Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-24 / 270. szám, péntek
KERTESZKEDO 2006. november 24., péntek 3. évfolyam 42. szám A dísznövények érzékenyek a vegyszerekre Pajzstetvek és atkák ellen TÓTH MIKLÓS A szlovákiai burgonyatermesztőknek is egyre szigorúbb minőségi igényeknek kell megfelelniük A burgonya tárolási betegségeiről A három legveszélyesebb burgonyabetegség: a gyűrűsfoltosság, burgonyavész és barna baktériumos rothadás (A szerző archívumából) A lakásban támadó növénykáro- sítók ellen nagyon kevés a kémiai védekezés lehetősége. Ez egyrészt adódik abból, hogy a dísznövények számára kevés készítményt engedélyeztetnek, másrészt a lakótér olyan szigorú biztonsági követelményeket állít, amelybe csak nagyon korlátozottan fér bele a vegyszerek alkalmazása. Megfelelő körülmények között (bőséges fény, alacsony hőmérséklet, kevés, ritkán adott locsolás) a betegségek alapvetően nem lépnek fel. Ha mégis megjelenik valami, az a helytelen, gyakori, vagy bőséges öntözésre mutat, ami elősegíti a betegség fertőzését. A zárt légtérben, főleg ha az valamilyen mértékben fűtött is, rendszeresen száraz körülmények alakulnak ki (alacsony a levegő relatív páratartalma). Ilyen körülmények között minél melegebb van, annál erősebben szaporodnak fel a kártevők. Tipikusan jól érzik magukat, s télen is károsítanak a levéltetvek, atkák, pajzstetvek és az üvegházi molytetű is. Jelenlétük általában könnyen észlelhető, a levéltetvek egyre nagyobb tömegben lepik el a fiatal hajtásokat, a pajzstetvek kevésbé mozognak, inkább meghúzódnak a pajzsuk alatt, s ez látszik a hajtásokon, de az öregebb, fásodott részeken is. Általában szürkés színű, 0,5-1 mm nagyságú, kör alakú „lapkákat” látunk. A gyapjas, vagy más néven viaszos pajzstetűnél kicsit más a kép, az előbbit eltakarja a fehér, pici vattapamacsra emlékeztető bevonat. Az üvegházi molytetű szintén fehér színű, apró kártevő, de jelentős eltérés az előbbihez képest, hogy a pajzstetű nem mozog, míg a molytetű, ha megmozdítjuk a növényt, felreppen (tömegesen), majd azonnal visszaszáll a növényre. Áz atkák szabad szemmel alig láthatóak. A növényeket rendszeresen vizsgáljuk meg, ha találunk fertőzött növényt, akkor azt különítsük el a egészségesektől, ne engedjük a kártevő áttelepedését. Kezdetben akár egyszerű műveletekkel is megszabadulhatunk a kellemetlen „vendégtől”, pl. növény lemosása, a kártevő letörlése, leszedése, de sajnos ez nem minden kártevőnél, és nem minden esetben elég. A dísznövények általában érzékenyek a vegyszerekre, nem szeretik az olajos készítményeket, az EC formulációt. Éppen ezért törekedjünk az SC formára. Ajánlatos a teljes növény kezelése előtt próbafújást végezni (kis felületre), hogy meggyőződjünk, a növényünk nem érzékeny a permedére. (MR) A szerző növényvédelmi szakértő A burgonyatermesztőknek az EU-csatlakozás óta egyre szigorúbb minőségi igényeknek kell megfelelniük. A jobb minőségű burgonyát nemcsak a feldolgozóipar keresi, hanem a fogyasztók is. Az egyre nagyobb piaci részesedéssel bíró szuper- és hipermarketek pedig csak a kifogástalan minőségű termést követelnek beszállítóiktól. CSERES ZOLTÁN Ma már minden termelőnek - az EU-ban elfogadott normák szerint - kiszereléstől függően fel kell tüntetnie a burgonya fajtáját és a felhasználási típust. Az „A” salátának való burgonyát jelent, a „B” főzési, sütési típus, a „C” kiváló pürének és pehelynek, továbbá chipsnek és tésztaalapanyagnak, a „D” keményítő típusú burgonyát jelent, püré, pehely és chips készítésére kiválóan alkalmas. A termésnek továbbá meg kell felelnie a fajtaleírásban feltüntetetteknek, a gumó mérete, formája, a burgonya héja és a -hús színe is fontos követelmény, csakúgy mint a tárolhatóság. Ellenőrizhető és rejtett gumóhibák Ha tárolásra veszünk krumplit, akkor nem elég kiválasztani a megfelelő kategóriát vagy típust. A boltokban általában a 4-6 cm nagyságú, osztályozott burgonyákat kínálják megvételre. Ennek ellenére előfordulhatnak gumóhibák is. Ilyen például a zöldülés, repedés, különböző deformációk, másodlagos növekedés, fonnyadtság, csírázottság, különféle gyomok, kártevők, kórokozók okozta sérülések. A felsoroltakat a vásárláskor ellenőrizni tudjuk. Rosszabb a helyzet az olyan belső hibákkal, melyek rejtve maradnak a vásárlók előtt. Ilyen hibának minősül például a gumóhús szürkülése, szürkefoltosság, üvegesedés, fásodás, belső csírázás, vasfoltosság és barna- közepűség.” Hidegben sérülékenyebb a termés Betakarításkor, ha a talaj hőmérséklete már 8 C fok alatt van, a gumók könnyebben megsérülnek, hajlamosabbak a szürkefoltosság kialakulására. Ugyanez vonatkozik a tároláskor történő munkafolyamatokra is. Ezért a mozgatásnál is ügyelni kell arra, hogy a gumók egyszeri esésmagassága ne haladja meg a 30-40 cm-t. A raktározás alatt ellenőn'ni kell a burgonya egészségi állapotát, mert az ilyenkor fellépő betegségek nagy veszteségeket okozhatnak. Csak a jó minőségű, ép burgonya tárolható minőségromlás nélkül. A burgonya minősége rendszerint köz- veden a betakarítás után a legjobb. Jó raktározással a veszteségek a minimumra csökkenthetők. Gyakori raktározási betegségek Közismert, hogy a szántóföldi növények közül a burgonyának van a legtöbb betegsége, kórokozója. A legnagyobb raktározási veszteségeket azonban a következő betegségek okozzák. A nedves környezetben tárolt burgonyát könnyebben megtámadja a burgonya leggyakoribb és legveszélyesebb erwiniás betegsége, amely a gumók lágyrothadását okozza. Ez a betegség már a szabadföldön is előfordul, így a többi burgonyát már a betakarításkor megfertőzheti. A gumókat a nedves tárolási környezetben köny- nyen megtámadja, üyenkor a gumón gyorsan terjedő, lágy, vizenyős foltok figyelhetők meg, majd a szövetek lágyak, nyúlósan szét- folyók lesznek, a burgonya büdös, erjedt szagú. A gumó belső szövetei vizenyősek, üregesek a termés pedig rövid idő alatt megrothad. A burgonyavész hűvös, csapadékos nyári időjárásban a lombozat teljes pusztulást okozhatja, a betakarítás idején komoly gumófertőzést okoz védekezés hiányában. Ilyenkor a gumó héján szabálytalan alakú enyhén besüppedő szürke foltok láthaA burgonyavész az egyik leggyakoribb betegség. Hűvös, csapadékos nyári időben a lombozat teljes pusztulást okozhatja. tók. Az ilyen termés nem tárolható. Karantén kórokozónak minősül a Clavibacter michiganensis sub- sp. Sepedonicus, amely a baktériumos gyűrűsrothadást okozza. A fertőzött gumó héja csillagszerűen repedezik, melynek következtében könnyen fertőződik más rothadást okozó betegségekkel. Ha a beteg gumót szétvágjuk, összenyomjuk annak belsejéből krémszerű, szag nélküli váladék jön ki. A Ralstonia solanacearum a burgonya barna baktériumos gyűrűs rothadását előidéző kórokozója, az EU-ban így Szlovákiában is zárlati betegségnek minősül. A gumó keresztmetszetén a gyűrű barna elszíneződést mutat, ha megnyomjuk, belőle krémszerű fakó, sárga baktériumnyálka tömege tör a felszínre. A betegségről árulkodik, ha a betakarításkor a burgonya csíraszeménél a gumó felületére törő baktériumnyálkához talajmorzsák ragadnak. Ugyanakkor gyakori a látens, vagyis a tünetmentes fertőzés is. A betegség okozta kártétel legfőképp a betakarított burgonya rothadásában mutatkozik. Melegebb betakarítási és tárolási időszakban a termésnek akár a 50-85 % is tönkremehet. A betegség elleni védekezés problematikus, hiszen vegyszeres védekezési lehetőség ellene nincs. Az eredményt a preventív vagyis a megelőző intézkedésektől várhatjuk, melyek közül legfontosabb az egészséges szaporítóanyag alkalmazása. Ott, ahol már a fertőzés előfordult, a burgonya termesztését 4-5 évig fel kell függesztem. Nem engedélyezett olyan növény termesztése sem, amely fogékony a betegségre stb. A pozsonyi növény-egészségügyi központ (UKSUP) már több éve a karantén növény-egészségügyi előírásoknak megfelelően rendszeres mintavétellel egybekötött szántóföldi ellenőrzéseket végez, melyeket az EU/EPPO módszernek megfelelően laboratóriumban is kiértékelnek. Ennek köszönhetően a veszélyes burgonyabetegségek nálunk csak minimális mértékben fordulnak elő. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ____________Árfolyam EM U-euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 35,349 Lengyel zloty 1,276 4,782 24,140 Svéd korona 23,670 Svájci frank USA-dollár 9,329 52,701 Magyar forint (100) 13,787 3,935 Szlovén tollár (100) 14,878 22,501 27,521 VETEL - EIADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 34,65-36,65 26,68-28,34 1,25-1,31 13,13-14,43 OTP Bank 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 Postabank 34,69-36,61 26,75-28,29 1,25-1,31 11,99-15,59 Szí. Takarékpénztár 34,71-36,50 26,74-28,14 1,24-1,31 13,16-14,40 Tatra banka 34,70-36,56 26,77-28,19 1,25-1,31 13,23-14,31 UniBanka 34,71-36,50 26,74-28,14 1,24-1,31 13,16-14,40 Általános Hitelbank 34,71-36,57 26,79-28,22 1,24-1,31 13,27-14,29 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA " sárgarépa Pozsony november 22-én 20-23 Sk/kg Komárom november 22-én 10-13 Sk/kg Rimaszombat november 22-én 24 Sk/kg Zseliz november 22-én 12 Sk/kg Losonc november 23-án 13 Sk/kg Szepsi november 22-én 14 Sk/kg Kassa november 22-én 12 Sk/kg petrezselyem 39-50 Sk/kg 28-40 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 36 Sk/kg 34 Sk/kg 32 Sk/kg burgonya 16-20 Sk/kg 16 Sk/kg 14 Sk/kg 12 Sk/kg 14 Sk/kg 15 Sk/kg 10-12 Sk/kg tojás 4,50 Sk/db 3,30 Sk/db 2,80 Sk/db X 2,90 Sk/db 2,90 Sk/db 3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16-20 (100) Sk/kg 14-18(100) Sk/kg 20 (110) Sk/kg 15 (110)Sk/kg 14-25 (125) Sk/kg 16(115) Sk/kg 13 (130-140) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 10 Sk/db 35 Sk/kg 10 Sk/db 36 Sk/kg 29 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 25-45 Sk/kg, 28-30 Sk/db 40 Sk/kg 25 Sk/kg 59 Sk/kg 35 Sk/kg 29-69 Sk/kg paradicsom 45-48 Sk/kg 35 Sk/kg 45 Sk/kg 35 Sk/kg 55 Sk/kg 48 Sk/kg 30-59 Sk/kg kelkáposzta 18 Sk/db 16 Sk/db 20 Sk/kg 8 Sk/db 15-18 Sk/kg 21 Sk/kg 15-19 Sk/kg sütőtök 23 Sk/kg 13-15 Sk/kg 25 Sk/kg 12 Sk/kg X X X alma 20-35 Sk/kg 18-22 Sk/kg X 15-18 Sk/kg 10-35 Sk/kg 16-20 Sk/kg 10-16 Sk/kg káposzta, karalábé 14,18 Sk/kg, 9 Sk/kg, 4-6 Sk/db 8,20 Sk/kg 6 Sk/kg, 10 Sk/db 6-7, 9 Sk/kg 7,12 Sk/kg 7-15,10-13 Sk/kg méz (dióbél) 140 (220) Sk/kg 80-120 (160-180) Sk/kg 120-130 (160) Sk/kg 100 (130) Sk/kg 100-120 (140) Sk/kg 90 (100) Sk/kg 100-140 (200) Sk/kg őrölt paprika X 250-300 Sk/kg 380 Sk/kg 240 Sk/kg 340-380 Sk/kg X X karfiol 45 Sk/db 25-30 Sk/db 35 Sk/db 25-30 Sk/db X 25 Sk/db 5-25 Sk/db
