Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-29 / 274. szám, szerda
2006. november 29., szerda Ára az Új Szóval együtt 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) • 1. évfolyam, 37. szám www.ujszo.com V. oldal A csallóközi népvándorlás kora Az, hogy a magyarok identitásvesztése miként zajlik, szociológiai kutatások tárgya lesz Szárnyaló Az éllovas mezét viseli a dunaszerda- helyi területi futballszövetség elnöke VII. oldal Szarka Tamás a Nyár elejére elkészülhet a galántai dzsúdósok sportcsarnok melletti új edzőterme Vili. oldal Antal Ágota független dunaszerdahelyi polgármesterjelölt: „Nem valakik vagy valami ellen, hanem városunkért, annak valamennyi polgáráért szeretnék dolgozni" Tiszta szívvel Dunaszerdahelyért (Képarchívum) Antal Ágota harminchét éves dunaszerdahelyi vállalkozó, a Városunkért Polgári Társulás független polgármesterjelöltjeként a pesszimista előrejelzések ellenére, a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint kimondottan jó eséllyel áll versenyben a város jelenlegi polgármesterével. NAGY ERNŐ Annak ellenére is, hogy a városban eddig soha nem látott, már- már a jó ízlés határát súroló, ön- tömjénező óriásplakát-kampányt indított a jelenlegi városvezetés a köztereken. így megy ez sajnos minden szinten, beleértve a nemtelen suttogó propagandát is. Az alábbiakban Antal Ágota a kampányhangulatról és a Közös dolgaink című programjáról nyilatkozik. Hogy érzi magát, miként viseli a gyűrődést? Köszönöm szépen, kimondottan jól vagyok. Különösen a hétvégén rendelkezésünkre bocsátott és számomra is meglepő, pozitív közvélemény-kutatási adatok tettek boldoggá. Leginkább azért, mert azt igazolták vissza, amiben mindig is hittem. Nevezetesen, hogy a tiszta szívvel végzett áldozatkész munkának előbb-utóbb beérik a gyümölcse. Ebben az esetben ez azt jelenti, immár a dunaszerdahelyiek által is visszaigazoltan, hogy komoly eséllyel pályázok a polgármesteri posztra. Ezt az esélyt persze végérvényesen december 2-án, szombaton válthatják valóra a dunaszerdahelyi választók! Rajtuk múlik minden! Lehetne konkrétabb az esélyt illetően? Soha nem szoktam előre inni a medve bőrére. Különben is csak buborékmentes ásványvízzel, finom, magam termesztette gyógy- - növényteákkal, esetleg tejjel élek... De komolyra fordítva a szót, korántsem gondolom, hogy már lefutott a dunaszerdahelyi játszma. Legyen most annyi elég, hogy a külön e célból megrendelt reprezentatív felmérés szerint fej-fej melletti a küzdelem, ha a választók nagy számban járulnak az urnákhoz. Bár ezt a vetélkedést egyébként sem tekintem görcsös küzdelemnek. Más kérdés, hogy a másik oldalon sajnos tapasztalni ilyesmit. Mire gondol? Sok mindenre fel voltam készülve, amikor belevágtam a kampányba. így az intenzív ellenkampányon kívül a vélt és valós ellenfelek térfeléről folyamatosan áradó pletykahadjáratra, a célzatos suttogó propagandára is. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy azt is megérem: valami rejtélyes betegség hírét keltik velem kapcsolatban az ellenfeleim. Azt - elnézést a kifejezésért - a buta és rosszindulatú fámát is bevetették ellenem, hogy súlyos beteg lennék... És ezért viselek kendőt... Holott tizenéves kislány koromtól köztudott, hogy olyan, szerencsére ártalmatlan hormonzavarokkal kellett megküzdenem, amelyeknek egyetlen negatív tünetük, hogy kihullik az ember haja. Ezt a tünetet aztán különféle hormonkészítmények szedésével lehetett orvosolni. Amit egészen addig meg is tettem, amíg féijhez nem mentem, és féijemmel együtt el nem határoztuk, hogy gyerekeket akarunk. Ekkor fejeztem be a kizárólag szépítkezési szempontból fontos hormonkezelési terápiát. S hál’ Istennek minden probléma nélkül megszülhettem két gyönyörű'fiúgyermekünket. András már gimnazista, Gabó pedig alapiskolás. Ennyit a szégyentelen suttogó ellenpropagandáról... De hát egy önkormányzati választás egyáltalán nem élet-halál kérdése! Hát persze, hogy nem. Ráadásul gazdaságilag is független vagyok, hiszen a féljem s én is jól működő cégeket vezetünk, tehát korántsem szorulunk rá, hogy teszem azt, egy város költségvetéséből teremtsük meg családunk egzisztenciáját. A dunaszerdahelyi december 2-i polgármester-választáson tehát „csak” arról lesz szó, hogy megmarad-e a város abban a valós és jelképes kátyúkkal teletűzdelt kerékvágásban, amelyben immár tizenkét éve kénytelen lavírozni. Vagy pedig új, jóval korszerűbb és polgárköz- pontúbb távlat nyílik meg végre a város lakói előtt. Nem volt fényűző kampánynyitó nagygyűlése, és kampányzárója sem lesz, mint a jelenlegi polgármesternek. Miért döntött így? Én a polgárok megszólításának nem ezt a módját választottam. Inkább 150-200 dunaszerdahelyi családhoz személyesen látogatok el naponta. Elmondhatom, na- gyon-nagyon sok energiát ad nekem, hogy kivétel nélkül mindenütt jó szívvel fogadnak az emberek. Azt gondolom, sokkal jobban örülnek az efféle személyes kapcsolatfelvételnek, mint ha valami hivatalos szószékről prédikálnék nekik. Essen szó most már a programról, amelyet Közös dolgaink címmel kínál a választóknak! Ezt megelőzően a Városunkért Polgári Társulás Elég volt! kampánya is támogatta Önt. Gondolja, megértették a dunaszerdahelyiek a Városunkért Polgári Társulás óriásplakáljainak üzenetét? Biztos vagyok abban, hogy nagyon sokan megértették, amit a fentebb említett pozitív közvélemény-kutatási mérleg is igazolni látszik. Hiszen az Elég volt! című kampány olyan gondokra hívta fel a közfigyelmet, amelyekkel sok-sok dunaszerdahelyi polgár küzd évek óta. Tehát semmi köze a rágalmazáshoz, hanem egyszerű és - végre valahára őszinte - véleményeket tett közzé. Vagyis a lakossági vélemény fogalmazódott meg a jelszavak által. Meggyőződésem például, hogy Dunaszerdahelyen sok embernek van fenntartása a SOUTHERM lakáskezelő vállalattal szemben, s nemcsak azért, mert szinte kizárólagos hőszolgáltatóként nincsen versenytársa, hanem azért is, mert kétharmadrészben egy pozsonyi, tehát idegen többségű üzleti vállalkozás működteti. Magánrészvényeseinek pedig - köztük Gabriel Hulkónak, a jelenlegi alpolgármesternek - természetesen mindenekelőtt a saját hasznuk a fontos, ahogy ők szokták mondani, ha ők maguk nem akarnak csődbe menni... Tehát biztosan nem azon törik a fejüket az urak, hogy miként könnyítsenek a panellakok sorsán. Nyilván az sem mindegy sokaknak, hogy saját lakókörnyezetükben is fizetniük kell a drága parkolási díjat. Pedig Dunaszerdahelyen semmi mást nem csinált az utóbbi években a városvezetés, csak azt, hogy parkolóhelyek kialakítása fedőnéven „fizetős” parkolóhelyeket festetett fel az aszfaltra! Majd parkolóórákat telepítettek belváros szerte, saját háztömbjük, családi házuk előtt is könyörtelen parkolóőrök vadásznak az autósokra. Vagy vegyük a városi úthálózatot: Noha egy-két belvárosi utca valóban felújításra került az utóbbi négy évben - nagyon is „kampány- szagúan”, főként ez évben finiseitek a munkálatokkal -, a városi úthálózat nagy része továbbra is kátyúkkal, s ami ennél is rosszabb, megsüllyedt csatornafödémekkel van tele. Miközben sorra szaporodnak a szobrok, emlékművek és az ún. multifunkcionális magánépületek a várostól, a városházi sikerpropagandával ellentétben, általában igencsak olcsón megszerzett telkeken... Minden úgy rossz, ahogy van? Igazságtalan lennék, ha üyesmit állítanék. A jelenlegi polgármestert sem tartom például ellenségemnek. Egyszerűen csak az a meggyőződésem, hogy polgármestersége tizenkét esztendeje alatt mindent megtett már, amire képes volt. Ha tehát, immár a nyugdíjkorhatáron túl visszavonulni kényszerülne, korántsem kellene azt vereségként kezelnie. Hanem a városért tett pozitív lépésként. Ezért sem szándékom mindent felrúgni, ha megkapom a választók bizalmát. Ami a város polgárainak eddig jó és hasznos volt, arra szeretnék építeni a jövőben. Örömmel olvasom például a polgármester úr kampányszövegeiben, hogy Dunaszerdahelyből komoly fürdővárost szeretne teremteni. Ez a szándék lehet például a mi egyik közös nevezőnk. Kár, hogy eddig vajmi keveset tett ezért a városvezetés. A fürdő főépületén kívül ugyanis minden úgy van, ahogy volt húsz évvel ezelőtt. Hiba ennek az ellenkezőjét állítani, hiszen bárki, bármikor meggyőződhet erről. Nem csoda, hogy a turisták túlnyomó része, de maguk a szerdahelyiek is inkább Nagyme- gyerre járnak strandra. Holott az MKP kormányzása idején az európai uniós támogatásokhoz is sokkal könnyebben hozzájuthatott volna a város. Mint például Komárom, amelynek önkormányzata mintegy 800 milliót nyert el különféle fejlesztési projektjeivel az utóbbi négy évben. Nem is értem, hogy müyen alapon ígérnek a dunaszerdahelyieknek uniós fejlesztéseket most, amikor tulajdonképpen egy magyarellenes kormányzat van hatalmon. Nem beszélve arról, hogy gyaníthatóan komoly adósságállománnyal küszködik a város, amiről érthetően egy szó nem esik abban a kampányanyagban, amelyben - akárcsak a szerénynek jóindulattal sem nevezhető óriásplakátjain - makettekkel a háttérben hirdeti a polgármester, hogy mélygarázs meg sportcsarnok, meg mit tudom én, müyen csodák lesznek majd európai pénzekből... Azért is komolyan tenni kell, hogy Dunszerdahelyen alapvetően megváltozzon a társadalmi klíma. De nem ám csak a kampányjelszavak szintjén! Duna- szerdahely ugyanis réges-régen megérett már arra, hogy a régió számottevő kulturális centrumává váljon. Amely találkozóhelye lehetne a magyar kultúra világszerte elismert személyiségeinek csakúgy, mint a turistáknak. Ez a törekvés természetesen egyáltalán nem öncélú, hiszen ha pezsgő társadalmi élet folyik egy városban, ha van a fiataloknak színvonalas szórakozási művelődési, sportolási lehetőségük, akkor a szolgáltatásokból élő helyi vállalkozók is komoly bevételekre tehetnek szert, fejleszthetik önmaguk kezdeményezéseit. S persze a várost. Ami pedig automatikusan a város lakosainak gyarapodását jelenti. Mi lenne a legelső teendője, ha megválasztanák polgármesternek? Mindenekelőtt a képviselő-testület megválasztott tagjaival szeretnék egy olyan egyezséget komi, amelynek lényege, hogy a város ügyeihez semmi köze nem lehet ezután az önérdekű pártoskodásnak. Az önkormányzat nem lehet pénzéhes kliensek, érdekcsoportok terepe. Ezért a lehető legtisztább szándékkal, kizárólag a tenni és segíteni akarás szándékával szeretnék munkához látni Dunaszerdahelyen polgármesterként is. Nem valakik vagy valami ellen, hanem városunkért, annak valamennyi polgáráért szeretnék dolgozni. Hiszen tősgyökeres dunaszerdahe- lyiként mindenkor úgy tekintettem rájuk, mint a családtagjaimra. Ezért azt szeretném bennük tudatosítani, hogy december másodikén igenis van választásuk, (kam) (X Ki lesz a polgármester falvainkban, városainkban? Táblázatok a Jövő hétfői ÚJ Szóban! nD 771335 48 705038"
