Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-29 / 274. szám, szerda

26 Szülőföldünk - helyhatósági választások ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 29. www.ujszo.com VÁLASZTÁSOK 1954-1986 ♦ 1954. május 16.: Az első általános, közvetlen és titkos választások a nemzeti bizottságokba a második világháború utáni Csehszlovákiá­ban. Addig a parlamenti választások eredményeit figyelembe véve, 1948 után pedig tulajdonképpen a pártállam igényei alapján „feltöl- tötték” ezeket a szerveket. Az 1954-es választáson 97,98 százalékos volt a részvétel. ♦ 1957. május 19.: Voksolás a nemzeti bizottságokba. A több mint 58 ezer megválasztott képviselő közül a helyi nemzeti bizottságok­ban 6552 volt magyar nemzetiségű. ♦ 1960. június 12.: Választások a csehszlovák nemzetgyűlésbe és a nemzeti bizottságokba. ♦ 1964. június 14.: Nemzetgyűlési és nemzeti bizottsági választások. ♦ 1976. október 22-23.: Választások a nemzeti bizottságokba - a részvétek arány 99,7 százalék, a szavazók 99,9 százaléka a Nemzeti Front jelöltjeire voksolt. ♦ 1981. június 5-6.: Ismét választások - 99,9 százalékos részvétellel. ♦ 1986. május 23-25.: A rendszerváltás előtti utolsó, ugyancsak ru­tinszerű voksolás a nemzeti bizottságokba. (Forrás: Krónika Slo- venska, 2. kötet, Fortuna Print & Adut, Pozsony, 1999) S§ETCf VOüME KAMDIDATO*' MAPOftWCUA f Dfi WTtJ f Valamennyien a Nemzeti Front jelöltjeire szavazunk! - 1954-es választási plakát (Forrás: Krónika Slovensko, 2. kötet) 1989 UTÁN ♦ 1990. november 23-24.: A rendszerváltás óta az első helyhatósá­gi választásokat tartják Csehszlovákiában, amelyeken Csehország­ban a választópolgárok 75 százaléka, Szlovákiában 64 százaléka vesz részt. A cseh országrészekben a Polgári Fórum győz, Szlovákiá­ban a Kereszténydemokrata Mozgalom végez az élen, a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen és Szlovákia Kommunista Pártja előtt. A magyar mozgalmak közül az Együttélés 2416 (6,3 százalék) képviselői és 102 (3,7 százalék) polgármesteri, az MKDM1153 (3 százalék) képviselői és 35 (1,3 százalék) polgármesteri, azFMK482 (1,3 százalék) képvi­selői és 27 (1 százalék) polgármesteri helyet szerez. Dél-Szlovákia magyarlakta városai közül az Együttélés polgármesterjelöltje győz Komáromban, Szepsiben és Királyhelmecen, az MKDM polgármes- terjelöltje Somoiján és Gútán, az MPP-é Dunaszerdahelyen, a kom­munista párté Diószegen és Tornaiján, a Nyilvánosság az Erőszak El­len polgármesteijelöltje Nagykaposon. Független városvezető kerül Nagymegyer, Galánta, Vágsellye, Ógyalla, Érsekújvár, Párkány, Ipolyság, Fülek és Tiszacsemyő élére. ♦ 1994. november 18-19.: Helyhatósági választások az országban. A magyar pártok közül az Együttélés 131 (4,66 százalék), az MPP 62 (2,21 százalék), az MKDM 56 (1,99 százalék) polgármesteri helyet szerez. Az önkormányzati képviselők számát tekintve az Együttélés 2215 (6,3 százalék), az MKDM 1367 (3,89 százalék), az MPP 812 (2,31) helyet szerez. ♦ 1998: december 18.: 2874 településen tartanak önkormányzati választásokat, a részvételi arány országos viszonylatban 53,95 száza­lék. A polgármesteri posztok esetében a következő a megoszlás: füg­getlenek - 816, HZDS - 602, SDE- 401, MKP- 224, KDH- 220, SNS - 114. Képviselők esetében: HZDS - 8140, SDE - 5793, KDH - 4276,MKP-3773,függetlenek- 3177,SNS- 2136,SOP- 1041. ♦ 2002. december 6-7.: 2863 településen választanak új polgár- mestert és mintegy húszezer önkormányzati képviselőt. Az MKP 431 polgármesterjelöltet, valamint 3221 képviselőjelöltet indít. A választásokon a szavazásra jogosultak 49,5 százaléka vesz részt. Az MKP 7,19 százalékkal a 3. helyen végez 233 polgármesteri és 2050 képviselői hellyel. Az összes megválasztott polgármester 32,7 szá­zaléka független. (Forrás: Magyarok Szlovákiában II, Fórum Kisebbségkutató Inté­zet - Lilium Aurum Könyvkiadó, Somoija - Dunaszerdahely, 2005) A magyarságot is sújtotta: a törvényhatósági és rendezett tanácsú városokat nagyközségekké fokozták le Polgármesterek és képviselők az első republikában Bár a hagyományt a pártál­lami időszak csak néhány formális jegy átörökítésé­vel tartotta meg a helyi (városi) nemzeti bizottsá­gok esetében, a települési önkormányzatok működé­si modelljét - természete­sen a magyar állam idején lerakott közjogi alapokra is építve - az első Csehszlo­vák Köztársaság idején ala­kították ki. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbiakban néhány érzékle­tes idézettel próbáljuk vázolni, hogy ez a modell 1918 és 1938 közt (kisebb-nagyobb módosításokkal) miként működött. (A forrásokat zárójelben tüntettük fel.) Darvas János két világháború közti szlovákiai magyar közíró sze­rint az 1918-as/1920-as impérium­váltást, vagyis a Csehszlovák Köz­társaság létrejöttét követően a ma­gyarságot rögtön súlyosan érintette az önkormányzati tevékenység ál­talános felfüggesztése. „A megyei, járási és községi képviselő-testüle­teket feloszlatták, élükre biztoso­kat és kinevezett tanácsokat állítot­tak. (...) A városi önkormányzati élet szempontjából súlyos kihatású intézkedés volt a magyarságra néz­ve, hogy 1922-ben a törvényható­sági és rendezett tanácsú városokat egy tollvonással nagyközségekké fokozták le. Harmincöt szlovákiai és kárpátaljai város süllyedt így le községi szintre. Szlovákiában egye­dül Pozsonyt és Kassát, Kárpátalján Ungvárt és Munkácsot hagyták meg rendezett tanácsú városok­nak.” (Darvas János: Politikai éle­tünk húsz éve. In: Vagyunk és le­szünk, Kalligram Könyvkiadó, Po­zsony, 1993) Községi választásokat 1923-ban, 1927-ben, majd 1931-ben tartot­tak. Pálinkás László történész-le­véltáros az 1931-es voksolásról a következő alapjellemzést adja: „A községi választások kimenetelét erősen befolyásolta az 1929-ben kezdődő világgazdasági válság és a mezőgazdasági termelés visszaesé­se, melynek következtében erősen radikalizálódtak a baloldali pártok, ezen belül is a kommunista párt. A kommunista párt sztrájkokat, tö­megtüntetéseket szervezett. Az egyik legvéresebb hatóságilag be­tiltott tömegtüntetésre... a Galán- tai járás egyik községében, Nemes- kosúton került sor 1931. május 25- én, amikor is a csendőrök a köveket dobáló tömegbe lőttek, melynek során két ember meghalt, öten pe­Amikor még a választásokra is sorakoztak. Nemzeti bizottsági választás az ötvenes években Pozsonyban. (Forrás: Encyklopédia Slovenska, VI. kötet, Veda, Pozsony 1982) dig súlyosan megsebesültek. A vá­lasztások a kommunista párt előre­törését hozták, különösen a ma­gyarlakta vidékeken. A Galántai já­rásban a kommunisták kapták a legtöbb szavazatot (6972), a voksok 35 százalékát. A kommu­nista jelöltek a Vágsellyei járás fal­A községi bíró munkájá­nak sikere a községi jegy­zővel és a képviselő-tes­tülettel kialakított kap­csolatától függött. vaiban is több mandátumhoz jutot­tak, mint az 1927-es községi vá­lasztásokon. A két ellenzéki ma­gyar párt a választásokon vissza­esett 1927-hez képest.” (Pálinkás László: Politikai pártok és mozgal­mak és a politikai rendszer a Mátyusföldön az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1918-1938). In: Mátyusföld II - Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Fórum Kisebbségkutató Intézet - Lilium Aurum Könyvki­adó, Komárom - Dunaszerdahely, 2005) S hogy miként működött az ön- kormányzat a gyakorlatban? En­nek rövid bemutatására Bukovszky László történész-levéltáros Vág- sellyéről szóló leírásából kölcsön­zőnk egy részletet: „A községi elöl­járóságot az új törvények szerint felváltotta a községi tanács. Tagjai­nak számát a választási eredmé­nyeket figyelembe véve a képvise­lők 1/3-a alkotta. A község mint önkormányzat élén a községi bíró állt. A községi bírót a képviselő-tes­tület alakuló ülésén választották meg a képviselők a járási főnök fel­ügyelete és a korelnök vezetése mellett. Mindig a győztes választási csoport tagja viselte ezt a posztot. 1923-tól 1938-ig a községi válasz­tásokat követően mindig az ellen­zéki magyar pártok jelöltje volt a község bírája. Megbízatási idősza­ka, hasonlóan, mint a képviselőké, négy évre szólt, a választási tör­vény módosítását követően 1933- ban viszont hat évre bővítették. Tá­vollétében hivatalát a két helyettes bíró egyike látta el. Tiszteletbeli ál­lásnak minősült a két világháború közötti időszakban, nem minősült főállásnak. Éves fizetése 1929-ben 4000, az első helyettesnek 800, míg a második helyettesnek 400 korona volt. A községi bíró munká­jának sikere a községi jegyzővel és a képviselő-testülettel kialakított kapcsolatától függött. A bíró na­ponta ellátogatott a Fő utcán lévő községházára, ahol a jegyzővel kö­zösen intézte a község hivatalos ügyeit. (...) A harminctagú képvi­selő-testület üléseit a Fő utcán lévő községháza szegényes termeiben tartotta. 1924-ben a képviselők ar­ra panaszkodtak, hogy nem volt elegendő szék a hivatalban, így az egyes ülések alkalmával máshon- nét kellett azt kölcsönkérniük. A já­rási hivatal új épületének átadása után, 1933-tól megoldódott ez a probléma, ugyanis az önkormány­zat testületéi a hivatal nagy üléster­mében tartották üléseiket. Az új ta­nácsterem fényét 1937-ben Masa- ryk mellszobrával emelték.” (Bukovszky László: Vágsellye története az első Csehszlovák Köz­társaság húsz éve alatt. In: Vág­sellye 1002-2002, Vágsellye és Vi­déke Polgári Társulás, 2002) Fővárosi választók 1981-ben (Forrás: Encyklopédia Slovenska, VI. kötet) választások éve Valamennyi szintű nemzeti bizottság képviselőinek a száma 1960 60 249 1964 76 467 1971 61 698 1976 62442 1981 61 408 1986 61130 Ebből magyar nemzetiségű Szám szerint Százalékban 6994 11,6 9039 11,8 6681 10,8 7945 12,7 8115 13,2 7910 12,9 Emenvé - idősebbektől máig hallani magyar szövegkörnyezet­ben is ezt a magyarított betűszót: MNV, ami annyit tesz: helyi nemze­ti bizottság. Ezek a nemzeti bizott­ságok többszintű (kerületi és fővá­rosi, járási, helyi) rendszerének fal­vakban működő részét jelentették az 1944/1945 és 1989/1990 közti időszakban. A néhány évvel ezelőtt elhunyt Gyönyör József alkot­mányjogász, közíró az Államalkotó nemzetiségek című könyvében így ír: „A nemzeti bizottságok az ál­lamhatalom és az államigazgatás szervei. Feladatkörüket és hatás­körüket az alkotmány, egyéb tör­vények és jogszabályok állapítják meg. Működési területük: a kerü­letek, a járások és a községek. Mint a dolgozó nép képviseleti testüle­téit a nép által választott és a nép­nek felelős képviselők alkotják, akiket a választópolgárok általá­nos, egyenlő és közvetlen választó­jog alapján titkos szavazással vá­lasztanak. Általuk a nép egyre na­gyobb mértékben vesz részt a szo­cializmus építésében. Képviselői­ket bármikor visszahívhatják ugyanúgy, műit a legfelsőbb ál­lamhatalmi szervek képviselőit.” (A szöveg és a táblázat forrása: Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek. Madách, Pozsony, 1989) „Mint a dolgozó nép képviseleti testületéit a nép által választott és a népnek felelős képviselők alkotják' Pártállami idők - az „emenvék” világa ÚJ SZÓ-HÍR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents