Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-16 / 264. szám, csütörtök

www.ujszo;Com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 16. Kitekintő-hirdetés 25 Ott, ahol húsz évvel ezelőtt egy fát sem lehetett látni, most egy hektáron akár 100 fa is található - a jelek szerint sikeres az erdősítési program A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezet a ‘70-es években kezdett igazán elsivatagosodni, amikor kivág­ták és tűzifaként elégették a fákat. Ma már tudják a parasztok, hogy védeni kell a fákat: azok környékén megjelennek más élőlények, s a szerves anyagoktól fokozatosan megjavul a talaj. (TASR/AFP-feIvéteI) A Szahara egyre zöldebb Nigerben, az elsivatago- sodástól veszélyeztetett afrikai országban a szisz- tematikus erdősítés révén egyre nagyobb földterüle­teket szereznek vissza a si­vatagtól. Mn-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt 20 évben több mint 3 millió hektárt telepítettek be fák­kal, ebből 250 ezer hektárt már is­mét meg tudnak művelni. A The New Scientist című tekin­télyes angol tudományos folyóirat legújabb számából az online ki­adásban előzetesen közreadott, az afrikai termőföldek visszahódí- tásával foglalkozó cikk szerint az 1980-as évek elejéig teijeszkedett a sivatag az afrikai államban, mert állandósult az erdőirtás. A fásítási program ezt követően in­dult el, és a Faidherbia albida akácfajt kezdték telepíteni. A program a jelek szerint rend­kívül sikeres - nyilatkozta a lap­nak az amszterdami egyetem pro­fesszora, Chris Reij, aki egy Ni­gerben megtartott konferencián mutatta be, hogy ott, ahol húsz évvel ezelőtt egy fát sem lehetett látni, most egy hektáron akár 100 fa is található. A különbség Niger déli részén, a Zinder tartomány­ban a legszembetűnőbb, a ‘70- 80-as években teljesen lecsupa- szodott tájakon ma 50-100 fa van hektáronként, és az akác fajták­hoz tartozó „ana“ fák (Faidherbia albida) árnyékában más növé­nyek is megmaradnak. Ezáltal új­raéledt az egész vidék, sikerült megfordítani a degenerációs spi­rált - mondta a holland pro­fesszor. A fák nemcsak több élelmiszert jelentenek, és takarmányt adnak az állatoknak, hanem a földbe több tápanyag jut, ami erősíti a ta­lajt és védi az eróziótól. A nyolcvanas évek közepe óta megnégyszereződött a zöldség- termelés ezen a vidéken, és a klí­mára is jó hatással volt a fásítás. Nigerben a 3 millió hektár kizöl- dült fás vidékből 2,5 mülió hek­tárt ismét mezőgazdasági műve­lés alá lehetett vonni. Az ország­ban több köles, cirok és zöldség terem, s remélhetőleg nem is­métlődnek meg a nagy éhínsé­gek. A műholdas felvételek alapján kimutatható, hogy 1982 és 1999 között 20 százalékkal nőtt a csa­padék mennyisége - mondta á professzor és hangsúlyozta, hogy reményei szerint a Szahel-övezet más országai, így Mali, Szenegál és Burkina Faso is követi a nigeri példát - olvasható a brit tudomá­nyos lap internetes oldalán. Ha a parodista valakit célba vesz, azt szeretetből teszi Harag egyházi körökben a pápa-paródiák miatt MTl-PANORÁMA Róma. Egy hisztérikus, gyűrűktől dagadt ujjú, két piperkőc bíborostól támogatott Joseph Rat- zingerhez, azaz XVI. Benedekhez hasonló figura jelent meg a napok­ban egy olasz tv-műsorban. Ezzel egy időben egy rádióadásban Ge­org atya, a pápa titkára szerepelt, mint kigyúrt sportember, aki a Szent Péter-bazilika márványpad­lóján curlingezik, míg a szentatya elszív török módon napi három do­boz cigarettát, hogy ezzel is ráhan­golódjon törökországi útjára. A Maurizio Crozzának a La7 ke­reskedelmi tv-csatornán, illetve Fi- orellónak a Radio2-n bemutatott paródiái azonnal vezércikkre ihlet­ték az Awenire című katolikus la­pot, amely szerint a közönség „nem minden aljasságtól mentes bukott szatíráknak“ lehetett szem- és fül­tanúja, és azzal vádolta a műsorok készítőit és szereplőit, hogy „min­dent megtesznek a katolikus vüág- nak kedves személyek nevetséges­sé tételéért“. A lap szerint azok, akik vidáman ócsárolják az egy­házfőt, „semmi tiszteletet nem éreznek a több száz millió katolikus iránt, akik pedig az ő megélhetésü­ket biztosítják”. Holott nem csak Crozza és Fio- rello ragadtatta magát a pápa pa- rodizálására mostanság Olaszor­szágban. Például a Raitre közszol­gálati tévében Luciana Littizzetto szívesen ironizál a pápán, és még gyakrabban Camillo Ruini bíboro­son, a Vatikán egyik legbefolyáso­sabb főpapján. Fabio Fazio a Ra- dio2-n szombaton és vasárnap reggel sugárzott Black Out című műsorában a bajor pápát galamb- lövészedzés közben mutatja be, hogy mint a „szentatya” (németes akcentussal) mondja, „aszok ne piszkítsanak a tolkoszó emperek- re“ (azok ne piszkítsanak a dolgo­zó emberekre), miközben bonbo­nokkal dobálja a gyerekeket - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Fiorellót Sergio Valzania, a Ra­dio Rai igazgatója is védelmébe ve­szi. Szerinte, ha a parodista valakit célba vesz, azt szeretetből teszi, és nagyon csodálkozik, hogy a katoli­kusok ezt nem értik meg. Valzania arra is felhívta a figyelmet, hogy Littizzetto és Fazio is vallásos ne­veltetést kapott. Miért lett ennyire divat a pápa és szűkebb körének utánzása? A Ra­dio Rai vezetője szerint egyrészt a szentatya kissé „furcsán beszél“ olaszul, másrészt pedig a jelenlegi kormányon nem lehet olyan jókat A lap szerint azok, akik vi­dáman ócsárolják az egy­házfőt, „semmi tiszteletet nem éreznek a több száz millió katolikus iránt“. ironizálni, mint elődjén, a Berlus- coni-kabineten. Enrico Vaime, népszerű színházi szerző még to­vább megy: úgy véli, hogy az ola­szok „tiszteletteljesek a maguk tiszteletlenségében”. És mindjárt fel is vázol egyjelenetet: „Jól látha­tó, hogy Ratzmgemek az idegeire megy a sok kiabáló zarándok az ablaka alatt. Amikor nem sokkal trónra lépése után közölte: »És most legyünk csendben«, legszíve­sebben megöleltem volna. Elkép­zelem, amint nagy vödör vizeket borít a tömegre. Természetesen szentelt vizet.” A Montparnasse irodatorony 56. emeletén Luxuspartik Párizsban MTl-PANORÁMA Párizs. A francia fővárosban már nem a lakásra, hanem Párizs tetői fölé divat vendégeket hívni, például a Montparnasse irodato­rony 56. emeletére, hogy onnan, kétszáz méter magasból élvezzék a kilátást - miután természetesen helikopteren, megérkeztek a felhőkarcolo-tetej éré. Egy üyen parti minimum 140 ezer koronának megfelelő euró­ba kerül egy estére. Még ennél is mélyebben kell viszont a zsebébe nyúlnia annak, aki például a Pá­rizs Bercy negyedében lévő vásá­ri múzeumban szándékozik együtt ünnepelni rokonaival, ba­rátaival. Ott ugyanis mintegy 42 ezer koronának megfelelő összegbe kerül a bérleti díj egy estére, amelynek fejében muzeá­lis vattacukorgépek, körhinták és céllövöldék között lehet szóra­kozni. RENAULT EASY: FORRADALMI RENDSZER - MINIMÁLIS HAVIDÍj Renault EASY finanszírozással új Thalia már havi 1470 Sk-tól. Szeretett volna új kocsit, de félt a magas törlesztőrészletektől? Ennek most vége. A Renault kidol­gozta a forradalmi EASY autófinanszírozó rendszert. Ha kifizeti a kocsi árának 0-50 százalékát, a következő 24 hónapban csak alacsony havi részleteket törleszt. Letelte után pedig eldöntheti, hogy meg­tartja-e az autót vagy például újra cseréli. Részletes tájékoztatót olvashat a www.renault.sk honlapon. forradalmi autófinanszírozó rendszer BP-6-15091

Next

/
Thumbnails
Contents