Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-29 / 274. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 29. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 Meghatározhatja a világ energiatermelésének jövőjét - az Európai Unió állja a költségek felét Az emberiség nagy kísérlete Az USA-ban a Princeton Egyetem Plazmafizikai Laboratóriumában is végeznek az ITER-rel kapcsolatos kutatásokat (SITA/AP-felvétel) Januártól Románia az EU legszegényebb övezete Lassú felzárkózás Párizs/Brüsszel/Budapest. A remények szerint tisztább, olcsóbb és biztonságosabb energiaforráshoz lehet majd jutni az ITER révén. Létrehozásáról a múlt héten Párizsban írtak alá megállapodást, Barroso EB- elnök az eseményt történelminek minősítette. ÖSSZEFOGLALÓ Egyelőre csak kísérletről beszélhetünk, ez az EU és hat ország - az USA, India, Kína, Japán, Dél-Koréa és Oroszország - tíz- milliárd eurós közös projektjének nevében is szerepel. A világ energiatermelésének jövője szempontjából kulcsfontosságú nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktort (ITER - International Thermonuclear Experimental Reactor) a dél-franciaországi Cada- rache-ban hozzák létre. Az építkezés 2007 elején kezdődik, és a jelenlegi becslések szerint 10 év alatt mintegy 4,57 milliárd euróba kerül majd. Ennek felét az EU állja, a másik felét pedig a többi hat ország. A működtetés a következő húsz évben további 5 milliárd eurót emészt majd fel. Az ITER-projekt révén 10 ezer munkahelyet hoznak létre és ha a kísérleti erőművel nem adódnak gondok, úgy a remények szerint 2040-re létrehozhatnak egy pró- ba-(demonstrációs célú) reaktort. Utánozni kell a Napot A termonukleáris reaktorban hasonló folyamat megy végbe, mint a Napban és a többi csülag- ban: a legkönnyebb atom, a hidrogén izotópjait - deutériumot és tríciumot - próbálják egyesíteni héliummá, remélve, hogy a rendkívül energiaigényes folyamat végül több energiát termel, mint amennyit elhasznál. A jelenlegi atomerőművekben a legnehezebb elem: urán-izotópok szabályozott bomlása, hasadása termeli az energiát. Egy termonukleáris, avagy más néven fúziós erőműnek két nagy előnye lenne a mostani atomreaktorokkal szemben: a szükséges alapanyagokból, a hidrogén izotópjaiból rengeteg van, illetve egyszerűen előállíthatok, és ez a módszer sokkal kisebb radioaktivitást hoz létre, és az is gyorsabban lebom- lik, mint a hagyományos atom- hasadási folyamat. Százmillió fokon A magfúzió csak akkor következik be, ha az atommagok nagyon közel kerülnek egymáshoz. A pozitív töltésű atommagok kizárólag akkor találkoznak, ha kellően nagy sebességgel ütköznek - a megfelelő állapot pedig százmü- lió Celsius-fok körüli hőmérsékleten érhető el. (Szakértők szerint a Nap belsejében van ilyen hőmérséklet, ami érzékelteti, milyen bonyolult feladatokat kell megoldaniuk a tudósoknak, ha működőképes reaktort akarnak kikísérletezni.) Ilyen hőmérsékleten a részecskék ütközése az elektronokat is leszakítja az atommagokról. A szabad atommagok és elektronok „levesét” nevezik plazmának. A fúzión alapuló energiatermelés folyamata teljesen biztonságos, elvileg sem képzelhetők el az atommaghasadáson alapuló mai atomerőművekkel kapcsolatos baleseti lehetőségek. A Népszabadság szakértője megjegyzi: csaknem ötven éve foglalkoznak már a kutatók a szabályozott termonukleáris fúzió megvalósításával. Megannyi tudományos és műszaki problémát kellett megoldaniuk, eddig azonban csupán részsikereket értek el. A tudósok optimizmusát jelzi, hogy a múlt század ötvenes éveinek közepén a hidrogénbomba atyjaként ismert Teller Ede közeli lehetőségként emlegette a fúziós- energia-előállítást. Ma két teljesen eltérő magfúziós megoldáson dolgoznak a kutatók. Az egyik a lézeres mikrorobban- tások technikája, ennél a parányi üzemanyagcseppecskét intenzív lézersugarakkal hevítik fel és nyomják össze, míg létrejönnek a fúzió feltételei. A másik lehetőségnél a mágneses teret veszik igénybe a forró anyag egybentartására - üyen eszköz a tokárnak. Az elmúlt időszakban vüágossá vált, hogy a magfúzió feltételeinek megteremtéséhez nagy tokamakot kell építeni. Angliában működik az európai országok közös kutatóeszköze, a JET tokárnak, amellyel a világon először 1997-ben szabadítottak fel számottevő magfúziós teljesítményt, amely a fűtési teljesítmény felét tette ki. Európa másik jelentős tokamakja, a Tore Supra Dél-Fran- ciaországban épült. A fúziós berendezés méretei lenyűgözőek. Két emelet magas, egy-két méter átmérőjű mágnesek segítségével állítják elő a szükséges fizikai körülményeket. Magyar résztvevők Kroó Norbert, az MTA alelnöke elmondta, a projektben magyar kutatók is részt vesznek. Jelenleg öt magyar mérnök dolgozik a jövőbeli fúziós reaktorok üzemanyag-utánpótlásának biztosítására szolgáló, ún. tríciumszaporí- tó kazetták tervezésén. Magyar kutatók részt vesznek az ITER fúziós plazmájának mérésére szolgáló 4 diagnosztikai eszköz tervezésében és megvalósításában is. Arra a kérdésre, mikor számíthat az emberiség az ITER-projektnek a mindennapi életben való gyakorlati hasznosulására, Kroó Norbert azt válaszolta: nehéz megbecsülni, de ha „abszolút szükségünk lesz rá, akkor igen hamar”. Szkeptikusok Az igazsághoz tartozik: idén tavasszal némi zavart okozott, hogy vezető kutatók azt mondták, nincs jövője a fúziós energiának, sohasem lesz valódi energiaforrás. Szkepticizmusukat azzal magyarázták, hogy számos mérnöki problémára kell megoldást találni, amire ők kevés esélyt látnak. És vannak, akik legalább ötven évre becsülik az energiát termelő első fúziós erőmű megépítését. (nol, mti, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az egy főre jutó GDP alapján Románia nyolc régiójából hét az EU 15 legszegényebb övezete közé tartozik majd január 1- től. E negatív listát az északkeleti övezet, a Moldovai Köztársasággal határos Moldva vezeti, ez a legeslegszegényebb régió. (Az EU 15 legszegényebb régiója között szerepel még hat bulgáriai, egy lengyel és egy szlovák övezet is az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint.) Románia legfejlettebb térsége továbbra is Bukarest, a fővárosban az egy főre jutó GDP az uniós ádag 55 százalékát közelíti meg, s már ez is Brüsszel. Románia januári csatlakozásával legalább kétmillió fővel, Bulgáriáéval pedig mintegy hétszázezerrel nő az Európai Unió roma polgárainak száma. Lévai Katalin (MSZP), az Európai Parlament Roma Fórumának elnöke szerint az EU amúgy is nehezen birkózik meg az oktatásban és a munka világában a kisebbségi csoportok integrációjával. „A tapasztalatok azt mutatják: ahol jól teljesít is a gazdaság, ott sem lett jobb a kisebbségek helyzete.” Csak becslések vannak arra, hogy az EU (januártól) mintegy 480 millió polgárából hány roma. Franciaországban, ahol pedig Nyugat-Európa legjelentősebb ilyen közössége él, fel sem lehet tenni etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdést. Szakértők úgy vélik: jelenleg kb. tízmillió roma EU-polgárról beszélhetünk. Ehhez kell hozzáadnunk a közel 3 milliót. Románia és Bulgária adja csaknem kétszerese az ország többi részében jegyzett aránynak. Az egy főre jutó GDP az idén mintegy 5000 amerikai dollár lesz Romániában, megközelítőleg annyi, mint Lengyelországban volt 1997-ben. A 2004-ben csatlakozott tagállamokkal való összehasonlítás alapján a szakemberek úgy vélik, legalább hét évnek kell eltelnie addig, míg a romániai átlagbér megközelíti legalább a 2004-ben csatlakozott országokét. A termelékenység adatai sem sokkal jobbak: öt romániai régió az EU tíz leggyengébb termelékenységű övezete közé sorolható. A románok többet dolgoznak kevesebb pénzért, mint a többi európai, (euractiv.hu) majd az EU két legnagyobb roma közösségét - hátrébb sorolva az eddigi első Magyarországot, utána Szlovákiát. Bár a huszonhetek két legszegényebb országáról van szó, egyikük sem kap több pénzt Brüsszelből csak azért, mert nagy roma népességet hoznak magukkal. Viszont a nekik járó felzárkóztatási pénzeket, pl. az EU szociális alapjának forrásait felhasználhatják úgy, hogy abból a roma lakosság is profitáljon. Brüsszelben a roma ügyeket esélyegyenlőségi kérdésként kezelik, s a szociális ügyekkel együtt Vladimír Spidla cseh biztos felügyelete alá tartoznak. Szakértők figyelmeztetnek: problémáik aligha oldódnak meg egyhamar, viszont szaporítják az unió előtt tornyosuló belső kihívásokat. Brüsszelnek elsősorban a diszkrimináció megszüntetésére kell ösztönöznie a tagállamokat - különös tekintettel a többszörös diszkriminációt elszenvedő roma nők helyzetére, (nol, ú) Rohamosan apadnak a készletek Becslések szerint az évszázad közepén élő kilencmüliárd ember a jelenlegi energiamennyiség kétszeresét fogyasztja majd el. Jelenleg az energiaigény 87 százalékát nem megújuló forrásokból elégítik ki. A mai felhasználási tempó mellett az ismert készletek olajból 43 évre, gázból 66 évre, szénből 240 évre elegendőek. Az uránkészlet több száz évre garantálja az atomerőművek alapanyagát. A készletek elapadása mellett a másik megkerülhetetlen hátrány, hogy ezek a források környezetszennyezőek. (nol) Előítéletektől sújtottan (TASR/EPA-felvétel) Közel hárommillióval nő az EU roma lakossága Többszörös diszkrimináció ÖSSZEFOGLALÓ A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap A nettó . A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0604 Sk 91 132 480,73 Sk 0,00% 1,0823 Sk 616 726 575,69 Sk 0,069% 1,0830 Sk 1 757 147 145,65 Sk 0,069% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár* * 1,0625 Sk 372 625 587,10 Sk 0,07% 1,0725 Sk 2 366 797 413,08 Sk 0,07% 1,0779 Sk 4 742 304 249,35 Sk 0,07% CSOB Magánnyugdíjpénztár 1,0535 Sk 46 083 894,46 Sk 0,00% 1,0762 Sk 438 406 379,02 Sk 0,07% 1,0785 Sk 939 277 541,86 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0575 Sk 84 329 661,22 Sk 0,08% 1,0546 Sk 809 249 818,57 Sk 0,08% 1,0552 Sk 1 859 133 919,91 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0584 Sk 189 821 826,36 Sk 0,00% 1,0674 Sk 1 422 223 579,04 Sk 0,08% 1,0716 Sk 2 193 520 460,38 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár**** 1,0598 Sk 232 334 327,72 Sk 0,08% 1,0709 Sk 1 849 609 094,33 Sk 0,08% 1,0765 Sk 4 906 107 933,03 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. november 24-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
