Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-28 / 273. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 28. Tudomány - hirdetés 13 A szem anatómiája és a látás folyamata régóta jól ismertek, a vizuális észlelés működését viszont még csak részben sikerült feltárnia a tudománynak Csak a kezemet figyeljék, mert csalok! Tényleg? Vajon megfogadjuk-e Rodolfo híressé vált tanácsát, miközben egy bűvésztrük- köt figyelünk? És egyáltalán: pontosan mit is téveszt meg a bűvész, hol keletkezik az illúzió? Angol kutatók megvizsgálták egy klasszikus bűvésztrükk pszichológiai hátterét, és arra a következtetésre jutottak, hogy a trükk csak a néző várakozásait csapja be, de a látását nem. 0R1G0 Az emberi szem anatómiája és a látás élettani folyamata régóta jól ismertek, a vizuális észlelés működését viszont máig még csak részben sikerült feltárnia a tudománynak. A látás kettős funkciója Míg a bűvészek a nézők szórakoztatására tökéletesítik a megtévesztés művészetét, a kutatók agyunk működésének jobb megértése érdekében tanulmányozzák a trükköket. A bűvésztrükkök megfigyelése azért teremt jó lehetőséget a látórendszer különböző összetevőinek megértésére, mert az illúziók maguk is több alkotóelemből épülnek fel. A bűvész jelzései - akárcsak korábbi tapasztalataink és várakozásaink - befolyásolhatják az agy látóközpontjának egyes működéseit, miközben más funkciókat nem tévesztenek meg. Hol keletkezik az illúzió? Létezik egy klasszikusnak számító bűvészmutatvány: amikor a bűvész kétszer egymás után feldob egy labdát a levegőbe és elkapja azt, majd harmadszor is úgy csinál mintha feldobná, és ekkor a labda „nem érkezik vissza” - hiszen ez alkalommal a bűvész a tenyerébe rejtette el. Ez egy nagyon egyszerű, ám rendkívül hatásos trükk, mivel a néző harmadszor is azt hiszi, hogy felrepült a labda, ami így eltűnni látszik a magasban. Gustav Kuhn - aki a durhami Egyetem (Anglia) pszichológusa, és egyben bűvész is - azt vizsgálta, vajon miből adódik a mutatvány megtévesztő ereje. A trükk hatásosságának vizsgálatához Kuhn és Michael Land (University of Sussex in Brighton, Anglia) kétféle módon vették videóra a trükk bemutatását. Az egyik változatnál a bűvész a „hamis” feldobást úgy végzi, hogy közben a magasba néz, oda ahova a labdának repülnie kellett volna, míg a másik változatnál a saját kezét nézi a „hamis” feldobás során. A felvételeket lejátszották vállalkozó résztvevőknek, majd megkérdezték tőlük, hogy mit láttak. Mindkét változat megtekintése esetén voltak olyan nézők, akik azt válaszolták, hogy harmadszor is látták felrepülni a labdát és eltűnni a képernyő tetején. Azonban kétszer annyian „dőltek be a trükknek” akkor, ha a bűvész a levegőbe nézett, mint amikor a saját kezére tekintett. A válaszok elemzéséből kitűnt, hogy a labda észlelését sokszor nem a vizuális információ (azaz a labda tényleges elhelyezkedése) határozta meg, hanem olyan kiegészítő jelzések (konkrétan a bűvész fejmozdulata), amelyek a labda várható helyére utaltak. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a megtévesztés lényege az, hogy a néző a bűvész arcát figyeli, és nem azt a helyet, ahova a labdának szállnia kellene. A bűvész tekintete tehát központi szerepet A bűvész tekintete tehát központi szerepet játszik a trükk sikerében: az irányítja a nézők várakozásait. játszik a trükk sikerében: az irányítja a nézők várakozásait. Ha két alkalommal felnézett, mikor repült a labda, nyilván a harmadik felnézés is együtt jár a labda felrepülésével - gondolja a néző, aki tehát valójában nem is a labdát nézi. Kuhn szerint mindez azt bizonyítja, hogy az illúzió az ember várakozásain alapul. De mi a helyzet a szemünkkel? Vajon a látásunkat is becsapja a mutatvány? Mást látunk - és mást észlelünk A kutatók szerint a fenti kérdésre a válasz: nem. Videóra vették ugyanis a bűvésztrükköt figyelő nézők arcát, és követték szemmozgásaikat. Azt tapasztalták, hogy a legtöbb résztvevő először a bűvész arcára pillantott, és csak ezután követte tekintetével a labda útját. Amikor azonban a labda már nem volt ténylegesen látható, a nézők nem is tekintettek annak vélt helyére. Azt hitték, hogy látják a labdát a magasban, annak ellenére, hogy valójában nem is néztek oda. Mindez arra utal, hogy a látó- rendszer szemmozgásokat irányító részét nem tévesztette meg a bűvésztrükk. Egy adott esemény szemlélése során tehát a látórendszer egyes részei más-más módon működhetnek. A fenti vizsgálatban a szemmozgató rendszer kizárólag a valós vizuális információkra épített, az észlelést viszont nagyban befolyásolták a néző várakozásai. Ez egybevág más kutatások közelmúltbeli eredményeivel, amelyek bebizonyították, hogy a szemmozgató és a vizuális észlelő rendszer elkülönült idegi pályákon halad. Kuhn véleménye szerint eredményeik igazolják: a várakozások végül is felülírhatják a tényleges vizuális információkat. A kutató szerint ráadásul ez sokkal gyakrabban történik meg, mint gondolnánk. A bűvészek nagyon jól megtanulták kihasználni a fenti jelenséget - ám amikor úgy érezzük, hogy tisztában vagyunk a környezetünkkel, valójában akkor is azt észleljük, amire számítunk. A kutatók a Current Biology c. folyóiratban számoltak be eredményeikről. A válaszok elemzéséből kitűnt, hogy a labda észlelését sokszor nem a vizuális információ határozta meg, hanem olyan kiegészítő jelzések, amelyek a labda várható helyére utaltak (Képarchívum) Karácsonyi kollekció 5 05-510 g, 4 fajta hypermarket Gyermekpelenka 52 db, 64 db, 72 db Milka csokoládé 100 g, 10 fajta vagy Milka Milkinis 87,5 g PROVISION L28Q1 tévékészülék 70 cm-es képátmérő, sztereó, teletext + Átitatott törlőkendők 72 db INGYEN Nyitunk XI. 30-án 8 órakor! Galanta Rendszeres akciós ajánlat! Az ajánlat 2006. XI. 30-ától XII. 12-éig érvényes. WWW.iteSCO.sk BP-6-15090 ?
