Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-17 / 265. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 18. Sport - öcsi bácsi halálára 21 Az Alzheimer-kórhoz hasonló idegrendszeri betegsége 2000 novemberében kezdődött, azóta haláláig a Kútvölgyi úti kórházban kezelték Elhunyt Puskás Ferenc futball-legenda 1953. november 25. Angol-magyar a Wembleyben. Puskás zászlót cserél a házigazdák csapatkapitányával. (TASR/ AP-felvétel) PUSKÁS FERENC ♦ SZÜLETETT: 1927. április 2., Kispest. ♦ EREDETI NEVE: Purczeld Ferenc. ♦ VÁLOGATOTTSÁG/GÓL: 85/84 (magyar), 4/0 (spanyol). ♦ POSZTJA: bal összekötő. ♦ KLUBJAI JÁTÉKOSKÉNT: 1942^19 Kispesti AC, 1949-56 Bp. Honvéd (magyar bajnokságban összesen: 349 mér- kőzés/358 gól), 1958-67 Real Madrid (spanyol bajnokságban összesen: 179/154). ♦ KLUBJAI EDZŐKÉNT: Alicante (spanyol), San Francisco Gales (amerikai), Vancouver Royals (kanadai), Panathinai- kosz (görög), Colo-Colo (chilei), Szaúd-Arábia válogatottja, FCL Murcia (spanyol), AEK Athén (görög), al-Maszri (egyiptomi), Sói de América és Cerro Porteno (paraguayi), Panhellenic Melbourne (ausztrál), Magyarország válogatottja (1993. április-július, 4 mérkőzés). ♦ LEGNAGYOBB EREDMÉNYEI JÁTÉKOSKÉNT - A MAGYAR VÁLOGATOTTAL: olimpiai bajnok (1952, Helsinki), vb-ezüstérmes (1954, Svájc), Európa-kupa győztes (1953). A BUDAPEST HONVÉDDAL: ötszörös magyar bajnok, négyszeres magyar gólkirály. A RÉ- AL MADRIDDAL: háromszoros BEK-győztes (1958/59, 1959/60 - a döntőben négy gólt szerzett, ami máig rekord, 1965/66), kétszer a BEK-soro- zat gólkirálya, Vk-győztes (1960), hatszoros spanyol bajnok, négyszeres spanyol gólkirály, Világválogatott (1963). ♦ LEGNAGYOBB EREDMÉNYEI EDZŐKÉNT: BEK-döntős - Panathinaikosz (1971), háromszoros görög bajnok, egyszeres ausztrál bajnok és kupagyőztes. (mti) Hetvenkilenc éves korában tegnap reggel, a Kútvölgyi Kórházban elhunyt Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb magyar labdarúgója. ÖSSZEÁLLÍTÁS A világ egyik legismertebb magyar embere, a legendás magyar Áranycsapat balösszekötője 1927 április 2-án született Kispesten, és 1943 és 1967 között, 24 éven át ontotta a gólokat a vüág élvonalában. 16 évesen, a Kispesti AC játékosaként lépett először pályára a magyar élvonalban, majd egy hónappal a 18. születésnapja előtt 1945. március 2-án a magyar válogatottban is bemutatkozott, és máris gólt szerzett Ausztria ellen. Utolsó fellépése a nemzeti tizenegyben 1956. október 14-én volt, szintén Ausztria ellen, és ezúttal is betalált. A század góllövője Ebben az időszakban a magyar közönség által Öcsinek becézett világklasszis csatár a Kispesttel (későbbi Bp. Honvéddal) öt bajnoki és négy gólkirályi címet, a válogatott csapatkapitányaként pedig olimpiai aranyérmet (1952, Helsinki) és világbajnoki ezüstérmet (1954, Svájc) nyert; 1953 novemberében a Wembley-stadionban kétszer talált be a híres 6:3-as mérkőzésen. A1943 és 1956 között 349 magyar bajnoki mérkőzésen 358 gólt ért el, míg a válogatottban 85 találkozón 84-szer volt eredményes. Utóbbi mutatójával a Gazzetta dello Sport című olasz lap összeállítása alapján a 20. század legjobb góllövője lett. Kényszerszünet után a Reálban Miután 1956 őszén nem tért haza a Kispest dél-amerikai túrájáról, közel kétéves szünet következett a pályafutásában. Majdnem 32 évesen, erősen túlsúlyosan került a Real Madridhoz, ahol a kemény edzéseknek köszönhetően az 1958/59- es szezonban mutatkozott be a nagyközönség előtt. A szurkolók azonnal kegyeibe fogadták, s gyorsan ráragadt a Pancho becenév, az 1959/1960-as évadban pedig már ő lett a gólkirály, 24 mérkőzésen 25 góllal. Az Európa-kupában még ennél is elképesztőbb gólátlagot produkált: 39 BEK-meccsen összesen 49 gólt rúgott. A királyi gárda hivatalos honlapjának 2002-es szavazása alapján Puskás minden idők legnépszerűbb és legjobbnak tartott Real Madrid-futballistája. Stadion viseli a nevét Visszavonulása után spanyol, görög, egyiptomi, chilei, szaúd-arábi- ai, osztrák, észak-amerikai, paraguayi és magyar csapatok mellett edzősködött. Legjobb eredményét a Panathinaikosszal az 1970/1971- es idényben érte el, amikor a BEK- ben másodikok lettek. 1981-ben tért haza először, 1993-ban négy hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. 1997-ben a Nemzetközi Ólimpiai Bizottság Olimpiai Érdemrenddel tüntette ki. 1997 elején Münchenben a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó német szervezet (IFFHS) adatai alapján jutalmazták, mert - a Kispest, a Bp. Honvéd és a Real Madrid színeiben - első osztályú bajnoki mérkőzéseken ő szerezte a legtöbb gólt a világon: 489-et. 1999-ben megkapta A magyar sport tiszteletbeli nagykövete címet. 2001-ben a Magyar Ólimpiai Bizottság védnökségével a Nemzeti Sport által rendezett szavazáson a 20. század legjobb magyar férfi sportolójává választották. 2002. április 2., azaz 75. születésnapja óta Puskás Ferenc nevét viseli az ország legnagyobb sport- létesítménye, az egykori Népstadion. 2004-ben elnyerte a Nemzet Sportolója címet. Az Alzheimer-kórhoz hasonló idegrendszeri betegsége 2000 novemberében kezdődött, azóta a budapesti Kútvölgyi úti kórházban kezelték, (o, ú) TEMETÉS A Puskás Ferenc Kegyeleti Bizottságnak a család által felkért vezetője, Schmitt Pál kijelölte az elhunyt Puskás Ferenc gyászszertartásának napját. A barátok és tisztelők ezrei december 9-én, szombaton, Budapesten kísérhetik utolsó útjára a legismertebb és legnépszerűbb magyar embert. Nemzeti gyásznap lesz aznap Magyarországon, (o) Még ketten maradtak Az egykori Aranycsapat tagjai közül már csak Grosics Gyula (1926. február 4.) és Buzánszky Jenő (1925. május 4.) él, a többieket tegnap követte az aranylábú Puskás Ferenc. ♦ Lóránt Gyula (1923. február 6.-1981. május 31.) ♦ Lantos Mihály (1928. szeptember 29.-1989. december 31.) ♦ Bozsik József (1925. november 28.-1978. május 31.) ♦ Zakariás József (1924. március 25.-1971. november 22.) ♦ Budai László (1928. július 19.-1983. július 2.) ♦ Kocsis Sándor (1929. szeptember 21.-1979. július 22.) ♦ Hidegkúti Nándor (1922. március 3.-2002. február 14.) ♦ Puskás Ferenc (1927. április 2.-2006. november 17.) ♦ Czibor Zoltán (1929. augusztus 23.-1997. szeptember 1.) Elment a legismertebb magyar BATTA GYÖRGY Puskás Ferenccel a legismertebb magyar emberrel, az Aranycsapat kapitányával, a magyar és a spanyol válogatott volt kiválóságával 1973-ban Pozsonyban készítettem az első interjút. Ó akkoriban az athéni Panathinaikosz edzője volt, és csapata a Slovan- nal került össze a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. A görögök Bécsben szálltak meg, a meccs előtti napon autóbusszal jöttek át a közeli Pozsonyba. Sokan azt hitték, hogy Puskás, akit a magyar hatóságok katonaszökevénynek minősítettek, nem tart a csapatával, de szerencsére nem így történt. Csaknem egy órát tölthettem vele a hírére összegyűlt pozsonyi és környékbeli magyarokkal együtt, sőt, láthattam őt kapura lövöldözni: a Panathinaikosz kapusát mozgatta meg a másnapi diadal előtt. Azóta sem gyönyörködhettem olyan brilliáns rúgótechnikában, műit amüyet Puskás már edzőként bemutatott. Leírhatatlan, hogyan üányította a labdát, müyen elegánsan helyez- gette egyik vagy másik sarokba. A beszélgetésből interjúsorozat lett az Új Ifjúságban, a nyomdászok olvashatták a Puskásról szóló írásokat elsőként. A próbanyomás után leállított gépből szedték ki a lapot, és azon melegében állva olvasták az újabb folytatást. A sors kegyelme folytán aztán többször is találkoztam ezzel a rendkívüli labdarúgóval. Például 1994-ben, amikor a szlovákiai magyar újságírók válogatott focicsapata Koppenhágában a dániai szórványmagyarok együttesével mérkőzött. Puskás, Papp Laci és Szepesi is ott volt a meccsünkön. A találkozó utáni csoportkép a három világhírű magyarral azóta is ágyam fölött függ. Ä dán televízió meghívta a stúdióba Puská- sékat, sőt engem, a csapatkapitányt is. Ott láthattam, hogyan viszonyul a vüág legismertebb magyarjához a külföld. Bár Papp Laci háromszoros olimpiai bajnok volt, a figyelem középpontjában Öcsi bácsi állt, őt őszülte tisztelettel, sőt csodálattal vették körül. Az egykori kispesti srác a legböl- csebb áUamférfiakhoz hasonlóan lenyűgöző stílusban válaszolga- tott a kérdésekre. Puskás Ferenc minden idők legkiválóbb futballistája volt, derült ki az idei világbajnokság előtti szakmai felmérésből. Halálát az a tündöklő agy okozta, amely évtizedeken át koordinálta mozgását, számolta ki minden ellenfelénél gyorsabban a legjobb és leg- váradanabb megoldásokat, s amely képessé tette a pálya terének tökéletes érzékelésére a mérkőzés mindegyik pillanatában. A „Svábot” a sorsa, az idegenben való boldogulás kényszere, a világjárás hazájához hűségesen ragaszkodó, nemzetét forrón szerető magyarrá tette. Az idő óceánjában lassan elsüllyedő hajót, az Aranycsapatot jó kapitányaként csaknem utolsóként hagyta el. Emlékét megőrzi a magyar történelem és a labdarúgás világtörténete. Temetésén lélekben ott lesz a világ mindegyik magyarja, hiszen a második világháború utáni nehéz időkben az ő művészi játéka gyógyír volt a nemzet sebeire. ____] __JHHH (R euters-felvétel) Játékosként és emberként is tízes TOMI VINCE Homérosz után Odüsszeiát alkotni? Puskás Ferencről megjelent könyvtárnyi irodalom után szabad, lehet újabb méltatást írni? Leheteden. Most azonban kell. A legendás Aranycsapat kapitánya, szeüemi vezére, frontembere, mindenki Öcsije eltávozott az örök vadászmezőkre. Szerencsés vagyok. Láttam őt focizni, beszéltem vele. Müyen játékos volt? Zseniális. Hogy ez frázis? Csak a nagy igazságokból születnek közhelyek. Mindenki tudja, kitűnően cselezett, nagy stratéga volt és félelmetesen gólerős. Mindmáig hihetedennek tűnik számomra, hogy mennyit mozgott, támadásokat indított és ami még hihetetíenebb, mindig ott volt a befejezéseknél. Elképesztő, mennyi gólt lőtt. A Honvédban, a válogatottban és a Reálban. Mindenki szerette. Hogy minek köszönhetően? „Talán jó kedélyemnek, vagányságomnak. Nem bántottam soha senkit, nem lógtam ki a sorból, nem vártam el előjogokat, előnyöket. Valószínűleg ezért becsültek a társak...” Nem is szidta őket. Amikor például Grosics gólt kapott, széttárta a kaiját, s csak ennyit mondott: „Már ezt sem tudod megfogni?” Nem kevesen mondták róla, ő áhította össze a válogatottat. „Nagyon korrekt volt a kapcsolatom a szövetségi kapitánnyal. Guszti bácsi a meccsek előtt hármunkkal, Bozsikkal, Hidegkútival és velem egy külön kis megbeszélést, amolyan taktikai értekezletet tartott. Felhatalmazott bennünket, hogy menet közben változtassunk a vele megbeszélt taktikán, ha úgy látjuk, az eüenfél is változtat. A közönség persze csak azt láttta, hogy mi hárman összefutunk, váltunk néhány szót, s rögtön azt gondolták, én irányítom a csapatot. Műidig szót fogadtam a kapitánynak...” A sokat emlegetett németek eüeni 1954- es vb-döntőről így beszélt: „ÁUít- ják, eladtuk a meccset. Nem tudok Uyesmiről. Kettő-nuü után azt hittük, megnyerjük. Azt hittük? Biztosak voltunk benne. Később szememre vetették, miért váüaltam sérülten a játékot? Mert a mérkőzés előtt nem fájt a lábam, és azt mondták, játsszam. Miért ne játszottam volna?” Puskás csodálatos futbaüozá- sán és góljain kívül spanyolországi adaptálása is elképesztő számomra. Mesébe ülő. Á profik könyörtelen vüágában. Nem volt ez mese. Amikor közhírré vált, hogy a Real érdeklődik iránta, sokan csóválták a fejüket: elkényelme- sedett, nagy súlyfeleslegén kívül már 31 esztendős... Mi volt a titka, hogy az elparentált „száguldó őrnagy” (így nevezte a nyugati sajtó) egyedüláüó karriert futott be Hispániában? „Másfél évig nagyon nehezen kaptam össze magam. De hát csak magamra számíthattam, nem volt más választásom, kínkeservesen le keüett fogynom tizenegy küót. Hogy Magyarországon miért nem voltam erre képes? Akkor a fociban első voltam, Spanyolországban viszont hiába volt a hírem, az aranycsapat híre, az emlékek, meg a nimbusz, nem segített. Becsöppentem egy egészen más világba, a szerződésre váró profik közé. Itt megértettem, csak egy vagyok a sok közül. Megértettem, ha ki akarok emelkedni, azt keü csinálni, amit mondanak. Nem a tudásommal lettem itt jó labdarúgó, hanem a hozzáállásommal. Az emberekről a vüágon mindenütt elmondják, hogy üyenek, meg olyanok, pedig csak megpróbálnak alkalmazkodni. Aztán vagy tudnak, vagy sem...” Puskás Ferenc nagyon tudott. A szurkolóktól Pancho művésznevet kapta, hétszeres bajnok lett a Reaüal és négyszeres spanyol gólkirály, 156 gólt lőtt a madridiak színeiben... És mindig, mindenhol pártfogolta honfitársait. Nem emlékszem, ki mondta róla, hogy játékosként és emberként is tízes. Minden magyarnak segített, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövetség. A pénzét rájuk költötte. Aztán hazatelepült. Mindenki Öcsije, Öcsi bácsija lett, tiszteletbeli ezredes, a magyar sport tiszteletbeli nagykövete. Szinte az utolsó pülanatig megmaradt legendásan jó kedélye. Bő tíz évvel ezelőtt mondta e sorok írójának: „Sohasem vagyok letört. Ha valami nem megy, hát azt mondom, holnap jobb lesz...” Legyen mindig jó és jobb, Öcsi bácsi! Ott, az örök vadászmezőkön.
