Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-23 / 269. szám, csütörtök

I ISKOLA UTCA 2006. november 23., csütörtök 3. évfolyam 41. szám A pedagógusszövetség keretében külön szakcsoportot hoznának létre a nevelőnők Követik az új trendeket a tanárok A nevelőnők és óvónők igencsak belemerültek a munkába Komárom. A régióban tevé­kenykedő nevelőnők részé­re rendezett szakmai napot nemrégiben a Jókai Mór Alapiskolában a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szö­vetségének Komáromi Köz­ponti Irodája... V. KRASZN1CA MELITTA „A szövetségünk által szervezett idei nyári egyetemen nagy érdeklő­dés mutatkozott a nevelési tárgyak, azaz a vizuális nevelés, az ének-ze­ne és a drámapedagógiai foglalko­zások iránt, amelyen több nevelő­nő is részt vett - tájékoztatott Jókai Tibor, az SZMPSZ központi irodá­jának vezetője. - Már akkor felvető­dött a nevelőnők részéről az igény, hogy a szövetségen belül, az óvo­dapedagógusok és az alsó tagoza­tos tanítók mintájára, számukra is külön szakmai csoportot kellene létrehozni.” A mostani szakmai nap egyik küldetése tehát az volt, hogy felmérjék az igényeket a ne­velőnők körében, és elinduljon egy folyamat, amely a jövőben a szak­csoport megalakítását eredménye­zi. „A pedagógia valamennyi ága­zata fejlődik, így természetesen a nevelésre vonatkozóan is újabb és újabb ismeretek lámák napvüágot - mondta Kiss Gabriella, a Jókai Mór Alapiskola nevelője, a szakmai nap koordinátora. - A gyerekek napközben nagyon leterheltek, így az egyes készségek fejlesztésére igazán csak a délutáni órákban van lehetőség. Sajnos egyre több a ta­nulási vagy viselkedészavarokkal küzdő, ún. problémás kisdiák is, akik gyakran egyéni hozzáállást igényelnek. A szabadidő hasznos eltöltésére is külön meg kell taníta-- ni a gyerekeket. Mindezen témakö­rökben szeretnénk egyrészt elő­adásokat szervezni, másrészt gya­korlati bemutatókat tartam, mert úgy érezzük, van igény az üyen szakmai összejövetelek iránt a ne­velőnők részéről.” Kiss Gabriella állítását támasztja alá az a tény is, hogy Komáromban mintegy negyvenen gyűltek össze, és a nevelőnők mellett több óvónő is fontosnak tartotta, hogy részt ve­gyen a Szép Erzsébet által vezetett foglalkozáson. A Komáromi járás településem kívül többen érkeztek az Érsekújvári járásból, sőt Po­zsonyból is, éppen ezért sajnálatos, hogy a négy Komáromi magyar is­kola közül a vendéglátókon kívül csupán a Marianum egyházi iskola képviseltette magát. A résztvevők ezúttal őszi terményekből, a termé­szetben megtalálható anyagokból készítettek díszeket, játékokat, új technikákat is elsajátítva. „A peda­gógusoknak meg kell tanulniuk azt, hogy milyen segédeszközöket kell előre elkészíteniük, mit adhat­nak egy elsős, és mit mondjuk egy negyedikes kezébe, milyen részfel­adatokat képesek egyedül is elvé­gezni a gyerekek stb. Tüdni kell azt is, hogy az üyen kézműves-foglal­kozásoknak közösségformáló ere­jük is van - magyarázta Szép Erzsé­bet, aki évtizedeken keresztül volt nevelő a vendéglátó iskolában, (Vas Gyula felvétele) majd a soproni óvodapedagógiai főiskola komáromi kihelyezett kép­zésén tanított. - Az üyen találkozók ödetbörzeként is szolgálnak, az el­lesett praktikákat aztán saját osztá­lyukban nagyon jól hasznosíthatják a pedagógusok. Hiszen mennyivel másként néz ki a természetes alap­anyagokból készült kompozíciók­kal feldíszített osztályterem! Éppen ezért kis kiállítással fogadtuk a résztvevőket.” A szervezők szeretnék, ha példá­jukat más régiókban is követnék, hogy aztán a megalakuló nevelői szakcsoporton belül megoszthas­sák egymással tapasztalataikat. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL A szülő kamaszpanasza A lányom lassan kamaszkorba ér, az a gondom vele, hogy na­gyon szemtelen. Nem tudom, hogy téríthetném észhez. Jelige: Szemtelen Továbbra is neveim keü, hisz még kiskorú. Nem szabad engedni, hogy a szemtelenség áüandó tulaj­donsággá váljon, korábban keü megakadályozni, mintsem meg­erősödne. Egyik jó módszer a beszélgetés. Hozzon fel neki példákat az élet­ből, olyan embereket, akik szemte­lenül viselkednek. Kérdezze meg tőle, mi a vonzó számára az üyen viselkedésben? Mi az, ami megra­gadta, ami arra ösztönözte, hogy ezt kövesse? Könnyen lehet, hogy eddig még senki nem állított elé görbe tükröt, s fogalma sincs arról, hogy másokban mit válthat ki az üyen viselkedés. Sőt, az is lehet, hogy ő is elítélné saját viselkedését, ha külső szemlélőként figyelhetné saját magát. Lehet, hogy az is hozzájárult az effajta viselkedési stüus kialakulá­sához, hogy kisebb korában töb­ben megdicsérték cserfességéért, sikert aratott a jópofáskodással, s azt a következtetést vonta le ebből, hogy üyennek keUene maradni, ezt keUene tovább fejleszteni. El­végre amivel sikert ér el az ember, azt szívesen alkalmazza más hely­zetekben is. Máskülönben a serdülőkor az a kor, amikor a fiatalok mindent túl­zottan kritizálnak az idősebb gene­ráción. Elvégre ők mindent jobban tudnak, messzebb látnak, gyorsab­bak, ügyesebbek, nincs szükségük a visszatartó erőkre, azokra, akik gátolják őket szárnyalásukban, ki­bontakozásukban. Nehezen értik meg, hogy tényleg szükségük van Dr. Hadas Katalin pszichológus az idősebbek bölcs vezetésére, a jó­zan gondolkodásra, az évek hosz- szú során összegyűjtött tapasztala­tokra. Ha ezt a két nézetet sikerül összebékíteni, akkor nyert ügye van. Ha a fiatal tesz egy lépést ab­ba az irányba, hogy nem minden rossz, ami régi, ha felfogja, hogy sokat, sőt rengeteget lehet tanulni mások tapasztalatából, s nem kell feltétlenül mindent újra elölről kezdeni, hanem a mások által kita­posott ösvényen is lehet haladni, ezzel rengeteg energiát és fáradsá­got takarít meg. Ezt keUene valamüyen módon elmagyaráznia a lányának, hogy megértse, és tényleg észhez tér­hessen. Rá kell döbbennie arra, hogy a most jópofának tűnő szem­telenséggel nem sokáig lesz a nye­rők között, előbb-utóbb sok kelle- medensége származhat majd be­lőle, olyanok is, amik hosszú távra szólnak. Neki sem lesz majd mind­egy, hogy a környezete hogyan fo­gadja el, mennyire becsülik majd meg, mennyire bíznak majd meg benne. Mindig könnyebb annak a helyzete, aki figyelembe tudja venni mások igényeit, tekintettel van másokra, próbálja megérteni embertársai problémáit, viselke­dését, reakcióit. Ám ez sem megy egyik napról a másikra. Ezt is gya­korolni, tanulni keü. Nagyon oda kell figyelni a dolgokra, hogy érzé­kenyen, másokat nem sértve tud­jon reagálni az egyes történések­re. A nagybetűs életet is tanulni keU, nem csak a matematikát és más, iskolában oktatott tantár­gyat. Ha jól belegondolunk, ez a tantárgy nem is olyan könnyű. Arra bizonyára már saját ta­pasztalatából is rájött, hogy a ne­velés nem könnyű dolog. Sokszor nagyon meg kell szenvedni min­den apró kis változásért, eredmé­nyért. Általában bizony nem is a tanulónak van vele sok baja, ha­nem éppen annak, aki az óhajtott változást el szeremé érni. Nem keü zokon venni azt, a gyermeke megbántja, higgye el, hogy az ese­tek zömében ez akaratukon kívül történik. Nem is akarják tudato­san bántani a szülőt, csak éppen az események folyása ezt hozza magával, s ilyenné alakul a vég­eredmény. Bár sokszor nagyon nehéz, még­is igyekezzen megtartani józan íté­lőképességét, nyugalmát, türelmét és határtalan optimizmusát. Merje remélni, hogy lesz ez még jobb is, s hogy nevelése nem hiábavaló. Ha sikerül majd elérnie gyermekén a keüő változást, meglátja, egy-ket­tőre elfelejti majd a sok problémát, küzdelmet, amit ez a remélt ered­mény megkívánt öntől. Úgy lesz ve­le, mint a szüléssel volt, nagyon megszenvedett, amikor vüágra kel­lett hoznia a gyermekét, de hamar el is felejtette a sok fájdalmat, mert mindenért kárpótolta gyermeke mosolya. Még számtalanszor megismét­lődhet az életében, hogy a későbbi siker feledteti majd az előző ne­hézségeket, s már rossz álmában sem fog előfordulni, hogy mennyi kellemetlenséget és problémát okozott önnek hajdan lánya szem­telensége. Házi olvasmányok a gyakorlatban Módszertani nap FELHÍVÁS Az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola Észak lakótelepi épüle­tében ma módszertani napot szer­vez az alapiskola és az SZMPSZ Lévai és Nagykürtösi Területi Vá­lasztmánya a Lévai és a Nagy­kürtösi járás magyar szakos és al­só tagozatos pedagógusai részére. A tervezett program: 13.00: Olva­sás és szövegértés a nemzetközi felmérések tükrében címmel Lendvay Tibor, a Pongrácz Lajos Alapiskola igazgatója tart elő­adást; 13.40-14.30: Az olvasás és szövegértés című konferencia ta­pasztalatairól beszél Matyis Edit és Richter Andrea pedagógus; 14.30-15.20: Házi olvasmányok a gyakorlatban - a találkozón részt­vevő pedagógusok ötperces hoz­zászólásai az iskolájukban alkal­mazott gyakorlatról, módszerek­ről; 15.20-16.00: Az olvasástaní­tás problémái alapfokon - az alsó tagozatos pedagógusok ötperces beszámolói személyes tapasztala­taikról és saját módszereikről; 16.00-16.15: javaslatok, az el­hangzottak összegzése; 16.15: zárszó. (fm) Muzslán találkoztak a régióbeli pedagógusok Terítéken a sajátos nevelési igényű tanulók gondjai SZÁZ ILDIKÓ Muzsla. A sajátos nevelési igé­nyű tanulókkal foglalkozó peda­gógusok számára tartottak ked­den tréninget Strédl Terézia pszi­chológus vezetésével az Endrődy János Magyar Tannyelvű Alapis­kolában. „Negyedik éve rendezzük meg a pedagógusok számára az őszi regi­onális szakmai napokat. Ezúttal nyolcórás tréninget terveztünk az érdeklődők számára. A 35 részvevő a párkányi, érsekújvári, lévai es ko­máromi régióból érkezett Muzs- lára” - tájékoztatott Jókai Tibor, a szakmai napok vezetője. A nagy si­kerű rendezvényt a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetségének Komáromi Regionális Pedagógiai Központja és érsekújvári területi választmánya szervezte közösen, a muzslai tanintézmény és önkor­mányzat közreműködésével. „Az élménytanulás eszközeivel, a játsz­va tanulás - tanulva játszás mód­szerével, az osztályon belüli csapat- építés fontosságával ismerkedhet­tek a pedagógusok ezen a találko­zón. A gyermekekkel foglalkozó szakembereknek is szükségük van - így az első negyedév vége felé - a feltöltődésre, erre is gondoltunk a gyakorlatok során” - ismertette az idei szakmai találkozó lényegét Strédl Terézia, a Selye János Égye- tem tanszékvezetője. Holnap 13.30 és 16.30 között Párkányban az Ady Endre Magyar Tannyelvű Alapiskolában tartják a következő továbbképzést. Az osztályfőnök kapcsolatrendszere - kapcsolattartás a szülőkkel és más nevelőkkel címmel. A képzés célja az osztályfőnök pedagógiai viszonyainak, lehetőségeinek azonosítása, az önismeret fontossá­gának hangsúlyozása, a kommunikáció módjainak megismerése. A foglalkozást Pusztai Katalin Budapest XIII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központjának szakelőadója vezeti. Érdeklődni lehet Szép Annamária pedagógusnál a következő telefonszámon: 0905/989397. (száz) Mindenkinek megtalálhatják a megfelelő intézményt Négy alapiskola - négy profil V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Az ötlet dicséretre- méltó, de sajnos a célközönség tá­vol maradt arról a rendezvényről, amelyet Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Központi Irodájának vezetője szervezett, és amelynek az volt a célja, hogy a jövendő elsősök szü­lei egyszerre, egy helyen kapjanak tájékoztatást a városban működő valamennyi magyar alapiskola te­vékenységéről. Áz érintettek talán már eldöntötték, melyik intéz­ménybe írassák gyermeküket, vagy a „legközelebbi a legprakti­kusabb” elvet alkalmazzák, és ezért nem tartották fontosnak, hogy eljöjjenek. Pedig a szervezők még a gyermekmegőrzésről is gondoskodtak. Mindenesetre: akik ott voltak, átfogó képet alkot­hattak arról, mit is kínálnak az egyes intézmények, hol milyen te­rületre helyezik a hangsúlyt. A három állami és egy egyházi alapiskola igazán sokszínű oktatói­nevelői skálát vonultat fel. Egy-egy mondattal jellemezve: az Eötvös utcai alapiskola a számítástechni­ka széleskörű alkalmazása, az in­novatív oktatás mellett tette le a voksát. A Jókai Mór Alapiskola az otthonos oktatásra esküszik - amelynek egyben hazai úttörője is - és a humán értékekre való neve­lést tartja egyik legfőbb célkitűzés­ének. Ä Munka utcai alapiskolát ugyanakkor hagyományos típusú iskolai oktatás jellemzi, a felső ta­gozaton matematika tagozatos osztállyal. A Marianum egyházi alapiskola - nevéből és jellegéből adódóan - a keresztény értékren­det helyezi előtérbe, és előnyeként családias jellegét hangsúlyozza. Tizenként évvel ezelőtt zene tago­zatos alapiskolaként kezdte műkö­dését, ennek megfelelően emelt óraszámban tanítják még mindig a zenét. Az idegen nyelvet - a néme­tet és az angolt - valahol már első évfolyamtól oktatják, máshol har­madiktól. Természetesen vala­mennyi iskolában számtalan szak­kör működik: érdekességként em­lítjük, hogy a Munka utcaiban még zsonglőrkor is nyüt. Mindenütt fontosnak tartják az óvodákkal va­ló szoros együttműködést, rend­szeresen tartanak nyílt napokat, kézműves-foglalkozásokat, játszó­házakat az óvodások részére.

Next

/
Thumbnails
Contents