Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-15 / 263. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 15. www.ujszo.com RÖVIDEN ____ Fók uszban az utca embere Szepsi. A Kárpátok Alapítvány jóvoltából a múlt hét végén immár másodszor zajlott Szepsiben az a rendhagyó találkozó, amelynek keretében egy helyi lakosokból álló, ötven fős csoport elemzi a környék községeinek állapotát, a kihasználadan lehetőségeket és az elsődleges tennivalókat. A European Citizens’ Panel nevű projekt egy-egy konkrét régió problémáit igyekszik feltérképezni, az összegyűjtött ötleteket és információkat pedig az illetékes szerveknek továbbítják a szakemberek. Szlovákiában a Bódva-völgyét szemelték ki, ahol 25 településen mintegy 32 ezer lakos él. A reprezentatív mintacsoport összeállításakor figyelembe vették a résztvevők életkorát, műveltségi szintjét, nemzetiségét és sok egyéb tényezőt. A határ túloldalán, Szikszón is zajlanak hasonló, irányított beszélgetések a Kárpátok Alapítvány magyarországi központjának szervezésében. December folyamán a két munkacsoport találkozik, hogy összesítsék a projekt eredményeit, majd elemezzék a két régió közti hasonlóságokat. A költségeket az alapítvány az amerikai székhelyű Ch. S. Mott Foundation támogatásából fedezi, (juk) Szelektív hulladékgyűjtés indul Királyhelmec. A jövő év elejétől már a Bodrogköz központjában is beindulhat a szelektív hulladékgyűjtés, ugyanis a város e célra mintegy 3,1 millió korona állami támogatást kapott. Királyhelmecen hamarosan megvásárolják a módszer alkalmazásához szükséges speciális konténereket, egy hordozható szeméttárolót és két szállítójárművet. A hulladékot a családi házaknál különböző színű zsákokban gyűjtik össze: a kék színűekbe a papír, a sárgába a műanyag, a feketébe a többrétegű csomagolóanyag (például gyümölcslévagy tejesdoboz), a zöldbe az üveg, a fehér színű zsákokba pedig a vas- és fémhulladék kerül. A lakótelepeken erre a célra három különböző színű szeméttárolót helyeznek el. A városban egy előre meghatározott ütemterv szerint összegyűjtik a gumiabroncsokat, a festékeket és a festékes dobozokat, a neoncsöveket, az elhasználódott akkumulátorokat, a fáradt olajat, valamint a használaton kívüli műszaki cikkeket is. A fent említett berendezések megvásárlására hamarosan közbeszerzési eljárást hirdetnek. Az év végéig valószínűleg a konténereket is elhelyezik a város utcáin. A rendszeres elszállítás jövő januárban kezdődik. A tervezett változtatásokról a város lakosait a megfelelő időben tájékoztatni fogják, (leczo) Nyelvi labor a magyar iskolában Szepsi. Nyelvi laboratóriumot építettek ki a helyi magyar alapiskolában. A speciális technikai berendezés 340 ezer koronába került. A szükséges pénzt a tanintézmény saját forrásból, valamint szponzori és szülői támogatásból szerezte meg. A teremben már két éve volt új iskolai berendezés, amely most vezérlőpulttal, fülhallgatókkal és mikrofonokkal gazdagodott. Egyszerre 14 tanuló, azaz egy-egy nyelvi csoport tudja használni a laboratóriumot. A szepsi magyar alapiskolában harmadik osztálytól évfolyamonként egy osztályban megemelt óraszámban, heti négy órában folyik az angol nyelv tanítása, de nagy az érdeklődés a német nyelv iránt is. (kozs) Díszkúta vár bejáratánál Fülek. Alaposan megváltozott a várhoz vezető Várfelső utca. Felújítása ugyan objektív okok miatt jó néhány hetet késik, ám a végeredmény mindenkit kárpótol majd. A várromhoz november végétől bazaltburkolatú, öntöttvas kandelláberekkel is díszített utca vezet majd fel, ennek végében ivókút váija majd a várba betérőket. Idén panzió is épült a vár tövében. A Várfelső utcát eredetileg még szeptember végén át kellett volna adni, ám olyan műszaki porblémák merültek fel, amelyek alaposan meghosszabították az építkezést. Egyebek közt a föld alatti és az oszlopokon függő vezetékek áthelyezése okozott gondot, valamint az, hogy a kivitelező nem tudott folyamatosan olyan útburkoló anyagot beszerezni, amely a tervdokumentációban szerepel, (szaszi) Rt Épül a díszkút körüli burkolat (Szekeres Éva felvétele) Foglalkoztatói részről pozitív példák is akadnak a kelet-szlovákiai régióban, számuk viszont elenyésző Ki szeretne szlovákiai roma lenni? A munkanélküliség csökkentésének kérdése igazi ördögi kör, szaképesítés nélkül ma már kevesen tudnak elhelyezkedni. (Szekeres Éva illusztrációs felvétele) Ki szeretne szlovákiai roma lenni? Ezt az egyszerű, ám meglehetősen provokatív kérdést tette fel a minap egy eperjesi egyetemi oktató szociológia szakos hallgatóinak egy szemináriumon kirobbant vita „feloldásaként”. JUHÁSZ KATALIN A hatást el lehet képzelni, döbbent csend borult a teremre, azok sem lendítették magasba a kezüket, akik addig bőszen érveltek a romák pozitív diszkriminációja ellen. Egy ENSZ-felmérés Az ENSZ közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérése meglehetősen szomorú képet fest a szlovákiai romák életminőségéről és érvényesülési lehetőségeiről. A kutatásban megkérdezettek mintegy fele tartós munkanélküli, azaz legalább három éve él segélyből, és semmiféle perspektívát nem látnak maguk előtt. A gazdaságilag aktív korú roma nőknél ez az arány még ijesztőbb, hiszen kevesebb mint öt százalékuknak van állandó munkahelyük. A helyzet keleten tűnik a leginkább reménytelennek, ahol egyes járásokban harminc százalék körül mozog a munkanélküliségi arány, és a szakképzett „nem romák” sem könnyen találnak állást. A munkáltatók pedig - még ha ezt hivatalosan nehéz is bizonyítani - vonakodva alkalmaznak romákat, ha már válogathatnak a jelentkezők között. A miértekről és a hogyan továbbról rendezett nemrég konfrenciát Kassán az UDNP, az ENSZ Fejlesztési Programjának regionális képviselete mintegy száz szakember részvételével. A szervezet új kezdeményezést indítványoz a civil szféra, a roma értelmiség, valamint a helyi és regionális önkormányzatok bevonásával. A roma közösséghez tartozók életkörülményeinek javítása, érvényesülési lehetőségeik növelése szerintük össztársadalmi feladat, érdemben azonban senki sem akar foglalkozni a problémával, egymásra mutogatnak, egymástól várnak megoldást. A munkanélküliség csökkentésének kérdése pedig igazi ördögi kör, szakképesítés nélkül ugyanis ma már kevesen tudnak elhelyezkedni, az oktatási rendszer pedig nem igazán vesz tudomást a hátrányos helyzetű, putriból iskolába járó romákról, sok esetben inkább csak megtűrik, mint oktatják őket. Kevés pozitív példa Foglalkoztatói részről azért pozitív példák is akadnak, ám ezek száma oly kevés, hogy a kassai konferencián egy négyszemélyes pulpitusra felfértek a „cigánybarát” munkáltatók, akik - miután toleranciáról, esélyegyenlőségről és demokráciáról puffogtattak el néhány közhelyt - a vállalkozás buktatóit, nehézségeit, sőt kilátásta- lanságát is elemezték, gyakorta használva a „szélmalomharc” kifejezést. A bánfai Obnova üzemben például ezer alkalmazottból mintegy háromszáz roma származású. Ha ugyanarra a munkahelyre egy fehér és egy roma jelentkezik, ha nem is élvez előnyt ez utóbbi, de egyenlő eséllyel pályázhat. A felvételi beszélgetésen már csak azért sem kell szorongnia, mert az üzem tulajdonosa is roma, aki szívén viseli saját etnikuma jövőjét. „Kezdetben nem szándékoztam kivételezni senkivel, elsősorban vállalkozó akartam lenni, és csak másodsorban roma. A környékbeli romák azonban egyre gyakrabban kerestek munkát az üzemben, bizalommal fordultak hozzám, érezhetően segítséget vártak tőlem. Megrázó történeteket meséltek, sokan közülük évek óta nem tudtak elhelyezkedni, nem elsősorban az általános munkanélküliség, hanem származásuk miatt” - állítja Jozef Patkan, a bártfai vállalat tulajdonosa, aki szerint igenis létezik diszkrimináció ezen a téren. Az üzemben tudatosan törekszenek vegyes kollektívák kialakítására, egy-egy részlegen általában 70-30 százalék a nem romák és a romák aránya. Az integráció megkönnyítése érdekében üyenkor valóban nem a szak- képzettséget, rátermettséget nézik, hanem a nemzetiségi hovatartozást, ez a módszer azonban az évek alatt látványos eredményt hozott, méghozzá úgy, hogy az államtól egyeüen fillér támogatást sem kaptak a kezdeményezésre. A kassai U. S. Steel vállalatnál a „kiemeléses módszert” részesítik előnyben. Három éve elindított projektjük keretében Kassa két, roma munkanélküliek által legsűrűbben lakott városkerületéből, Sacá- ról és a Lunik IX. laktótelepről, valamint Nagyidéról verbuváltak igyekvő romákat, akiket saját költségen képeztek át vasgyári munkássá. A program végén ugyan 155 jelentkezőből csupán hatan kaptak állást az acélkonszemben, ám Lubomíra Soltésová, a külkapcso- latokért felelős osztály vezetője szerint ez is komoly eredmény, hiszen a feltételek meglehetősen szigorúak voltak, a jelentkezők zöme pedig nyolc általánost végzett, szakképzetlen, tartós munkanélküliek voltak. Ők hatan azonban saját közösségükben máris példaképek, élő bizonyítékai annak, hogy a szorgalom, az igyekezet évrénye- süléshez és anyagi biztonsághoz vezethet. Ben Slay, az UNDP regionális szervezetének főigazgatója fontosnak tartja a munkáltatók tapasztalatainak összegzését, e célból tizennégy vállalatnál készítettek felméréseket a roma alkalmazottak foglalkoztatásáról. Szerinte sok esetben pozitív diszkriminációra van szükség, a munkáltatóknak segíteniük kellene a hátrányos helyzetűek beilleszkedését és továbbképzését, az államnak pedig meg kellene teremtenie ennek feltételeit, anyagi támogatás formájában. Kassa megyei kezdeményezés „Az oktatás, a továbbképzés és az elhelyezkedés kérdése ugyanúgy megoldatlan Nyugat-Európá- ban, mint ebben a régióban. A helyzet legfeljebb annyiban más, hogy a lakosság arányához viszonyítva kevesebb roma él a nyugati államokban. A siker érdekében mindenképp szükségünk van a szlovákiai roma értelmiség együttműködésére, mivel ők ismerik leginkább az etnikum problémáit” - állítja Slay, hozzátéve, hogy az UNDP idén nyáron együttműködési megállapodást írt alá Kassa megye önkormányzatával, amely első lépéseként hamarosan létrehozza a Roma Tanácsot. Ebbe valamennyijárásból bekerül egy-egy elismert és tapasztalt roma értelmiségi, ők javaslataikkal az önkormányzat munkáját hivatottak segíteni. Feladatuk lesz a helyi igények felmérése és konkrét igények megfogalmazása, amelyeket a hivatalban készülő fejlesztési programok előkészítésénél is figyelembe vesznek majd. Feltérképezték a Hont-lpoly menti régió, a Nagykürtösi járás és öt magyarországi mikrorégió cégeit A nógrádi régió vállalkozóit is segítő tudásbázis FORGÁCS MIKLÓS Ipolyság. Az Európai Unió Phare-CBC programjából 6,5 millió koronát kapott az ipolysági székhelyű Hont-lpoly Menti Települések Társulása, hogy feltérképezze a térség vállalkozásait, információs pontokat építsen ki, és megalapozzon egy számítógépes adatbázist. A Hont-nógrádi Business Centrum célja információs központként támogatni a régió kis- és középvállalkozásait, új vállalkozások létrejöttét. A társulás a nagykürtösi Koliba polgári társulással és a Duna-Ipoly Ónkormányzati Területfejlesztési Program Társulással együtt valósította meg a projektet. Tizenhárom hónap alatt fejeződött be a két vállalkozói központ és inkubátoriroda, valamint az öt internetes pont kiépítése, valamint az adatbázis beindítása. Tavaly szeptember 14-én indult a projekt, és idén szeptember végén fejeződött be. A folyamat koordinátora Gubis Ágnes és Majercík Ivett projektmenedzser volt. Egyhavi működés után Gubis Ágnes örömmel állapította meg, hogy a vállalkozók kihasználják és keresik a szolgáltatásokat. Az Ipolysági Városi Hivatal épületének első emeletén található a két számítógéppel felszerelt, nyomtatóval és másológéppel ellátott „inkubátorház”, a földszinten pedig egy tárgyalóterem áll az érdeklődők rendelkezésére - ugyancsak egy számítógéppel. „A vállalkozói inkubátor júniusi indulása óta ötven ügyfelet fogadott” - mondta Gubis Ágnes. Az ipolysági mellett Nagykürtösön a Koliba polgári társulás székházában is megnyílt egy hasonló központ. Paláston, Százdon, Ipoly- nyéken, Alsósztregován is egy-egy internetes pont váija a helyi vállalkozókat vagy vállalkozást indítani szándékozókat. Általában a községi hivatalokban kapott helyet a számítógép és a nyomtató, Paláston pedig a könyvtárba került. A községek 13 hónapon keresztül együtt éltek ezzel a projekttel, és nagy örömmel fogadták, hogy nem csak a központokra gondoltak a pályázatírók. Idén februárban kezdődött meg a Hont-lpoly menti régió, a Nagykürtösi járás, valamint öt magyarországi mikrorégió (Szob, Vác, Rétság, Balassagyarmat és Szécsény) vállalkozásainak feltérképezése, s az adatgyűjtés augusztusban fejeződött be. Magyarországon és Szlovákiában is hozzávetőleg száz-száz település tartozik e területhez, ezeket végiglátogatták a társulás munkatársai, és nemcsak a helyi vállalkozások adatait gyűjtötték, hanem az önkormányzatok elképzeléseit, lehetőségeit is kutatták. Felmérték például, hogy mennyire készült fel egy-egy település cég(ek) fogadására. Egyebek közt arra is kitértek, hogy vannak-e alkalmas telkek, ingatlanok, a közművesítés és a szolgáltatások terén müyen a helyzet. A felmérés szerint a határ magyar- országi oldalán már nagyon fontos a turizmus, Szlovákiában még műidig első helyen van a mezőgazdaság és az ipar. A számítógépes adatbázis mellett kétezer példányban katalógust is kiadtak, amelybe 1600 vállalkozás került be - fele-fele arányban mindkét országból. Gubis Ágnes elmondta: úgy döntöttek, azokat a vállalkozásokat is szerepeltetik, amelyekről csak hiányos adatokat sikerült szerezni, mert úgy gondolják, ők elvégezték a munka 90 százalékát, ám a maradék tízet az érintetteknek kell hozzátenniük. Bővebb információkat az érdeklődők a www.poiphe.eu oldalon találnak.
