Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-29 / 274. szám, szerda
2006. november 29., szerda 2. évfolyam, 48. szám A kiküldetés után gyakori a távozás Sokan felmondanak FELMÉRÉS A betegség visszaveti a munkakedvet, konfliktusokat okozhat a munkahelyen, akár elbocsátáshoz is vezethet Védekezés a téli depresszió ellen A céges kiküldetésről visszatérő angol munkatársak 15 százaléka egy éven belül felmond - áll egy brit felmérésben. A kutatók felhívják a figyelmet: sokszor a cég legjobban teljesítő dolgozóit, vezetőit küldik egy-két évre külföldre, így a reintegráció elhanyagolása súlyos veszteséget okozhat. Multinacionális cégeknél bevett gyakorlat, hogy a munkatársak egy részét más országban működő leányvállalathoz küldik egy-két évre. A kolléga jutalomként, karrierútja következő állomásaként fogja fel a kiküldetést, a vezetés pedig annak örül, hogy munkatársuk a felszedett tudást más országban kamatoztatja, továbbadja a vállalati értékeket, és hozzájárul a leányvállalat sikeréhez. A kép azonban nem üyen felhőtlen. A PricewaterhouseCo- opers tanácsadó cég és a Cran- field School of Management 3 ezer hosszabb kiküldetésen járt szakember körében végzett felméréséből kiderül, hogy 15 százalék a visszatérést követő egy éven belül felmondott. Ha pedig azt is hozzávesszük, hogy minden harmadik külföldön dolgozó a legjobban teljesítő munkatársak egyike volt, akkor komoly veszteség a cégek humánerő-gazdálko- dásában. Ha valaki két évet külföldön dolgozik, nem szívesen tér vissza ugyanahhoz az íróasztalhoz ugyanazt a munkát végezni, mint korábban - áll a távozási okok elemzésében. A HR-szakemberek szerint alaposan meg kell tervezni a kiküldetést és a visszatérést, hogy ne visszaesésnek érezze a munkatárs. Az is megesik, hogy a kiküldött helyére felvett új erő beválik, feleslegesnek érzi magát a visszatérő a nélküle is jól működő csapatban. A reintegráció segítése a brit cégek egyik nagy gyengesége. Az angol cégeknek egy kiküldött munkatárs évente átlagosan 311 ezer dollárba került, és az átlagnál kétszer nagyobb HR-es támogatást igényelnek, (h) A fáradtság, levertség, alu- székonyság az őszi-téli időszakban természetes emberi reakció. A kevesebb napfény, illetve a hűvös időjárás okolható érte. A kezdeti rosszkedv azonban könnyen téli depresz- szióba csaphat át. Egy dolgozó számára pedig ez elég kellemetlen lehet: a betegség ugyanis nagyban visszaveti a munkakedvet, konfliktusokat okozhat a munkahelyen, hosszú távon akár elbocsátáshoz is vezethet. TANÁCS A hideg idő beköszöntével a dolgozók többsége lelassul, aluszékonyabbá válik, levertebb, ingerültebb lesz, és munkáját sem élvezi annyira, mint korábban. Sokan elkezdik kerülni munkatársaikat, úgy érzik, legszívesebben otthon maradnának - egyedül a saját gondolataikkal. „A befelé fordulás igénye, a kül- világi aktivitástól való viszonylagos elvonulás iránti igény, a fáradékonyság, az aluszékonyság tehát ebben az időszakban normálisnak mondható. Depresszióról akkor beszélünk, ha a fenti tünetek hosszan fennállnak: ha az alvásproblémák nem múlnak el, ha több hét elteltével sem sikerül megszabadulni a negatív gondolataitól. Ha a dolgozó sötéten, vagy egyáltalán nem látja a jövőjét“, mondja Szirmay Ágnes munkapszichológus. Veszélyeztetett csoportok Különösen veszélyeztetett csoportot alkotnak az álláskeresők, vagy a munkahelyüket a közelmúltban elvesztett dolgozók. A sikertelen álláskeresés, az állás- vesztés okozta sokk, az évszakok változásával járó hatásokkal karöltve hozzájárulhat a szezonális depresszió, lehangoltság mélyüléséhez. A szezonális depresszió a munkahelyen is veszélyeket rejteget: Német egészségügyi kutatók megfigyelték, ősszel növekszik a munkahelyi balesetek száma, ami véleményük szerint csak részben a rossz időnek és a gyenge látási viszonyokra vezethető vissza. Pszichés tényezők is szerepet játszanak a gyakoribb balesetekben. Például a fáradtság, a koncentrációs zavar vagy a motiválatlanság. A szezonális depresszióban szenvedő munkavállalókra jellemző a logikátlannak ható gondolkodás, az önkényes, önmagára nézve kedveződen következtetések levonása. Ezen kívül a munkatársak sok, a cégnél tapasztalt hibáért önmagukat okolja, következtetéseikben túláltalánosítanak. Munka után forró fürdő Nem kell azonban azonnal kétségbe esni - ami persze nem jelenti azt, hogy nem is kell semmit tenni ez ellen. „A téli hangulat megjelenésekor érdemes az igényeinknek megfelelő tevékenységekbe kezdenünk. Ha mozdulatlanságra vágyunk, akkor ahelyett, hogy felkelnénk, ajánlott inkább egy pihenő órát kiszorítanunk magunknak“, teszi hozzá Szirmay Ágnes. Persze, ha be kell mennünk reggel dolgozni, akkor nincs választásunk. Munka után azonban egy forró fürdő vagy egy forró tea, vagy épp egy testmasszázs csodákra képes. A lényeg, hogy aktivitást végezzünk, ami valóban jól esik, amiben örömünk telik” - ad tippet a munkapszichológus. Mozgás, táplálkozás, vitaminok Ebben az időszakban érdemes emellett a fizikumunkkal is többet törődnünk. A tél szervezetünkre való kihatása, és az ennek megfelelő fizikai leterheltség ugyanis már önmagában levertséget, rossz hangulatot okoz. Egészséges táplálkozással, vagy akár időszakonkénti rendszeres sportolással, vagy épp egy hosszabb sétával azonban csökkenthető mindez. Az étrendben a gyümölcsön és a zöldségen kívül ajánlatos - mértékkel - tésztát, krumplit (szénhidrátokat) is szerepeltetni, ugyanis mindkét utóbbi étel növeli az agyban a szerotonin hormon - a köznyelvben boldogsághormon - termelését. A krumpliban, tejtermékekben, gabonában található B1 vitamin javítja a koncentrációt, segít álmosság és fejfájás ellen. A tej, a gomba, a szárnyashús B2 vitaminban gazdag, ami rossz hangulat és fáradtság ellen jó. A banánban, a májban, á halban és a komlóban leledző B6 vitamint pedig depresszióra és bőrproblémákra panaszkodóknak ajánlják a táplálkozási szakértők. Fényterápia Skandináviában Elsősorban a téli hónapoknak „elsötétedő” Skandináviában népszerű a fényterápiás gyógymód. A pácienseket fehér teremben 2500- 10 ezer lux közötti erősségű fénnyel világítják meg, mindezt egy hétig naponta 45 percig ismétlik, ezzel segítve a szezonális depresszióból való kilábalást. A kúra általában hatékony, lényegesen jobban érzik magukat a gyógymód kipróbálói. A téli szikrázó napsütésben egy kellemes reggeli séta, vagy hegyi síelés a hófödte pályákon jelentős javulást hozhat. Persze a fényterápia nem olcsó mulatság, főleg Európa keleti felén... (jp) A megfelelő típusú technológia gördülékeny kapcsolatot teremt az emberek között, fejleszti az együttműködést, ösztönzőleg hat az innovációra A mobiltelefon javítja a FELMÉRÉS A munkaerő hatékonysága és a munkamorál szintje nagyban függ attól, hogy a vállalatok a megfelelő mobütechnológiába fektetnek-e be, és értékelik-e az együttműködésre törekvő munkatársak magatartását - mutatja a vezető üzletemberekkel készült új, amerikai felmérés. A vállalati munkamorál egyértelmű kapcsolatban van azzal, hogyan alkalmazzák a technológiát a csapat- és vállalati szintű együttműködéshez. A Cambridge Judge Business School 400 amerikai és nagy-britanniai vállalatvezető körében elvégzett kutatás szerint a hatékonyan használt mobiltechnológia eredményeként a munkahelyen nagyfokú együttműködés alakul ki a magukat hatékonynak, szerepüket pedig felelősségteljesnek érző munkatársak között. A szellemi munkaerő irányításához a vállalatvezetőknek a részvételre nagyobb hangsúlyt fektető menedzsment-stüust kell elsajátítaniuk. A kommunikációs kihívás sokszor ahhoz mérhető, mintha internetes önkéntesek hálózatát kellene a hét minden napján éjjelnappal irányítani. Az üzleti döntéshozók jól ismerik a mobiltechnológia biztosította nem anyagi előnyöket is, elsősorban az innovációt, az együttműködést és a kommunikációt. A modern vállalatoknál kulcsfontosságúnak tekintik a mobütechnológiát, 90 százalékuk szerint fontos a technológia, míg a válaszadók több mint fele érzi úgy, hogy az pótol- hatadan szerepet játszik a vállalamunkamorált? ti együttműködésben. A megkérdezettek 74 százaléka állította, hogy a technológiának köszönhetően könnyebben megszületnek a közös döntések, és a vállaltvezetők háromnegyede alkalmaz olyan technológiát, amellyel alkalmazottaik gyorsabban és egyszerűbben oszthatják meg egymással az információkat. A technológiák hatékony kihasználása nagyobb fokú személyes elégedettséget és magasabb szintű munkamorált eredményez. A kutatásban résztvevő vállalat- vezetők 80 százaléka például úgy véli, hogy a szükséges mobilalkalmazások és készülékek megléte kedvezően befolyásolja a munkához való hozzáállásukat, 76 százalékuk szerint pedig a megfelelő mobilalkalmazások és készülékek javítják a vállalat munkamorálját. A vállalatok szempontjából a sikeresen lebonyolított informatikai beruházások legfontosabb eredménye a-fokozott együttműködés. A megfelelő típusú technológia gördülékeny kapcsolatot teremt az emberek között, fejleszti az együttműködést, ösztönzőleg hat az innovációra és javítja a vállalati munkamorált. A Judge Business School tanára, Ben Hardy a felmérés legfontosabb eredményéről elmondta: „A vállalatoknak nem szabad az első adódó technológiába vaktában beruházni, azt remélve, hogy az majd működni fog. Ehelyett technológiai és személyzeti stratégiájukat szoros egységben kell áttekinteniük annak érdekében, hogy a tervezett informatikai fejlesztések a lehető legtöbb eredményt hozzák.” (h)
