Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-25 / 271. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 25. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL ABBÓL TE LESZEL A vörösbor védi az agyat Amerikai tudósok megállapították, hogy a vörösbor véd a szélütéstől, napi két pohár megelőzi a bajt. Mielőtt az egereknél szélütéshez hasonló agykárosodást váltottak volna ki, kis adagban piros szőlő héjából és magjaiból nyert kivonatot, resveratrolt adtak nekik. Ez az anyag serkenti az eijedést a borkészítés során. Megfigyelték, hogy az egereknek kevésbé károsodott az agyuk összehasonlítva azokkal, amelyek nem kaptak ilyen anyagot. Eddig a vörösbort a szívre ajánlották, most pedig az agyra. Napi két pohár elegendő attól függően, hogy az embernek mekkora a testsúlya. Szag és illat A tudósok megpróbálták meghatározni, milyen szagösszetevőknek köszönhetjük a frissen facsart gyümölcslevek vonzó illatát. A kutatók 40 különböző aromát különítettek el, amelyeknek egy-egy részét érdekes módon kelle- medennek találták. Az egyes összetevőket benzinhez, rohadó fűhöz, sőt lábszaghoz is hasonlították. Elegyük azonban azt a finom aromát adja, amely miatt olyan sokan fogyasztják örömmel a frissen facsart gyümölcsök levét. Olyan ez, mint Marilyn Monroe volt: állítólag külön-külön a testrészei nem voltak igazán szépek, de az egész nő... A nem frissen felszolgált, hanem későbbi fel- használásra elszállított gyümölcslevek sokat veszítenek aromáikból, amelyeket aztán a gyártó cégek külön aromacsomagok segítségével pótolnak ki. Manipuláció! Amerikai kutatók arra az eredményre jutottak, hogy ha hamis emlékeket idéznek a kutatásban részt vevők emlékezetébe, úgy azok ennek megfelelően fognak viselkedni egy-egy élelmiszerrel kapcsolatban. A kutatók szerint e tény alapja lehet újfajta fogyókúráknak is. Az eddig is ismert volt, hogy a gyermekkori étkezési élmények és tapasztalatok hatással vannak a felnőttkori étkezési szokásokra. Erre épül a gondolat, hogy az elhitetett, a valóságban nem megtörtént ^ élmények is befolyásolhatják az ételválasztást. Célpontban az alkohol Nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, amikor azt jövendöljék, hogy az egészséglobbi célpontja - a cigaretta után - az alkohol lesz. Az Európai Bizottság illetékesei máris azon törik a fejüket, miként lehetne a dohánytermékekhez hasonlóan az alkoholos italok palackjain is figyelmeztető címkéket elhelyezni, amelyeken az alkoholfogyasztás veszélyeire hívnák fel a figyelmet. A francia parlament már el is fogadta a törvénymódosítást, amely alapján minden szeszes italon a terhességre gyakorolt káros hatásra emlékeztetik a vásárlókat. De mi van azokkal, akik nem terhesek? Netán soha sem lesznek azok? Értük nem kár? A cigarettadobozokon már két éve kötelezően ott díszelegnek az elrettentő feliratok. A dohányosok eleinte elolvasták, bosz- szankodtak rajta, majd megszokták. Ma már csak mint egyfajta grafikai elem tekintenek rá, tízből tízen el sem olvassák, nagy részük egyeden figyelmeztetést sem tud szó szerint felidézni - „valami egészségvédő szöveg van rajta” - mondják, és vígan pöfékelnek tovább. A lényeg, hogy betartjuk a törvényt. Az egészségvédő lobbi pedig nézhet új célpont után. (m-f) Hiányuk korlátozza a növekedést és a szaporodást, ezért szervezetünk számára létfontosságúak Nélkülözhetetlen nyomelemek Nyomelemek. Hogyan hatnak? Mi történik, ha hiányukban szenvedünk? A vas, a réz és a cink születéskor a testsúly 0,1 százalékát teszi ki - ami mindössze 4 g egy négykilós baba esetében. Jelenlétük mégis döntő. Egészségünk és betegségre való hajlamunk függ tőlük... IDEÁL Se többet, se kevesebbet! A tíz nyomelem alfabetikus sorrendben a következő: arzén, bór, fluor, jód, kobalt, réz, mangán, szelén, szilícium és cink. A nyomelemek hiánya korlátozza a növekedést és a szaporodást, ezért szervezetünk számára nélkülözhetetíe- nek, ugyanakkor testünk nem képes maga előállítani, avagy más, saját vegyülettel helyettesíteni őket. A három, mennyiségi szempont alapján legfontosabb nyomelem a vas, a réz és a cink. Mágnesezhető kukoricapehely... A felesleges vasat, azaz a szükségleten túli mennyiséget a szervezet nem választja ki, hanem elraktározza, ezért bizonyos esetekben akár vasmérgezés is előfordulhat. Következménye: érkárosodás, működéskiesés a májban, a szívben és a hasnyálmirigyben. Még halált is okozhat! NE FELEDJÜK! A szájon át történő vaspódást tehát semmi esetre sem szabad ellenőrizedenül, a szükséglet kiegyensúlyozásán túl folytatni. Ám ha mégis sok a vas a szervezetben, az érvágás a legjobb módszer a felesleg eltávolítására. Rézhiány és növekedési zavarok A vashiánynál jóval ritkább a rézhiány. Ugyanakkor a halálhoz vezető Menke-szindróma a bizonyíték arra, hogy ez a fém is lét- fontosságú nyomelem. A betegség tünetei olyan gyermekeknél is jelentkezhetnek, akik a nem megfelelő táplálkozás következtében szenvednek szerzett rézhiányban, s emiatt csontjaik törékennyé válnak, növekedési zavaraik vannak. Az fogyókúra - és teljesítményorien- egy-három éves gyermekek napi tált sportolás esetén, rézszükséglete 1-1,5 mg, a felnőt- A vassal ellentétben a cinket a teké 2-3 mg, ez a mennyiség nor- szervezet nem képes tárolni, e lét- mális esetben a táplálékkal bősé- fontosságú nyomelem az epén keresztül rendszeresen kiválasztódik, emiatt újra és újra be kell juttatni a szervezetbe. gesen fedez hető. Rézpódásra csak a hiánytünetek je lentkezésekor van szükség! A réz esetén sokkal csekélyebb a mérgezés veszélye, mint a vasnál. A cink esetében pedig még kevésbé valószínű a mérgezés. Ahhoz ugyanis, hogy életveszélybe kerüljünk, szélsőségesen nagy mennyiségű cinket kel lene lenyelnünk, amely ellen a szervezet ösztönösen tiltakozik: a nagy cinkdózis komoly hányást idéz elő. Cink: náthaellenes szer? Normális esetben aligha fordul elő, hogy túl sok cinket veszünk magunkhoz, ám meglehetősen gyorsan kialakulhat a hiányállapot, ha a természetes cinkellátást elhanyagoljuk. A naponta szükséges cinkmennyiség 15-20 mg, amit „beszerezhetünk” 200 g boíjúmájból, 300 g lencséből vagy 120 g búzacsírából. Más hüvelyesek, a teljes kiőrlésű termékek, a tojássárgája és bizonyos sajtféleségek is rendkívül jó cinkforrásnak számítanak. A cinkhiány sokféle anyagcsere-folyamatot fékez, emellett számos idegi működés is a cinkellátottság függvénye. Viszonylag gyakran jelentkezik cinkhiány az intenzív növekedés korszakában, a terhesség és a szoptatás ideje alatt, hasonlóképpen csökkentett táplálékbevitel - diéta, Bizonyos élelmiszerekkel kombinálódva az egyes fém nyomelemek biológiai hozzáférhetősége csorbát szenvedhet vagy megváltozhat. Az idevágó információk forrása elsőként a gyógyszertár, tehát bátran kérdezze meg 0/ógyszerészét! Tilos a túlzott tablettaevés! A sok felsorolt pozitívum mellett vigyáznunk kell arra, nehogy a válogatás nélküli tablettaszedés áldozatául essünk, hiszen egyik vagy másik nyomelem túlzásba vitt fogyasztása esedeg negatív hatással lehet egy másik, szintén lét- fontosságú társának felvételére. Ez elsősorban a koncentrált formában kínált fém nyomelemekre vonatkozik. A közkedvelt kombinált készítmények rendszerint nem adnak okot aggodalomra, általában bátran alkalmazhatók. Hogyan szerezzük be? NAPI VASSZÜKSÉGLETÜNK: 6-19 mg. Vastartalmú táplálékok: sörélesztő, szezámmag, köles, búzacsíra, napraforgómag, petrezselyem, hüvelyesek, zabpehely, spenót, rozskenyér. NAPI RÉZSZÜKSÉGLETÜNK: 1-4 mg. Réztartalmú élelmiszerek: kakaópor, sörélesztő, csokoládé, búzakorpa. NAPI CINKSZÜKSÉGLETÜNK: 15-20 mg. Cinktartalmú élelmiszerek: borsó, lencse, szójaliszt, zabpehely, búzakorpa, búza (teljes szem), edami, ementáli sajt, tojás- sárgája. gást érintő - fejlődésük is lelassul. Ez olyan defektus, amely 12-18 hónapos kor között jelentkezik, és még fokozott vasbevitellel sem fordítható vissza és akadályozható meg teljesen; Az ilyen gyermekek tanulás és emlékezőképesség terén még hat-hét évesen is egyértelműen lemaradnak kortársaiktól. Normális esetben a táplálékkal felvett vas elegendő az ideális vasmennyiség megőrzésére, fenntartására. Gyermekeknek és kismamáknak a terhesség idején az esedeges vashiány megelőzése érdekében ajánlott lehet vasat szedni, ám csak orvosi felügyelet mellett! Ha az érvágás segít... Kérdezze meg gyógyszerészét! A múltban maguk a tudósok is jártak már tévúton, hiszen az Egyesült Államokban és Svédországban is léteztek olyan törvények, melyek a vasadalékokat alapvető élelmiszerként írták elő A vashiány hosz- szú távú következményeként anémia - vérszegénység - léphet fel. Ez esetben: ♦ a fizikai teljesítőképesség korlátozódik, ♦ a gyermekek nemcsak a növekedésben maradnak vissza, hanem kognitív - gondolkodást érintő - és motorikus mozORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Szívbillentyű-bántalom Azoknak a betegségeknek az összefoglaló elnevezése, melyek a szívbillentyűket károsítják. Szívbü- lentyű négy helyen található: a mitrális (kéthegyű) billentyű a bal pitvart és a bal kamrát, a trikusz- pidális (háromhegyű) a jobb pitvart és a jobb kamrát, az aortabü- lentyű a bal kamrát és az aortát, a tüdőverőér-billentyű a jobb kamrát és a tüdőverőér fő törzsét választja el egymástól. A szívbillentyűkön háromféle károsodás jelentkezhet: a szűkület, a záródási elégtelenség és ezek kombinációja. Sokáig egyeden okát ismerték a betegségnek, a heveny ízületi reumát, azonban ma már számos más előidézője is ismertté vált. Szívelégtelenség A szívizom oly mértékű gyengülése, amely miatt nem tudja megfelelően végezni azt a pumpatevékenységet, mellyel kellő mennyiségű vér juttatható a szövetekbe. A szakemberek különbséget tesznek a jobb kamrai, a bal kamrai, valamint a teljes szívelégtelenség között, aszerint hogy a szívizomgyengeség a szív egyik vagy másik felét, vagy pedig az egészét érinti. A szívelégtelenség lehet heveny vagy idült. Szívnagyobbodás A szív térfogatának kóros megnagyobbodása. Az elváltozást többféle betegség okozhatja. A tágulá- sos-pangásos szívizom-elfajulás (a kamrák megnagyobbodnak, de képtelenek a szervezet számára szükséges vér kilökésére) hátterében állhat kiterjedt koszorúér-megbetegedés, cukorbetegség vagy pajzsmirigybetegség, a megvastagodásos szívizomelfajulás sokszor veleszületett rendellenesség. A szívfal izomzatúnak megvastago- dása legtöbbször a fokozott terhelésre adott válaszreakció. Szívritmuszavar 1. Aritmia. A ritmusos szívműködés megszűnése. 2. Mindazok a rendellenességek, melyek károsan befolyásolják a szív összehúzódásainak szabályos ütemét. A szív percenkénti összehúzódásainak száma megnőhet (tachikardia), csökkenhet (bradikardia) vagy rendszertelenné válhat. A ritmuszavarok akkor jelentkeznek, amikor a szív elektromos ingerületeinek irányításában kimaradások keletkeznek, ezek lehetnek pitvari vagy kamrai eredetűek. Ingerület- vezetési zavarok akkor jelentkeznek, ha a szívizom felé haladó, az elektromos impulzusokat továbbító speciális idegrostok károsodnak. Lásd: Extraszisztole, Pitvarremegés. Szkleroderma A bőr megvastagodásával és ru- galmadanságával járó, valószínűleg autoimmun betegség, mely nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. Több alakja ismert, megjelenhet helyüeg vagy kiteijedt elváltozások formájában is. Olykor gyorsan meggyógyul, azonban többnyire súlyosbodik. Esetenként belső szervi elváltozásokkal (emésztőszervi, szív, vese, tüdő) társulhat. Szklerózis Az elváltozás lényege valamely szerv, szövet vagy sérülés megke- ményedése a kollagén vagy enyv- adó rostok szaporulata következtében. I I I I I ( ( I I I I I I I (
