERIKA Apró termete ellenére rengeteg erő lakozott benne. Évek óta küzdött a nyomorral és a gyilkos kórral. Nem adta fel, pedig senkije sem volt. Csak magára számíthatott. Fáradtan ébredt kis szobája keskeny ágyában. Felült, de abban a pillanatban elsötétült előtte a világ. Iz- zadságcseppek gyöngyöztek homlokán, érődén kezével megpróbált kimenekülni az ágy fogságából, de hasztalan. Egyedül volt, senki sem nyitott rá ajtót. Némán tűrt szenvedésével órákig fetrengett az ágyban. Itt a vég, gondolta. Hirtelen kopogás rázta fel a halotti csendet. Van Isten! „Hát persze - a homlokához csapott. - A postás a nyugdíjammal.” Ő lett a megmentője. Kórházba került. Ápolták, gondját viselték. Nem zavart senkit, nem panaszkodott, megszerették. Egy fiatal, energikus ápolónő annyira megkedvelte, hogy felkereste az asszonyt. Beszélgetett vele, főzött rá, ha ideje engedte. A gyermekét egyedül nevelő nő elsírta bánatát: egyik albérletből a másikba költözik, nincs senki, akire támaszkodhatna. Az idős hölgy felajánlotta segítségét, s kérte, költözzön hozzá, így mindketten jól járnak. Megtelt a ház élettel. A gyermek nagyanyjaként szerette az idős hölgyet, aki napról napra jobban érezte magát, újra volt értelme az életének. Két évig tartott a nyugalmas élet. Újra lebetegedett. Érezte, nincs sok hátra, ezért úgy döntött, házikóját a fogadott családjára hagyja. Végrendelkezett. Tudta, e nélkül semmi esély arra, hogy szerettei örököljék a kis ingadant. A rokonság, aki éltében ajtót sem nyitott rá, lecsapna az örökségre, mint héja a zsákmányára. Megnyugodott. Békében halt meg. Szerettei sírjára friss virágot hordanak még ma is. Hálásak. Az idős hölgy nélkül minden más lett volna... Alain Montandon: A csók története Szórakoztató (SITA/AP-felvétel) kislexikon MTI-HÍR Ősrégi szertartás ajkunkkal megérinteni a másikat, de a ma megszokott változata, amikor az ajkak találkoznak, hosszú ideig ismeretien volt Afrikában, Amerikában, Ausztráliában és Ázsia területein is. Mmt Alain Montandon A csók története című szórakoztatóan megírt kislexikonában rámutat, a kínaiakat nemrég még egyenesen sokkolta, amikor európaiakat csókolózni láttak, mert ez egyenesen a kannibalizmus maradványának tűnt a számukra. Az eszkimók pedig még ma is inkább az orrukat dörzsölik össze, ahelyett, hogy utánoznák az európaiak obszcén szokásait. A könyvecskében szereplő számos idézet közé Montandon Mark Twain mondását is beemeli: „Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot, hanem azonnal visszaadja.” A csók című kis kultúrtörténetében Alain Montandon olyan szokás történetével ismerted meg az olvasót, amely ma már jóformán minden utcasarkon megfigyelhető. SZÓ, Ml SZÓ Intő szülői válaszokból CSÓKA GÁBOR B Nem tudom, mások mint szülők hogyan csinálják. Lehet, hogy csípőből meg tudják válaszolni a kiskorú csemetéik által feltett napi kétszáz kérdést. Itt nem olyanokra gondolok, hogy keleti vagy nyugati irányba forog-e a Föld, vagy hogy miért éppen kék színű az ég. Az ilyeneket - némi tudományosságot mímelve - még meg lehet magyarázni. Vannak azonban ezeknél sokkal fogósabb kérdések is. Az is lehet, hogy más szülőknek minden esetben négy válasz közül kell a megfelelőt bekarikázniuk. Vagy talán gondolkodási időt kémek, esetleg átmeneti időre mentelmi jogért folyamodnak valahová. Szóval, a „gyermekeknek adandó válaszok” tantárgyat egyáltalán nem tanították nekem, de az is lehet, hogy az egészet ellógtam, és most vagy blöfföltem, vagy nagyothallást mímeltem, ha kiskorú utódaim kérdéssel illettek. Korrepetitort sem sikerült találnom. így hát minden határeset után megpróbáltam taktikát változtatni. Ha jól emlékszem, kudarcsorozatom egy lezárt vasúti átjáró előtt kezdődött, amikor hosszasan elméláztam óvodáskorú fiam kérdésén, hogy „apu, a mozdony miért húzza a szerelvényt?” Na, szóval miért is húzza? Azt mégse válaszolhattam neki, hogy azért, mert magától nem tud menni (akkor meg úgyis azt kérdezte volna, hogy miért nem). Erre a kérdésre is máig keresem a markáns választ. Máig kísért a tanácstalanság, ha eszembe jut azon a szúnyogcsípéses nyári estén feltett kérdése, hogy hányszor több a szúnyog, mint az ember. Mindegy. Az ilyen jellegű gyakori leégést feldolgozandó elhatároztam, hogy taktikához folyamodom, hogy a maradék szülői tekintélyem már tovább ne csorbuljon. A legjobb lesz, ha az erkölcsi értékekre irányítom gyermekeim figyelmét. A pozitív gondolkodásmódra. A kérdés nem a „miért”, hanem a „hogyan jó, miért jó”. Például, ha valamelyikük megkérdezi, hogy „apu, annak a bácsinak miért olyan piros az orra?”, akkor a válaszom így hangzik majd: „Nem a színe a fontos, hanem az, hogy van orra, amelyen keresztül nagyszerűen tud lélegezni.” Vagy ha azt kérdezik, hogy „apu, a rágógumi papúját miért dobtad ki az autó ablakán?”, akkor azt válaszolom, hogy „nézzétek csak, milyen szépen süt a nap!” így legalább ők is tudják, hogy kell ezt csinálni. Majd egyszer ők is szülőkiesznek. Persze, a látszat néha csal. A legegyszerűbb dolognak az tűnt, hogy a tévében a szereplőket kategorizálnom kellett - válaszul a kérdésükre, hogy melyikük a jó és melyikük a rossz. A Tom és Jerryben - kisebb és gyengébb lévén - az egeret minősítettem jónak. A Magyaror- szág-Norvégia-focimeccsen - ugyanilyen okból - a magyarokat. Amikor azonban a híradóban az utcai tüntetők és a rendőrök dulakodását néztük, megint hosszasan elméláztam a válaszon, és máig abban az állapotban maradtam. Azt hiszem, nem fogom tovább erőltetni a dolgot. A legjobb lesz, ha ezentúl mindig értetlenséget mímelek. Nem tudna valaki tanácsot adni? A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA A tejesüveg A tejesüveg csecsemők számára legyen egyenletes szélességű, nem szűk nyakú, hogy könnyen lehessen tisztítani. Legalább kettő tejesüveg legyen kéznél. Az üveget semmi esetre sem elég langyos vízzel mosni, hanem sterilizálását ajánljuk, amit legkönyebben úgy érünk el, ha az üveget hideg vízzel telve, hideg vízbe állítjuk, melyet lassan addig forralunk, amíg az üvegben lévő víz is forrni kezd. A szopókát külön főzzük ki. Tejberizs főzi A rizst megmossuk, leöntjük róla a vizet, aztán megfelelő mennyiségű tejbefpegfőzzük. Mikor forrni kezd, öntünk hozzá pár csepp hideg tejet vagy tejszínt, ezzel azt éljük el, hogy jól átfő, de szép üveges marad, nem ázik el. Ha üveges és puha, félretesszük, és felhasználjuk. Ha így akaijuk elfogyasztani, kicsit felhígítjuk, cukrozzuk, csokoládét is szórhatunk rá. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Jelölje meg a helyes válaszokat kvízkérdéseinkre, és nyerje meg az Új Szó ajándékát! A megfejtést levelezőlapon küldje el a Családi Kör címére - ne feledje el feltüntetni a saját elérhetőségét sem! Beküldési határidő: november 8. 1. A csók a kannibalizmus maradványa: a) a kínaiak b) az eszkimók c) az európaiak szerint. 2. Melyik vallás képviselői Bahá Ulláh követői? a) a hinduisták b) a buddhisták c) a baháisták 3. Hány évesen tud különbséget tenni a gyerek fantázia és valóság közt? a) 7-8 b) 4-5 c) 5-6 Az október 28-i Családi kvíz helyes megfejtése: lb, 2a, 3c. Az Új Szó ajándékát Bresztyák Ilona pozsonyi olvasónk nyerte. CSALÁDI KOR Szerkesztő: Agszer Krisztina Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 442, fax: 02/59 233 469
