Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-24 / 270. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 24. Kultúra 9 Pozsonyban, az A 4-es tér Magyar képek című sorozatában Oláh Lehel Gubera című filmjét is bemutatták Mindent kerül, ami hamis Limlomok, ócska kacatok, megunt és kidobott, sorsuk­ra hagyott használati tár­gyak. Itt egy fotel, ott egy WC-csésze, amott egy boj­ler. Könyvek, fotók, horgolt virágok. Ki mit talál, viheti. SZABÓ G. LÁSZLÓ Gubera. Oláh Lehel poétikus hangulatú, komolyzenével aláfes­tett, fekete-fehér opusa. Húszper­ces tudósítás a járdaszegélyről. Közhelyesebben: az élet peremé­ről. Felkérte egyszer Friderikusz Sándor Jirí Menzelt, mutassa meg hét percben, milyennek látja a ma­gyarokat. Operatőrt és kocsit adott az Oscar-díjas cseh rendezőnek: nézzen körül Budapesten, s tegye közszemlére, min akadt meg a sze­me. „Mutasd meg, mi izgat, s meg­mondom, ki vagy.” Tavasz volt, guberaidő. Szürke hóvirágünnep. Menzel csak ült a kocsiban, időn­ként lassításra kérte a sofőrt, s időnként célirányt szabott alkalmi operatőrének. A lomtalanítás képei később nagy erővel lüktettek párat­lan etűdjében. Oláh Lehel filmjé­ben hasonló mozzanatokat láttam kiteljesedni, s arcokat, amelyek magukért beszélnek. Nem is hang­zik el egyetlen szó sem a filmben. A zene, Sosztakovics és Rossini mu­zsikája azonban sorsokat szólaltat meg minden egyes arcban és min­den egyes kihajított darabban. „Sokat számít, kikkel dolgozik az ember - vélekedik Oláh Lehel. - A film nem egy magányos műfaj. A Gubera az ötödik vagy a hatodik közös munkám Politzer Péter vá­góval és Dobócz Balázs operatőr­rel. Az ő tehetségük ebben a film­ben is meghatározó. Nekem a Guberában asszociációs-szerkesz­tő részem van. Ez dokumentum- film, ott pedig az élet rendez. A lomtalanításnak menetrendje van a városban, nem egyszerre törté­nik minden kerületben. Én meg úgy gondoltam: ebből több évsza­kos történet lehet, amelyben a vá­ros is más és más arcát mutatja. Igazából nem is a hajléktalanok vi­lága érdekelt, hanem inkább arra voltam kíváncsi: kik miket dobál­nak ki. Nem a lecsúszott emberek­re fókuszáltam, hanem azokra (az ismerőseimre is), akik üyenkor megszállottan járják az utcákat abban a reményben, hogy valami érdekes dolgot találnak. Beval­lom, én is mennék, ha lenne hozzá (Fotó: Inforgstúdió) türelmem. Mi kamerával men­tünk, és képeket guberáltunk. Ne­kem ez így is nagyon érdekes, ahogy az utca kinéz ilyenkor. De vittünk magunkkal szereplőket is, hogy legyen, amire felfűzzük az egészet. Van egy fickó, egy szem­üveges alak, aki újra és újra fel­bukkan, meg néha egy lány. Csi­náltunk egy kis közjátékot rögtön az elején, a főcímnél.” Első dokumentumfilmjét a cse­peli acélműben forgatta Oláh Le­hel. Ott, ahol már az enyészet az úr. Punkok és rockerek, periférikus ze­nészek járnak oda, akik az óriási bunkerépületekben alakították ki próbatermüket. Második doku­mentumfilmje portré Dixiről, a ma­gyar underground zenei világ egyik emblematikus figurájáról. Ahogy ő mondja: „az olyan beszé- lős film, nagyon erős képekkel, ke­vés akcióval”. Ezután készült a Gubera, amelyben szintén a képen a hangsúly. „Nincs egy szokványos doku- mentarista hozzáállásom vagy at­titűdöm, mert maga a film még mindig jobban érdekel, mint az adott téma. A guberálásnak egyéb­ként Nyugaton is van hagyomá­nya. Hollandiában még kultúrája is. Hallottam magyar családokról, akik rendszeresen kijárnak Auszt­riába gyűjtögetni. Esztétikailag az is izgalmas lehet. A kinti guberá­lás. Hogy ott mik kerülnek elő a pincékből, kamrákból, raktárak­ból. Modern zene helyett minden­képpen komolyzenét akartunk a fűmbe. Az jobban beletalál. Klipet vágni Rossinire és Sosztakovicsra a szemétről - szerintem ez komoly teljesítmény. Politzer Péter az idén a Fehér tenyérért, tavaly pedig A fény ösvényeiért kapott Arany Ol­ló-díjat a filmszemlén. A Gube­rában is remek munkát végzett. A film egyébként több kelet-európai fesztiválra eljutott. Bemutatták Potsdamban, Jihlavában, Sepsi­szentgyörgyön, Marosvásárhe­lyen, a Magyar Intézet Pozsonyba is kétszer kivitte, most pedig Len­gyelországba hívták meg.” A Gubera után Ünnepek címen forgatta következő filmjét Oláh Le­hel. Az is több évszakot ölel át. ,Államünnepek az utcán. Márci­us 15., május 1., augusztus 20., ok­tóber 23. Közben busójárás, kará­csony az öregek otthonában, kará­csony a híd alatt, az aluljáróban. Családokhoz nem akartunk be­menni. Az nem lett volna termé­szetes. A hamis dolgokat messziről kerülöm. Eddig tizenegy filmet forgattam. A dokumentumok mel­lett rövid-, kísérleti és kisjátékfil­meket. Most vagyok finisben a leg­újabb munkámmal, amelyet kisjá- tékfilm-kategóriában nevezett be az Inforgstúdió a februári film­szemlére. Dokumentumfilmnek indult, aztán Természetfilm lett. A címe is ez. Hétperces etűd. Egy ro­mantikus természetfilm. Korcs pi­onírtársulás, biokorrózió Chopin zenéjére.” Egészen más jellegű feladatot vállalt Szomjas György mellett. Ő az asszisztense most készülő, 56- os filmjében, A Nap utcai fiúkban, amely A Pál utcai fiúk parafrázisa. ,Á Vük kerületben forgattunk a gyerekekkel és a felnőtt szereplők­kel, Dzsoko Rosziccsal, Bán János­sal és Gáspár Sándorral, amikor észrevettem egy idős nénit, ahogy ment be az egyik házba. Ismerős volt, de abban a pillanatban nem tudtam rájönni, honnan. Aztán ahogy elképedve néztem, hogy egy idősebb bácsi ballag utána, rájöt­tem, hogy ez az a pár, aki a Gubera végén jelbeszéddel társalog. Az élet valamiért azt akarta, hogy még egyszer lássam őket.” Hogy marad-e a dokumentum­filmnél? Egy ideig még biztosan, de már játékfilmben gondolkozik. „Nem egyszerű eljutni odáig - ál­lítja Oláh Lehel. - A Guberáért díjat kaptam tavalyelőtt a szemlén. Azt hittem, ez majd segíteni fog a to­vábbiakban. De azóta sem kaptam pénzt semmire, még forgatókönyv­írásra sem. A Természetfilmet is kölcsönkamerával forgattuk, és két barátommal, akik ingyen dolgoz­tak velem. Ha nem lennének más forrásaim, én sem élnék meg ab­ból, hogy évente egy-két rövidfil­met csinálok. A játékfilmtervről azonban így sem szándékozom le­mondani. Kis költségvetésű film lesz, az biztos. Nagyon remélem, hogy nemsokára leforgathatom.” Tizenöt éve hunyt el AlDS-ben a Queen énekese, Freddie Mercury, aki Farrokh Bulsara néven született Egyflekkes megemlékezés ÉVFORDULÓ Egy flekk. Ennyi helyet kell szen­telni a megemlékezésnek. Külön­ben meg a sokszorosa sem volna elég. Mindössze azt kell leírni, hogy ti­zenöt év telt el a rockzene egyik le­gendája, Freddie Mercury értel­meden halála óta. Ennyit kell kö­Pár napilap, folyóirat ma freddie-s melléklettel je­lent meg, ezekből lehet, átfogó kép alakul ki az énekesről az olvasóban... zölni, hogy rajongói, tisztelői a ro­hanó világunkban se feledkezze­nek meg az évfordulóról. Hogy fe­jet hajtsanak munkássága előtt, eseúeg gyertyát gyújtsanak, miköz­ben mondjuk zenekara, a Queen 1981-es kiadású első slágerváloga­tásat hallgatják. Azt, amely azóta időről időre feltűnik az eladási lis­tákon - persze az együttes többi és az énekes szólóalbumaival együtt -, és a brit zenetörténet legkelen­dőbb hanghordozója, máig közel öt és félmillió kelt el belőle a szigetor­szágban. Egy flekk kell a megemlékezésre. Akik szerették, az évek során úgyis beszereztek róla kiadványokat, könyveket, azokban mindent leír­tak életéről, zenei pályafutásáról. Életútját képtelenség néhány mon­datba besűríteni. Pár napilap, folyó­irat - leginkább Nagy-Britanniában - ma reggel freddie-s melléklettel jelent meg, ezekből lehet, átfogó kép alakul ki az énekesről az olvasó­ban, de az is lehet, hogy nem. Jobban belegondolva még egy flekk sem kell a lényeghez, az egy mondatba besűríthető: Freddie Mercury tizenöt éve nincs az élők sorában, pedig még ma is csak hat­vanéves lenne. Emlékezzünk rá! (puha) Freddie Mercury (1946. szeptember 5. - 1991. november 24.) (Képarchívum) RÖVIDEN Amatőr színházi találkozó Mátészalka. Hetedik alkalommal tartanak amatőr színházi ta­lálkozót Mátészalkán. A háromnapos fesztiválon két felvidéki tár­sulat is részt vesz. A nézők láthatják a füleki Apropó Diákszínpad Fulkó lovag című előadását, amely az idei Jókai Napokon nívódí­jat kapott, valamint a múlt héten zajlott VIII. Egressy Béni Orszá­gos Színjátszó Fesztivál győztes előadását, Schwajda György Cso­dáját, a királyhelmeci Bodrogközi Színjátszó Csoport előadásá­ban. A fesztivál pontos programja a www.szinhaz.hu honlapon is megtalálható, (giv) V. Bartók Béla Zenei Találkozó Rimaszombatban Konferencia és vetélkedő ÚJ SZÓ-HÍR Rimaszombat. Bartók Béla ze­nei üzenetét taglaló zenepedagó­giai konferencia kezdődik hazai és külföldi szakemberek részvételé­vel ma délután 15 órakor a Tompa Mihály Református Gimnázium­ban. Ugyanott 14 órakor kiállítás nyílik Bartók nyomában címmel. Ugyancsak ma 17 órakor nyűik a Városi Művelődési Központban a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézetének december 3-ig megte­kinthető vándorkiállítása a zene­szerző életéről és munkásságáról. Este hét órakor kezdődik a vmk nagytermében a Fiatal Tehetségek Pódiuma, ezen Bartók és más 20. századi zeneszerzők műveit szólal­tatják meg hazai és külföldi elő­adóművészek. A Szlovákiai Magyar Zenebará­tok Társasága, a Csemadok Orszá­gos Tanácsa és Rimaszombati Terü­leti Választmánya által rendezett kétnapos találkozó holnap délelőtt a középiskolások Bartók-vetélkedő­jével folytatódik. 14 órakor Bartók- emléktáblát lepleznek le a Főtéren, 19 órakor Földvári Gergely buda­pesti zongoraművész ünnepi hang­versenyt ad a VMK nagytermében. A párhuzamosan és szintén Bar­tók jegyében rendezett II. Gömöri Országnapok keretében november 26-án délelőtt 10 órakor megko­szorúzzák Bartókné Pásztory Ditta szüleinek súját a helyi köztemető­ben. (vk) A hétvégén még megtekinthető a somorjai At Home Calleryben a Cezseba - Layers (Egymáson keresztül) című kiállítás. Éva Masary- ková és tuba Sajkalová videoprojekciói arról adnak képet, milyen ál­lapotban vannak ma a szlovákiai zsinagógák, és milyen célokra hasz­nálják Őket. (Képarchívum) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombaton reggel 7 órakor kez­dődik zenés publicisztikai magazi­nunk, a Hétről hétre. 11.30-tól tár­salgó műsorunkat, a Délidőt közve­títjük. 13 órakor Téka. 13.30-kor a Tallózóban régebben elhangzott műsorainkból válogatunk. 15 órá­tól a Kultúra vüágában beszámo­lunk Dolán György Eufória című ki­állításáról, amely a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma pozsonyi székházában, a Bramer-kúriában látható, s amely a festőművész leg­érdekesebb festményeiből, installá­cióiból kínál ízelítőt. A bécsi Met- ropol Színházban mostanában nagy sikerrel játsszák azt a musi­calt, amely Johann Strauss életéről szól. A Több mint az élet című mu­sicalről Fischer Bélát kérdezzük. 15.30-tól dzsesszzene szól. A 16 órai hírek után Köszöntő, öt perccel fél hat előtt Anyanyelvűnk, 17.30- kor Napzárta. Vasárnap a 8 órai hírek után a Vi­lágosság református félórájában Szabó Krisztián nagyidai lelkipász­tor elmélkedik. 8.35-től Puccini Tosca című operáját ismertetjük. 9 órakor hírek, majd Randevú, melyben Kovács Magda mondja el meséjét, majd iskolai versenyekről számolunk be. A stúdió vendége lesz Kecskés Marika bábművész és a Brooklyn együttes. 11 órától a Randevú 2. részében beszélgetés hangzik el Magyarics Attilával, az Ifjú Szivek táncosával pozsonyi be­mutatójuk kapcsán, majd beszá­molunk a VIII. Egressy Béni Orszá­gos Színjátszó Fesztiválról, amely a múlt hétvégén zajlott Szepsiben és Buzitán. Héger István a dunaszer- dahelyi NFG klub tevékenységéről és közelgő programjairól beszél. 13 órától közvetítjük a Térerőt, a kö­zép-európai nemzetiségi stúdiók magazinját. 14.05-kor Kaleidosz­kóp. Először dr. Bodor Elek szív- gyógyász professzort mutatjuk be, aki egyike a magyarországi szívát­ültetések elindítóinak. Majd Stu- bendek László segítségével megis­merkedhetnek a komáromi haran­gokkal, a Komáromban működött harangöntő mesterekkel. 15 órakor a Kaland az élet című műsorban Nagy Kálmán Ervin hajóépítő mér­nököt mutatjuk be. 15.30-tól Hazai tájakon. Néprajzi összeállításunk­ban a Dunaszerdahelyen rendezett III. Kárpát-medencei Folklórfeszti­válról és a Márton-napi vigalom műsorából adunk ízelítőt. 16 óra­kor hűek, majd Köszöntő. A Nap­zárta 17.30-kor kezdődik. (MoL)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents