Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-22 / 268. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. november 22., szerda 3. évfolyam, 44. szám 26. oldal Ragyolci jövőkép Évezredes múltjából is merít jövőbeni terveihez a nógrádi település 27. oldal A nagyidai hagyományőrzők ünnepe Az llosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes cédét jelentetett meg Képriport az Egressy Béni Fesztiválrél A múlt hét végén Szepsiben és Buzitán zajlott a magyar színjátszók fesztiválja 28. oldal A szlovák-ukrán határszakaszon az elmúlt időszakban komoly fejlesztéseket hajtott Szlovákia az uniós határ védelme érdekében Shengen már 2007 októberében? Egy előre meghatározott menetrend szerint Szlovákiának 2007 októberében kellene csatlakoznia a úgynevezett schengeni övezethez. Ekkor az országhatárokon mindenfajta ellenőrzés megszűnik. Ezalól persze kivételt képez a szlovák-ukrán határ, hiszen az Európai Unió „keleti kapujának” is nevezett, 98,5 kilométernyi szakasz a csatlakozást követően sokak szerint a világ egyik legszigorúbban ellenőrzött országhatárává válik. LECZO ZOLTÁN Ahogy közeledik a csatlakozás dátuma, úgy erősödnek fel azok a hangok, melyek kétségbe vonják, hogy Szlovákia - és a többi keleteurópai ország - határidőre képes lesz megfelelni a szigorú uniós követelményeknek. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentés szerint egyelőre csupán Szlovénia áll készen a határok átjárhatóvá tételére, a többi állam csak 2008- ra vagy 2009-re hozza majd be lemaradását. A szlovák kormánypártok politikusai persze visszautasítják a vádakat, s állítják, minden a tervek szerint halad, s az előre meghatározott időpontra készen állunk majd. Az egymásnak ellentmondó híradások hallatán nehéz eldönteni, vajon kinek van igaza, egy azonban bizonyos, a shengeni övezethez csatlakozni igencsak jó üzlet egyeseknek. Tény ugyanis, hogy Szlovákia a PHARE-program keretében 2003-tól 200 millió korona támogatást kapott, hogy az ukrán-szlovák határon műszaki fejlesztéseket eszközöljön, s az elkövetkező időszakban néhány milliárd biztosan érkezik még erre a célra. Hogy a határ őrzésének színvonalán van mit javítani, azt talán minden, a témában kicsit is tájékozott állampolgár tudja. Időről időre hallani híradásokat korrupt határőrökről, elfogott cigarettacsempészekről, vagy a zöldhatáron lefülelt illegális bevándorA szlovák-ukrán határon biztosan nem épül majd új kerítés. A határőrök modern eszközökkel ugyan, de a hagyományos módon ellenőrzik ezt a szakaszt. (Szabó Bernadett felvétele) lókról. Az ukrán határon jelenleg uralkodó állapotokat mindennapi munkájából kifolyólag jól ismerő Miroslav Uchnár, a szobránci határőrség parancsnoka lapunknak elmondta, hogy a csatlakozásra folyamatos fejlesztéssel készülnek. Az említett szakaszon az idén szeptembertől tesztelik a jobb rádióösszeköttetést biztosító új rendszert, és a munkálatok során új adótornyokat is elhelyeztek. Ennek megléte az egyik előfeltétele a később kiépítendő szignalizációs rendszernek. Felsőnémetitől délre ugyan nincsenek nagyobb problémák a kommunikációban, ám az északi területeken - a terepviszonyok miatt - ezeket a gondokat meg kell oldani. A határt őrző szerveknek éjjellátó készülékeik és hőkameráik vannak, és a meglévő gépkocsi- parkot is folyamatosan fejlesztik. A régi Lada Nivákat lecserélik, és hamarosan újabb terepjárókat, qua- dokat és motorkerékpárokat vásárolnak. Az első Land Roverek 2003- ban érkeztek a határra, azokkal általában nincsenek problémák. A 2005-ben kapottaknál viszont különböző műszaki gondok jelentkeztek, melyeket mostanra sikerült elhárítani. A határ mellett több helyütt viszont nincsenek gépkocsival járható utak, s ezek hiánya nagyban megnehezíti az őrzést. A nehéz terep néhol télen csak motoros szánokkal járható, a határőrök már ilyenekkel is rendelkeznek. A nemrégiben itt járt nemzetközi megfigyelők szintén azt állították, hogy a shengeni határokon ilyen nehéz terepviszonyokat, mint amilyenek Szlovákiában vannak, csak Norvégiában láttak. Egyesek úgy vélekednek, hogy egy kerítéssel le lehetne zárni a szlovák-ukrán határt, ám az itt szolgálatot teljesítő Uchrín úr szerint sem lenne etikus a mai Európában új falakat és kerítéseket emelni az országok között. A fejlesztés keretében európai uniós támogatással nemrégiben minden határőr új téli és nyári felszerelést kapott, fejenként mintegy 47 ezer korona értékben. A határőrök száma jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, és további létszámnövekedést is terveznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban csökkent az illegális határátlépések száma, a csempészek újabban szívesebben próbálkoznak a lengyel-ukrán határszakaszon. A fejlesztések keretében Szlovákiában hét új szolgálati épületet emeltek a határ mentén, ezeket azonban még kollaudálni kell. A tervek szerint a határőröknek a jövőben hozzáférésük lesz az európai információs rendszerekhez, amelynek segítségével már a határon megállapítható, hogy az ellenőrzött személyt nem körözik-e, nem követett-e el valami törvénybe ütközőt, vagy egyéb ok miatt nem került-e a rendőrség látókörébe. Ilyen országos rendszer egyébként már most is működik, amelyet a jövőben az európai tagországok rendszeréhez kell csatlakoztatni. Uchnár úr elmondta, az utóbbi időben szigorúbban lépnek fel a korrupció ellen, hisz annak létezése az egész állományra rossz fényt vet. Hozzátennénk, hogy egyes meg nem erősített információk szerint az is elképzelhető, hogy a jövőben ezt a határszakaszt az unió egyéb országaiból származó rendőri egységek védik majd. Az azonban kétséges, hogy akad-e olyan nyugati egyenruhás, aki havi pár száz euróért hajlandó lesz szembenézni az Ukrajna felől érkező kihívásokkal. S végezetül még néhány beszédes adat: a keleti határszakasz biztonságosabbá tételére 960 millió korona költhető a jövőben. A legmodernebb, ún. biometrikus adatokat tartalmazó útlevelek mintegy 750 millió koronába kerülnek. A kivitelező cégek pályáztatása folyamatban van, a győztes neve egyelőre ismeretlen. Megjegyzendő, hogy egyes elemzők úgy vélekednek, az egész csatlakozási huzavona csak látszat, s a halogatás valódi oka az, hogy az unió régebbi tagországai nem szeretnék, hogy az újonnan csatlakozott országok állampolgárai szabadon mozogjanak - és munkát vállaljanak - Európában... MIT SZOL HOZZÁ? Ön szerint eredeti célját szolgálja a szelmenci határátkelő? Tóth Lajos polgármester, Nagyszelmenc: Diplomatikusan úgy fogalmaznék, hogy sok egyéb célt is szolgál... A határátkelőt azért nyitották, hogy a két ország polgárai találkozhassanak egymással. Ezt sikerült elérni, hisz a nagyszelmen- ciek többsége gyakorta átjár Kis- szelmencre. Igaz ugyan, hogy oda- átról - különböző okok miatt - egyelőre kevesen érkeznek hozzánk. Tapasztalataim szerint a helyiek zöme örül annak, hogy megnyílt az átkelő. A legnagyobb problémát az jelenti az itt élők számára, hogy a hatalmas forgalom miatt órákig kell várakozniuk a határon. Naponta több száz ember akar itt átmenni Ukrajnába, a parkolóban a legkülönbözőbb városokból érkezett autókat látni. Megoldást jelentene, ha a jövőben csak egy szűkebb régió lakosai használhatnák a szelmenci átkelőt. Túdo- másom szerint az Európai Unióban van ilyenre példa, úgyhogy ezt itt is gond nélkül bevezethetnék. Koleszár János bolti eladó, Királyhehnec: Szerintem végképp nem az eredeti célját szolgálja. Szelmenc mostanra inkább az Ukrajnát megcélzó bevásárlóturizmus egyik gócpontjává vált, olyan átmenőforgalommal, amelyet szinte képtelen lebonyolítani. Ez nem csoda, hisz a kishatár nem is erre volt tervezve. Két számítógéppel napi 700-800 vagy akár 1000 utas ügyeit intézni képtelenség. Ha maradnak a jelenlegi állapotok, a megoldást a jövőben csak az átkelő bővítése jelentheti. Emberi feltételeket kell biztosítani az utazóknak, és az sem ártana, ha az ukrán oldalon tapasztalható, értelmetlen bürokrácia is enyhülne. Ez ugyanis csak az egyszerű emberek bosszantását és a forgalom lassítását szolgálja, a csempészeket semmiképp sem rettenti vissza. Ők máshol és másképp bonyolítják le üzleteiket, (leczo) Napfényes ősz ARDAM1CA ZORÁN Áldott legyen az Úr ezért a szép, hosszú, meleg, napfényes őszért! A magamfajta már igazán tud örülni egy kis melegnek. Na, nem mintha kánikula volna, de a novemberi tizenöt fok, az mégiscsak kellemes. Idén még alig fagyott. A fűtést se lenne miből fizetni, tavaly is gáz volt a gáz- számlával. Meg aztán, tudjátok, az én szakmámban az Úr ege alatt dolgozik az ember, Egész nap a szabadban vagyunk. És nincs pufajkánk, bélelt nadrágunk, termozoknink és usankánk. A mi szakmánkban más munkaruha a divat. Bizony, lábról olyan könnyű felfázni, nem is gondoltam volna azelőtt. A vesém is fáj majdnem minden este, átfújja a szél a derekamat. Kolléganőim is panaszkodnak. A női bajokról ne is beszéljek! Ez a legrosszabb. Néhány év a szakmában, és az ismédődő hólyag- és petefészek-gyulladásoktól garantáltan kikészülsz. Meg aztán ez egy olyan szakma, hogy nemcsak megfázni lehet, hanem ráfázni is. Nagyjából havonta kezel a nőgyógyász valami új nyavalyával, pedig minden védőeszközt használunk. Minden reggel ellenőrzi a felszerelést. Néha még használat közben is. Jólesik nekünk ez az őszi napfény, ahogyan átjárja a csontjainkat. S ha a szél se fújna, s az eső is ritkábban mosná megfáradt ráncainkat arcunkon, de jó is volna. Az útépítő munkások is folyton panaszkodnak, a favágók is. De ők legalább néha egy-egy felest megengednek magtárnak. A főnök viszont tiltja a szeszt. Rá kell lehelni bármikor, és ha megérzi, nagybaj van. És ki akar ma az utcára kerülni... Legalább azt a pár szál cigit nem sajnálja tőlünk. Szigorú a főnök, de ilyenkor még neki is megesik néha a szíve rajtunk. A múltkor is adott prémiumot. Viszont a napi normát tartani kell, akár esik, akár fúj. Abból nem enged. Csak a Jóisten érez néha együtt velünk meg a csicsergő madárkák, akik ilyenkor velünk együtt éheznek és fáznak, mégis mindig olyan szépen dalolásznak, eszem a csőröcskéjüket. Bizony mondom, az Istenke küldte ajéndákba nekünk ezt a szép napos időt. Nekünk, szegény lányoknak, asszonyoknak, akik az Úr ege alatt dolgoznak egész esztendőben, sokszor évekig. Az utak mentén, az erdők szélén, a huzatos betontengerek parkolóiban, a bűzös benzinkutak mellett. Leköpködve. A hidegben.
